Délmagyarország, 1982. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-10 / 58. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMA 72. évfolyam 58. szám 1982. március 10., szerda Ara: 1,40 forint AZ MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Március 18-án: városi tanácsülés Szeged megyei város tanácsának végrehajtó bizottsága tegnap, kedden délelőtt ülést tartott. A testület a tanács tavaszi ülésének napirendjét készítette elő. Ügy döntött, hogy a városi tanácsot március 18-án, csütörtökön reggel 8 órára hivja össze és napirendként a következőket javasolja: Beszámoló a végrehajtó bizottság irányító és ellenőrző munkájáról, az 1981. évi fejlesztési alap és költségvetés végrehajtásáról; Szeged város VI. ötéves területfejlesztési terve; A közművelődés helyzete és fejlesztési feladatai; Beszámoló a megyei tanácstagok városi csoportiának tevé­kenységéről; Megyei tanácstagok választása; Előterjeszté­sek, interpellációk, bejelentések. Pá rtk ü Idsltség utazott Portugáliába A Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására kedden Lissza­bonba utazott az MSZMP Központi Bizottságának kül­döttsége, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának vezetésével. A de­legáció tagja Gulyás Sándor, az MSZMP KB tagja, a he­vesi Rákóczi Tsz elnöke, valamint Gecse Attila, a KB munkatársa. Diszperzit: a festékek közt ez a Trabant jövőre lesz elegendő Egyik korábbi tudósítá­sunkban azt írtuk: a BUDA­LAKK szegedi gyárának ter­mékei közt a diszperzit a sláger. Sánta László gyár­vezető szerint ma, ha lehet, még nagyobb sláger a disz­perzit, mint néhány hónap­ja. Az eddig befutott keres­kedelmi megrendelések sze­rint ebben az évben több mint 15 ezer tonnát el tud­nának adni belőle. — Kell ennyi diszperzit az országnak ? — Ennyi nem. Fölmérése­ink szerint a reális évi igény 10—11 ezpr tonna. Ennyit pedig a jövő évtől kezdve képesek leszünk gyártani. Ekkorra Végzünk ugyanis a diszperzitüzem bővitésével, amelynek eredményeképpen a jelenlegi T ezer tonnás eves termelésünk 4 ezer tonnával növekszik. — Mitől ilyen népszerű a diszperzit? — Vannak festékek, ame­lyeket csak szakember tud használni. A diszperzit ez­zel szemben afféle „csináld magad" termék: bárki tud vele festeni, azonkívül az ara is igen kedvező. Mond- tani. Most foglalkozunk pél hatnám, olyan egyszerű, dául egy új- fejlesztéssel, sutt keletkező nyereségéből megbízható és olcsó a fes- amellyel a drága import megkapjuk a pénzt, tékek közt, akár a Trabant lenolaj arányát csökkenteni a gépkocsik közt. Éves ter- tudjuk az olajfestékekben, melésünk 17—18 ezer tonna Ez 15 millió forintnak meg­Nagy László felvétele Töltik és csomagolják a Standolit olajfestéket viszont a nagyvállalat utt keletkező nyeres; regkapjuk a pénzt. — Egyéb újdonság? — Van. Termék is meg a különböző festékféleségek- felelő konvertibilis devizát egy beruházás is..., Üj 500 bői, természetesen a diszpgr- kímél meg az országnak, négyzetméter alapterületű zit csak egy a sok közül. Van természetesen hátránya raktárt építenek nálunk, ez Gyártunk például olajfesté- is annak, hogy főként hazai keket: ezek igen régi, vi- fogyasztásra és főként a la­szonylag olcsó és jól bevált, kosságnak termelünk. Ezek a rekonstrukcióhoz kapcso­lódik, és hosszú időre meg­oldja raktározási gondjain­megszokott áruk. Hasonló nek a termékeknek nem túl kat. Latex típusú, vízzel hí­Igen jól. Az anyagellá­hiányosságai miatt a legtöbbször az első negyed­évben elmaradás keletkezik, tettünk: ezért irt is köszönő Az idén viszont valamennyi levelet a belkereskedelmi ütemtervünket tartani tud­tuk. Ipargazdasági konferencia okokból keresik, mint a disz- nagy a nyereséghányada perzitet. egy sor konfliktus keletke­— A szegedi vegyipari zik amiatt,'hogv kis CSOma­uzemek, ipari szövetkezetek . dinamikusan fejlődnek. Ked- golasban kevesbe gazdasa­vezőek a körülmények? gos forgalomba hozni őket. — A vegyiparban igen lé- A másik oldal, hogy ellátási J^® nyeges a tőkés importból kötelezettségeinknek eleget származó áruk hazai terme­kekkel való helyettesítése. Erre pedig az utóbbi évek­ben kialakultak a megfele- miniszter vállalatunk veze­lő termékszerkezetek, lassan tőségének. Fejlesztéseinkhez beszerezzük a megfelelő esz­közöket, fölgyülemlenek azok az ötletek, újítások, termelési tapasztalatok, amelyek garantálják a jó minőséget. A magyar festék­ipar import anyagainak 60 százaléka tőkés országokból származik. A BUDALAKK Vállalat termékeinek jelen­tős részét, 60 százalékát ex­portálja, a fönnmaradó 40 százalék kerül csak a hazai kereskedelmi forgalomba. A szegedi gyár esetében ez a helyzet fordított: a mi ter­mékeinknek 80 százalékát Magyarországon használják föl. — Ez a vállalaton belüli „szereposztás"? — Igen. Mi a hazai piac­ra gyártunk egy sor jól be­vált, keresett terméket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezeken nincs mit újí­gítható kötőanyagok fejlesz­tését tervezzük. — Hogyan indult az esz­tendő? Tavaszi készülődés gondokkal A vegyesrparcikk-ellátásról Élménynek nem túl gya- földön. a hagyományosan kori. A rendezvény, melyre mezőgazdasági területeken meghívták lapunkat is. való- tevékenykedő vállalatok több ban az volt. aminek nevez- kisgéphez, rotációs kapához. ték. Értekezlet. A szó tiszta értelmében. Vagyis atkalnv-t adott a résztvevőknek, hogy elmondják tapasztalataikat, megbeszeljék gondjaikat. Történetesen a vegyesipar­cikk-ellátásról. A megye kis­motorós permetezőhöz jut­hatnának. mint pélúául a hegyvidékeken, gond viszont — felszólaló tragikusnak minő­sítette a helyzetet —. hogy eltűntek a piacról a drótfo­és nagykereskedelmi válla- natok. a huzalok, a szeg- és latai és a szövetkezetek kép­viseltették a megyei tanács székházában tartott összejö­vetelen magukat. érdemben. Fölösleges tiszteletkörök nélkül tértek a lényegre, hisz — miként egyikük meg is fogalmazta közös érdekük a valósá­gos helyzet feltérképezése. Eredményeivel s persze gondjaival együtt. Nyilván­valóan az utóbbiakra és megoldásukra fordítottak a tavaszi-nyári forgalomra ké­szülve több időt a kereske­dők. a csaixiráruk. Sajnos a nagykereskedelem e téren sem kecsegtethet semmi jó­Méghozzá val. Köztudott, hogv hamaro­san meg kell válnunk az olajkalyháktól. Helyettük — a népgazdaság energiagond­jait enyhítendő — energia­takarékos fűtőkészülékekre, hőtárolós villany-. illetve széntüzelésű kályhákra len­ne szűkség. C.sakhogv — mint hallottuk, hőtárolós villanykályhából sincs elég. Egyébként meg, igencsak göröngvös az üzemeltetésük­höz vezető út. Az elektromos hálózat nem mindenütt ké­pes elviselni a plusz terhe­lést. Szeneskalvhát jelenleg nem gyártanak eleget Ma­gyarországon. De fognak. hallhattuk a leviziók, a Hi-Fi torn/ok fcgalma. Amióta csak Kész­pénzért vásárolhatók. É de­mes volna talán felülvizsgál­ni a döntést. iavasoltá<t ió néhányan. Másik véglet a Országos lelhalmozódó. lassan mozdu­az egyik lé készletek üaye. Fekete­fehér televízióból rengeteg van. óriási mennyisegben vár a TÜZÉP-telepeken ve­vőre a cement. Mégis újabb és újabb szállítmányokat kell belőle az áfészeknek — kötelezően — átvenniük. Az ellentmondás feloldása me­gintcsak központi döntést igényelne. T. I. Merthogy, jóllehet összes­ségében megfelelőnek minő­síttetett a vegyesiparcikk­szakmában a lakosság ellá­tása — a rendezvény házi­gazdája. a megyei tanács vb kereskedelmi osztálya is így valószínűleg értékelte a kereskedelmi biztatást, vállalatok munkáját —, változatlanul aloOdnak ne­hézségek. Választékbeli hiá­nyosságok. sőt hiánycikkek is. Dacára annak, hogy az utóbbi esztendőkben mind nagyobb erőfeszítéseket tesz­nek az ellátás javítására á vállalatok és szövetkezetek. Kihasználják a közvetlen, tehát a nagykereskedelmi kiiktató beszerzés előnyeit, ipari mintaboltokat, raktár­áruházakat hoztak létre, és élnek a kishatármenti áru­csere választékbővítő. hi­ány pótló lehetőségeivel. Mindezek ellenére még min­dig akad bőven megoldásra váró feladat. A gondok sűrű jébe vágva, kezdjük rögtön az egyik leg­Izekre szedni minden gon­dot. mi terítékre került egyetlen cikkben nincs lehe­tőség. Röviden csupán: nem megoldott a háztartási ae­pek alkatrészellatasa. sajnos méo az itthon készülő ter­mékek esetében sem. Hiány­cikk jó néhány autóalkat­rész. kevés az akkumulátor, a közkedvelt Babetta és Ja­wa kismotor. A vegyesípar­cikk-szakma más ről szólva, a népszerű ele­mes bútorokból, az olcsó ár­fekvésű asztali rádiókból, a jó minőségű szénből, egyes építőanyagokból — kismé­retű téglából, cserépből —. aktuálisabbal, a mezőgazda- fagyasztószekrényekből, evő­sági kisgépek üevével. Nincs elegendő a kerti munkát könnyítő motoros szerkeze­tekből. A lakosság a kiske­reskedelmet. az meg a nagy­kereskedelmet ostromolja. De mert ez utóbbi is csak azzal kereskedhet amit az ipar rendelkezésére bocsát, a nagykereskedelem a gyártó vállalatokat szorongatja. Vagyis kérleli inkább: vál­lalják. igazolják vissza a megrendeléseket. Miként az üzletek kínálata is mutat­ja. nem nagy eredménnyel. Nem ártana köroonti segit­séggel lendíteni az ügyön — javasolták a tegnapi ösz­szejövetelen. Méltányosabb, ésszerűbb lenne, ha az Al­eszközökből ugyancsak nem képes a kereskedelem az igényeknek megfelelő meny­nyiséget kínálni. Több vál­lalat képviselője panaszolta, hogy visszaesett a színes te­S ha már ellentmondást említettünk, nem hagyhat­juk szó nélkül a látszólag legmegfoghatatlanabbat. Mi­vel magyarázható, hogv no­ha a lakosság jövedelme fo­kozatosan nő és évről évre 'elentősen emelkedik a ta­karékbetétek összege, stag­nál. mi t'bb. számos terüle­ten visszaesett a kereskede­lem forgalma. Virágzó üz­letről csak kevesen beszél­hetnek. többnyire — elkerül­hetetlen a szakzsargon — csak bázisszintű bevételre számítanak a kereskedők. Tartózkodás tanasztalható a vásárlók részéről, sokan fgv fogalmaztak. Vaion miért? Felelősen válaszolni csak kiterjedt ismeretek birtoká­ban lehet. A talánv megfej­tése a szakemberek dolga. Gyanítjuk, csupán — de a kereslet-kínálat gondjait is­merve hisszük, közel járunk az igazsághoz —. hogy a la­kosság egyre igényesebb. Mindinkább megnézi, mire területei- adía ki a pénZt. Szívesebben megveszi a drágát, mint az olcsót, ha az korszerűbb, megbízhatóbb. szebb és „többet tud". Arról nem is szólva, mit lendítene a for­galmon. ha sikerülne simá­ra gyalulni az ellátás döcce­nőit. A kereskedelem eszkö­zei ehhez persze nem elég­ségesek, nélkülözhetetlen az iparvállalatok közreműködé­se Ladányi Zsuzsa kutatá- részvételével áttekintik akadémikus, Magyar Tu­gyakor- egyebek közt az ipar eddigi dományos Akadémia fötit­Az ipargazdasági sok eredményeivel, lati hasznosításának tapasz- fejlődését. a megkezdett kára megnyitójaban hang­súlyozta: a tudományos­technikai haladás különös nyomatékkal veti fel az al­átalakításának kotó szellemi munkn kibán­Foglalkoznak tokozását segítő feltételek energiafelhasználás további javítását, a követel­mények átgondolását és új­raértékelését. Gazdasági éle­talataival, az iparfejlesztés hosszú távú iparfejlesztési és iparpolitika időszerű kér- tervezés tapasztalatait, meg­déseivei foglalkozik az a tu- vitatják a termelési és ter­dományos konferencia, mékszerkezet amely kedden kezdődött a. eredményeit. Magyar Tudományos Aka- a hazai demia dísztermében. Az fejlesztési irányaival, az ár­MTA ipargazdasági bizottsá- és bérszabályozás kérdései­ga és ipargazdaságtani ku- vei. valamint a kutatásfej- tünkben egyre inkább ta­tatócsoporlja által harma- lesztés és az innováció prob- pasztaljuk ugyanis, hogy el­... . iKmuioal lentmondasok es feszultse­dik alkalommal megrende- lemaival. gek keletkeznek a hagyo­zett tanácskozáson a hazai A tudományos konferen- manyos ágazati tagozódás­ipar több mint 400 elméleti cia plenáris üléssel kezdte ban, háttérbe szorul a csak es gyakorlati szakomberenek meg munkáját. Pál Lénárd (Folytatás a 2. oldalon.) Téglagyártás terven felül Korszerűbb üzemekben A téglaiparban befejeződ- rak jobbára „melegzugos" tek a téli nagyjavítások, ki- területeken működnek, s a cserélték az elkopott, hibás hét végéig valamennyi ha­alkatrészeket, kiegészítő fel- nyományos téglagyárban szereléseket, s a hagyomá- hozzálátnak a munkához nyos gyárak már február Az utóbbi években meg­vége óta teljes készenlétben valósított jelentős fejleszté­várnak a kedvező időjárásra, sek, s új gyárak építése ré­amikor fagyveszély nélkül vén egyre kevésbé függ az száríthatják a szabadtéri időjárástól a téglaipar, mert színekben a téglaprésekböl tavaly termelésének 64. s az kikerült nyers terméket. A idén már 65 százalékát ál­hosszúra nyúlt tél ellenére lítják elő olyan korszerű lényegében a tavalyival azo- üzemekben, amelyek égetés nos időpontban, március ele- előtt nem a szabadban, ha­jén az ország legmelegebb nem az üzemi technológia tájain, elsősorban Baranya folyamatában szárítják. szik­Tolna, Somogy és Békés me- kasztják a téglát. Ennek gyében megkezdődött a tég- eredménye mutatkozik meg lagyártási idény, megindítót- abban, hogy az év első két ták a présgépeket, s most hónapjában a tröszt gyárai mar naponta megközelítően 193 millió téglát és 11 mil­1 millió megformázott nyers lió tetőcserepet állítottak elő, téglát halmoznak fel a szá- két-két millióval többet az ritószinekben. Ezek a gyár előirányzottnál. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents