Délmagyarország, 1982. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-27 / 73. szám

Szombat, 1982. március 27. Beszélgetés Amerigo Tóttal Amerigo Tóttal szállásán: az Intercontinental Hotel tizedik emeleti lakosztályában találkozik a riporter. Tot zokniban jár-kel: BÚlyos polyneuritiszból lábadozik. Tavaly ilyenkor már-már félő volt. hogy munkájában is akadályozni fogja a mozgásszervi bántalom. most láthatóan sokkal jobban érzi magát — Akárcsak tavaly, ezúttal is vendégként tartózkodik Budapesten. Valójában: vendégnek. érzi magát itt, a Duna-parton? — Ott épül a házam — mutat a túlsó oldal, a Vár felé. — Igaz, olyan csigalassúsággal épül. hogy tán meg sem érem. Persze, ez csak rossz tréfa, gondolom, nemsokára beköltözöm. S attól kezdve több időt töltök itthon. — Azt mondta: itthon. Tisztán, akcentus nélkül beszél. Holott kerek ötven esztendeje él külföldön. Akad olyan külföldre szakadt hazánkfia, aki három-négy év múlva már idegen hangsúllyal beszél. Mi a véleménye erről? — Látja, véletlenül mondtam, hogy idehaza: de hát: így gondoltam. Én fél évszázad után is magyarul gondolkodom. Szégyellje magát, aki néhány év alatt elfelejti az anyanyelvét. A legkifejezőbb. legtömörebb nyelv a magyar. Sok más nép mennyivel bonyolultabban. körülírtabban fejezi kl magát. — Ön tizenkét évvel ezelőtt egy Fejér megyei községnek. Fehérvárcsurgónak ajándékozta Madonna-szobrát, amelyet azóta Csurgói Madonnaként ismernek. Mi késztette erre? — Fejér megyei parasztgyerek voltam. Szüleim, nagyszüleim mind ott éltek-haltak\ Igaz. amikor ismét ott jártam, nyoma sem volt zsúpfedeles szülőházamnak: apámat még a fasiszta időkben agyonverték, anyám utánahalt. Elszakadtak a kötelékek. A valóságos kötelékek. De bizonyos kötelékek elszakíthatatlanok. Sem háború. sem tömeggvilkosság. sem ódon házacskák pusztulása nem elég hozzá. Ügy vagyok ezzel; ahogy Tompa Mihály megírta: nekem is két hazát adott az isten. — Olaszországban él. de magyarul gondolkodik, szülőfalujában már egy göröngy sem a régi — mégis odavezetett az útja, katolikus Madonnát és Kisjézust alkotott, a katolikus templomnak adta, holott ön reformátusnak született. Csupa egymásnak ellentmondó érzelmi kötöttség, összeegyeztethető- e mindez valamiféle harmóniává? Es nem szült-e sértődöttséget, félreértést az adományozás? — A falumbeliekben van valami. ami jó értelemben régi: nem elemeznek, nem töprengenek, hanem örülnek, aminek örülni lehet. Alighanem örültek annak is, hogy hírnevet szerzett fiuk idevalósinak tartja és vallja magát, hogy magyarul beszél és érez fél évszázad után is. s hogy híressé tstte a környéket ajándékával. Bodajkról is idejárnak a hívek!... Tudja, hogy nevezett engem egykori szívbéli barátom. VI. Pál pápa? „Kálomista kommunistának." így emlegetett: „A mi eretnek barátunk." Nem pejoratív jelzőnek szánta S amikor a Madonna Csurgóra került, lejött Lékay bíboros, imádkozott a szobor előtt; a helyi református pap is ugyanott mondott imát. és amikor karonfogva elhagytuk a templomot, éreztem, hogv mindannyian ugyanazért fohászkodtunk: békességes életért. Nem vagyok érzelgős alkat, de ... tudja. mi fogott meg engem mifelénk — mármint Magyarországon? Az, hogy a világ egyre fázósabb eseményei között is jól. ' békésen élnek az emberek. Amerigo Tot most 72 éves. Betegségéből lábadozik. Üldögél, fel-felpattan, kinéz a sarkig tárt hatalmas ablakon. Pontosan átellenben. a Táncsics utcában épül a háza. A sűrű. nyúlós ködben aligha vehetők ki a körvonalai, de ő már mintha odahaza érezné magát, ötven éve. húszévesen, de messzire került szülőfalujától! Igaz. Róma földrajzilag közel van Budapesthez: nyaranta sok magyar üdül odaát, mégis: Tóth Imre híre csak nagy sokára ért idáig. Akkor már Amerigo Tótként ismerték világszerte. Azóta tárlata volt a Műcsarnokban, kisplasztikái — a művész ajándékai — állandó kiállításon láthatóak a pécsi Janus Pannonius Múzeumban. A pécsi Uránvárosban áll gigantikus mobillá. az 1967-ben tragikusan elhunyt Vladimir Komarov űrhajós emlékére. S akik még nem ismerik művészetét: április 18-ig a Vigadó Galéria emeletén nézhetik meg Amerigo Tot—Tóth Imre jellegzetes műveit: a Csurgói Madonnát. a Mag apoteózisát — azaz e hatalmas, Európa-szerte páratlan méretű bronzrelief részleteit —. a pécsi múzeumtól kölcsönvett kisplasztikáit. a római magvar kápolna Tot-reliefjeinek másolatait. — A Mag apoteózisa a Gödöllői Agrártudományi Egyetem dísztermének falára kerül; most a Képzőművészeti Kivitelező Vállalatnál öntik. 160—180 darabból. Karácsonyra pedig a Magvar Posta bélyegen adta ki a Csurgói Madonnát, úgy tudom, egy évig forgalomban lesz. Zárszóként egy kérdés: — ön az idén, akárcsak tavaly, a budapesti tavaszi fesztivál díszvendége. Mi a véleménye erről az eseményről? — Örülök, hogy leáldozóban vannak a „tschikosch, gylasch. Piroschka, betjar" körben mozgó Magyarország-képzetek. Örülök, hogy végre más valamivel csábítjuk a turistákat; a kultúránkkal. Ez méltóbban reprezentálja a magyar szellemet, mentalitást, értéket. Ez az. aminek jóvoltából valóban közelebb kerülhetnek egymáshoz a különböző nyelven beszélő emberek. Búcsúzunk. Gink Károly fotóművész lép be.. ö fotózta Tot műcsarnokbeli tárlatát is 1969ben, jó néhányszor járt már Rómában, most is oda készül. Tot új aspektusból világítja meg az ottani látnivalókat. PÉRELI GABRIELLA Magyarország történelmi emlékhelyei A

Magyar Munkásmozgalmi Múzeum nagyszabású vállalkozásba fogott: hazánk történelmi emlékhelyeinek kataszterét kívánja összeállítani. — Elsőként a Magyar Partizán Szövetség határozta el. még 1977ben, hogy számba veszi az ország történelmi emlékhelyeit — válaszolja kérdésünkre dr. Illés Lászlóné. a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum főmunkatársa. — Az ő felmérésük azonban csak az első világháborút követő korszak történelmi emlékhelyeire vonatkozott. A viszonylagos pontossággal összegyűjtött adatok feldolgozására az Országos Hadtörté- . neti Intezet és Múzeum levéltárát kérték fel. Ez volt az első lépés a történelmi emlékhelyek kataszterének összeállításához. — Hogyan, miként került át ez a kezdéményezés a Munkásmozgalmi Múzeumhoz? — A Magyar Partizán Szövetség felajánlotta nekünk az öszszegyűjtött anyagot. Én magam nagyon örültem ennek, hiszen ezzel a gyűjteménnyel már elkezdhettünk egy nagyobb szabású vállalkozást, a történelmi emlékhelyek kataszterének elkészítését. A Művelődési Minisztérium hivatalosan felkért bennünket ennek a nagy munkának az elvégzésére. — Mi is valójában a történelmi emlékhelyek katasztere? — Mindazon személyekhez vagy eseményekhez kapcsolódó emlékhelyek nyilvántartása, amelyeket haladó történelmi hagyományaink nyomán állítottak fel az ország területén. — Készítettek már ehhez hasonló gyűjteményt más országokban is7 — Szomszédaink közű! a Szovjetunióban már található ehhez hasonló, jelentős vállalkozás. Az elmúlt év során minket is felkértek, hogy segítsünk összegyűjteni a Magyarországon levő szovjet katonasírok és emlékművek adatait. Mi a hazai történelmi emlékhelyek kutatásával párhuzamosan ezt a munkát is elkezdtük, és a magunk számára is maid külön kiadványt akarunk szerkeszteni. — Miként kezdtek hozzá a nagy vállalkozáshoz? — Mindenekelőtt a megyei múzeumokhoz fordultunk adatszolgáltatásért. De a megyei pártarchívumok — amelvek már korábban is folytattak önálló munkásmozgalmi adatgyűjtéseket — anyagát is felhasználjuk. Néhány megye. így Bács-Kiskun. Győr-Sopron. Veszprém és Zala. már be is fejezték gyűjtőmunkájukat, és adataikat elküldték nekünk. A gyűjtések anyagát egyeztetjük a már nálunk levő adatokO

römmel láttam, hogy az ABC-áruházban félig telt ház van, ennek megfelelően a keskeny ..hajóközökben" is mérsékelten tolongtak, lökdösődtek. Kicsit mégis idegesek voltunk. sőt nyugtalanok, ingerültek. mert nem lehetett a vásárlás céljára koncentrálni: minden pillanatban arra figyeltünk, hogv ne verjünk le valamit. Nagyjából sikerült összeszedni a kis fecnire felírt dolgokat és kosarammal türelmesen álltam be az egyetlen pénztár előtti sorba. mert a másik három éppen árvállkodott. Ez alkalommal a két üveg kőbányai világos mellé a ritkábban kapható Kinizsiből is tettem egv üveggel. Hamar fogyott a sor. ügyesen, sőt boszorkányosan „zongorázott" a pénztáros. és máris a kis pultra tehettem kosaramat. Villámavors gombnyomások, ennvl és ennvi. Fizettem. A vékonyka gvere.klány ekkor félcsattant. hogv szinte megijedtem ki sem néztem volna belőle ekkora haneot. — Kellett volna mondani, hogv a sör nem egyforma! Egy kevés epe rögtön meggyorsította vérkeringésemet. — Ejnye, aranyom, igazán nem titkoltam el. kosaramat maga Megszólítás nézte át. ellenőrizte, értékét kiszámolta! — Én nem vagyok magának aranyom! Magamban igazat adtam neki (tényleg nem volt aranvos). bár megjegyzésének .vitánkhoz semmi köze. Ezért szelíden megkérdeztem: — Hogyan szabad tehát Szólítanom? Elvégre meg kell beszélnünk ezt az ügyet, ha már a számlázást részben rám akarja bízni, ugyanakkor a megszólítást kifogásolja? — Mit szövegelnek ott elöl annyit? — reccsent egv borízű hang a sorból. — Estig állunk Itt? Ekkor sietett oda a koromfeketére festett haiú üzletvezetőnő. Korra a negyvenes éveiben 1ár. ennek a szép évjáratnak az ötvennel szomszédos zónájában. — Mi a hézag? — kedélyeskedett. — Ez az ember — mutatott rám vádlón a leány — nem mondta meg. hogy kétféle sört vett! — Súlyos bűn — bólogattam. — Be kellett volna vallanom? Ha igen. most ünnepélyesen elismerem. — Meg aranyomozott itten! — panaszolta tovább a pénztáros. — Én nem vagyok neki aranyom! — A vezető kapkodta a szemét egyikünkről a másikra, de ennél több nem történt. — Ugyanis szerettem. volna tisztázni ezt a fontos ügyet — kezdtem mondókámat —. de egyszerűen nem tudom, hogyan szólítsam őt — mutattam a lányra. — Az aranyomon felháborodott. Kartársnőnek nem nevezhetem, mert nem a kartársnőm. Elvtársnőnek? Hátha nem az. A szaktársnő sem jöhet szóba. A ..mondja csak. kérem" nem megszólítás, inkább kérdés, áthidaló megoldás. A „kisasszony manapság röhejesen hangzik, a „hölgyem" múlt századi, avult, barokkos. A „pénztárosnő, kérem" túl katonás, szolgálati hangvételű, rideg. Ha kedves oénztárosnőt mondanék. kijelentené, hogy én neki nem vagyok kedves, hiszen az aranyom sem tetszett. emiatt „kapta fel a vizet". Hogyan kell tehát öt megszólítanom? — néztem az üzletvezető fekete szemébe kérdően. Mivel mélyen hallgatott, folytattam: — ö nekem mondhatja, hogy kedves vevő. ha akarja. De nem akarja, mert látszik rajta, hogy haragszik. Csak tudnám, miért? Szeretném tőle megkérdezni, ha tudnám, hogyan szólítsam meg? Ez hát a hézag! Szózuhatagom láthatólag meghökkentette, a szokatlan helyzet elnémította a fekete üzletvezetőt, de csupán néhány pillanatra, mert rögtön rangiának megfelelő higgadtsággal nyilatkozott. — Tisztelt uram! (Ez kétségtelenül megszólítás, ha nem is nagyon szokásos.) Javaslom, hogy szólítsa őt Jucikának! A megkönnyebbülés meleg hullámai kifújták a hideg mérgek zord levegőjét a boltból. Jucika mosolygott és elnézést kért, a sor ismét megindult. Hazafelé menet azért piszkált annak valósága, hogv egy embertársunk megszólítása. akit nem ismerünk, nem is mindig könnyű. A fiataloknál egyszerűbb: szia. haver! Vagy: szió. anyafej! Ezzel el van intézve. De azért — Rajkinnal szólva — ez sem az igazi. BANKI MIHÁLY kai, és így igyekszünk kiegészíteni tipográfiai nyilvántartásunlfat. — Kik segítettek ebben a munkában? — A történész-múzeológusok felvették a kapcsolatokat a helyi tanácsi szervekkel és a megyei pártarchívumokkal, csakhogy ennél jóval szélesebb körű segítségre lett volna szükség. S bár kaptak támogatást több helyről is. mégis azt tapasztaltuk, hogv a legtöbb megyében a múzeumok magukra maradtak ebben a nehéz vállalkozásukban. — Milyen korszakok emlékhelyeit tartalmazza majd a történelmi kataszter? — A szakbizottság döntése alapján az 1832—1962 közötti történelmi korszak társadalmipolitikai mozgalmainak emlékhelyeit gyűjtjük egybe. Olykor persze kérdésessé válik, hogv mit ia vegyünk be a kataszterbe. IgV például Letenye. Komiát Aladár szülőhelye — bár emléktábláját nem a szülői ház falán helyezték el, mégis bekerül a gyűjteményünkbe. Vagyis azokat az emlékhelyeket is bejegyezzük, amelyek nem feltétlenül az események színhelyei. A kataszter két részből éli majd: egyrészt az emlékhelyek topográfiai kataszteréből. amelyeket megyénként készítünk el. a ezt egészítjük ki a személyi emlékhely-katalógussal. (Például Sallai Imre nevénél meglelöljük az összes fellelhető emlékhelyet.) — Milyen gyakorlati haszna lesz ennek a gyűjtésnek? — Mindenekelőtt az volt a célunk, hogy végre valahol együttes nyilvántartásban legyen az összes említett történelmi korszakra vonatkozó emlékhely. Eddig ugyanis, bár sűrűn fordulnak hozzánk, nem tudtunk kielégítő felvilágosítást adni. Emellett a kataszter összeállítása során a megyék múzeumainak munkatársai és ml magunk is egy sor olyan történelmi helyhez és személyhez kapcsolódó adatot derítettünk fel. amelyek mindeddig még megjelöletlenek voltak. Az említetteken túl még készítünk egy történelmi emlékhelyekhez kapcsolódó életrajzi lexikont ts. saját használatunkra. Ebbe a lexikonba azoknak a személveknek is feljegyezzük az életrajzi adatait, akiket eddig csak egyes megyék határain belül ismertek. így aztán az emlékhelyek történelmi katasztere meg a személyi adatok katalógusa együttesen nagyon jó szolgálatokat tehet. — Mit eredményezett az eddigi gyűjtőmunka? — A megyei múzeumok munkatársai igen lelkiismeretes munkát végeztek és végeznek 1elenleg is. bár sajnos kevés támogatást élveztek, és a kataszter összeállításának ötlete sem kapott eddig kellő nyilvánosságot. Természetesen még nem késtünk le semmiről, hiszen a gyűjtést. a gyűjtőtevékenységet egészen 1984ig szeretnénk folytatni, a kiadványt pedig 1985-ben kívánjuk megjelentetni. Addig még sok segítséget kaphatunk másoktól ls. Többek között szeretnénk az iskolák diákjaira is támaszkodni. A KISZ már elindított egy vetélkedőt Évfordulós játék címen, amelynek második fordulója a történelmi emlékhelyek gyűjtésével kapcsolódik egybe. A gyűjtés anyagát a fiatalok hozzánk küldik be. és ezeket mi örömmel vetjük egybe a már rendelkezésünkre álló, meglevő adatokkal, így megvan minden reményünk, hogy a mindeddig ismeretlen emlékhelyeket is megismerhetjük. . SZÉMANN B£LA j I