Délmagyarország, 1982. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-05 / 54. szám

72. évf olyan 54. szám 1982. március 5.. péntek Ara: 1,40 forint mw r Uj létesítmények megtekintése Kádár János belvárosi Titkári aktíva a budapesti pártbizottságon A Féram-szálTőhoz utazva a 2-es villamoson Kádár János maga melleit kínálta hellyel a Pest megyei Tésáról származó Divényi Petemét, aki bevásárolni érkezett a fővárosba. A megújuló arcú budapesti belváros új létesítményeivel, az V. kerületben, a Duna-soron átadott új kulturális intézményekkel, idegenforgalmi nevezetességekkel ismerkedett csütörtökön Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. A Központi Bizottság székházából indult a városnéző útra Kadar János, Budapest vezetőinek — a házigazdáknak —, Maróthy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a budapesti pártbizottság első titkárának es Szépvölgyi Zoltánnak, az MSZMP KB tagjának, a fővárosi tanács elnökének kíséretében. A 2-es villamossal érkeztek a program első helyszínére, a Fórum Szállóhoz. Kedves epizóddal kezdődött a látogatás: Kádár János maga mellett kínálta hellyel a Pest megyei Tésáról származó Diványi Péternét, aki bevásárolni jött a fővárosba. Beszélgetéssel telt az idö a Fórumig, amely modern épületével immár négyed éve városképi nevezetesség is a Lánchíd pesti hídfőjénél. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter, Szűcs Istvánné, az MSZMP KB tagja, az V. kerületi pártbizottság első titkára és Parti János, a Hungarhotels vezérigazgató-helyettese várta itt a vendégeket. Előbb Sághy Vilmos tájékoztatta a Központi Bizottság első titkárát arról, hogy turizmusunk — egészében — egészségesen fejlődött, az elmúlt három esztendő alatt bevételeit jószerével megkétszerezte. Pedig szállodai helyeink száma ma még nem haladja meg a 33 ezret, s ez bizony kevés. A bővítéshez nem bizonyultak elegendőnek a hazai források, a kínálkozó lehetőségek közül az osztrákok ajánlata bizonyult legmegfelelőbbnek. 1978-ban kötötték meg azt a 300 millió dolláros hitelmegállapodást, amelynek segítségével már a Fórum is épült. Ez a pénz természetesen még további szállodák, egyéb idegenforgalmi létesítmények tető alá hozatalához is elegendő, s — igen kedvező kamatokkal — csak tizenöt esztendő alatt kell visszafizetni. Gáspár Tibor Budapest főépítésze -*- kicsit a hátteret is megvilágítva — mondotta el. hog? már a felszabadulás után közvetlenül formálódtak szerényebb vagy nagyobb igényű tervek a 'Duna-parti j^zállocíasoi; , vjtjjij.-s; építésére. Az elképzeléseket végül is az : 1960-as évek elején meghirdetett országos tervpályázat helyezte reális alapokra, az évtized vegére megépítve itt az első hotelt, az Intercontinentalt. Parti János arról adott számot, hogy a Fórum a vállalatnak már negyvenharmadik szállodája; tüneményes gyorsasággal épült: 1979 szeptemberében volt az alapkőletétel, amelyet 1981. október 28-án már az átadás követett. Elsőrendű feladata a nemzetközi idegenforgalom szolgálata, hiszen ennek a szállodának saját bevételeiből kell „visszafizetnie" magát, s nem is keveset: 595 millió schillinget. — Lendületbe jött a szállodaipar! — jegyezte meg a Központi Bizottság első titkára, hozzátéve: az idegenforgalom fejlesztésével kettős célunk van. Politikai alapállásunkból táplálkozik nyitottságunk, jöjjenek a világból, ismerkedjenek velünk, lássák mindennapjainkat. Ez volt az első cél, ezt élértük. A második: csináljuk mindezt. gazdaságosan. Ezt — elvtársak — még tanulnunk kell! A vendégek megnézték a szálloda már nevezetes bé- i esi kávézóját, uszodáját, voltak egy-két szobában. s | Niklai Ákos, a Fórum igazgatója az éttermeket sem hagyta ki a látnivalók bemutatásából. A szép tavaszi napsütésben átsétáltak a Pesti Vigadóhoz, amely 1980 márciusa óta ad ismét otthont zenének, képzőművészetnek. Az eredeti épületet, a múlt század hatvanas éveiben épült Vigadót — magyarázta Gáspár Tibor — a fennmaradt dokumentumok alapján leginkább a lépcsőház és a híres nagyterem idézi. A Vigadó galériájában nemrég nyílt Soós László és Kemény Éva grafikus — So-Ky — politikai plakátkiállítása: a művészpár kalauzolásával Kádár János megismerkedett a többségében fekete-fehér fotómontázzsal, azokkal az agitatív erejű alkotásokkal, amelyek a nemzetközi imperializmus, á világ különböző pontjain feléledő újfasiszta agresszió ellen, a népek szabadsága mellett emelnek szót. Bennük ~ •»' Közpofíti -Bizottság első titkárénak vendégkönyvi szavaival — valóban közérdekű művészi tevékenység ölt testet. Rigó László igazgató vezette a rövid sétát az épületben, majd Kádár János a Vörösmarty tér, a Váci utca felé indult. Jöttének hírére psszesereglettek az emberek, s alig pár lépés kellett csak: a téren virágot árusító Hajdú Józsefné sebtében kötött csokorral köszöntötte a Központi Bizottság első titkárát. Demjén Sándor, a SkálaCoop vezérigazgatója invitálta először üzletlát'ogatásra is a vendégeket, legújabb kezdeményezésükkel, az Smodell ruházati kereskedelmi társaság boltjával büszkélkedve. Kádár János el is töltött itt néhány percet, mint ahogy elidőzött az idegennyelvű könyvesboltban is, meghallgatva Udvarhelyi Lászlónak, a kiadói főigazgatóság vezetőjének tájékoztatóját. Némi figyelmesség nélkül ifiifen sem távozhatott: az üzlet eladói sakkkönyvekkel ajándékozták meg. (Folytatás a 2. oldalon.) Ülést tartett Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki ülésén a Gazdasági Bizottság jelentése alapján áttekintette az alkatrészgyártás és -ellátás helyzetét. Megállapította, hogy elsősorban a mezőgazdasági gépek, a közúti és vasúti járművek, a híradástechnikai berendezések és a tartós fogyasztási cikkek alkatrész-szükségleteinek jobb kielégítéséhez van szükség további összehangolt intézkedésekre. E célból kötelezte az illetékeseket, mérjék fel és az eddiginél nagyobb arányban vegyék számításba az alkatrészgyártás gazdaságos bővítésére felhasználható hazai kapacitásokat, valamint az új vállalkozási formák nyújtotta lehetőségeket. A kormány a belkereskedelmi miniszternek a Gazdasági Bizottságban elfogadott jelentése alapján megállapította, hogv a szerződéses formában működő és a bérbe adott üzletek hasznosan hozzájárulnak a lakosság ellátásának javításához, a fogyasztók igényeinek választékosabb kielégítéséhez. A Minisztertanács a kedvező tapasztalatokból kiindulva, felhívta a belkereskedelmi miniszteri, hogy ' megfelelő intézkedésekkel segítse elő az új üzemeltetési formák gyorsabb elterjesztését,' s ugyanerre kérte fel a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsát is. A kormány megerősítette az Állami Tervbizottság határozatát a miniszterek felügyeleti hatáskörébe utalt egyes feladatok felülvizsgálatáról, s a vonatkozó iogszabályok módosításának előkészítéséről. A tervezett módosítások célja a felügyeleti szervek mentesítése a vállalati hatáskörbe adható operatív feladatok alól. (A szerződéses és bérbe adott üzletekről írásunk a 2. oldalon.) Alkatrészgyártás és -ellátás A gépipari termelés nemcsak hazánkban, hanem szerte a világon mindinkább eltolódik az összeszerelő munka felé, ezért a termelésben lényegesen megnőtt a beépített alkatrészek és részegységek szerepe. A gépipari külkereskedelmi forgalomban is lemérhető ez az arány; szocialista exportunk 40, importunk 27 százaléka, tőkés kivitelünk 14, behozatalunk 52 százaléka alkatrész. Az alkatrészgyártás szerves része az egész háttériparnak, így ennek elmaradottsága miatt sok vállalat saját alkatrészgyártó üzemeket telepített, főleg ,olyan alkatrészek termelésére rendezkedtek be, amelyeket pedig arra szakosodó gyárakban kellene előállítani. Az Ipari Minisztérium, a Külkereskedelmi Minisztérium és az Országos Anyagés Arhivatal együttesen felmérte a hazai alkatrészgyártás és -ellátás helyzetét. Elsősorban a legtöbb gonddal küzködö mezőgazdasági gépgyártásban és a járműiparban a javításra javaslatokat dolgoztak ki. Jelentésüket a Gazdasági Bizottság elfogadta, s most a Minisztertanács megerősítette. Külön vizsgálták az úgynevezett produktív, tehát a beépített alkatrészek, valamint a pótalkatrészek termelését és ellátását. A produktív alkatrészekből évről évre nő a behozatal. Az import mérséklésével még hosszú ideig nem lehet számolni, hiszen a hazai gyártókapacitás korlátozott. Figyelembe kell venni azt is, hogy a gépipari kivitel csak úgy fokozódhat, ha a gyárak eleget tesznek a szigorú minőségi követelményeknek, amihez viszont korszerű, .jó alkatrészekre,részegységekre van szükség. Az érintett tárcák úgy ítélik meg, hogy az ilyen igények teljeskörű kielégítése hoszszú távú feladat. Behatóan elemezték a pótalkatrész-helyzetet, ugyanis az ellátási zavarok gátolják a nagyértékű berendezések folyamatos üzemelését. A felmérés egyértelműen megállapította: a hazai gyártású gépek* berendezések belföldi felhasználóinak az iparvállalatok szinte teljes egészében visszaigazolják pótalkatrészrendeléseiket, s általában eleget tesznek szerződésbeli kötelezettségeiknek. Példáúl a hazai gyártású mezőgazdasági gépekhez szükséges alkatrészrendeléseket a gyártók 100 százalékosan elfogadták és azt 98 százalékosan teljesítették. Hasonló a helyzet a közúti járműgyártásban is. Ugyanakkor sok a jogos panasz a felhasználók részéről, az ütemtelen szállítás és az évközheni lemaradás miatt. Ennek oka a vállalatok közötti szerződéses fegyelem megsértése és az üzemenbelüli szervezetlenségre vezethető vissza. Gyakori gond az importalkatrészek hiánya. Egyes területeken ez a hiány tartós, így a hazai ipar kénytelen saját maga gyakran gazdaságtalan körülmények között is előállítani azokat. Tavaly például 1,5 milliárd forint értékű ilyen alkatrészt gyártottak vállalataink. A megoldást a KGST-partnerekkel való szélesebb körű munkamegosztásban. valamint az olyan szerződéskötésekben látjuk, amelyekben a pótalkatrész-szállításokaf megfelelő szankciók előállításával vállalják a partnerek. Elhatározták több jogszabály korszerűsítését is. az igazságügyi tárca bevonásával rövidesen a gépekre, berendezésekre is kiterjesztik a tartós fogyasztási cikkek pótalkatrész-ellátásának, felelősségét szabályozó és a szankciókat előíró jogszabályt. Az érintett tárcák a pótalkatrész-gyártásban a megalakuló kisvállalkozások és a társulások rugalmasságára is építenek, mert a jelenlegi szabályozók jobban ösztönzik azokat, mint a nagyvállalatokat. Az összehangolt munka érdekében tanácsadó, közvetítő szervezeteket is létre hoznak, hasonlót, mint amilyent a TEK-vállalatok körében már megszerveztek. Ezenkívül szervezett keretek között tervezik megvalósítani a gépbontást és az alkatrész-felújítást Is. (MTI) Magyar—jugoszláv pártmegbeszélés A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának meghívására Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője március 3-án Nőnapi ünnepség Makón Szegedre érkezett tegnap, csütörtökön Baranyai Tibor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője. A megyei pártbizottság épületében fogadta dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára és Gyárfás Mihály, a megyei pártbizottság titkára, majd időszerű kérdésekről rövid megbeszélést folytattak. Baranyai Tibor ezután Vásárhelyre látogatott Gyárfás Mihály valamint Kala s László, a KB munkatársának kíséretében. A vendégeket a munkásőrség városi parancsnokságán dr. Szalontai József, a vásárhelyi városi pártbizottság első titkára és Tóth Sándor munkásőrparancsnok fogadta. Találkoztak a munkásőrökkel és megtekintették az egység múzeumát Ezután a Majolikagyárban folytatódott programjuk. Délután Makón az Espersit-házban dr. Varga Dezső. a makói városi pártbizottság első titkára és dr. Forgó István. Makó tanácselnöke fogadta, s dr. Tóth Ferenc, a József Attila Múzeum igazgatója kalauzolta a vendégeket és kíséretet, majd a múzeumban megtekintették Makó 700 éve című állandó kiállítást A megyei nőnapi ünnepséget a József Attila Művelődési Központ színháztermében tartották. Az ünnepségen dr. Varga Dezső köszöntötte a megye városaiból és községeiből érkezett asszonyokat és lányokat az elnökség tagjait. Baranyai Tibor mondott ünnepi beszédet, $ köszöntötte a nőket. A KB osztályvezetőjének programja a városi pártbizottságon folytatott baráti beszélgetéssel ert veget és 4-én látogatást tett Jugoszláviában. Fogadta őt Lázár Mojszov, a JKSZ KB elnökségének tagja, és tárgyalt Vlado Janzsiccsal, a JKSZ KB elnökség végrehajtó titkárával. valamint Boriszlav Milosevics titkárhelyettessel. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszéléseken áttekintették a nemzetközi élet és a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseit. Megerósítették azt a meggyőződésüket, hogy a világbéke megóvása és a társadalmi haladás előmozdítása érdekében ma különösen nagy jelentősége van a kommunista pártok a haladó erők széles körű összefogásának. Megelégedéssel méltatták a két testvérpárt, valamint Magyarország és Jugoszlávia sokoldalú együttműködésének eredményes fejlődését. Megállapodtak az MSZMP és a JKSZ 1982-re és 1983-ra szóló együttműködési prog-