Délmagyarország, 1982. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-28 / 74. szám

8 Vasárnap, 1982, március 21. Nabucco A Va pensiero azóta slá­** gerzene, hogy a Scala 1842-ben bemutatta a Na­buccót Milánóban. Kisgyere­kek és ősöregek fütyürészték, ám egyéb érdemlegeset nem­igen őrzött az emlékezet, so­káig tetszhalálba fagyott a Nabucco operaszínpadainkon. Hazánkban éppen Vaszy Viktor törte föl a csöndet kö­rülötte 1961-ben. s helyezte vissza megillető helyére a re­pertoárba — természetesen először Szegeden; azóta megy az Operaházban, sőt emlékezetes sikert hozott par éve a szegedi szabadtérin is, minthogy kifejezetten nagy­színpadra való kevés művek­hez soroL Az opera születéséről •zárnyrakelt legendákat ma­ga Verdi sem átallotta táp­lálni. Mert bár biográfiai teny, pályakezdésének embe­ri és művészi mélypontján valóságos letargiából ragad­ta ki a Nabucco diadala,, azért olyan édes kis történe­tekkel is keltette a hírt kö­rüle, mint hogy a frissen ka­pott kéziratot — magányos hazatérte után — asztalára dobva az rögvest a Szállj gondolatnál nyílott ki, ami aztán izgalomba hozta, kom­ponálásra ösztökélte. Az ős­bemutató közönségére kator­tikusan hatott a mű egész politikuma, félreismerhetet­len példabeszédessége a zsi­dó nép babiloni fogságáról, csodás szabadulásáról, hon­nan az olasz publikum nem véletlenül hallhatta ki saját nemzeti létének sorskérdése­it. A historikus érzelmi és politikai adalékokon túl per­sze nem kerülte el már a kor figyelmét sem a Nabuc­eóban megzendülő friss ope­rai hang. Az emóciók és gon­dolatok fölfakasztására, ze­nei fejlesztésére alkalmazott expresszív megoldások kife­jezetten dramaturgiai funk­ciót hordoznak, áriamotívu­mok és kórusrnotívumok ölelkeznek, hajlanak össze, dallamaik gyakran azonosak •agy kicserélhetőek akár, s «z énekkar sem szépen da­loló passzív embertömeg csupán, hanem a cselekmény . lendítöje. (Julián Budden .szerint Verdi zsidói a Hán­deléinek leszármazottai, ha szűkebb keretek között is, ftossim pedig — kinek Mó­zese bevallottan példaként lebegett Verdi előtt — úgy jellemezte a Szállj gondola­tot, hogy „szoprán-, alt-, te­nor- és basszuskórusra írt aria.") Kórusopera a Nabucco, rá­adásai előadásképe sincs előzmények nélkül Szegeden: ezért hát, hogy feszengve nézni a Zenés színházban. S minthogy emlegettük eleget <? gyűszűnyi színpad szükség­állapotát legalább annyit, mint lakóinak mentségeit, szószaporítás föleleveníteni a sirámokat. mindazonáltal kérdés, miért éppen erre esett a választás. A kórustö. meg szorításában tudniillik úgy főst, mint kamaszkorba serdült pufigyerek az óvo­tasruhájaban, reped rajta ing. nadrág. Pedig Varga Mátyás leleménytára, a je­lekből í telhetően, kifogyha­tatlan. Diszkrét trükkjei .nemegyszer varázsolták már manzardszobábói koronázási palotát s igyekszik most is levegőt hagyni, teret bélelni az ideálishoz még oly csök­kentett kórusnak. Inkább a színpad két oldalát rétegzi Mjárókkal, oszlopmintáza­tokkal, egészen a rivaldáig, mi több, tűi a kortinán, bé­vül pedig legyezóezerűen cikk-cakkos törpelépcsőket terít a deszkára, hogy leg­alább esélyt adjon a szólis­ták leválasztásához A „minimálisra földuzzasztott" (színháziakat a Zenebarátok­kal kiegészítő) kórus azért így is zsufi, a szereplőkre nincs N rálátás, így azoknak akciói hol komikus mozgás­sémákra ferdülnek, hol be­lévesznek a látszat-sokada­. lomba, mint aprójószágok a hínárba, minthogy a máskü­lönben sem elégséges tere­pet olyannyira leszűkíti a tömeg, nincs hely a játékra. Ugyanazzal az indulattal kardot rántani valakire két lépés távolból, vagy har­mincöt centiről — homlok­egyenest ellentétes, hatású. Horváth. Aoltán rendezése kétségbeesett erőfeszítéseket tesz áttekinthető rendet vág­ni e kavalkádba. Állóképei esztétikusan megkomponál­tak, szepek, tetszetőse^ ám az akeiüivKal csak aKkor tud kezdeni valamit, ha nincs bent a kórus (Nabucco meg. jelenése például az első és a zárófelvonás drámai tető­pontján mennydörgés helyett szolid luftballonpukkanás. Noha Horváth ötlete azért ül, az addig takarásban tar­tott Baál-szoborról rántja le Nabucco a függönyt, s e vá­ratlan húzás nem hatásta^ lan.) Még Vágvölgyi Ilona forma- és stílérzékeny jel­mezei tehettek legtöbb kí­sérletet az operai illúziók-, hoz elengedhetetlen látvány­élmény biztosítására. Sokkalta meggyőzőbb az előadás zenei képe. Mivé] a társulatnak pillanatnyilag valóban a legjobbjai kapnak, szinte minden fachon, ere­jükhöz méltó föladatot, de­reng föl a zenei-szakmai in­dok: miattuk esett a válasz­tás a Nabuccóra. S e zenei élmény révén lesz kapható a közönség elnézni — amit óhatatlanul veszít a vámon, a látottakon. Mindenesetre anélkül, hogy belecsevegnék hivatásos műsorpolitikusaink dolgába, hadd jegyezzem meg: ez az előadás.' így ahogy van, pompás szabad­téri produkcióvá növeszthe­tő. Részint, mert a darab ép­pen annyira statikus, ameny­nyi a Dóm téren szükségel­tetik, s részint, mert alkal­mat nyerne a tervezői kar kibontani, amj a mozászín­padon zsibbadt vágy maradt (Horváth Zoltánnak például ügyesen érzékelt ellenponto­zásait a szólisták és a kórus­csoportok mozgatásában). Qál Tamás egészen rend. * kívülit nyújt a karmes­teri pultnál Olyan fazont szab a bemutatónak, mely Vaszy legjobb előadásainak emlékével vetekszik — már­pedig az emlékekkel, mint tudjuk, nehéz csatázni. Ezút­tal tempóit is kifogástala­noknak éreztem, alkalmas pillanatokban pörgetett föl okosan hagyott nyugvóponto­kat, zenekara nem mászott ra az énekesekre, de — ha kellett — szigorúan őrizte tartását Leonorája után már nem meglepetés Misura Zsu­zsa Abigélje, csak megnyug­tató, hogy itt van. Techni­kailag tökéletesen képzett, hatalmas drámai volumenű szopránja, mely mindent tud, ha picit melegebb tó­nusra fogható, nem túlzás, világszám. Oszlopként mered szembe vele Gregor József, úgyis mint az ellentábor szó­vivője — dramaturgiailag ilyen sikerülten ritkán hoz­nak szinkronba .bárhol elő­adások. két ilyen fontos fi­gurát Zakariás a maga szak. rális. áhítatos szólamával tálcán kínálkozik Gregor hámnikus basszusának. Gyi­mesi Kálmán pianóin először érezni, nem teljesen egész­ségesen vállalta a bemutatót. Amint azonban figurálisán formáihatóvá vált Nabucco, s játszani kezdett Gyimesi, ügy szárnyalt föl énekesi teljesítménye, győzve inten­zitással, Réti Csaba problé­mátlan Izrnaelje testig ma­gasságaival is üde perceket szerzett, csupán Terebessy Éva Fenénája szürkült hal­ványabbra — tegyük persze hozzá, ilyen partnerek mel­lett. A Molnár László beta­nításával éneklő kórus pon­tos belépéseivel, tiszta into­nációjával megfelelt a foko­zott várakozásnak, osztottan is, együttesen is. bár e so­rok írója rögeszméjét csitít­gatta: föl kellene szólítani a publikumot, dalolja velük legalább a Szállj gondolatot. A kisebb szerepekben tetszett Kenesey Gábor (főpap). Vaj­da Júlia (Anna) és Fekete Imre (Abdallo) is. A Nabucco Oberfrank Gé­za ihletett mégis praktikus fordításában költözött vissza a szegedi operatársulat re­pertoárjára. Maradjon ott, soká— Nikolényi István 1 Régi alapelv a magyar sajtóban, hogy — ha csak különösebb aktualitása nincs az emlékezésnek — a rég­múlt nevezetes eseményei­nek csak „kerek" évfordulói — így a Szegedet elpusztító 1879-es árvíznek is a cente­náriuma — alkalmából je­lennek meg visszatekintő, emlékező cikkek. Ha úgy tetszik, a magunk mentsé­gére mondjuk ezt most cl, a héten ugyanis többen rek­lamáltak szerkesztőségünk­ben : nem emlékeztünk meg az árvízi évfordulóról, öz­vegy Kiss Istvánné cs . her postaláda | társszerzőnk olvasó „emlékiratot". Ha megérjük, ge szakad. A járdától iobb­a legközelebbi „kerek" év- ra van a barakk ABC. de Bu- fordulón kielégítjük kíván- innen sem lehet megküzelí­dapestről Pálházy Éva meg- cslságukat. Most azonban jeni a már említett sáros, lett napról napra sóvárogva egymást a panelszállító te­herautók, a 83-as autóbusz. TÜZÉP szállító teherau­a 40 kilométeres sebes­korlátozást pedig óltalú­n nem tartják be Ha fel­szállnank a 83-as buszra, hogy a B ütemből ezzel menjünk' az A ütembe vásá­rolni, a várakozásokkal és az A ütem megkerülésével csak a~ Út a barakk ABC­be minimum 20 percbe ke­rülne. Oda-vissza legalább háromnegyed óra. Igv mást nem tehetünk, az Északi vá­rosrészben vásárolunk, ott adjuk le a tejjegyet.' Emel­nyugtatására elmondhatjuk: következzenek a gyorsabban járhatatlan területen át. nem a feledékenység, ha- teljesíthető kérések. meg­nem a bevezetőben említett A víztorony építési terű­szokás az oka, hogy március válaszolható kérdések, nyil- ^ egy útfal ideiglenesen 12-én hiába keresték a Dél- vánosságra kívánkozó magyarországban az árvízi revételek. esz­megkerülték. Az út mellé azonban járdát nem építet­tek. Ha erre mennénk, sze­nézzük a tőlünk 200 méter­re. gyalog 5 percnyire levő ABC-t. A megoldás ideigle­nesen az lenne, ha az Észa­ki körúti járdát meghosz­szabbítanák a járhatatlan. rintem életveszélybe kerül- körülbelül 80 méteres szaka­nénk, mert: nincs járda, szon a bolthoz" — írja Ké­szük az út, sűrűn követik ri József. a Csáky utcából Köszönet és kérés ,.A vasutas- és postásóvo- kivitelezésben részt vevő dát Pullai Árpád közieke- valamennyi dolgozónak kö­dös- és postaiigyi miniszter szönetünket fejezzük ki. 1980. szeptember 19-én Más téma: a Dálmagyar­avatta fel. Az óvoda épité- ország március 7-i számá­sekor az épület Csaba ut- ban a Postaláda Válaszol az Emlékezés Komáromi talán a „szeplők" cm oldalán a gyalogjárdát illetékes cimu fejezetében a Gergelyre című. március se is belefér. Észrevételek - sorokban eltünt«té­csak az óvoda sarkáig asz­faltozták ki, tovább a Fecs­ke utcáig, a körülbelül 60 méternyi utat már nem. A Gyík. Becsei, Vajda, Ke­reszttöltés és a Csaba ut­cában lakó szülők gyerme­keiket az elavult és szét­csúszott betonlapokon vit­ték az óvodába, illetve ha­Volán ígéretet tett „az utas­forgalom zavarmentességét biztosító tájékoztató táblák, feliratok, vagyis az infor­mációs rendszer javítására ^énmnndÍtÍKnt RÍKkÜnk e-" Ügy látszik, a parkok ső mondatába hiba csu- rendbentartá.«ra hivatot­za. A rossz járdán a közle- Azonban még mindig csak szőtt: a helyes 1902-es év­szám helyett 1982 volt ol­V,lóban' mn bTkealódüt, jLJ, MtoSf"Ü - véli K. Mi­• - -asuss Ssrsa3* sswres - ^'•SŰS&'SJ* TS£ tSí S rr^-aíS: "'"< *******. *>«­a folyamat, mert új táblák láthatók az Ezért is dicséret illeti a Volán érdekelt dolgozóit. tak nem érzik kötelességük­nek az eldobált szemét ösz­kedést még nehezítette a ,ia- alig egy-két autóbusz hátul- dezeit parkrészt sokan autó' zését kérdöjeleznénk meg! nuári ónos eső okozta jege- ján látható a, járatot fel- parkoiónak nézik. Mást is Kovács Mihály Dalos ut­sedes 1982 február 5-en tumeto szamtaola, pedig ez észreVett levélírónk: a le- cai levélírónk észrevétele hajnali 5 órától 8 óráig a a tabla nagymertekben se- bontott benzinkút ottmaradt röviden összefoglalható: városi tanács vb építési és gíti a késve érkezett uta­közlekedési osztályához cím- sok tájékoztatását. A Dél­zett kérvényt, kérésemre 22 magyarország 1981 novem­szülő írta alá. A kérelemre ber 28-i számában a Pos­február 23-án a válasz taládában »-Hol a Fecske megérkezett: a munka kivi- utca?« címmel közzétett telézését a közeljövőben el- észrevételhez kiegészítésül: végzik. A munkálatokat a Fecske xítea kezdetén le­1982. március 1-én kezdték vő Lottó-házra és ugyan­meg, és március 9-én a ki- csak a Fecske utcában, a aszfaltozott járdarészt aszü- szembenlevő ötemeletes új lók és az óvodások nagy épületre még nem tették ki örömmel vették át. A rövid az utcanevet feltüntető ?2®1Jzöie határidőért és a gondosan táblát Reméljük: ami ké- "cikkeivel kivitelezett munkáért mind sik — nem múlik" — írja az engedélyezésben, mind a Rigó Balázs. betonlapját, s egv gazos Végvári utcai gázcseretele­üres telek csúfságát. A vá- pen március 13—15-én nem ros tavaszi nagytakarításába volt tele• palack. Vitatkozzunk nyíltan! f Két közlekedési témájú S ugyanezen ok miatt levélről szólnék még, noha nem tettük rögtön irattárba mindkettő névtelenül író- annak a szegedi autóbusz­dott. De, mert mindkettő vezetőnek a levelét, aki la­lapunk kOTábbi púnkat rótta meg;, mond­vitatkozik. köte- ván; mi keltünk „közhangu­lességünknek érezzük „fel- latot" az igen nehéz körül­venni az elénk dobott kesz- mények között dolgozó tyűt". Nos. a taxisofőrök buszvezetők ellen. Cikkek munkájának megítéléséről, tucatjaival bizonyíthatnánk s a legutóbbi Postaládában épp ellenkező szándékun­megjelent Nem mind garáz- kai, ám a felsorolás helyett da, aki taxis című levélről hadd szögezzük le ismét: Félve bontottuk ki a mi- az óriásokkal megkötött elmé!kedő olvasónknak azt az utazás kulturáltságáért nap Zalavári József csomag- exportszerződést teliesíten- uzenJük: nem az újságíró szállunk mindig síkra. Ha küldeményét — egy tömb- dő. kockacukor gyanánt ér- dolga az Itélkezés. Erre a kel1. a felelőtlen utasra, ha bői faragott, kemény tár- tőkésítsék. De olyan ke- megfelelő szervezeteket már keli- a figyelmetlen buszve­gyat sejtetett a papírzacskó, ménynek találták, s azok elég régen létrehozták De Ugyan mit küldhet régi ked- visszaküldték nekünk, mert kötelességünk nyilvánosé levélírónk - töpreng- néhányuknak beletörött a * hytlvánossa­Az óriások visszaküldték! ves tünk, s végül a kísérőlevél foga. 'ök ugyanis — Kuko­szolgált magyarázattal. „E rica Jancsi szerint — kő­levél mellékleteként egy kis sziklához szoktak. Az ou­csomagban küldök megte- hább. kintés és alapos vizsgálat céljából egy fehér sziklada­rabot akarom mondani Gyermekkorom emlékei­hez tartozik a süvegcukor. mészkövet, vagy dolomitot. Aft lcönnyebb volt porrá ..„„.. „«,i„i, i P zuzm, mint ezt a felkllonyi got adni minden olyan ész­revételnek. amely védelmé­be veszi a becsületesen dol­gozókat, s nem engedi, hogy a közvéleményben hamis kép alakuljon ki egy-egy zetőre, ha úgy érezzük jo­gosnak. akkor a helytelen forgalomszabályozásra vagy az együttesen ható körül­ményekre irányítva rá ol­vasóink, s az illetékesek fi­gyelmét. S ha az a vád. hogy közhangulatot kel­vagy sziklakemény gipszet, vagy cararrai fehér már­ványt, vagy..), de minek is sorolnám! Ez a fehér va­lami nem a természet cso- „, , , , , dálatos alkotása hanom mindent, hiszen, ha aaiatos alkotása, hanem az vakok látniuk kell. munkakör moráljáról, csak tÜ"k' ám le"yen' ilyen ér" telemben: vállaljuk. Részre­hajlás nélkül becsszóra. És tön bőt. Ami pedig az oldó- azért, mert adódnak ellen­dását illeti, az nevetségesen példák, szélsőséges helyze­D^szantó. Kérem a keres- tek. Emiatt közöltük a múlt mÍndÍB teljes névveL mert Kedoket: ne vegyenek át . ^ „ . ... ' • nem heten a szegedi taxivezetok kollektív levelét, nincs emberi tudás csúcsa; ho- valal,,ra« noJjy * nem gyan lehet a cukorrépából 6Z Jf™ porcukor; ha pedig azért, mert félünk „ujjat sziklakemény porcukrot gyártani. S mindezt Kábán találták ki! Valami hiba csúszhatott a technológiai fegyelembe! Eshetőségek: 1. nem volt átveszik és eladják,, mellé­keljenek, hozzá használati utasítást, s egy elektromos aarálót ingyen. megfelelő éllel és erős motorral! Az enyém ugyanis a cukor da­kellően száraz a cukor, és kdzbea £el,^ondta a így töltötték zacskóba. 2. ™ ^ szakembf azt hidraulikus préssel a már mondta' hosy nem érdemes szétnorított cukrot összesaj- tóvitani. mert ennyiért újat tolták azzal a céllal, hogy is kapok." Szegedi „útinform" húzni velük" igazunk tudatában félnivalónk. .. összeállította: Pálfy Katalin Azzal büszkélkedhetünk, cius hogy lapunk munkatársai- láda nak saját, .külön bejáratú" információs szolgálata van: olvasóink rendre beszámol­nak, mi történik a város útjain. Az e heti Űtinform egyik „munkatársa" szerint, noha már korábban elké­szült a Csongrádi sugárút 14-i számának Posta­rovatában megjelent EZ egyik olvasó véleménye, miszerint az új rókusi vá­rosrészben nincs élelmiszer­üzlet. Kijelentése meglepő, de részben igaz. Ugyanis valóban van a Gergely-köz­ben egy vadonatúj barakk ABC. Ez a rókusi lakótelep és az Északi körút sarkán A ütemében van. A B és A a megálló, a trolibuszok ütem között pedig sárten­még nem abban a megálló- ger. Ezen áthatolni felpa­ban veszik fel utasaikat, kolva, gyermekkocsistól Soha gyorsabban orvosolha- gyermekestől nem lehet Az tó panaszt: a városi tanács igaz, hogy a száraz idő be­vb építési és közlekedési köszöntével felszáradhat a osztályától kapott értékesí- terület, de ez azért elég bi­tés szerint ugyanis Posta- xon.vtalan. így nem tudtuk ládánk szerkesztésének nap- leadni az igényünket a je­lűn, azaz pénteken reggel- gyes tejre sem. Az Északi töl már az új megállót körúton van bitumenes „használják" a trolibuszok, járda, ' ennek azonban a «A Délmagyarország már- víztorony építése miatt vé­A kutya Sem neve, sem gazdája nem volt. Azaz sok neve és sok gazdája. Ott tanyá­zott a Hunyadi János su­gárút 75. számú háztömb udvarán. Minden kutya­névre hallgatott, olyan farkaskutyaféle volt, sze­líd, mintegy bárány. A gyerekek megosztották ve­le uzsonnájukat, csonto­kat gyűjtöttek neki. való­ságos kis vendéglőt nyi­tottak az udvarban. A nagymamák sajná­latból tálalták' a finom falatokat, s a kutya hűsé­ges maradt a helyéhez. Mindig végigsétált a lakó­tömb házai között, min­den gyermekhez odament. Senki sem tudta, kinek a kutyája, tehát mindenkié. Lassan megszokták a la­kók, s elnevezték Pici­nek, Morzsának. Kutyus­nak. Valósággal az udvar­hoz nőtt. A zord télben a gyer­mekek papírdobozokból házat csináltak neki, így éldegélt a ..senki és min­denki" kis kutyája. Egy szer gyanús férfiak iöt­tek az udvarba, markáns legények, kezükben hur­kos drótokkal. Mit keres­nek ezek? Elöl a bejárat­nál nagy piros autó áüt. valóságos hajsza kezdő­dött. A gyerekek az is kólából figyelték, s kikia­báltak: mienk a kutya! Az iramodott Ide-oda Nem tudták megfogni. Elmentek.., Másnap újból megjelen­tek a legények. A piros autónál ott álltak a gye­rekek. Sajnálkozva bú­csúztak kis pajtásuktól Miért viszik el? Mert el kell vinni minden kóbor kutyát, mert még sok van a városban. S mikor az autó elindult, a gver­meksereg fájón nézett utána. A pajtásuktól bú­csúztak. Hátukon rázkó­dott az iskolatáska. s megbillent a rojt a sapká­jukon.-. t Ruülsch Perencné

Next

/
Thumbnails
Contents