Délmagyarország, 1982. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-26 / 72. szám

65 Péntek, 1982. március 19. Tanácskozik az országgyűlés Pozsgay Imre beszámolója Tisztelt Országgyűlés! A közművelődési törvény megalkotásakor, az országgyűlés 1976-os őszi ülésszakán úgy érezte mindenki, hogy nem egyszerű törvényhozói aktusról van szó, hanem újabb nagy lépést tettünk népünk felemelkedésének útján — mondotta elöljáróban. — Ám, több mint öt év telt el azóta, olyan öt év, amely sokmindent helyezett más megvilágításba. A törvény azonban tovabbra is időszerű. Meghozatalakor sem úgy gondoltuk, hogy pár évre szól csak, hanem egy hosszabb időszak szómára szántuk iránymutatásul. Ügy is mondhatjuk, hogy egy történelmi szakasz számára, amelynek lényege a szocialista társadalmi rend felépítése. Azon a felismerésen alapult a törvény kidolgozása és elfogadása, hogy a társadalmi-gazdasági fejlődés előrehaladtával mind nagyobb szerepet kap a kul túra. A közművelődés elsőrendű nemzeti ügy, ilyenképpen kell vele most is foglalkoznunk. Hazánk szocialista fejlődése elképzelhetetlen nélküle.' Érezhető változást sikerült elérni, elsősorban a minőség fejlődésében, és a széles körű szemléletváltozásban, ugyanis a lakosság mind szélesebb rétegei ismerik fel a kultúra jelentőségét. Mégis, legalább ennyire fontos annak hangsúlyozása is, amit nem értünk el. A műveltség és művelődési tevékenységek társadalmi elosztásának szerkezetében nem sikerült gyökeres változást elérni. Magyarán: nem sikerült számottevően kiszélesíteni a művelődés különböző formáiba bevont rétegek arányát. Poxitív változások A jelen helyzet éppen arra ad ösztönzést, hogy egyre inkább a szellemi erőkre, a lakosság már kialakult művelődési igényére, a kulturális élet belső fejlődéséből adódó lehetőségekre építsünk. A párthatározat és a törvény hatására fejlődött a közművelődés irányítása, jelentős változások következtek be az állami irányítás rendszerében. Ebben nagy szerepük volt a vállalatokban, intézményekben, szövetkezetekben, társadalmi szervezetekben megalakult művelődési bizottságoknak, valamint a megyei tanácsok mellett az 1980-as választásokig működő közművelődési bizottságoknak. A közművelődési törvény végrehajtásáról kiadott 1035' 1976. számú minisztertanácsi határozat alapján a minisztériumok megteremtették ágazatuk közművelődési irányításának alapvető féltételeit, az illetékes ágazati szakszervezetekkel együtt meghatározták a közművelődés területükön jelentkező sajátos feladatait. E munkájukról rendszeresen számot • adtak az Országos Közművelődési Tanács elnökségi ülésein. A párt XII. kongresszusa művelődéspolitikai céljainak megvalósítása, a korábban hozott művelődéspolitikai határozatok egységes szemléletű és hatékony végrehajtása érdekében, a kormányzati munka átfogó korszerűsítésének részeként 1980. július 1-vel létrejött a Művelődési Minisztérium. A minisztériumnak döntően elvi-politikai eszközökkel, elemző-tervező koncepcionális munkával, és csak kisebb részben közvetlen hatósági eszközökkel kell feladatát megoldania. Cél- és eszközrendszere, valamint a lakosság minden rétegét érintő akció- és hatásköre feltételezi működésének fokozódó demokratizmusát, a különböző irányító és művelődési szervezetekkel és intézményekkel való szoros együttműködést. A tanácsok többségének tevékenységében a gazdasági, társadalmi ügyekkel egyenrangú helvét kapott a közművelődés. A megyei és a nagyobb városok szakigazgatási szerveiben javult az irányítás szakszerűsége, emelkedett a színvonala. A megyei politikai vezetés és a tanácsi irányítás pozitív szemléletváltozása érződött azon a magatartáson, ahogyan az ötödik ötéves tervben a közművelődési beruházósokat megvalósították. A törvény megmozgatta az irányító szervezeteket, vezetőket. munkatársakat, és ennek hatására — ha tömeges áttörésre nem került is sor — megmozdult az ország. Tudjuk perszé. hogy a művelődésügyben és irányításában is vannak szép számmal olyan jelenségek, amelyek nagy mértékben hátráltatják az alkotóerő és kezdeményezőkészség kibontakozását, a rendelkezésre álló eszközök ésszerű kihasználását. Rossz tradíciók és más okok miatt még mindig túlzottan sok az álcseletovés, a hamiskodás és az önbecsapás. De a legnagyobb baj változatlanul itt is — ami egyébként országos nyavalyánk — a bürokrácia. Ezután az iskola közművelődési szerepéről szólt beszámolójában a miniszter. Tervszerűbb együttműködés Közoktatásunk fejlődésének jelentős eredménye az iskolázás lehetőségének kiterjesztése volt. Mindez nem jelenti azt. hogy a közoktatási rendszer működése teljesen megfelel a társadalom szerkezetében végbemenő változásoknak, sem azt. hogy az oktatás maradéktalanul teljesítette a művelődési esélyegyenlőtlenségek. vagy az indulásnál fennálló társadalmi-kulturális hátrányok csökkentésében rá háruló feladatokat. A gondok közül az egyik legjelentősebb, hogv az iskola nem eléggé nyitott és nem kellően alakítja ki az egész életen át tartó tanulás iránti vágvat. *i ..tudás iránti szomjúság" érzetét. Az 1970-es évek közepétől az oktatási és közművelődési intézmények kapcsolata több irányban fejlődött. A ió irányú feilődéssel azonban nem lehetünk megelégedve. mivel üteme a kívánatosnál lassúbb. a szükséges feltételek megteremtése nem mindig sikerül. s a legfőbb gondot az okozza, hogv a fiataloknak viszonylag vókonv rétegét érinti. A közoktatás és közművelődés kapcsolatainak erősítése különösen fontos napjainkban. Az iskola mellett az önművelésre a példát a család adia ma is. Egyik alapvető törekvés, hogv a szülői hájban az iskolában és a közművelődésben folyó nevelés összhangban legyen egymással Család, iskola és a közművelődés tervszerűbb. hatékonyabb együttműködésére és cselekvésére van szükség, hogy az ötnapos munka- és tanítási hét bevezetése következtében ne romoljon, hanem fokozatosan. ha lassan is. de javuljon a helyzet. Az értelmiség felelőssége Az értelmiség népművelő munkásságánalt nálunk nagy hagyományai és történelmi gyökerei vannak. Az elmúlt évtizedekben megsokszorozódott a hivatásos közművelődési szakemberek száma. Számottevő értelmiségi csoportok tekintik kötelességüknek az egyetemes és a nemzeti kultúra értékeinek terjesztését. Be kell vallanunk, hogy az eredmények ellenere még viszonylag nagy értelmiségi csoportokat nem sikerült folyamatosan Dekapcsolni a közművelődési tevekenységbe. Az MSZMP KB 1974. évi közművelődési határozata kimondja: az értelmiség közművelődési tevékenységét fontos társadalmi munkának kell tekinteni, s ennek megfelelően kell elismerni és megbecsülni. E szempontból különös jelentősége van az egyetemi-főiskolai hallgatók, azaz a leendő értelmiség közművelőuési munkára történő felkészítésének. Gondoskodnunk kell róla, hogy az egyetemekre a tudás iránti vágy hajtsa a fiatalokat, lehetőleg minél nagyobb számban munkások és parasztok gyerekeit. Ott pedig biztosítani, hogv a tudásvágy egészüljön ki a nép műveléseért érzett felelősségtudattal. ÚPV vélem, az egész értelmiséget a közművelődés hajtóerejének kell tekinteni. Hogy ez az erő működjön is, ahhoz közösen kell keresni a lehetőségeket, megteremteni a feltételeket és a legalkalmasabb formákat. A jövőben ahhoz, hogv a népművelők helyzetén változtassunk, keresetükre, jövedelmükre is figyelve nagyobb gondot kell fordítanunk környezetükre, társadalmi kapcsolataikra, munkakörülményeikre. Javítani kell képzésük, továbbképzésük feltételeit. Nekünk elkötelezett, jókedvű népművelőkre van szükségünk, akikben nem az életkörülményeik miatt van eiegedetlenség, hanem a megoldatlan feladatok miatt. ÍMyugtalanságukban a hivatástudat működik és a jobbító szándék. Mai viszonyaink között a népművelő és a közművelődésbe bekapcsolódó értelmiségi a társadalmi haladáshoz nélkülözhetetlen politikai kultúra terjesztésének főszereplője. Ennek a követelménynek a teljesítéséhez a legjobb politikai feltételt a szocialista demokrácia folyamatos fejlesztése adja. Az eszmeileg és politikailag megfelelően tisztázott körülmények között fejlődő szocialista demokrácia több fontos funkciót is teljesít: a távlatokat illetően. politikai előkészítője az ember teljes felszabadításának, ugyanakkor napjainkban megadja az embereknek az állampolgári részvétel élményét. a döntésekben való részvétel lehetőségét. A mai ember képességeinek, tudásának leginkább megfelelő politikai környezetet teremt a gazdasági tevékenységhez. Amilyen mértékben előrehaladunk a szocialista társadalom demokratizálásában, olyan mértékben vál'k mindinkább fontossá a politikai kultúra helyzetiének vizsgálata. A kulturális politika, mint az egvik fontos részterület irányításának elve. az egész ország biztonságos haladását kívánja szolgálni — mondotta végezetül Pozsgay Imre. Kollokyium Megkezdte kétnapos munkáját az Európai Építésiparosítási Szervezet (Europrefab) nemzetközi kollokviuma, amelyet csütörtökön nyitott meg Szabó János építésügyi és városfejlesztési minisztériumi államtitkár a Magyar Urbanisztikai Társaság székházában. A szakmai találkozón hét ország szakértői számolnak be az épületek hőháztartásának javítására kialakított új vizsgálati módszerekről, építészeti megoldásokról és az építéshez felhasznált szerkezetek gyártásának energiatakarékos módszereiről. A tanácskozáson elhangzó előadások és a vita anyagát a nemzetközi szervezet magyar tagozata a hazai szakemberek széles köréhez eljuttatja. Kutatás, termelés és értékesítés A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság rendezésében csütörtök reggel háromnapos innovációs akadémia kezdődött Tatán. A kutatás, a termelés és az értékesítés megújítási folyamatáról tanácskoznak a tudományos és kutató intézetek. a vállalatok az üzemek képviselői Elsősorban azt veszik számba, hogy mennyi idő alatt vezetik be és milyen módon hasznosítják a vállalatok a legújabb kutatási eredményeket. Juhász Adám. az Ipari Minisztérium államtitkára. az SZVT társelnöke tartott vitaindítót majd három szekcióban a vállalati szervezet, a munkahelyi alkotó légkör és a vállalatok külső kapcsolatainak kölcsönhatásaival foglalkoznak a szakemberek. Az első innovációs akadémia résztvevői konkrét vállalati tapasztalatokkal is megismerkednek, többek között a Gardénia Csipkefüggönygyár megújulásával, a Taurus fejlesztésével és az Ikarusban folvó számítógépes kutatások eredményeivel. A három nap alatt 18 kiselőadás, illetve korreferátum hangák el. A forradalmi ifjúsági napok alkalmából Ifjúsági vezetők kitüntetése A forradalmi ifjúsági napok alkalmából a KISZ Csongrád megyei bizottsága tegnap, csütörtökön délután kitüntetés-átadási ünnepséget rendezett Újszegeden, a KISZ-iskolán. Az ünnepség résztvevőit a Dalstaféták együttes műsora köszöntötte, majd a KISZ Csongrád megyei bizottsága nevében Szilágyi János, a bizottság titkára üdvözölte a résztvevőket. Szólt a tavaszi ifjúsági rendezvénysorozat hagyományosa vált megemlékezéseiről. Ezután Bódi György, a KISZ KB tagja, a KISZ Csongrád megyei bizottságának első titkára adta át a kitüntetéseket. Az ifjúság nevelése terén ' kifejtett eredményes tevékenységéért az Ifjúságért Érdemérmet kapott dr. Bánfal vy József, Cseng eri Sándorné, dr. Keserű Bálint. Kószó Ilona. Vallvon Aladárné és Kamenszky Péter, aki kitüntetését Budapesten veszi át. A Magyar Úttörők Szövetsége Országos Tanácsa Gyermekekért Érdemérem kitüntetésében részesült, dr. Csihás Gábor, aki kitüntetését szintén Budapesten veszi át. A KISZ KB KISZ Érdemérmében részesült Bíró Sándor, dr. Faragó M. Vilmos, dr. Hegyi András. Illés Tóth István. Kardos István, Kovács Margit. Mészáros Imre. Seres THtorné, Vízi István és Gubist Julianna. aki Budapesten veszi át kitüntetését. A forradalmi ifjúsági napok alkalmából a fiatalok nevelése terén végzett, tevékenységéért az építésügyi és városfejlesztési miniszter Kiváló Munkáért kitüntetésében részesült Varga István. Varga Ferencet az ipari miniszter szintén Kiváló Munkáért kitüntetésben részesítette. A Magyar Űttörők Szövetsége Országgos Elnöksége kimagasló úttörővezető tevékenységéért Üttörö vezető Érdemérem kitüntetésben részesítette Papp Jánost, Kalapis Károlyt és Szabó Istvánt, akik Budapesten veszik át kitüntetésüket. A KISZ KB Kiváló Ifjúsági Vezető Érem kitüntetését kapta dr. Bácskai Erzsébet. Benkö Béláné. Czukor József. Elekes Ferenc, Havasi Zoltán. Keresztúri József, Kisfügedi László, Kohajda Lajos, Maczelka József. Márton Sándor. Mónus Lajos. Nagyné Szénási Irma. Ponta Judit. Schwarcz József. Szatmári Imre. Turcsikné Süli Mária. Üjszászi Ilona. Az úttörőszövetség országos tanácsa Kiváló Úttörővezető kitüntetésében részesült Balogh László, Bozsó Józsefné, dr. Faragó Béláné. Horváth Lászlóné. Licsicsányi Mihályné. Sisák Imréné, Szenczi Sándorné. A KISZ KB Aranykoszorús KISZ jelvényét vette át Bálint József. Ecseri Rózsa, dr. Horváth Károly. Pesti Zsuzsanna. Sisák Gizella, dr. Szabó Edit. Az úttörőszövetség országos tanácsa Kiváló Ifjúvezetői Munkáért kitüntetést kapta Kolumbán Katalin. A KISZ KB dicsérő oklevéllel jutalmazta a The Bluegrass Pilgrims együttest A kitüntetettek tiszteletére a megyei KISZ-bizottság fogadást rendezett, amelven. dr. Koncz János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára mondott pohárköszöntőt. Új ABC-áruház nyílt Nyitástól zárásig csúcsforgalom volt tegnap az Expressz ABC-ben Nagy örömére az Északi városrész lakóinak, tegnap reggel megnyílt a Diófa vendéglő szomszédságában épült 1300 négyzetméter alapterületű, korszerűen berendezett ABC-áruház. Gazdája a szegedi ÉLIKER. A beruházás közel 32 millió forintos költségéhez a városi tanács 3,5 millióval, a Belkereskedelmi Minisztérium 2,6 millióval járult hoz. zá. Az építkezés 1980 decemberében indult, kivitelező a 31. számú Állami Építőipari Vállalat volt. Expressz nevet kapott az ABC, az elnevezés az újszerű, teljes egészében önkiszolgáló jellegű értékesítési formára utal. Itt a más üzletekben hagyományosan árusított élelmiszerek valamennyi fajtáját előre csomagolják, mentesítve a vásárlókat a púitok előtti sorban állásoktól. Elismerő szavakkal méltatta az ÉLIKER újszerű kezdeményezését Prágai Tibor, a városi tanács általános elnökhelyettese is, amikor a megyei és a városi állami és politikai életének képviselői társaságában, dr. Kuti Árpád. az ÉLIKER igazgatója kalauzolásával megtekintette a Szeged ellátásában fontos szerepre hi. vatott kereskedelmi létesítményt