Délmagyarország, 1982. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-09 / 57. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MSZM 1» S Z E GE D VÁROS I Bl Z OTTSÁGÁN AK L A P J A 72. évfolyam 57. szám 1982. március 9., kedd Ára: 1,40 forint Ünnepségek, kitüntetések a nemzetközi nőnapon A nemzetközi nőnap alkalmából hétfőn kitüntetési ünnepséget tartottak a Parlamentben. Részt vett az ünnepségen Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Katona Imre. az Elnöki Tanács titkára, Duschek Lajosné. a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke. Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja a párt. a kormány. az Elnöki Tanács nevében köszöntötte az ország asszonyait. leányait. — Hetvenkét esztendeje már, hogy március 8-át mint az egyetemes haladásért vívott harc egyik magasztos jelképét ünnepeljük — mondotta beszédében, majd rámutatott: talán még soha nem volt olyan nagy szükség az asszonyok és leányok helytállására. mint napjainkban; a békéért, az enyhülésért folytatott harc elképzelhetetlen közreműködésük nélkül. A családban betöltött szerepükről elmondotta: főleg az ő 'feladatuk az új szellemű, a munkára, a haza. a közösség szolgálatára serkentő. a megújulás, a pihenés feltételeit biztosi tő családi fészek megteremtése, gondozása. Elsősorban tőlük függ hogy gyermekeink milyen célokkal, gondolatokkal és érzésekkel készülnek az életre, közös terveink megvalósítására. A nők szerepe mindig is felbecsülhetetlen volt a gyermeknevelésben, de ma még inkább az. Ezért Í6 állunk meg egy pillanatra ma, gyors ütemben változó világunk örömei és gondjai közepette. hogy szívünk melegével köszöntsük asszonyainkat és leányainkat. Az édesanyákat, akik őrzik az otthon melegét, es a többieket is, akik az életre, a rendre, a munka tisztességére vigyáznak őrhelyeiken. Különös tisztelet illesse azokat a nőket és férfiakat egyaránt, akik kimagasló eredményekkel szolgálják a szocialista társadalmat. és ezzel együtt a női nem rangját és megbecsülését — mondotta Losonczi Pál. majd kitüntetéseket nyújtott át. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta Klimó Lászlóné. a Mindszenti Bőrdíszmű Ipari Szövetkezet művezetője. A Munka Érdemrend bronz fokozatában részesült Détár Istvánné. a Csongrád megyei Fémfechnikai Vállalat osztályvezetője. Selindi Jánosné. a bordánvi Előre Szakszövetkezet növénytermesztője és Szenti Ida. a Hódmezővásárhelyi Kötöttárugyár művezetője. * Szívünk, lelkünk, de nem kevésbé szemünk gyönyörködik és örül, ha a nőkre nézünk. s úgy tűnik. e7. a kellemes tavaszi öröm hatotta át a természetfelelőst, amitor tegnap a rádió reggeli 'ö járás jelentésére sem hallal va (Szeged fölött erősen 'alhós. borús idő) vidám napsütéssel köszöntötte a nemzetközi nőnapot. A városban. szerte a munkahelyeken kisebb-nagyobb ünnepségeken pedig a kollektívák köszöntötték a nődolgozókat. maid délután a KS7.V újszegedi gyárában rendezték meg a városi nőnap ünnepséget. Nagy László felvétele A szegedi ünnepség résztvevőinek egy csoportja Frányó József, a gyár példázzák, hogy vannak, igazgatója köszöntötte a akik csak hirdetik az szegedi üzemek, vállalatok, egyenjogúságot." Egyebek intézmények képviseletében közt ennek megszüntetésémegjelent nőket" és az ün- ért is küzd a Nemzetközi népség többi résztvevőjét Demokratikus Nőszövetség, akik közt ott volt Berta amely létrejötte. 1945 óta István, az MSZMP Szeged következetesen képviseli a városi Bizottságának titkára, nők társadalmi felemelkedésének az ügyét. Novákné Halász Anna. a KISZ városi bizottságának első titkára is. A Szeged városi központi ünnepség szónoka Prágai Tibor. a városi tánács általános eL nokhelyettese volt. Beveze- meítettl^^taí tojeben üdvözölte a meg.ie„A nőszövetség tavaly októberben megrendezett Prágai világkongresszusán a haladás, a politikai felelősségvállalás és a béke védelés . . . „ . . . tettrekész állásfoglalást fo. ^-.álSál^T: • OTlmáztóü tóeg. melyből kitatta: ,;Ezén "az ün népen is derül: a demokratikus nő_ , , , . '.,1 , - , Ví^lt., . tt uvuivnpaii'Aus inamozgalmak világszerte felisát hazánk, s városunk aszszonyainak. leányainak a tiszteletünk Virágait, hogy a nők helyzetének javítására hozott különböző párt- és állami határozatok megvalósítása társadalmunk összefogásával sikeresen halad." Utalt a nők történelemben betöltött szerepére, a munmerték napjaink legfontosabb követelményeit és széles körű akciókkal tiltakoznak a fegyverkezési haisza fokozása ellen, mely sűiyos következményekkel fenyegeti a világot." Hazánkban mintegy kétmillió nő vesz részt a terkásmozgalomban kiemelkedő melőmunkában. és nem letevékenységet végző nőkre, het az életnek olyan terülemegemlékezett Clara Zet- tét említeni, ahol munkakinről, Rosa Luxemburgról, társként ne lennének ott a s beszélt mindazokról a gyengébb nem képviselői, törekvésekről, amelyeket a Társadalmunk egész sereg világ haladó erői, a nők intézkedést hozott annak egyenrangúsága érdekében biztosítására, hogy a nők tettek és tesznek. Amiknek egyenjogúsága minél jobban jegyében elhatározta a nem- kiteljesedjen. Ennek ellenézetközi konferencia 1910-ben re itt sem érvényesülnek Koppenhágában, hogy min- rrég eléggé szép elveink. ..A den év március 8-án meg- gazdasági élet középszintű rendezik a nemzetközi nőna- funkcióiba mind többször állítanak be nőket, a közvetlen termelésirányítók közül például az élelmiszeripatban 35. a belkereskedelemben 51 százalék a női vezetők aránya. Énnek enenére tapasztalat az is. hogv a szükségesnél és a lehetségesnél vontatottabban történik a párt-, állami, gazdapot. M iiit az előadó mondta, az akkor megfogalmazott célok, amelyek a nők társadalmi felemelkedését határozták meg.' ma is aktuálisak. „A nők helyzete, >a társadalomban betöltött szerepe alaposan megváltozott... A nők tömeges munkába állásával azonban korántsem jártak sági. szövetkezeti vezetői együtt a férfiakéval egyenlő beosztásokra a kinevezésük. eszélése ítoinar feladatairól Dr. Ábrahám Kálmán látogatása Szegeden jogok, sőt a szédületes iramú kapitalista fejlődés kegyetlen törvényei még tovább növelték kiszolgáltatottságukat Nők százmilliói élnek ma is úgy, hogy a társadalom minden szférájában alárendelt szerepet játszanak. Sem hazájuk, sem szűkebb környezetük életének. sorsának alakításához nincs közük, nincs joguk . .. Azokban a fejlett kapitalista országokban, ahol politikai programként is hirdetik a női egyenjogúságot, a jogait gyakorolni kívánó nők elé számos korlátot állítanak. A diszkrimináció burkolt vagy teljesen nyílt formái, megnyilvánulásai naponta (Folytatás a 3. oldalon.) Valamelyest enyhült ugyan megyénkben is az építési láz az elmúlt két évben, de igények és építési kapacitások közötti összhangról ma sem beszélhetünk. Az „erdő felől" változatlanul az éoítőszervezetek állnak, s ennek nyomán nemcsak a beruházni szándékozó vállalatok, de még a tanácsok sem igen tehetnek többet, mint igyekeznek alkalmazkodni az építőkhöz. Kénytelen-kelletlen elfogadnak drágább árajánlatot, ugyanígy a költségesebb építési eljárás alkalmazását, csakhogy „zöld utat" kapjon az esetleg évek óta húzódó építkezés, különösen pedig az épületfelújítás. Ezernyi gondot okoz valamennyi városunkban az építőmunka minősége is. A nagy számban épült házgyári lakásokban jól ismert jelenség a tetők beázása, más technológiákkal készült épületekben esetenként a vakolat szakad le egy-két évvel az átadást követően. Szóval gond és gond, s akkor még nem említettük a határidőproblémákat, meg a valóban igényes munkát követelő városi foghíjbeépítések ügyét. A fölsorolásból azonban elég ahhoz, hogy érzékelhessük: volt miről beszélniük Csongrád megye és Szeged város vezetőinek dr. Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszterré!. A tegnap, hétfőn délelőtt Szegeden, a megyei tanács székházában tartott megbeszélésen megjelenteket —dr. Ábrahám Kálmánt, dr. Komócsin Mihályt, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, Berta Istvánt, a szegedi városi pártbizottság titkárát, Papp Gyulát, Szeged tanácselnökét, dr. Ágoston Józsefet, az SZMT vezető titkárát és több más vezető pártmunkást, tanácsi tisztségviselőt — Szabó Sándor, a megyei tanács elnöke köszöntötte. Ezt követően pedig sor került az egy évvel ezelőtt tartott, hasonló szintű munkaértekezleten született megállapodások végrehajtásának áttekintésére. A miniszter és a megye, illetve Szeged város vezetői kölcsönösen megállapították, hogy a megyében dolgozó építővállálatok többsége, az akkor meghatározott feladatok zömét igyekezett megoldani. Maradt azonban innivaló bőségesen a tárca szinte minden részterületén. Az ismételten elhangzottak közül néhány: Az építőipar tavalyi teljesítménycsökkenéséről beszélt dr. Petrik István, a megyei tanács elnökének általános helyettese megemlítve azt is, hogy csupán Szegeden számos létesítmény átadásával késett el a DÉLÉP. Ezek közé tartozik a rókusi víztorony, a gyógyszertári központ, több iskola, s már félő, hogy ebbe a sorba kerülhet a Szegedi Nemzeti Színház is annak idején. A kistéglára szükség van Parlamenti tisztségviselők tanácskozása Hétfőn a Parlamentben tanácskozást tartottak az országgyűlés tisztségviselői, az állandó bizottságok elnökei, a megyei képviselőcsoportok vezetői. Az eszmecserén — amelyen megjelent Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára — Apró Antal, az országgyűlés elnöke adott tájékoztatást a soron következő, tavaszi ülésszak előkészületeihez kapcsolódó teendőkről. Ezt követően Markója Imre igazságügy-miniszter tartott tájékoztatót a jogalkotás helvzetéről, az elmúlt évtized ezzel összefüggő tapasztalatairól. Pozsgay Imre művelődési miniszter a közművelődésről szóló 1976. évi 5. törvény végrehajtásának tapasztalatait ismertette. (MTI) Dr. Komócsin Mihály kifogásolta az építőanyagiparban megfigyelhető tendenciát: azt, hogy folyamatosan csökkentik a hagyományos tégla gyújtását, holott az fontos kelléke a családiház-építésnek. Jórészt megoldatlannak mondta a folyamatos cserépellátást. A továbbiakban arra kérte a minisz'tert, vizsgáltassa meg, hogy miként mozdulhatna el a holtpontról — amely már 5—8 éve tart! — az elsősorban Szegeden égető foghíjbeépítési probléma. Intézkedést kért a megyei pártbizottság első titkára a tetőbeázások megszüntetésére, valamint arra, hogy a rendelkezésre álló termálenergia kommunális felhasználásának útjából elháruljanak az akadályok. A szegedi tanácselnök, Papp Gyula hangsúlyozta: a városban legalább hatszáz lakás épülhetne föl a foghíjak módszeres beépítésével. Ez a népgazdaságnak is, a városnak is nagyon kedvező lenne, hiszen a rendkívül költséges alapközművesítésre nem kellene költeni. S egy további érv a foghíjbeépítés mellett: á városnak igen súlyos pénzei fekszenek a végrehajtott szanálásokban és a parlagon levő telkekben is. Ráadásul ez a gond jelenleg feloldhatatlan, hiszen például társasházépítési célra a tanács nem is adhatja oda ezeket, miután abban a konstrukcióban legföljebb négyszintes lakóház építhető. Közelebb a társadalmi igényekhez A megyei és a szegedi vezetők által fölsorolt gondokra válaszolva dr. Ábrahám Kálmán kifejtette, hogy a minisztérium alapvető feladatának tekinti a társadalmi igényekhez közelebb álló, emberi léptékű városépítési elképzelések érvényre juttatását. Ebbe nagyon jól illeszkedik a városi foghíjak mielőbbi beépítése, fontos azonban, hogy a városképet meghatározó területekre valóban oda illő épületeket tervezzenek és építsenek. Ehhez jelentős mértékben járulhat hozzá a helyi vezetés mindenütt, például azzal, hogy már a tervezés időszakában nagy gonddal ügyelnek a majdani városképre. Hangsúlyozta a miniszter, hogy a mennyiségi szemlélettel az építésben is szakítani kell. Az épitővállalatokra ez azt a kötelezettséget rója, hogy mindenkor csak megfelelően előkészített építési igényeket fogadjanak, enélkül ugyanis nem végezhetnek kifogástalan minőségű- munkát. A menetközbeni át- és áttervezésnek szükségszerű következménye az elkészült létesítmény hoszszú hibalistája. Az épületfelújítási feladatokról szólva a miniszter rámutatott arra, hogy a sok évtizedes elmaradás pótlásáról szó sem lehet egy-két öléves tervben. Ez a munka 20—30 éves, átgondoltan végzett tevékenységet igényel, s ennek csupán az első lépcsőjét járhatjuk meg ebben az ötéves tervidőszakban. Nem mindig könnyíti ezt a tevékenységet az építési ágazatban is tapasztalható túlcentralizált vállalati szervezetek jelenléte. E gondon azonban a kisvállalkozások ésszerű kiteljesedésével, szükség szerinti támogatásával sokat lehet oldani. A konkrétan fogalmazott kérdések egy részét az építésügyi és városfeilesztési miniszter maga válaszolta meg, más részükre azonban az érintett vállalatok igazgatóitól kért feleletet. Igy látják az igazgatók A DÉLÉP vezérigazgatója, Sipos Mihály a drága alapozási módszerekről szólva azt mondta, hogy a jövőben a vállalat minden lehetséges helyen kész úgynevezett síkalapozással építeni házgyári házakat, ha ez kimutathatóan olcsóbbá teszi a munkát. A Szegedi Nemzeti Színházról szólva pedig kijelentette: a DÉLÉP az 1985 május 31-i befejezési határidőt véglegesnek tekinti, s ennek megfelelő ütemben kérte a. rekonstrukciós tervek elkészítését is. A tetőbeázások folyamatos megszüntetésére is ígéretet tett, mondván: jövőre megkezdik valamennyi lejtésmentes tetővei épült ház átfedését, beázásbiztos módszerrel. A foghíjbeépítésre viszont még ezután kell fölkészülnie a vállalatnak, hacsak nem mindenütt panelből történik ez meg. A régi épületek felújításában legnagyobb mértékben érdekelt CSOMIÉP igazgatója, Boldizsár Sándor elmondta, hogy a vállalat tavalyhoz képest tovább növeli kapacitásában a felújításra hivatott hányadot. Alkalmazzák a helyileg kidolgozott szabadalmi eljárást. s ezzel valamivel gyorsítható is a födémcsere, a felújítás. Foghíjbeépítésre esetenként készek vállalkozni, ám ez nem válhat a vállalat fő tevékenységévé. A tervezői díjak mértékét is többen vélték magasnak. Ezért Deák Ferenc, a DÉLTERV, illetve Maár Márton, a CSOMITERV igazgatója részletesen válaszolt a kérdésekre. Tulajdonképpen azt bizonyítva, hogy magasnak vélt tervezési díjak nemzetközi összehasonlításban még alacsonyak is. Az ÉVM vezetőjének. a Csongrád megyei és p szegedi városi vezetőknek munkaértekezlete Szabó Sándor összefoglalójával fejeződött be. Délután dr. Ábrahám Kálmán aktívaülést tartott ugyancsak a megyei tanács székházában. Ezen a megyei, a várc>6j és járási pártés tanácsi vezetőkön kívül részt vettek a megyében dolgozó építőipari és építőanyagipari vállalatok. szövetkezetek vezetői é« párttitkárai is. B. N. t