Délmagyarország, 1982. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-14 / 62. szám

Vasárnap, 1982. március 14. 3 Az újításokért Gazdasági társulás Az újításokból származó gazdasági eredmény tizen­háromszor akkora volt ta­valy a Volán 10. sz. Válla­latánál, mint öt. esztendővel korábban — mondták el tegnap délelőtt az újítók tanácskozásán. A majdnem kttszáz javaslat. amelvet 1981-ben elíogadtak, s alkal­maztak is. több mint tíz­millióval gyarapította a cég kasszáját. A beszámoló fél évtized munkáját tekintette át. s megállapította. hogv a tröszti átlagnál lényegesen jobbak a szegedi eredmé­nyek; ezer dolgozóra pél­dául évi hét javaslat jut. ami bizonyítja, hogy két­három év előtti visszaesés után nagyban javult az újítási kedv. Ugyanakkor célul tűzték ki, hogv a mozgalom fellen­dítésének érdekében javít­ják a belső információs rendszert; kiadványt adnak ki újításokról, s ami külö­nösen érdekes: gazdasági társulást hoznak létre kva­lifikált szakemberekből, akik munkaidő után a vállalat erre kijelölt műhelyeiben a tervek alapján elkészítik a munkadarabokat. Olajvezeték Jfü Megépült a Békés megyei ' Battonya és Szeged között a mintegy 125 millió forint­ba kerülő olajvezeték. s hozzákezdtek a különféle részegységek, csapok, szele­pek, műszerek üzempróbái­hoz. A Battonya környékén kitermelt és öt tankállomás­ra összegyűjtött kőolajat ezen a hatvan kilométeres csővezetéken továbbítják a szegedi szénhidrogén me­dence központi gyűitőállo­mására, ott megtisztítják a víztől, szennyeződéstől, s úgy bocsátják a százhalom­battai távvezetékbe. Hz alkalmazkodás jegyében Intenzív fejlődés Szeged ipari szövetkezeteiben ,.Fő a biztonság" — volt Mindezt jól illusztrálja né- jükre vannak utalva, még­valaha a gazdálkodó-terme- hány adat. hozzá folyamatosan nehe­lő szervezetek legfőbb alap- . zebbé váló körülmények. elvé, s igyekeztek is úgy „ál, , ipaP szovetke- feltételrendszer közepette, dolgozni, hogy ezt a bizton- „-, Í?1 az el,mult ?vben Mostanra azonban - foko­Kágot megteremtsék önma- r,®?termekek erteke zatosan — kialakult az a guk számára. Mindez nagy- tobb mlnt 13 vezetői szemlélet, amely jából rendjén is volt mind- ^zazaiékka volt nagyobb, maximálisan segíti a ru­addig. míg a világgazdaság- " ,1980"as ereameny. galmas reagálást, alkalmaz­ban úgv ahogy stabil ten- A tern}fles' e'"tek telerte a kodást. így a pártbizottság­denciák érvényesültek. Évek ™miar<1 , Ezzel "ak csak ritkán kell be­óta azonban legföljebb egy- , . en a /oslalkoztatottak avatkoznia egy-egy szövet­ben lehetünk bizonyosak, T*,7? a ra^1 szazalekkal kezet operatív munkájába, ami a világgazdaságot ille- „ OKKenl' Azaz az, egv üo]- A pártbizottság a korábbi­éi: fordulatra egvelöre nem- gozo,ra luto termeles erteke is több figyelmet fordít­igen számíthatunk. A gaz- P15 szazalekkal hat eivit koncepcionális daság egészét továbbra is a , az elozo evit. munkára, a gazdaságpoliti­recesszió. a visszafogott ke- Jayult tebat a termelékeny- kai döntések adaptálására. Őszintén szólva birizgált mindig, létezik-e valamiféle objektív mércével fogható közgondolkodás, mit is ér­tünk azon, közvélemény. Mennyi az a bizonyos „köz"? Hány embernek gondolkodá­sa, hánynak véleménye: százé, ötszázé, tízezeré? S ha igen, mekkora a hangu­lati szorzója? Hiszen akár három megszállott sarkosan képviselt fanatizmusa csap­hat akkora ricsajt, verhet olyan érzelmi tábort, hogy passzív sokaknak bizonyta­lan véleményközössége bo­rul csöndbe, törpül el mel­lette. t. reslet a ma«as enereia és S€g- mindenekelőtt a jobb anyagárak íog^ jenemef üzem" és munkaszervezés Ez is dicséri munkájukat, nT Ebben a hefyzetben™zá edényeként. eredmé- csakúgy. mint az például, munkra k aT marad Tz nyeket hozü" a műszaki- hogy a szegedi ipari szövet­egyetlen lehttőséf hoev a technológigi fejlesztes is, kezetek a város ellátásában letetó tögrugalmSabban ki alapvetően hozzájárulva az is fokozottabban részt vál­használiunk minden adódó exportkepesseg javításához, '^nak Pártbizottságuk is tóietőséget hogv^ keressük a vagy az importmegtakarí- szorgalmazta többek között réseket" a mfcokoi ahova ^shoz is. A szövetkezetek az • hogy a szövetkezelek ' bet ör hetünk ahol e 1 ad ha a k«>-ábbinál jobban kihasz- üzleteket nyissanak Szege­tünk Icv nviivin a gazdát nálták tavaly gépeik, be- den. javítva az ellátást, a kodó szervezetet simára ^ezéseik kapacitását is. s választékot. Ennek is be­sem llhetett szavatolni a í<mtos szempontként keyel- tudható, hogy az Április 4. sem tettetett szavatolni a _ _,,„ . cipőipari szövetkezet biztonságot" Rugalmasság ték a készletgazdálkodást: cipőipari szóvetkezet régi ra keUett őkét Setnf ít árbevételük gyorsabban nö- dzlete a Bajcsy-Zsilinszky szorgalmazta az utóbb? évek vekedett, mint készleteik "teában _ az átalakítás rSSffif^SSata^s előbtr tkelUlt Valameiyest ^ váÍlaTatta?rnPlétreh07<rtt ezt szolgálja a világgazda- , HaSl ^Sí^JSIS Sbb igazodó gazdasági sza- értékesítés valt^meghl ^^^^ bályozó rendszerünk is. ^S^étt « í£S A megváltozott körűimé- a város ipari szövetkezetei hídfőben a Szegedi Bútor­nvekre. követelményekre a — a nehezebb körülmények, 'Pari Szövetkezet (ahol 18 vállalatok, szövetkezetek lé- a szigorúbb feltételrendszer szövetkezet termékeit áru­nyegében egyféle módon re- ellenére — közel 14 száza- sítják). vagv a Centrummal agáihatnak: mind rugalma- lekkal nagyobb nyereséget közösen Felsővároson a ru­sabban kell alkalmazkodni- (körülbelül 300 millió fo- házati szövetkezet, uk. ha eredményesen akar- rintot) mutathattak ki. mint nak dolgozni, olyan ered- egy évvel korábban. ményt produkálva, amely a népgazdaság és a saját jö­A világgazdaság tenden­ciáinak ismeretében nyil­A szegedi ipari szövetke­zetek javuló munkája így nemcsak a népgazdaság, s , •, . , • - , , , - . 13111*1 x:ucu |ly IX­vojuk (fejlesztés. lehetőse- á továbbra is a már m dolgozóik javát szolgálja, gek) szempontjából egyaránt kezdeU úton keU majd h*_ hanem a városét ^ kielégítő. S úgy tumk. hogy ladniuk. A szegedi ipari saját erőből leginkább a szövetkezeteknek az idén is • kis szervezetek képesek al- fontos feladatuk lesz az. alkalmazkodni a gyorsan hogy a kereslethez igazodva változó piaci körülmények- bővítsék a belföldi áruala­hez. Közéjük tartoznak a P°kat. szűkítsék a hiánycik­szegedi ipari szövetkezetek kek körét; fokozzák gazda­is. Ahogyan Tóth László, az sagos exportjukat, szélesít­MSZMP szegedi ipari szö- sék a külföldi partnerekkel vetkezeti bizottságának tit- kialakított kooperációk kö­kára mondotta: az új. szí- rét; fejlesszék háttéripari gorúbb szabályozó rendszer tevékenységüket. töreked­életbe lépésével 1981-re a tónek importanyagok és szövetkezetek vezetői mint- -c'kkek kiváltására, tegye­egy 40 százalékkal kevesebb nek elefiet a szolgáltatások nyereséggel számoltak, mint il-ánti igényeknek, az anyag­amit 1980-ban sikerült elér- és energiatakarékossági kö­niük, ám végül összességé- vetelményeknek. ben jobb eredménnyel zár- A szegedi ipari szövetke­ták az elmúlt esztendőt. zetek pártbizottsága e kere­si , •, . teket figyelembe véve fog­mmt az egy evvel korábbit. lalt áIlást a tekintetben, A jó eredmények mindé, hogy az egyes ágazatokban nekelött a rugalmasságnak, milyen tendenciákat kell az alkalmazkodókészségnek kialakítani, erősíteni, to­köszönhetők. Annak, hogy a vábbfejleszteni. A pártbi­város ipari szövetkezetei zottság év közben is folya­munkájukat messzemenően matosan figyelemmel kíséri a megváltozott feltételeknek a szövetkezetek eredménye­megfelelően alakították, jól it. gazdálkodásuk alakulá­alkaimazkodva a párthatá- sát. s ahol a szükség úgy rozatok szellemében kiala- kívánja, segítséget ad az kított gazdasági követel- előrelépéshez. Minderre ményrendszer változásaihoz, azonban egyre kevésbé Az ipari szövetkezetek párt- van szükség. Ahogyan Tóth bizottsága által elkészített László mondta: kezdetben, elemzés szerint tavaly szá- évekkel ezelőtt még sok mos. rontos szempontból ja- gondot okozott, hogy a szo­rult a szövetkezetek mun- vetkezetek megszokják, hogy kaja. ami a gazdálkodást, a korábbinál sokkal in­az intenzív íejlődést illeti, kább magukra, a saját ere­A közgondolkodás, közvé­lemény mindiglen relatív fogalom volt és marad is persze. Most, hogy kezembe került a megyei művelődés­ügyi szemle legfrissebb kö­tete, egy tanulmány bordái között találok rá, érdekes közelítésben. „Amikor a közgondolkodásról Csongrád megyében szólunk, termé­szetesen országos tenden­ciákról beszélünk, bizonyos helyi tapasztalatokkal. Nincs ugyanis .Csongrád megyei közgondolkodás', hanem egy általános társadalmi folya­mat van, helyi sajátossá­gokkal." Dr. Koncz János tanulmányát idézem: Tár­sadalom — közgondolkodás — kultúra. (Mielőtt tovább mennék, gyors rutinreflex: szemle. Nem ugyanaz tudni­illik, mi körül évekkel ez­előtt annyi jó szándékú bá­ba téblábolt, hogy a nagy igyekezetben agyontaposták a nehéz túlhordással meg­született próbagyereket. A megyei tanács vb művelő­désügyi osztályáé „csak", karöltve a Pedagógusok Szakszervezetével és a TIT­tel, szakmai jellegű, viszont felette életképes: immár a 19. kötetnél tart, s úgyne­vezett Műhely fejezete pe­dagógusok 1979 80. tanévi pályázatainak gazdag ter­méséből nyújt át csokorra való izgalmas dolgozatot. A fent idézett tanulmány a tomus második részében ka­pott helyet, a Figyelőben.) A történeti szemlélet ter­mészetesen a közgondolko­dás fogalomkörletében sem kerülhető meg. Mit örököl­tünk a világháború előttről? Hivatalos politikától agyon­biztatott sovinizmust, irre­dentizmust, Nyugat felé kozmopolitizmust, Keletre nacionalizmust, szovjetelle­nességet, az értelmiség osz­tályokfelettiségének kultúr­gőzét stb. S a több évtize­des hatások nem múlnak nyomtalanul, még ha táj­egységünkön is olyan hala­dó, progresszív törekvések ellensúlyozták a reakciós tudati hatásokat, mint a viharsarki eszme a rövid éltű proletárhataíomé, vagy az antifasiszta megnyilvánu­lások gondolati fészkei mun­kások, parasztok, értelmisé­giek kisebb-nagyobb közös­ségeiben. Az ötvenhatos ese­ményeket például negyed­százados politikai gyakorla­tunk meggyőző következe­tessége tette-teszi helyükre az itt élők közgondolkodásá­ban is. Reális múlttudatunk kialakításában fölbecsülhe­t.etlen szerep jut a kettős honfoglalás pusztaszeri em­lékhelyének, föltárt és föl­dolgozott dokumentumok, monográfiák, tanulmányok ápolják viharsarki múltun­kat, a Márciusi Front me­gyei kapcsolatait, a szövet­kezeti mozgalom karaktere­sen értékes hagyományait, olyan haladó értelmiségi erőfeszítéseket, mint a Sze­gedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma. 2. Jól tejelnek a tehenek Csongrád megye mező- terrel. Az állami gazdasá­gazdasági nagyüzemeiben 409 gok között a leggyengébb — literrel emelkedett az egy a szegedi — is csaknem 300 tehénre jutó átlagos tejho- literrel van fölötte az öt­zam. 1980-ban 3 ezer 889 ezernek. liter volt az átlag, 1981-ben Még néhány szám Szeged 4 ezer '298. Az állami gaz- és a szegedi járás gazdasá­daságokban valamivel job- gairól: a szőregi Tisza—Má­ban dolgoztak a tehenészek, ros ^g Tsz volt szűkebb a feltételek is jobbak vol- környezetünkben a legjobb. 4 tak, emiatt az ottani átlag ezer gyQ literrel. A baksi magasabb: 5 ezer 534 liter. Magyar—Bolgár Barátságna­A termelőszövetkezetekben gy0t javulva 4 ezer 170, az 4 ezer 62 liter. algyői Rákóczi 3 ezer 872, a Az eredmények javulásá- balástyai Rákóczi 3 ezer 695, ban nagy szerepet játszott a tápéi Tiszatáj 3 ezer 688 a tej hozam növelését célzó literrel szerepel a listán, A dotáció. Mindamellett a me- többi járási és szegedi gaz­gyei mezőgazdasági nagy- daság egyre mélyebben az üzemek tejtermelésének szín- átlag alatt szerepel. A sze­vonalában nagy különbségek gedi téeszek közül az Üj tapasztalhatók. A rekorder 5 Életben mutatták ki a leg­ezer 919 literrel a Derek- gyengébb eredményt, 2 ezer egyházi Állami Gazdaság. A 454 litert. Nem sokkal jobb sort 1780 literes tehenenkén- ennél a zákányszéki Egyet­ti átlaggal a magyarcsanádi értés Szakszövetkezet 2 ezer Üttörő Tsz zárja. A terme- 777 literes átlaga sem. lőszövetkezetek rangsorában Utóbbi egyébként a megyé­első a hódmezővásárhelyi ben az egyetlen szakszövet­Rakóczi Tsz 5 ezer 746 li- kezeti tehenészet. Történelmi múltunk mel­lett befolyásolják az itt élők közgondolkodását tár­sadalmi, gazdasági, kulturá­lis életünk sajátosságai. A ténynek, s annak rekvizítu­mai, hogy Csongrád az or­szág legurbanizáltabb terü­leteihez sorol, hogy magas és növekvő a szellemi fog­lalkoztalottságúak számará­nya, hogy tudományos és felsőoktatási intézményeink hazánk szellemi élvonalába emelik Szegedet stb. Az életmóddal összefüggésben veti föl a tanulmány — egyebek között — „az egész­séges tehetségkultusz meg­teremtésének szükségessé­gét, amely a végzett mun­ka szerint oszt elismerést". S bár a gondolat kifuttatása az általános szférájában ma­rad („az egyenlősdiségre való törekvés nem lehet a szocialista közgondolkozás része"), aligha haszontalan kivetni a horgonyát köz­gondolkodásunk belvizeire akár. Az egészséges tehetségkul­tusz ugyanis értékcentrikus megítélést föltételez. Hogy valós teljesítmények és ne köztes szempontok szabá­lyozzák az erkölcsi és anya­gi megbecsülés fokát — ami szemléletnek édeskevés, ha­lottnak szenteltvíz, ha gö­csörtösen, ellentmondásosan fungál a napi gyakorlatban. Az ellentmondás tudniillik éppen az egészséges szemlé­let és az egészségtelen gya­korlati mutatók között fe­szül. A közvélemény — mely mégiscsak a szemléletet hor­dozza — rendszerint érték­centrikusan ítél, szelektál, az adminisztráció viszont nem mindig, s az itt táma­dó résbe pletykák, mende­mondák, bizonytalan, homá­lyos képzetek szürémlenek be, visszafertőzve a közgon­dolkodást. Hány és hány jobbító szándéknak, törek­vésnek, újításnak, kitűnő szakembernek jut osztály­részül a megkésett elisme­rés? Hogy nem veszik tu­domásul, nem fedezik föl hatékonyságának teljében? Csak akkor, ha elmúlt az alkalom, csak akkor, ha ki­száll a ringből, veszi a sá­torfáját, elköltözik, netán örökre, nehéz tüskéit hor­dozva a méltánytalanságnak. S ez (akár tetszik, akár nem) munkál a helyi köz­gondolkodásban, kihat a kü­lönböző intézmények egészé­nek megítélésére, az ottani munkával kapcsolatos ipo­rálra. Felsőoktatási intézmény­vezetők panaszolták minap, tékozolja hitelét a tudomá­nyos-oktató munka nimbu­sza. Az egyetemi státusok betöltésében lassan a kont­raszelekció érvényesül: míg a korábbi években 40—50 pályázó startolt a diplomás­jelöltekből, most 16 státus­ra egyelőre 12 a jelentkező. Ügy látja az egyetem rek­tora, türelmetlenek a fiata­lok. Mindenki szeretne előbbre lépni, de biztatást nem kap, szkeptikusan szemléli jövőjét. S minthogy vidéken a választási lehe­tőségek eleve határosabbak, e türelmetlenségben — ha része a közgondolkodásnak, márpedig gyanítom, igen — föltetszik a provincia szel­leme: nyilván más a fővá­rosban, teszik hozzá rögvest, ott a lehetséges munkahe­lyek nagyobb számával hat­vanyozottak az érvényesü­lés, az előrejutás esélyei is. Mely utóbbi tény, önmagá­ban, igaz persze. Mégsem hinném, hogy mint eviden­cia szükségszerűen vissza kell hatnia a vidéken élés egyfajta reménytelenségér­zetére, ha a vidéki életfor­mán belül máskülönben ér­tékcentrikus kiválasztódás érvényesül. |3.| Szelete azonban közgon­dolkodásunknak a városi és falusi, vagy korszerűbb köntösben, a megyei és vá­rosi szemlélet időnként föl­parázsló diszharmóniája, a társadalmi élet hétköznap­jaiban előforduló bürokrá­cia, protekciózás, cselekvés­képtelenség, melyek jobbá­ra száj fertőzéssel terjednek, s növesztenek olykor rino­céroszszarvakat. Ám ezek távolról sem helyi speciali­tások csupán. Társadalmi berendezkedésünk átmeneti jellegének szürke ruhái, nyűtt viseletei, magatartás­formáink zsírfoltjai. Melye­ket éppen az idő, felnőtté komolyodó szocialista köz­gondolkodásunk moshat ki a napi gyakorlatból. Nikolényi István Tuhorg-sör Kőbányáról A Kőbányai Sörgyárban szerelik a dán Tuborg-sör gyártásához szükséges be­rendezéseket. Az új gyártó­sor főbb egységei már a helyükön vannak. Jelenleg a mosórendszer, a sörnvo­mótankok összeillesztését és a különféle műszerek beál­lítását végzik. A Tuborg cégtől vásárolt licenc legfontosabb eleme: a speciális élesztő törzs is megérkezett Kőbányára, ez adja majd meg a sör sa­játos ízét. zamatát, színét, a hab sűrűségét; a Tuborg-sör jellemzőit. A folyamatos gyártás indulása után há­romhanvonként küldi a Tu­borg cég az élesztő-utánpót­lást. Az összesen 120 millió fo­rintos beruházás befejezé­sével előreláthatóan márci­us második felében megin­dul a próbafőzés, amikor is „beállítják" a Tuborg-sorre jellemző tulajdonságokat Az üzemszerű gyártásra várha­tóan júliusban kerül sor s az idén már 50 000 hektoli­ter Tuborg-sört ad a gyár a kereskedelemnek. A továb­biakban évente 100 000 hek­tolitert készítenek majd a kőbányai üzemben. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents