Délmagyarország, 1982. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-10 / 58. szám

Szerda, 1982. márcíns 10. 5 Á körzeti rendelőtől a kórházi ágyig Az integráció tapasztalatai Szegeden és Csongrád megye területén 1977-ben kezdték meg az egészségügyi ellátás egységesítését. Az azóta eltelt hosszú idő indokolttá teszi, hogy dr. "Varró Vince egyetemi tanárt, az I. sz. Belgyógyászati Klinika igazgatóját arra kérjük — mielőtt az 1980ban befejezett 'egységesítés néhány éves gyakorlati tapasztalatairól tájékoztatna —, foglalja össze, mit jelent az integráció az egészségügy területén a gyógyítás mindennapjaiban. — Az integráció az egészségügy területén jól megzötti kapcsolat speciális kötődés, amely véleményem szerint nem vehet tekintetbe területi határokat. Ha például egy idős beteg embert hosszú éveken keresztül ugyanaz az orvos kezeli, az integráció a továbbiakban lehetetlenné teszi számára e személyi kötődés által meghatározott szabad orvosválasztást. — Természetesen vannak esetek, amikor kivételt teszünk, hiszen elsődleges feladatunk betegeink gyógyítása, melynek eredményességét és sikerét nem gátolhat„ ja az orvoshoz való szemé- . , ,., ,„ , szervezett, összehangolt és lyi kötődés figyelmen kívül ..betegcropartoii belül meghatározott tevékenységet hagyasa. A rendeletből adó- ^rmészetu, amely a profildó esetleges feszültségeket ^^ igenybevetelet teszi mindig a beteg érdekeit leg-- "ívessé. A profilfelyetel Ha az említettek köréből valakinek meghatározott súlyosságú a betegsege, akkor mód és lehetőség nyílik arra, hogy a betegségére speciálisan szakosodott intézmény oe kerüljön. A két klinikán és a kórházban működő, úgynevezett profilambulanciák sávhatároktól függetlenül foglalkoznak a szorosabban vett szakterületükhöz tartozó szervi problémákkal. A sávfőorvosok által beküldött betegeket minden esetben megvizsgálják, de felvenni az intézménybe csak abban az esetben tudják, ha betegsége feltételez a betegek alapellátásától a legmagasabb szintű diagnosztikus, illetve terápiás kezelésig. A mindennapok gyakorlatában ez azt jelenti., ha valaki megbetegszik, akkor először a körzeti orvosához fordul, aki vizsgálatai alapján eldönti, hogy a rendelkezésre álló eszközök és diagnosztijobban szem előtt tartva, emberi módon próbáljuk feloldaná. Általában idős betegek esetében követünk el „kihágást". A szabályok megszegése. a kivételezés azonban nem lehet mindennapos, hiszen akkor az integráció mechanizmusát zakai eljárások segítségével varjuk meg. Mindenkinek meg tudja-e állapítani a bajt, illetve tud-e további vizsgálatokat folytatni. Amennyiben, vizsgálati eredményeit illetően kételyei támadnak, akkor a területéhez tartozó főorvossal az esetet megbeszélve, dönt a beteg további sorsáról. Ha a betegség a járóbetegellátás során nem tisztázható, akkor a beteget intézetbe utalják, ahol "már minden feltétel adott betegségének megállapítására és egészségesen gyógykezelésére. Az intézeti kezelés után a beteg ismét viaszakerül körzeti orvosához, aki tovább gondozza^ és megfigyelés alatt tartja. — Az egészségügyi ellátás Sbonfbbi gyakorlatához viszonyítva mennyiben jelent változást az integráció, a belgyógyászati betegségek gyógyításának területén? — Az integráció bevezetésekor a várost területileg három sávra osztották. A Müöntoöaő sávok az adott ' eredethez kijelölt fekvőbeteg intézményekhez tartózbelgyógyászat esetemeg kell szoknia és tanulnia az orvosi ellátás új rendszerét, mely a gyógyítás folyamatossabbá, alaposabbá tétele érdekében született Ha szabad tanácsot adnom e rendszer jnegtanulásához", akkor a következőt javasolnám. A körzeti rendelőben értesülhet mindenki arról, hogy területileg mely fekvőbeteg-intézethez tartozik. Rendkívül fontehát nem köteles figyelembe venni a területi határokat — Jobbnak tartja-e az egészségügyi ellátás integrált rendszerét? — Kezdetben mi, orvosok is idegenkedtünk az integrációtói de az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai azt mutatják, hogy mind a betegek, mind az orvosok szempontjából hasznos. A betegek számára mindenekelőtt azért jobb ez a rendszer, mert ezen túl életük során állandóan ugyanazok az orvosok kísérik figyelemmel őket mind járóbetegként, mind intézetbe kerülve. Ismerni fogják betegségük alakulását, természeForradalmi Ifjúsági Napok 1982 Gazdag program Az idén tizenhetedik esztendeje, hogy a Forradalmi Ifjúsági Napokon társadalmi. politikai rendezvények, kulturális és sportesemények sokaságával tiszteleg az ifjú aeneráció népüiik nagy történelmi sorsfordulóinak. Az ünnepi rendezvényekről sajtótájékoztatót' tartottak kedden a KISZ Központi Bizottságának székházában. Ernőd Péter, a KISZ KB agitáció és propagandaosztályának vezetője elmondta, az ünnepségsorozat célja most is az. hogy az ifjúság megismerje és megünnepelje történelmünk korszakos évfordulóit. A FIN előkészítése és megrendezése ezúttal egybeesik a KISZ zászlóbontásának negyedszázados jubileumával. Március 15-én ifjúsági nagygyűlést és • koszorúzást ünnepséget rendeznek több ezer fővárosi fiatal részvételével Budapesten, a Múzeum-kertben. megkoszorúzzák a Március 15. téren Petőfi Sándor szobrát. Március 19-én a KISZ Központi Bizottságának székházában adják át a KISZ-díjakat. Az első magyar proletárállam dicső tetteire ifjúsági nagygyűlésen, látványos kulturális programmal emlékezik sok ezer fiatal március 20án Miskolcon, a központi ünnepség színhelyén. Ugyanezen a napon Budapesten koszorúzást ünnepséget rendeznek a tanácsköztársasági emlékműnél. Budapesten március 21-én a KISZ Központi Bizottsága kibővített ünneni ülésen emlékezik meg a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség zászlóbontásának negyedszázados évfordulójáról. Ugyancsak ezen a napon ünnepi gálakoncert lesz az Erkel Színházban, az esten a KISZ Központi Művészegyüttesének művészei. KISZ-díiasok és a győri balett táncosai lépnek föl.l A KISZ megalakulásának 25. évfordulója alkalmából több emlékkiállítást is rendeznek. bemutatva az ifjúsági szövetség életét, tevékenységét. Március 19-én a Magyar Munkásmozgalmi Múzeumban nyílik tárlat. A KISZ Központi Bizottsága székházának előcsarnokában is fénykepek. raizok. különféle dokumentumok kiállításával adnak képet a KISZ negyedszázados múltjáról. Az idei Forradalmi Ifjúsági, Napok újdonságaként március 19-től 21-ig Budapesten. a belvárosban — a VIT-utcához és a tavalyi nagy sikerű Barátság-utcához hasonlóan — megszervezik a Huszonötödik utcát. E három napon kulturális, politikai, közművelődési programok gazdag választékával rendezvénysorozat. várják a fiatalokat, s a fel. nőtteket egyaránt. A Vörösmarty téren, a Kristóf téren felállított alkalmi színpadokon zenekarok, táncegyüttesek, ifjúsági fórumok, vitakörök hívják szórakoztatják a járókelőket Az Egyetemi Színpadon. az Iparterv KISZ-klubjában es a Vörösmarty cukrászdában is vetélkedőket. kulturális műsorokat szerveznek. Március 24-én a KISZ KB egész napos tudományos tanácskozásán meghívott vendégekkel közösen elemzik majd a szövetség múltját, a társadalomban betöltött szerepét. Több kiadvány is napvilágot lát a KISZ zászlóbontásának jubileuma alkalmából; külön mappában közreadják a szövetség életében jelentős pillanatokat megörökítő fotókat s megjelentetik a 25 év legsikeresebb ifjúsági plakátjait is. Két, hangfelvételeket. mozgalmi dalókat tartalmazó kazettát is készítettek az évfordulóra. Április 4-én. hazánk felszabadulásának ünnepén egész napos, színes. szórakoztató műsort rendeznek a Gellérthegyen, a Jubileumi parkban. Délután Kecskeméten ifjúsági nagygyűléssel és gálaműsorral zárul a Kiállítási napló A múzeum új alkotásai tosnak tartom, hogy még tét A betegek orvosaikkal hiszen akkor'^SEf-SS * ^amato. kaplas esetén senkit sem érhet csőlátót tartanak. Orvosaváratlanul, melyik intézet- ink terhei csökkentek azálbe kerüL tal, hogy mindig azonos in— Nemcsak a' Párosban, tézettel, illetve körzettel hanem országosan is ismert tudnak együttműködni. az a tény, hogy a szegedi — Vannak-e negatív tapasztalatai? — Sajnos, sok olyan találkozunk, akik l-es és H. számú belklinika bizonyos betegségek kivizsgálására és gyógyítására szakosodott, s e speciálisi területeken kiváló eredményeket ér eL Az integráció integrációt szükséges rosszbemeg mennyiben változtatta a specializálódást? — Valóban, mind a belgyógyászati klinikáink, mind a kórház belősztálya. bizoben az a belgyó- nyos betegségeket különösen gjtászaffl klinikához és a felkészülve tud fogadni. A kórház belosztályához E te- kórház többnyire a foglalnöfee kötöttségiét jó né- kozási ártalmakból eredő pairatyan sajnos négy ér el- naszokkal, az l-es számú aritével sem veszik tudomá- belklinika az emésztőszersal. Itt szeretném felhívni a vek és a belső elválasztásé figyelmet arra. hogy beteg- mirigyek kóros elváltozásai- ségét. Jó lenne. ha minden erige esetén minden szegedi val, a szövődményes cukor- beteg ember gondolna erre. fcricos kizárólag csak lakóhe- bajjal, és a vesebetegségek lyónek megfelelően kijetőtt bizonyos fajtáival foglalkobeéOKZtályxa kerülhet. Ez zifc. A Il-es számú belklimeaetben érvényes, ka pedig a vérképző rendis, ha térteden rósz- szer rendellenességeivel és a aznfiét miatt mentővel keÜ szívbetegségekkel foglalkozó beszállítani, akkor is, ha ki- „profil"-osztályt tart fenn. vfesgálasra kell befeküdnie. Ez a specializálódás a to— Az orvos és a beteg kő- vábbiakban is megmaradj nak tartják. Nehezen törődnek bele a megmásíthatatlan ténybe. hogy ők egy életen keresztül a tőlük függetlenül kiválasztott és kijelölt gyógyintézményre vannak „ítélve". Ez a magatartás rendkívüli módon megnehezíti orvosaink munkáját. a gyógyítás eredményesKalocsai Katalin Ismét jelentős alkotásokkal gyarapodott a Móra Ferenc Múzeum. Joó József műgyűjtő elhatározta, hogy Szegeden teszi közkinccsé értékes gyűjteményének egy részét. Kívánsága szerint abban a városban, ahol élete java részét leélte. Tekintélyes anyagaból 24 festmény és 5 szobor került a múzeumba. Abban, hogy ez az örvendetes dolog létrejött szerepe van annak, hogy a megyei közgyűjtemények művészeti anyagának fejlesztési koncepciója egybeesik a Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottságának azon művelődéspolitikai elhatározásával, mely komoly összegeket biztosít e célkitűzések megteremtésére. A remek Lucs-gyűjtemény 1978-ban került a múzeumba, ezt követte a közelmúltban a Joóanyag. E nagyszerű művek által Szeged régi képtára országos viszonylatban is rangosabbá vált. Érdemes röviden azokról a művekről szólni, amelyek Joó József gyűjteEredményhirdetés Befejeződött <a In memottam Kodály Zoltán elnevezésű kórusműpályázat, amelyet a zeneszerző születésének 100. évfordulója alkalmából hirdetett meg a Művelődési Minisztérium. a Magyar Zeneművészek Szövetsége, a Magyar Kodály Társaság, a Zeneműkiadó Vállalat és a Kórusok Országos Tanácsa. A felhívás nyomán 43 kompozíció született, az alkotásokat 5 tagú zsűri bírálta el Szokolay Sándor, Kossuth-díjas zeneszerző elnökletével. A négy kategóriában megmiczky Miklós és Huszár Lajos szerzeménye második, Balázs Árpádé pedig harmadik díjat kapott. Dubrovay László és Jeney Zoltán a női karok kategóriájában nyert második, Abrudbányai Zoltán pedig harmadik díjat, Borgulya András pályaműve a férfikarok versenyében érdemelt harmadik díjat A gyermekkórusoknak írt alkotások második díját Reményi Attila, harmadik díját pedig Makai Miklós kapta meg. A díjnyertes műveket a hirdetett pályázatra érkezett centenáriumi rendezvénysoművek egyike sem kapott rozat hangversenyein, aköelső díjat. A vegyes karra vetkező évadban mutatják irt kompozíciók közül Cse- majd be. (MTI) mm Ünnep az otthonban Virággal, tortával, szép szóval és szavalattal köszöntötték a 88 éves Ördög Jánost a Vám téri Öregek napközi otthonának tagjai, valamint a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola hallgatói, és a legkisebbek, a gyakorló általános iskola diakjai. Hagyomány a 80 év fölöttiek köszöntése, s a ház lakóinak kuiön öröme, hogy az ünnepelt súlyos betegség után, bénán került e kis közösségbe, és a gondos törődés eredménye, hogy régi kedélyével és jó egészséggel éli napjait. A kis lakóházban működő otthon ez alkalommal saját születésnapját Ts ünnepelhette, mert ezen a helyen 20 év óta foglalkoznak idős emberekkel. ményéből kerültek a múzeumba. A Munkácsy nyomdokain haladó táj- és népéletkép festők közül Nádler Róbert (1858—1938) finoman kidolgozott Női fej-évei szerepel a gyűjtemény ben, mely résztanulmánya a múzeumban látható befejezett müvének. A folyosón elhelyezett kerek formájú kép egy gyermekét altató anyát ábrázol. Nádler kortársának, a szegedi tanácsháza és színház mennyezetfreskóit alkotó Vajda Zsigmondnak (1860—1931) falusi témájú vászna, a Tanya libapásztorral, szintén itt található. A régi nagymesterek közül Lotz Károly (1833—1904) egy síremléktervet ábrázoló grafikáját, a realisztikus táj festészetünk hagyományait tükröző Cserna Károlynak (1868—1944) a Pusztai delelő, kortársának, Bosznay István nak (1868— 1944) pedig a Folyó hegyekkel című alkotásait őrizte meg a Joó-gyűjtemény. A konzervatívvá lett századvégi akadémikus piktorával szembenálló nagybányai iskola alapítói közül, IványiGrünuiald Béla (1867—1940) egyik — későbbi korszakához tartozó — munkája, a Tájkép tanyával került a múzeum állományába. Kohán György (1910—1966) Udvarbelső című festménye jól tükrözi, hogy az alföldi mesterek — elsősorban Tornyai ps Koszta — törekvéseit senki sem értette meg s kamatoztatta jobban, mint 6. A vásárhelyi hagyományokhoz kötődő mai vezető festők sorából Kurucz D. István (1914) két képét (öszi deres táj tanyával, Tanya fával), és Fejér Csaba (1936) ezüstszürke tónusú festményeit említhetjük. Az egykori szegedi mesterek közül Károlyi Lajos (1877—1927) és Hódi Géza (1381—1942) egy-egy világos tónusú udvarbelsőjét kell szóba hoznunk. Műveiket az a lírai hangvétel jellemzi, mely Tisza-parti városunk piktúrájának egyik jellemzője lehet. A szociális témákat is kedvelő Dinnyés Ferenc (1886—1958) az érdekes megvilágítású Éjjeliőre mély emberábrázolásával; a tíz éve elhunyt, groteszk felé hajló Erdélyi Mihály (1894— 1972) pedig fiatalkori téli képével jelzi fontosságát. A régebbi helyi festőink közé tartozó Jánoska Tivadar (1891—1960) is „jelen van" itt egy zebegényi tájával. A modern magyar piktorok sorából Basch Árpád (1873—1944) meleg színű, kor-aöszi hegyes-dombos panorámáját, Molnár C. Pál (1894—1981) két képe közül pedig a Menekülés Egyiptomba című ismert kompozícióját; Ruzicskay György (1896) atmoszférikus párizsi hídrészletét és Mattiom Eszter (1902) élénk koloritu figurális művét, a Kerti munkásokat szerezte meg a közgyűjtemény. ,Csáky-Maronyák Józsefnek (1910) egyéni kiállítását csakúgy láttuk már Szegeden, mint Imre István (1918) akvarelltárlatát. E két Kossuth-díjas festő közül az előbbi derűs, tavaszi és nyári bála-! toni részleteket örökített meg, az utóbbi vízfestményén a Zsenyei-kastély íáslombos környezetét ragadta meg. A plasztikákról szólva, a Vásárhelyen és Szegeden is egyaránt tevékenykedő Pásztor Jánostól (1881—1945) egy bronz Beethoven-fejet vettünk leltárba, mely valószínű, hogy az 19j!7-ben létrehozott martonvasári Beethoven-emlék stúdiumportréi közül való. Rubletzky Géza (1881), aki Vásárhelyen kezdte családi életből vett alakjainak megmintázását, az Ülő asszony című alkotásával szerepel a gyűjteményben. A szegedi hősök kapujánál levő katonaszobrok ábrázolójának, Lőte Évának (1900), Nő korsóval című szép tartású kisbronza, Tápai Antalnak (1902), a helyi képzőművészetünk doyenjének Huszáros című kettős gipszíigurája és Madách portréját ábrázoló rézdomborítása a Móra Ferenc Múzeum egyre gazdagodó műtárgyállományának új darabja. A szóba került alkotások válogatott szemelvényeket adnak a 19—20. századi magyar művészetből. Java részüket 1976-ban, a Juhász Gyula Művelődési Központban rendezett sikeres Joóműgyűjlemény bemutatóján láthatta a közönség. Miután a felsorolt művek a Móra Ferenc Múzeum tulajdonába kerültek, ismét láthatók lesznek a múzeum kupolagalériájában még ez érben. Szelesi Zoltán