Délmagyarország, 1982. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-14 / 62. szám

Negyedszázada bontott zászlót a KISZ Ünnepi emlékülés Szegeden Dokumentumkiállítás nyílt — Pályázati eredmények VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 72, évfolyam 62. szám 1982. március 14., vasárnap Ára: 1,40 forint Vinkler László grafikája Petőfi napja ..Ezt a napot Petőfi napjának nevezte a magyar nép; mert ezt a napot ö állítá meg az égen, hogy alatta végiqküzdhesse a nemzet hosszúra nyúlt harcát szabadsága ellenségeivel. Egy reggeltől estig tartó fényes álom volt ez az egész nap. Egy folytonos gyönyör, mely olyan édes, hogy szinte fáj." Ezt a napot. 1848. március idusát Petőfi nat>janak nevezzük ma is, 134 évvel a lázas események után. Petőfi arca és Petőfi napja olyan hullámokat vert a magyar történelemben, melyek máig gyűrűznek, s melyek fölkorbácsolták 1919 viharait, erősítették a hitet 44-ben. győzelemre segítették 45 tavaszán a végleg elnyert szabadságot. A történelem nem állóvíz, folytonos hullámzás, örökös mozgás, változás. Amikor a felismert szükségszerűség mámoros pillanatai fölforrósítják az érzelmeket, tettekre váltják az eszméket, amikor legmagasabbra csapnak a történelem hullámai, s legmetszőbben fújnak friss szelei, akkopr .éjbetű, tetten - a ...tömegek. üntudqtra,átagdáfftű reelekjvp-e készsége. •Jffrjr&daliitta" láza. - Szájzhawnxrtcnégy észteh^ö,"-otá a magyar nep miniden fontos .sorsfordulója Petőfi ./oápifinak örököse. , ," . Kokárdavirágokát tűzünk . gomblvukainkba: szívünk fölé a tisztelet, az emlékezés és a hűség trikolorrózsáját. A piros a forradalmi harcokban elhullajtott vér színe, a fehér érzéseink és gondolataink tisztasága, becsületessége és őszintesége, a zöldben a tavasz kiolthatatlan reménye, az újbóli nekibuzdulás fesztelen öröme. Ez a piros-fehérzöld kokárda éppúgy hozzátartozik 1848 polgári forradalmához és a szabadságharchoz, mint ahogy a piros szegfűsapkarózsa a Tanácsköztársaság eszmélő katonáihoz, mint ahogy a vörös csillag 1945 tavaszához. E három egymást követő történelmi tavasz népünk életének legszebb ívét kapcsolja egybe. Azokat a dátumokat és eseményeket, amelyek lépcsőfokain a magyarság nemzetté érett, kivívta önállóságát, szabadságát, megteremtette mai szocialista társadalmát. Százharminenégy évvel ezelőtt a szivarfüstös Pilvaxban ritka bajszú, pelyhedző állú, fekete atillás fiatalemberek álmondták a magyar nép sorsának jobbra fordulását, hímezték érzelmeikből, gondolataikból a világszabadság eszméjét. Ezek az ifjak mutattak példát azon a havas esővel áztatott márciusi napon a világ számára tettrekészségből és cselekvésből, tiszta forradalmi hitből és a felismert szükségszerűség nagyszerű alkalmának tettenéréséből. Petőfi alig 25 éves. Jókai 23. Vasvári 22. Bunyqvszky Gyula és Vajda János alig 20. S ők vezetik az egyre gyarapodó tömeget a Múzeumkertbe, az egyetemékre, Táncsics börtönéhez. Csoda-e, ha a mai örökölök, a forradalmi Ifjúsági napok szervezői és résztvevői immár tizenhét éve a márciusi ifjakra emlékezve ezen a napon indítják emlékező, tudatformáló rendezvénysorozatukat ? Mit tudunk ezekről a tavaszokról? Dagerotípiák. kőkarcok, naplótöredékek, röplapok, versek tudósítanak bennünket 48 eseményeiről: agitatív plakátok, pattogó dalok, szögletes mozgású filmkockák, falragaszok hitelesítik a Tanácsköztársaság tananyagait; a fejszgbadulásról már apáink, nagyapáink saját élményeikből kaphattunk hiteles tudósításokat, melyeket filmhíradók, könyvtárnyi kötetek és dokumentumok sokasága egészít ki. Történelem? Terrr észetesen az is, de tulajdonképpen életünket befolyásoló, alakító, ma is élő-eleven példák sora. Tananvaa? Az is. de világnézetünk alapeleme, cselekedeteink mozgat'/ rugója is. Negyvennyolc kokárdája, tizenkilenc kalapácsos embere, negyvenöt pálmaágas nőalakja olyan nemzeti ünnepek jelképei, melyek mai feladainkat elő'ccezték. Mindaz. ami akkor és azóta történt és ma is történik, a szebb jövőért folytatott forradalmi átalakulás más-más szakasza. A jelenben, ha néha fakóbbnak is tűnik, a mai célok sem kevésbé nemesek, szépek és nehezek. Holnap március tizenötödike Petőfi nap'a. A szabadság napja. A kft'tő így írt róla naolóiábnr • Ma s-nletett a magyar szabadság... Udverlégy születésed panián ma. gyar szabadság! Először is én üdvezellek. im.éd'-nztam és küzdöttem éretted, üdvezellek oly magas ö-ömme' amilyen mély volt fájdalmam, mikor mén rélkülöatüvk tégedet! Oh. szabadságunk, édes-kedves újszülött, légy hosszú életű e földön. . ." Ezért élünk, dolgozunk 134 év mú'tával most és holnap is, ez megtisztelő és felelősségteljes kötelességünk. Tandi La.ios Az MSZMP IKB 1956 decemberében hozott határozatot arról. hogy a pártszervek mellett ifjúsági titkárok működjenek, hogy induljon meg az ifjútági szervezet újjászervezése. Az 1957. február 26-iki 1KBhatározat már azt is tartalmazza, hogy egységes ifjúsági politikai szervezetet kell létrehozni. A KISZ zászlóbontását a Tanácsköztársaság történelmi évfordulóján, 1957. március 21-én megyénk és városunk tapasztalt kommunista ifjúsági vezetője, Komócsin Zoltán, az országos szervező bizottság vezetője jelenti be — ezekkel a mondatokkal kezdődik az a kiállítás, mely A KISZ 25 éve Csongrád megyében (1957—1982) címmel a forradalmi ifjúsági napok idei rendezvénysorozatának alaphangulatát is megadja. Újszegeden, a KISZ Csongrád megyei bizottsága politikai képzési központjában az 1980-ban rendezett, a megyéhez kötődő haladó ifjúsági mozgalmak történetét feldolgozó kiállítás mellett az újabb dokumentumokból rendezték meg a KISZ negyedszázados zászlóbontására emlékezve e viszszateklntő tárlatot. A tablókon fotók, újságcikkek; tagjkönyvek, meghívók és egyéb dokumentumok idézik fel két és fél évtized KlSZ-életének színes és tartalmas eseményeit. Kmetykó Lajos, a központ igazgatója megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a három évvel ezelőtt megkezdett, a haladó ifjúsági mozgalmak történetél föltáró és földolgozó, nagyszabású munka újabb állomásához érkezett. A mostani kiállítás az összegyűjtött anyag javát tárja a fiatalok elé, s néhány nap múlva vaskos tanulmánykötet jelenik meg Fejezetek hat évtized történetéből címmel. * A Dalstaféta hangulatteremtő műsora után Turcsikné Süli Mária, a KISZ Csongrád megyei bizottságának titkára nyitotta meg a KISZ megalakulásának 25. évfordulója tiszteletére rendezett emlékülést a politikai képzési központban. Hangsúlyozta, ez a program bevezetője a forradalmi ifjúsági napok megyei eseményeinek. Kiemelte, hogy az ifjúsági mozgalom felnőtt feladataihoz és küldetéséhez, nemcsak saját sorsát alakíthatja és formálhatja, de az egész társadalom, az ország életét is. Szólt arról, hogy csak a múlt ismeretén érthető meg a jelen, és fürkészhető a jövő. Az ifjúsági mozgalom történetének megismerése és megismertetése, tudományos feldolgozása és az eredmények beépítése a mindennaoi munkában a KISZ-nek fontos feladata. Az emlékülés előadói az elmúlt negyedszázad periódusait vizsgálva fölvázolták az ifjúsági mozgalom megalakulásának és fejlődésének történetét. szóltak a legfontosabb események, akciók. határozatok hatásáról. Csatéri Dániel egyetemi tanár bevezető előadása a magyar forradalmi ifjúsági mozgalom történelmi útjának legfontosabb állomásai' világította meg, jellemzőit gyűjtötte csokorba, utalva a közeljövőben megjelenő nagyszabású tanulmánykötetre. Mint mondta, ez • vállalkozás kettős feladatot teljcsit, egyrészt alkalmas a múlt szemléleti torzulásainak korrigálására, másrészt hatásos fóruma az időszerű üzenetek közvetítésének Előadásának legfontosabb gondolata, hogy a szocialista átalakulás egységes folyamatát nem szabad darabjaira szabdalni, s ezt a fiatalokkal is tudatosítani kell, hisz ennek birtokában merítenek erőt a múlt példáiból a jelen feladataihoz és a jövő tervezéséhez. Négy előadás rajzolta föl két és fél évtized legfontosabb jellemzőit. Micheller Magdolna egyetemi adjunktus, a KISZ helyét és szerepét elemezte a politikai konszolidáció időszakában. Az 1957-től 62-ig terjedő öt esztendő az ellenforradalomhoz vezető okok feltárásának. a társadalmi konszolidációnak, az ifjúsági szervezet újjászervezésének, munkája feltételei megteremtésének, politikai tartalma kikristályosodásának öt éve volt. Az időszak végére vált a KISZ a párt ifjúsági tömegszervezetévé. Rákai István és Szöllősi Erzsébet főiskolai adjunktusok munkája a 60-as évtized Csongrád megyéhez kötődő KlSZ-tevék!enységét tetté mérlegre. A szocializmus építésének időszakában az ifjúsági mozgalom rendkívül gazdag és sokrétű munkája szervesen kapcsolódott a társadalmi folyamatokhoz. Vastagh Pál egyetemi adjunktus az elmúlt évtized, a 70-es évek ifjúságpolitikájának fő vonásait mutatta be. Ez az időszak, amikor intenzíven változott meg a párt ifjúságpolitikája, a fiatalság nevelése össztársadalmi ügy lett, az ifjúság megítélése differenciálódott és a mozgalom megtalálta tartalmas helyét a társadalom politikai rendszerében. Az évtized második felében a KISZ szélesen értelmezett nevelő-mozgósító tevékenysége és a döntésekbe való hatásos és eredményes bekapcsolódása ötvöződött egymással. Szilágyi János, a megyei KISZ-bizottság munkatársa szintén a 70-es évek Csongrád megyei KISZ-munkáját mérlegelte, elsősorban az 1970. februári ifjúságpolitikai párthatározatot követő változások tükrében. A dokumentumkiállítás első látogatói más aspektusú megvilágítására vállalkozott Tandi Lajos újságíró. Előadásában az elkötelezettség és közéletiség megvalósulásait kereste az egymást váltó fiatal művésznemzedék alkotásaiban; végezetül Ágoston György egyetemi tanár az ifjúsági mozgalom összetett nevelési tevékenységéből a nemzedéki kapcsolatokat emelte "ki. Nem a nemzedékeket szétválasztó ellentétekről szólt elsősorban, hanem azokat a kapcsolódási pontokat kereste, melyek erősíthetik az együttműködést, fiatalok és idősebbek között. A társadalom nem nélkülözheti ezt az együttműködést, hiszen az idősebbek tudása, nagy tapasztalata és megfontoltsága legalább annyira fontos társadalmi feladataink megoldásához, mint a fiatalok lendülete, frissesége, türelmetlen tenni akarása. Végezetül Jel'e^te a 25 éves ifjúsági mozgalom legfontosabb nevelési feladatait" is. Megállanította. az elmúlt időszakban a KISZ megalapozta létét, elmondta, hogy új céljait joggal éoítheti eddigi útjának eredményeire; huszonöt év tapasztalataira. A KISZ Csongrád megyei bizottsága az elmúlt év novemberében pályázatot hirdetett a jubileumra. A haladó ifjúsági mozgalmak Csongrád megyében című pályázatot két kategóriában — dokumentumok gyűjtése és tanulmányok-dolgozatok ünnepi ülés zárásaként hirdették ki a pályázat eredményeit. A különböző dokumentumok és tárgyi emlékek gyűjtői közül első dijat kapott a Teleki Blanka Kollégium történetét feldolgozó albumaival Kovácsné Győri Ida, a kollégium volt igazgatója; második lett a SZÖTE kollégiumainak. dokumentumait feldolgozó pályaművel dr', Bella Károly igazgató; harmadik díjban részesült a Móra, negyedikben a Hermán Ottó Kollégium kollektívája. A dolgozatok között első díjat nyert Szegedi kőolajés földgázipari létesítmények — épült a KISZ védnökségével című munkájával Vadas József és Olát István; második lett A makói levéltár ifjúsági d(#jmentumai 1944—1956 című tanulmányával Kószó János és Vigh Zoltán: a harmadik díjat Ujszászi Ilona egyetemi hallgató érdemelte ki A magyar ifjúsági szervezetek részvétele az 1945-ös választási küzdelemben címé pályázatával. Negyede Nagy István mindszenti iskolaigazgató, ötödik Polyák Andrea vásárhelyi gimnazista, hatodik a ZÖLDÉRT központjának KlSZ-alapszervezete, hetedik a szentesi Dömsödi Mihály, nyolcadik két vásárhelyi szakközépiskolás, Boldizsár Zsuzsanna és Papp Gyöngyi lett. A díjazottak jutalma külföldi és belföldi utak, könyvutalványok, tárgyjuNagy László leivcielal Az emlékülés előadásait hallgatják a résztvevők