Délmagyarország, 1982. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-12 / 60. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 72. évfolyam GO. szám 1982. március 12., péntek Ára: 1,40 forint A Z MSZM P SZÉGE D V ÁROS li tflZ O T T S Á G Á N A K LAP JA W&á HiÜl Kádár János látogatása a Külkereskedelmi Minisztériumban Kádár János, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára csütörtökön láto­gatást tett a Külkereskedelmi Miniszté­riumban. Kíséretében volt Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tag.ia. a Központi Bizottság titkára. A vendégeket Marjai József, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, Veress Péter külkereskedelmi mi­niszter, Szűcs Istvánné, az V. kerületi párt­bizottság első titkára és Szigethy Károly, a minisztérium pártbizottságának titkára fogadta. A külkereskedelem időszerű kérdéseiről, a minisztérium, valamint a külkereskede­lemmel foglalkozó vállalatok munkájáról Veress Péter tájékoztatta a vendégeket. A megbeszélésen részt vettek: Török István államtitkár, a tárca miniszterhelyettesei, valamint a minisztérium párt- és tömeg­szervezeti vezetői. A miniszter a többi között elmondta, hogy az elmúlt esztendőben a vártnál lé­nyegesen mostohább körülmények ellené­re is, kedvezően alakult külkereskedelmi forgalmunk. Javult részvételünk a nemzet­közi munkamegosztásban, fejlődött együtt­működésünk a szocialista országokkal. Joggal mondhatjuk — tette hozzá —, hogv a magyar gazdaság növekvő gondjaival együtt is nagyobb megrázkódtatás nélkül viselte el a világgazdaság és a nemzetközi politika számunkra hátrányos fejlemé­nyeit. Szerepe van ebben annak, hogy ter­mékeink minősége javult, a növekvő kö­vetelményeknek egyre jobban igyekszünk megfelelni és kapcsolatainkat külföldi partnereinkkel úgy fejleszteni, hogy a köl­csönös előnyök jobban érvényesüljenek. Ezt segítette az is, hogy a külkereskedelem irányító szervei, a termelő vállalatok és a kereskedő egységek közötti együttműködés is tovább erősödött. Gazdaságunknak, kül­kereskedelmünknek — mondta a minisz­ter — rangja, tekintélye van a világban. Amit szerződésekben és más megállapo­dásokban vállalunk, azt megbízhatóan tel­jesítj ük. Ezt követően Szigethy Károly a minisz­térium kommunistáinak politikai munká­járól, a mozgalmi élet tapasztalatairól szá­molt be. Egyebek között kiemelte, hogy a külkereskedelem területén is mindenütt cselekvő aktivitás tapasztalható a XII. kongresszus határozatainak maradéktalan megvalósításáért. A szakmai tudással, fe­lelősségérzettel és tenniakarással széles körű politikai érettség párosul. Mindeb­ből szemléleti, cselekvési egység formáló­dik úgy. hogy ki-ki mind politikai. mi,nd szakmai munkájában érzékelje is. értse is feladatait. Kádár János, megköszönve a szívélyes fogadtatást, elismeréssel szólt az elért eredményekről, arról, hogy a Külkeres­kedelmi Minisztérium és a külkereskede­lemmel foglalkozó vállalatok — számok­ból, adatokból is érzékelhetően — cselek­vően veszik ki részüket a XII. kongresz­szuson megszabott fő irányvonal követke­zetes megvalósításából. Tolmácsolta a Köz­ponti Bizottság üdvözletét a külkereske­delem minden dolgozójának. helytállást kívánt nekik, és kifejezte azt a meggyőző­dését, hogy odaadó munkájuk — a nehe­zebb körülmények között is — minden bi­zonnyal a jövőben is meghozza a további sikereket. (MTI) Lázár György fogadta Saly Vongkhamsaót Magyar—laoszi gazdasági tárgyalások Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja csütörtökön a Parlament­ben fogadta Saly Vongk­hamsaót, a Laoszi Népi De­mokratikus Köztársaság Mi­nisztertanácsának elnökhe­lyettesét, a magyar—laoszi gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési bi­zottság társelnökét, aki a testület ülése alkalmából tartózkodik hazánkban. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen részt vett Borbándi János miniszterel­nök-helyettes. az együttmű­ködési bizottság magyar társelnöke. A fogadást követően a Parlamentben jegyzőkönyv aláirasával véget ért a ma­gyar—laoszi gazdasági és műszaki tudományos együtt­működési bizottság V. ülés­szaka. Borbándi János és Salv Vongkhamsao megálla­pították, hogy a két ország gazdasági együttműködése egyenletesen fejlődik. Ki­emelték az árucsere-forga­lom kölcsönös fejlesztésének szükségességét. Ehhez .ió alapot biztosít, hogy az 1981. évi őszi BNV-n kiállított laoszi áruk elnyerték a kö­zönség tetszését. A két or­szág közötti együttműködés­nek lényeges eleme az a se­gítség. amelyet hazánk 1985­ig nyújt a laoszi gazdaság fejlesztéséhez. A laoszi fél kiemelten kezeli a magyar közreműködéssel megvaló­suló objektumokat. Hazánk a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság egészségügyi helyzetének javítása céljá­ból vállalta, hogy egy gyer­mekkórhazat magyar beren­dezésekkel szerel fel. vala­mint azt. hogy — az élel­mezés; helyzet javítása ér­dekében — közreműködik egy baromfitelep) létesítésé­ben. Egy híd rekonstrukció­jával a KGST-országok köz­reműködésével megvalósuló hídépítési munkálatokban is részt vállaltunk. A magyar szerelők a helyszínen már megkezdték a munkák elő­készítéséi. Magyar szakem­berek vesznek részt Laosz erdőgazdaságának felmérésé­ben. a távlati együttműkö­dés lehetőségeinek feltárá­sában. ' A bizottság. közös intéz­kedéseket fogadott el annak érdekében, hogy a magyar segítség minél gyorsabb és hatékonyabb legyen, s az együttműködés kölcsönös előnyei a két ország közötti kapcsolatok erősödő, fejlő­dő elemeivé váljanak. Laoszi részről nagyra értékelték azt a segítséget, amit Magyar­ország a laoszi diákok és szakemberek képzésével nyújt. Az ülésszakon arról is megállapodás született, hogy a két ország központi tervező szervei megvizsgál­ják az együttműködés táv­lati lehetőségeit, és munka­programot dolgozzanak ki. Saly Vongkhamsaót. aki egyúttal a laoszi nemzeti tervbizottság elnöke is. en­nek jegyében fogadta Falu­végi Lajos miniszterelnök­helyettes. az Országos Terv­hivatal elnöke. CMTI) Újítók, feltalálók A népgazdasági eredmény két százaléka újításokból származik; az újítómozga­lom milliárdokat hoz. Újí­tókra és újításaikra, inno­vációra, a szellemi tőke pro­duktumaira szükség van. nélkülük korszerű, a köve­telményekkel lépést tartó termelés nem képzelhető el. A DELÉP újítói tegnap délután tanácskoztak a vál­lalat székházában a mozga­lom eddigi eredményeiről és feladatairól. Évente 80—85 újítást nyújtanak be. ezek­nek a felét a bírálók általá­ban elfogadják, s rövid idő múltán hasznosítják is. 1981­ben nyolcvanegy újításért — körülbelüli hasznuk tízmil­lió 322 ezer forint — 375 ezer forintot fizettek ki a dolgozóknak. A DÉLÉP fel­találói tavaly négy űi szol­gálati találmányt jelentettek be. a vállalat több korsze­rű szabadalmat vásárolt. H felkészülés javában tart Áz idegenforgalomban is hatékony együttműködésre lesz szükség Cégszerű felsorolásra talán nincs is szükség — de lehe­tőség sem —, annyiféle in­tézmény, szervezet, vállalat ós társulás érdekelt az Ügy­ben: Csongrád megye ide­genforgalma alakulásában. A hivatásos „utaztatók", a ta­nácsi irányítók, a közlekedés gazdái, a szabadidős prog­ramajánlatok kidolgozói, a vendéglátók és a kereske­dők, a propaganda felelősei, a kulturális és sportesemé­nyek házigazdái — s még hosszan folytathatnánk a sort — a maguk szakterü­letét nem tekinthetik zárt­nak. Más tevékenységektől aligha különíthető el a munkájuk, időről időre ezért, is találkoznak közös dolga­ik egyeztetésére. Legutóbb tegnap, csütörtökön délelőtt a megyei tanácsházán, ahol Farsang Lászlóné dr. össze-, foglaló értékelése, az idei tennivalókról szóló tájékoz­tatója szolgált a megbeszé­lést indulásául. A téma — e bevezető után már sejthető — természetesen az idegen­forgalom volt. Egészen pon­tosan az a tervezési-szerve­zési folyamat, amely az idei főszezon előkészítését szol­gálja. Színesebben, frissebben Nem tehetjük lejjebb a tavalyi mércét, amely azt jelezte: kedvezően alakultak az idegenforgalmi mutatók. Jó „helyezéssel" dicsekedhe­tünk az európai rangsorban, ha az ország népességéhez viszonyítjuk a hozzánk lá­togató külföldiek számát. (14,8 millió idegen állam­polgár lépte át Magyaror­szág határát 198t-ben.) Ki­sebb lehet azonban a büsz­keségünk, ha az idegenfor­galomból származó bevéte­leket. vagy az úgynevezett kereskedelmi szálláshelye­ken eltöltött vendégéjszakák számát hasonlítjuk össze. Kí­nálkozik azonban egy má­sik párosítás is: az 1980-as és az 1981-es esztendő ada­tainak összevetése. S akkor már megint van okunk a bi­zakodásra — ha elégedett­ségre nem is . .. — hiszen például a bevételek 38 szá­zalékkal emelkedtek. Vár­ható, hogy ezek a tendenci­ák érvényesülnek az idén is — s ézért persze még eredményesebb együttműkö­désre. az idegenforgalmi programajánlatot színesítő és frissítő újabb ötletekre, ha­tékonyabb vendégcsalogató és -ittmarasztaló propagan­dára lesz szükség. Új'donságok A felkészülés az idei fő­szezonra már hónapokkal ez­előtt megkezdődött. Kidol­gozták az utazási irodák ösz­szehangolt nyári nyitvatar­tási rendjét, számba vet­ték, hány szálláshellyel gya­rapodik az eddigi kínálat. Jó hír ez ügyben, hogy kö­rülbelül a nyáron ötszázzal több vendéget tudnak fo­gadni Csongrád megyében, elkészül ugyanis a Szeged Tourist Napfény névre ke­resztelt touringszállója, s a szatymazi Postakocsi csárda mellett is befejeződik az üdülőházak és a kemping építése. Üj üdültetési for­mák színesítik az eddigi kí­nálatot: az ügynevezett fa­lusi turizmus feltételei már meg teremtői! tek (szóltunk már erről korábban lapunk­ban), s a szállodák is fel­ismerték a kedvezményes csoportos és családi üdül­tetés előnyeit. Az ügyfélforgalom kultu­ráltságát javítja majd a Szeged Tourist négy valu­taváltó gépe, s az IBUSZ szegedi kirendeltségét a bu­dapesti központtal összekö­tő számítógépterminálja. Röszkén új pénzváltóhelyet nyitott az IBUSZ, s felújít­ják a szegedi irodát. A Csongrádi Napok idei ese­ménysorozatát vízikamevál­lal gazdagítják. Szentesen népi kirakodóvásárt rendez­nek a Kossuth téren, Vá­sárhelyre lovasbajnoksággal és motocross versennyel is csábítják majd a turistákat. A hazaiakat főleg — mert az ötnapos munkahét be­vezetésével megnövekedett szabad időnek várhatóan jó­tékony hatása lesz a bel­földi turizmus fellendítésé­re is. A vendéglátóipar sem akar lemaradni: az újszerű üze­meltetés.! formának — a szerződéses rendszernek — maris mutatkozik eredmé­nye. Az üzletek gazdái so­kat adnak a kulturáltságra, a vendég tiszteletére, gyors és olcsó kiszolgálására. Fel­szahaduló erőiket így a vál­lalatok és szövetkezetek is jobban összpontosíthatják —, s persze keresik a maguk új stílusát is. Egyebek között a mozgóbüfé-szolgálat bő­vítésével, a „teraszprogram", az utcai kiszolgálás kezde­ményezésével, új üzletek­kel, a régiek korszerűsíté­sével, tájjellegű éttermi programok szervezésével. Magazin és diafilm a konzervgyárban A téli és tavaszi hóna­pokban javítják gondozzák mindazokat a gépeket és be­rendezéseket a szegedi kon­zervgyárban, amelyekre jú­nius első napjaitól kezdve szükség lesz. A tmk-műhely dolgozói ezekben a napok­ban a gyümölcskonyha gé­peit és a borsóföldolgozáshoz szükséges automata gépsoro­kat készítik elő a szezon­kezdésre. Képünkön: az üvegzáró automata javítása. Ami pedig az idegenfor­galmi propagandát illeti: a pénzügyi lehetőségek az ésszerű együttműködésre ösztönöznek. Ezért is ké­szül — az idén először — Szegedi Nyári Magazin cím­mel olyan műsorfüzet, amely a Szegedre ^kívánkozó ven­déget már előre tájékoztatja a programokról, látnivalók­ról, kirándulási lehetőségek­ről — hogy csak a legfonto­sabb tudnivalókat említ­sük. A Fesztivál Szeged címmel közreadott képes le­porellóhoz az iden hatnyel­vű betétlap kész.ül, megje­lenik Makó friss várostér­képe, kapható lesz a Csong­rád-emlékérem. Szeged ne­vezetességeiről 50 képkoc­kából álló diafilm készül, s megkezdődik annak az öt­részes filmnek a forgatása is, mely Csongrád megye kulturális, gazdasági, • ide­genforgalmi, szociológiai ar­culatát. és testvérvárosi kai>­csolatait mutatja be. Bár­csak az ajándék- és emlék­tárgyak kínálata is ilyen bő­séges lenne! Évek ótp alig­alig járnak eredménnyel az idegenforgalmi szervezetek tárgyalásai, próbálkozásai: a sajátosan makói,' vásárhe­lyi. vagy akár szegedi szu­venírek választéka még min­dig szegényes. S szólnunk kell a tegnapi tanácskozás egy másik, sok bírálattal illetett, kérdéskö­réről: a strandok, fürdők étll-italkínálatáról, az ellá­tás esetlegességéről, évek óta meglevő gondjairól. A megoldás módját az Afész­ek a szerződéses üzemelte­tésben látják — az "idén tehát legalább a remény megcsillan ... A napi ellá­tási, szolgáltatási gondok megoldására egyébként az idén is hetente tartanak majd operatív értekezletet az idegenforgalom szegedi és megyei felelősei, ám emellett is kívánatos volna — hallottuk a tanácskozá­son—, hogy a helyi, váro­si és községi tanácsok rend­szeresen, s még inkább fo­lyamatosan ügyeljenek az idegenforgalommal kapcso­latos szakterületekre. P. K. Francia államniiniszter Budapesten A Francia Köztársaság ál­lamminisztere. tervezési és területfejlesztési Minisztere Michel Rocard küldöttség élén csütörtökön Faluvégi Lajosnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének, az Or­szágos Tervhivatal elnöké­nek meghívására Budapestre érkezett. *

Next

/
Thumbnails
Contents