Délmagyarország, 1982. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-12 / 60. szám

Péntek, 1982. március 12. 3 Vajdasági küldöttség Szegeden A Hazafias Népfront me­gyei és Szeged városi bizott­ságának meghívására teg­nap. csütörtökön délelőtt jugoszláviai küldöttség érke­zett kétnapos látogatásra Szegedre. A Dolgozó Nép Szocialista Szövetsége Vaj­dasági tartományi Választ­mányának báromtagú dele­gációját: Varga Lászlót, a tartományi választmány el­nökségének elnökét, Jovano­vity Nemanyát, a választ­mány elnökségének tagját és Strabs Zorát, a Csóka köz­ségi bizottság elnökét a HNF megyei bizottságán Nagy István, a népfront Csongrád megyei bizottságának elnö­ke fogadta Szögi Bélának, a megyei pártbizottság osztály­vezetőjének, Szabó G. Lász­lónak. a megyei tanács el­nökhelyettesének és Kul­csúmé dr. Kiss Piroskának, a népfront városi titkárának társaságában. Molnár Sándor, a népfront megyei bizottságának titkára tájékoztatta a delegációt megyénk és a város gazda­sági, társadalmi és kulturá­lis életéről, a népfront me­gyei tevékenységéről. Ezt kö­vetően beszélgetést folytat­tak a testvérmegyék kapcso­latainak továbbfejlesztéséről, az együttműködés széle­sítéséről. A küldöttség ellátogatott a megyei tanács székházába, ahol Szabó Sándor, a tanács elnöke gazdasági kérdések­ről. a mezőgazdaság kiemel­kedően jó terméseredményei­ről, a lakásépítés ütemének javulásáról, az életszínvonal javítása érdekében tett in­tézkedésekről, az egészség­ügy. az oktatásügy eredmé­nyeiről, további teendőiről szólt. Ismertette az ötnapos munkahét bevezetésének ed­digi tapasztalatait, a melio­rációs program megvalósí­tásának menetét, méltatta a határmenti árucsereforga­lom' jelentőségét Somogyi Károlyné felvétele A küldöttség a népfront megyei bizottságán A jugoszláviai delegációt ezután fogadta Gyárfás Mi­hály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára is. Megbeszélésükön szó esett a megyék közötti jó kapcsolatokról, az időszerű gazdasági, politikai és kul­turális feladatokról, az éves gazdasági tervek megvalósí­tásának főbb teendőiről. A Csongrád megyei pártbizott­ság titkára a népfront me­gyei tevékenységével össze­függésben elmondta, hogy a pártvezetés segítséget nyújt a népfrontkongresszus fel­adatainak eredményes telje­sítéséhez. A Juhász Gyula Tanár­képző Föiskblán dr. Szendrei János főigazgató mutatta be az intézményt és ismertette a tanszékeken folyó oktató­nevelő munkát az odaláto­gató vendégeknek, akik este a Hazafias Népfront városi bizottságán a működésének ötéves évfordulóját ünneplő délszláv klub vezetőivel is találkoztak. A baráti han­gulatú összejövetelre eljött dr. Rusz Márk, a Magyaror­szági Délszlávok Demokra­tikus Szövetségének elnöke is. A klubéletről Zsivity Radivoj számolt be, majd dr. Hegyi András, a nép­front megyei nemzetiségpo­litikai bizottságának tagja tartott előadást a nemzeti­ségtörténeti kutatások ered­ményeiről. A jugoszláv vendégek ma, pénteken a Nagyalföldi Kő­olaj- és Földgáztermelő Vál­lalat szegedi üzemébe hiva­talosak, majd Szentesen ta­lálkoznak a járási párt- és tanácsi vezetőkkel, délután pedig Derekegyházán ismer­kednek az állami gazdaság munkájával. Fehérjeprogram Melléktermékből takarmány A MF.M fehérieproaramja. amelynek keretében az ál­lattenyésztés tényleges igé­nyeihez igazítják a fehérje­felhasználást és hazai anya­gokkal igyekeznek pótolni a részben külföldi eredetű ta­karmányféléket ismét jelen­tős állomáshoz érkezett. Az elmúlt években fokról fokra Kikerült visszaszorítani az állattelepeken a fehérje. „túlfogyasztást". újabban pedig a korábbinál lénye­gesen nagyobb mennyiségű hazai eredetű fehérjével egészíthetik ki a takarmá­nyokat. A növényolaiipar. a kereskedelem, valamint a mezőgazdasági nagyüzemek közös munkával évente több tízezer tonna napraforgóda­ra felhasználását. etetését teszik lehetővé. A nővén y­olajivari melléktermékből, a sajtolás titán visszamaradó anyagból készül a szójada­rával csaknem egyenértékű, gazdag fehérjetartalmú ta­kármánykiegészítö szer. A növényolajinar az új martfűi nagyüzemének át­adásával megkétszerezte ka­pacitását, és ezzel arányo­san nőtt a melléktermékek menn.isége is. A naprafor­gódara hversfehérie tartalma . ugvan 40 százalékos — ez igen ló f"hérieforrásnak számit —. ám a felhaszná­lást nehezíti, hogy például a sertésekkel csak megfele­lő „hígítással" és átalakí­tással etethetik ezt az anya­got. A kemény héjszerkezet ugyanis nem kívánt mellék­hatásokat okoz. A növénv­olajipari üzemekben ezért korszerűsítették a technoló­giát. átalakították a gépek egy részét, és a jobb hatás­fokú tisztítással csökkentet­ték a rostanyag arányát. Az idén a mezőgazdasági nagy­üzemekbe kikerülő tápanyag rosttartalma a legtöbb eset­ben már szabvány szerinti. Ugyanakkor a mezőgazdasá­gi üzemekben helyi kísérle­tek után lehetővé vált a napraforgódara őrlése. ily módon porszerű anyaghoz jutnak, amelyet — megfele­lő arányú keveréssel — ve­szély nélkül etethetnek méa a kényesebb állatokkal is. A gabonaipari vállalatok is nagy mennyiségben fogadják az új fehérieforrást. és sa­ját keverőüzemeiben adagol­ják a tápokhoz. A növényolaiipar mérnö­kei az étolajgyártás utolsó fázisában keletkező napra­forgóhéj hasznosításával is kísérleteznek, a 4 ezer ka­lóriás anyagot speciális ka­zánokban tüzelik majd el. A mezőgazdasági nagyüze­mek ezt a mellékterméket szívesen használják fel a baromfitelepek almozásva is, így a napraforgó csak­nem valamennyi mellékter­mékét az idén mar haszno­sítják. (MTI) Ipargazdasági konferencia Csütörtökön befejeződött a III. ipargazdasági tudomá­nyos konferencia, amelyen az ipar több mint 400 elméleti és gyakorlati szakembere egyebek közt az iparfejlesz­tés. az iparpolitika, az ár­és bérszabályozás, a kutatás­fejlesztés. az innováció, az exportgazdaságosság, a ter­mékszerkezet átalakítás idő­szerű kérdéseiről tanácsko­zott. A háromnapos konferencia munkájának eredményeit. — az elhangzott 37 előadás vi­tája alapján — Osztrovszki György akadémikus elnökle­tével. a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében megtartott záró plenáris ülésen értékelték. Az ipargazdaság tudomá­nyos területeinek művelői és a gyakorlati gazdásági szak­emberek egyetértettek ab­ban hogy szükséges népgaz­daságunkban az egységes iparpolitika kialakítása. A reális célok kijelölése során fokozott figyelmet kell for­dítani a megvalósítást ob­jektíven meghatározó ténye­Izőkre Öntevékenység a szakszervezeti munkában Beszámoló az SZVSZ kongresszusáról Tegnap, csütörtökön szak­szervezeti aktívaülést tartot­tak a szegedi Juhász Gyula Művelődési Központban. Dr. Piros Lászlónak, az SZMT elnökének megnyitója után dr. Siklós János, a SZOT folyóiratainak főszerkesztője — az SZVSZ havannai X. kongresszusán járt magyar szakszervezeti delegáció tag­ja — beszámolt a kongresz­szus munkájáról. Elmondta bevezetőjében, hogy a havannai kongresz­szuson is éreztette hatását a hűvösebb nemzetközi politi­kai légkör. Ettől függetlenül nagy érdeklődés kísérte vi­lágszerte az SZVSZ kong­resszusát, hiszen 326 szak­szervezetnek több mint 800 képviselője vett részt azon, közöttük sok amerikai szak­szervezet tisztségviselője. A tőkés országokban dolgozó szakszervezeti vezetők a je­lenlegi nehéz gazdasági kö­rülményekről adtak számot arról, hogy nehezen mérsék­lődik az infláció és nem csökken a munkanélküliek száma. Az USA gazdasági nyomása, pénzügyi diktátu­ma. a kamatlábak magas szinten tartása nem kedvez az európai tőkés országok­nak sem. Ennek viszont van egy másik oldala: erősödik a szakszervezetek szerepe a munkásmozgalomban. Beszámolt az előadó arról, hogy a szakszervezeti világ­mozgalomra is az útkeresés jellemző. Nem elegendő ma már a klasszikus értelemben vett bérharc. A szakszerve­zeti mozgalmak tarka képet mutatnak, polarizáció megy végbe, s a beszédek, a szó­noklatok, az ígérgetések nem elégítik ki a munkásokat. Csak a tettek, a cselekede­tek determinálnak. A ma­gyar delegáció kongresszusi beszámolóját nagy érdeklő­dés kísérte a szocialista és a kapitalista országokban, de legalább ennyire a fejlődő országokban is. Sok szak­szervezet képviselője részle­tesen is érdeklődött a ma­gyarországi szakszervezeti testületek, az üzemi bizal­miak gyakorlati munkájáról, arról, hogy milyen jogok­kal rendelkeznek a munkál­tatókkal, a vállalati gazda­sági vezetés mellett. A havannai kongresszuson a szakszervezeteket érintő minden kérdést napirendre tűztek, számos határozatot hoztak. A lengyelországi ese­mények, az ottani szakszer­vezeti tevékenység, s termé­szetesen a bevezetett szük­ségállapot ugyancsak a fi­gyelem középpontjában volt, s ennek kapcsán nagyobb ér­deklődés nyilvánult meg ál­talában a szocialista orszá­gokban levő szakszervezeti munka iránt. Aláhúzta beszédében dr. Siklós János, hogy a mi szakszervezeti munkánkban is nagyobb öntevékenységre van szükség. A szervezett dolgozók képviselőinek min­dig tudniuk és érezniük kell, hogy mit tegyenek a tagok megbízásából. Szükség van a megújulásra, a bizalom meg­óvásával együtt újítani szük­séges a munkában, annak stílusában, fönntartva a ké­telkedés jogát is. A szónak és a tettnek összhangban kell lennie: a dolgozó embe­reknek meg van a vélemé­nyük mindenről, így a szak­szervezetek munkájáról, te­vékenységéről is. Éppen ezért a tisztségviselőknek annak tudatában kell tevé­kenykedniük, hogy a tagság megbízásából cselekednek, választóiknak, társaiknak felelősséggel is tartoznak, öntevékenységre kell nevel­ni az embereket. Olyan lég­körre van szükség, hogy minden dolgozni és alkotni vágyó ember megtalálja szá­mítását, kibontakoztathassa alkotókészségét. E tenniva­lókban jelentős szerep hárul a szakszervezetekre. Előadá­sa végén válaszolt dr. Sik­lós János azokra a kérdé­sekre, amelyeket előzően írásban juttattak el hozzá, majd dr. Piros László mon­dott zárszót az aktívaülésen. Mórahalom, Sándorfalva i Tanácsülésekről jelentjük Alighanem az urbanizáció egyik legbiztosabb jele. ha egy településen hathatós in­tézkedések válnak szüksé­gessé a környezet védelmé­re, a levegő. a közterületek, a vizek tisztaságának meg­óvására. Mórahalmon ugyan először került a tanács ülé­sének napirendjére a kör­nyezetvédelem helyi sajá­tosságait elemző jelentés, ám a feladatoknak nem a teg. napi. csütörtöki ülésen meg­tárgyalt összegzés volt az el­ső megfogalmazása. Hiszen évek óta — a nagvkozség rendezési terve alapján — tudatosan óvják a mórahal. miak szűkebb környezetük, lakóhelyük rendiét, tisztasá­gát. Egyebek között űi községi szemétlerakóhelvet ielöltek ki — ennek biztonságos be­kerítése most vált időszerű­vé. Főként mert a szemét­telep közelében húzódó ga­zolinvezeték védelme ezt in­dokolja. A ruházati szövet­kezet folyékony hulladéká­nak elhelyezése, közömbösí­tése sem várat már magá­ra sokáig — biológiai tisztí­tással működő szennyvíz­tisztító telep építésébe fo­gott a szövetkezet. Mórahalom köztisztaságá­val lényegében elégedettek lehetnek a nagyközség lakói — ebben egyebek között az 1977 óta működő községi szennyvíztisztító telepnek, s szállítás javításáért I Takács Béla. a KPM köz­ponti szállítási tanácsának titkára és Kovács Sándor, az SZMT titkára részvételé­vel ülést tartott tegnap dél­előtt a Csongrád megyei Szállítási Bizottság. A MAV­igazgatóság és a Volán be­számolója alapján értékelték a személy- és áruszállítás, valamint az árurakodási készség tapasztalatait az öt­napos munkahétre való át­állás időszakában. Kitűnt, hogy a két szállítási válla­lat — kisebb zökkenőktől eltekintVe — sikeresen ol­dottta meg a személyszállí­tasban jelentkezett gondokat. Felkeresték a vállalatokat, gundoskodlak az egyes ipar­negvedgkbe történő személy­szállítás összehangolásáról, felméréseket végeztek a kul­turált munkába szállítás biz­tosítása érdekében. Folyama­tosan figyelik a forgalom alakulását és további me­netrendi változtatásokra is felkészültek. Az áruszállítás területén is törekedtek a felmerült problémák megoldására. A MÁV a folyamatos rakodás és áruátvevés érdekében, több vállalattal 7 napos szál­lítási szerződést kötött. A Volán raktárkapacitás bizto­sításával igyekszik csökken­teni a vasúti kocsik állás­idejét. E téren vannak még gondok, hiszen sok vállalat a hétvégeken nem hajlandó fogadni a beérkezett árut. Megoldásként felvetődött, hogy a Volán és az árufo­gadó vállalatok raktározási társulást hozzanak létre. A szállítási bizottság úgy pró­bál segíteni, hogy levélben keresi meg a rossz árufoga­dó és -feladó vállalatokat, hogy javítsák e tevékenysé­güket. a Csongrád megyei Telepü­léstisztasági Szolgáltató Vállalat dolgozóinak is ré­szük van. Jelenleg ugyanis meg csak az óvoda, illet­ve az OTP-értékesítésű és a tanácsi lakások szennyvíz­elvezetését oldották meg csatornázással. A tanács tervezi a jelen­legi vásártér kitelepítését a nagyközség belterületéről — az úi helyet már kijelölték, társadalmi munkában fá­sitották. és folyamatosan készülnek már a kerítésele­mek is. A kitelepítendő vá­sártér helyén sportkombiná­tot szeretnének kialakítani — növelve a zöldterületek nagyságát is. Jelenlég kilenc hektárnyi liget. tér. park és játszótér gondozásában osz­tozik a tanács a mórahal­miakkal. Tavaly például kétezernél több facsemetet ültetlek el a nagyközség la­kói. A tanács egyébként az 1981. márciusában megalko­tott új köztisztasági tanács­rendelet alapján, az ügyren­di és a szabálysértési bizott­ság_ közreműködésével el­lenőrzi. védi a nagyközség rendjét, tisztaságát. Tapasz­talataik szerint f óként a közterületek jogtalan hasz­nálóival és szennyezőivel szemben van szükség na­gyobb szigorra a felelösség­revonásban. A mórahalmi tanács tag­jai a tegnapi ülésen meg­tárgyalták a szabálysértési bizottság munkájáról szóló előterjesztést, valamint a nagyközségi tanács tavai vi költségvetési és fejlesztési tervének végrehajtását, elem­ző jelentést is. Sándorfalva lakosságának 31,8, Dóc népességének 30 százaléka tartozik a fiatalok korosztályához. A két köz­ségben összesen 2 ezer 319 a 30 éven aluliak száma. Életkörülményeikkel. szak­mai előrehaladásukkal, to­vábbtanulásukkal, szórako­zásuk lehetőségeivel, az if­júsági törvényben biztosított jogaik alakulásával — sorol­hatnánk a szempontokat to, ví*bb — rendszeresen foglal­kozik a nagyközségi között tanács végrehajtó bizottsá­ga. Tanácsülésen azonban első alkalommal, a tegnap, csütörtök délután tartott összejövetelen vitatták meg helyzetüket. Dr. Ócsai Jó­zsef tanácselnök szóbeli ki­egészítést is fűzött az ifjúsá­gi torvényben foglalt felada­tok végrehajtását elemző, iaz ifjúsági parlamenteken elhangzottakat értékelő be­számolóhoz. Melynek össze­állításakor megvizsgáltál' azt is. mennyiben valósulta* meg a testület végrehajtó bizottságának korábban ho­zott határozatai. összegezve az elhangzotta­kat. megállapítható, az ifjú nemzedék szocialista neve­léséhez biztosítottak a felté­telek. A gazdasági egységek megfelelő munkahelyeket teremtenek a pályakezdők­nek. A fiatalok többsége szak-, illetve betanított munkás, szép számmal ta­nulnak felsőfokú oktatási in­tézményekben. Csak kevesen akadnak közöttük, akik nem végezték el az általános is­kola nyolc osztályát. Oly­annyira kevesen, hogy ta­valy ősszel — idén sem lesz másként — nem tudták megszervezni a dolgozók ál­talános iskoláját. Kevésbé örvendetes tény, hogy a művelődéshez csak sovány lehetőségeket képes a két társközség biztosítani. Sport­ban sem túl rózsásak a ki­látások. Gondot okoz továb­bá. hogv a községi fiatalok nem részesülnek a városia­kat megillető kedvezmé­nyekben a lakásépítkezések­nél. Többségük nem lakóhe­lyén dolgozik, feltehetően ez is magyarázza, hogy a köz­ségek közéletében nem túl lelkesen vesznek részt. Per­sze azért mindig akadnak, akik szívesen vállalkoznak közülük társadalmi munká­ra. A beszámoló elfogadását követően a testület határo­zatban rögzítette a fiatalok helyzetét javítandó feladató­Itat, s elfogadták a nagyköz­ségi közös tanács szervezeti és működési szabályzatának módosítására készült terve­setet is. a

Next

/
Thumbnails
Contents