Délmagyarország, 1982. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-19 / 66. szám

3 Péntek, 1982. március 19. A városi tanács üléséről jelentjük Eredményes esztendő A végrehajtó bizottság tevékenységéről, valamint a múlt évi fejlesztési alap és költségvetés teljesítéséről szóló, a tanácselnök által előterjesztett beszámolót a testület elfogadta. Megállapította hatarozatában, hogy a vb tevékenységében megfelelően érvényesültek a párt- és az állami szervek irányelvei, határozatai. A várospolitikai és gazdasági célkitűzések megvalósultak, az ellátás, a kulturális és szociális tevékenység, a hatósági munka jó színvonalú volt. Mindez megfelelő indíttatást adott a hatodik ötéves tervnek és igazolta, hogy a szigorúbb gazdasági feltételek között is elérhetők a várospolitikai célok, jóllehet néhány feladat elvégzésével adós maradt 198J, s ezeket az adósságokat most vagy a későbbiekben kell törleszteni. A múlt évi működési költr ségvetés tételén 212 millió forint maradvány keletkezett, a fejlesztési alapból pedig 92 millió maradt viszsza. A téma összefoglalását jelenti a hozzá csatolt cselekvési program, amely a hatodik ötéves terv végrehajtásának megalapozását szolgálja. Ennek az a célja, hogy biztosítsa a városfejlesztés dinamizmusát, a terv rugalmasságát, várható városellátási és városfejlesztési feszültségek megelőzését vagy enyhítését, alternatívák kidolgozását, a társadalmi erőforrások bevonását, a tartalékok feltárását Mindenekelőtt gondol • cselekvési program a pénzügyi források és feltételek javítására, majd a beruházásokkal összefüggő feladatköröket részletezi. Kimondja: az előirányzott fejlesztéseK a rendelkezésre bocsátott pénzeszközök hatékony felhasználásával, a közkiadások mérséklésével, rangsorolt célokra való fordításával, a társadalmi erőforrások nagyobb arányú bevonásával valósíthatók meg. Kiemelt figyelmet fordít a tanács továbbra is a lakásépítésre — ezen belül a magánépítés feltételeinek (telek. közmü.tájékoztatás stb.) időbeni biztosítására. A lakásgazdálkodás javítása megköveteli a többlépcsős és minőségi fokozatú lakáscserék célszerű előkészítését, az üres lakások gyorsabb hasznosítását, a nyugdíjasbk és a fiatalok reális lakásigényeinek kielégítését. Továbbra is nagy figyelemmel gondol a tanács a gyermekellátásra és a szociális gondoskodásra, az ezekkel öszszefüggő intézmények színvonalasabb működésére. A cselekvési program szerint az ötéves terv végrehajtása során elsősorban a pénzügyi lehetőségeké a főszerep. A többletbevételeket viszont csak a tervben meghatározott kiemelt fejlesztések megvalósítására lehet fordítani. Csak olyan beruházás, fejlesztés tervezhető — mondja az egyik alapelv —, melynek fenntartási költségeit a működési költségvetés biztosítja. Megfogalmazza a dokumentum azt az igényt is, hogy magasabb színvonalra emeljék a tervezők, a beruházók, a kivitelezők együttműködését. A felújítások körében különös figyelemmel kisérik a Szegedi Nemzeti Színház rekonstrukcióját. A lakásvagyon megőrzése érdekében fokozni kívánják a födémcserés nagyjavítások arányát. Az úthálózat állapotát meg kell őrizni, a külső körzetekben pedig évente mintegy 15 utca stabilizálását, illetve . pormentesítését írja elő a cselekvési program. Erre az ötéves tervre a tanács 300 millió forint értékű társadalmi munkával, hozzájárulással számol. Növelik a lakosság hozzájárulásán alapuló érdekeltségét a közműfejlesztésben, a lakáskorszerűsítésben. A városüzemeltetésben alapvető fontosságú a kommunális ellátás színvonalának megőrzése. A parkfenntartás, a köztisztaság, a közvilágítás és a belvízelvezetés csak akkor tartható mai nívóján, ha összehangolt intézkedésekkel segítik elő a meglevő pénzeszközök és az ellátandó feladatok közötti feszültségek felosztását és a lakosság is besegít a feladatba. A gazdaságosság a szigorúbb ellenőrzéssel, a jobb szervezéssel és együttműködéssel is fokozható. Az ellátásban és a szolgáltatásban a folyamatosság az új formák bevezetése és a verseny fokozása a cél. Elősegíti a tanács a gazdasági társulások, a másod- és kisgazdaságok, a kisszövetkezetek szervezését és funkcionálását. Az élelmiszer-ellátás javítása főként a peremkerületekben időszerű. Vendéglátásban a gyermekés diákétkeztetés kap nagyobb figyelmet, az idegenforgalomban a fogadóképesség és a kínálat növekedése. Fontos címszó a cselekvési programban az egészségügy. Feladatai között szerepel a kórházi ágystruktúra korszerűsítése, központi laboratórium kialakítása a II. kórházban, a rendelőintézeti kapacitások arányosabb kihasználása, a körzeti rendelők jobb felszerelése. Az idős emberek szociális gondozásánál: feltételeit tovább javítják. Az általános iskolákban a demográfiai hullám csúcsa lesz ez az ötéves terv, ezért átmeneti megoldásokkal is segítik a gondok megoldását, szükség szerint módosítják az iskolai körzethatárokat. A napközis ellátás arányát 65 százalékra ka kérdéseire is. Kiterjed a cselekvési program figyelme a művelődés, a sport és a hatósági munkáké rdéseire is. A témához kapcsolódó vitában felszólalt Takács Máté, Gyimesi József, dr. Petri Gábor és Bézi Ferenc. határának kiterjesztés^ valamint a város felsőfokú regionális szerepkörével kapcsolatos igény. Mindebből következik, hogy Szeged, mint kiemelt felsőfokú központ, s mint megyeszékhely szerepét nem lehet Csongrád megye közigazgatási területére leszűkíteni, mégis e szerepkör elsődlegesen itt jut érvényre, s a megye településeiben bekövetkezett változások ugyancsak visszahatnak a város fejlődésére. Szeged és a megye többi települése (főleg a város környéki községek) fejlesztési igényei és lehetőségei között a területi terv hivatott az összhangot megteremteni. A területfejlesztési terv keretjellegű gazdaságfejlesztési program. Szeged VI. ötéves fejlesztési 'ervéhez kapcsolódik, valamint a nem tanácsi gazdaság középtávú fejlesztési elképzeléseihez. Egységét az azonos szemléleti alapok, összhangját a VI. ötéves fejlesztési tervet kiegészítő társadalmi-gazdasági cselekvési program, a gazdasági-társadalmi szervek, szervezetek közötti együttműködési megállapodások biztosítják. A területfejlesztési terv tanácsi vonatkozású — döntően a lakosság alapellátásával összefüggő — célkitűzései testületi határozatokkal jóváhagyott programok, a nem tanácsi gazdaság célkitűzései informatív jellegűek. Tartalmazza a Prágai Tibor általános elnökhelyettes előterjesztésében tárgyalt területfejlesztési terv a demográfiai " tendenciákat és a munkaerőhelyzet prognózisát,; az ipar, az építőipar, a mezőgazdaság várható fejlődésének lehetőségeit és számba veszi a lakosság életkörülményeit befolyásoló tényezőket A határozati részben a tanács kimondta, hogy a területfejlesztési terv megvalósítása a tanácsok és a gazdálkodó szervek együttes feladata. A fejlesztés korlátozottabb anyagi lehetőségeit megfontolt, takarékos gazdálkodással, a helyi tartalékok, társadalmi erőforrások hasznosításával lehet bővíteni. E téma tárgyalása során szót kért Juratovics Aladár, Mikes Sándor. Hörömpő József és dr. Komócsin Mihály. A megyei pártbizottság első titkára méltatta Szegednek azt a vállalkozását, hogy ötéves területi tervet készített, hiszen erre nem kötelezett (csak a fővárosi tanács és a megyei tanácsok számára írták elő). A tervnek nincs kötelező hatálya a gazdálkodó szervekre, de számukra is igen hasznos ennek informatív tartalma Feltételeket, lehetőségeket tartalmaz feladatain ellátásához, s egyúttal elősegíti a gazdálkodó szerveknek a várospolitikához való kapcsolatát. A terv hatása azonban csak akkor lesz érzékelhető, ha a tanács folyamatosan figyelemmel kíséri érvényesülését, s időnként hozzáigazítja a változó szükségletekhez. Á közművelődés helyzete és fejlesztési feladatai Területfejlesztési terv öt evre Szeged, mint politikai, gazdasági, kulturális és egészségügyi központ hosszú idő óta jelentős szerepet tölt be az országos településhálózatban, elsősorban a délalföldi, a Csongrád megyei települések között. A kormány kiemelt felsőfokú központtá minősítette Miskolc, Debrecen, Pécs és Győr városokkal együtt. 1962. január , 1. óta Csongrád megye székhelye. Kiemelt felsőfokú szerepkoréból adódóan el kell hogy lássa a településhálózat-fejlesztési koncepcióban megnalározott feladatait a vonzáskörzetbe tartozó területen, elsősorban Csongrád megyében. Megyeszékhely funkciójának ellátásához biztosítani kell azokat a feltételeket, amelyek a megye politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális, egészségügyi stb. irányításához szüKségesek. Meghatározó Szeged fejlődésére környezetének átalakulása es vonzáskörzete Hét év után ismét a városi tanács elé került Szeged közművelődésének, helyzete, és fejlesztési feladatai. Azóta rendkívüli mértékben társadalmasult a közművelődés. erőteljesen növekedélt a lakosság művelődési szintje, több és felkészültebb hivatásos munkása van. lényegesen javultak a tárgyi feltételek, jobb az intezmén.vek együttműködése. De jelen vannak örökölt vagy újonnan született pondok. nehézségek is: kifejezetten közművelődési célra épült intézménye alig van a v/r.osnak. s azok is elöregedtek. a lakosság számának rohamos növekedését nem kísévie az intézményhálózat megfelelő bővítése, s jelentősen megemelkedtek a működésükkel összefüggő költségek. A könyvtárhálózat volt a leginkább „kedvezményezett"'. Üj könyvtár nyílt Odessza városrészben. Petőfuelcpen, a Csillag téren és az északi városrészben; a töcbi.iK bővültek, korszerűsödtek; a Dóm téren épül az ú.i könyvtár és levéltár. A művelődésiotthon-hálózat nagyjából a régi — az ifjúsági ház és a petőfitelepi klubkönyvtár meg néhány felújítás említhető az eredménylistán. Hiányzik a megyeközpont életéből egy megye*. művelődési központ működése. A művészeti intézmények sokában erőteljes kritikával il'ette a tanács a színház működését. gazdálkodását, közönségkapcsolatainak és látogatottságának csökkenését. ugyanakkor biztosítja a szükséges feltételeket. és támogatást a színházi gondok megoldásához Megemlékezik a művelődésügyi osztály jelentése a szimfonikus zenekar, a szabadtér' játékok, a múzeum és a mozik működéséről. Különösen a mozi fejlesztés elmaradását fájlalja, hiszen a lakosság nagyarányú növekedését nem követte a veiítőhelyek száma. Az elemző jelentést a hatodik ötéves tervre szóló fejlesztési irányelvek egészítette ki. amelyet a tanács elfogadott Eszerint a fejles'tes fő feladatai: a kapcsolat erősítése a közművelődés és a tömegpolitika között: a műveltség társadalrangjának erősítése. a művelődés megfelelő anyagi és erkölcsi támogatása: a művelődés folyamatainak kiterjesztése további rétegekre. és a művelődés további táisaualmasítása. Az ifjúság és a munkásság művelődését továbbra is kiemelt helyen kezelik. A művészeti nevelésben a szocialista közíz'.ez fejlesztése kap nagy hangsúlyt, a műkedvelő művészeti mozgalmat pedig erőteljesebben beépítik a közművelődés rendszerébe, biztos; t'ák számára a bemutatkozás lehetőségeit. Szirtházi gondjaink megoldásához a rekonstrukció mielőbbi befejezése a cél, és egyidfjűleg egy korszerűen felszerelt műhelyház kialakíkba. A művelődési otthonok tartalmi munkájához szükséges eszközök bővülnek. s szorgalmazzák a klubhálózat kiépítését. Igénye a városi tanácsnak az is, hogy Szeged kulturális kisugárzó szerepe erősödjék, szilárdítsa meg helyét az ország kulturális életében, s nemzetközi kapcsolatai erősödésével jó híre határainkon túlra is eljussoa. A művelődés ügye iránti érdeklődést fejezte ki a felszólalások száma és tartalma Véleményt mondott a témáról Horváth Károly, dr Dobóczky Károlyné, az SZM T titkára, Franyó József. Naqy Károlyné. dr. Diós József es Sztanics Béla. aranyérmes magyar lerméliek Két magyar terméket jutalmaztak aranyéremmel a Lipcsei Tavaszi Vásáron: a Budavox—BHG Epex-rendszérű telefonalközpont családját és a Kőbányai Gyógyszerárugyár Fabulon tusfürdő készítményét. A Budavox—BHG berendezése teljesen elektronikus, tárolt programvezetésü és 20—6000 előfizetői állomás üzemeltetésére használható. A berendezés teljesen zajmentes, kevés helyet foglal és irodákban is felállítható. A Fabulon termékének értékét különösen emeli — mutattak rá szakmai körökben —, hogy nem szárítja a bőrt, mert úgynevezett viszszazsírozó anyagot tartalmaz. Kellemes illata van és szappan helyett is használható. Siegfried Fischer, a lipcsei vásárigazgatóság vezérigazgatója díszoklevelet adott a Hungexpónak abból az alkalomból. hogy Magyarország 35. éve vesz részt színvonalas árubemutatóval a lipcsei vásárokon. Hitelszerződés exportnövelő beruházásra Szerdán Százhalombattán hitelszerződést kötött a Magyar Nemzeti Bankkal az Országos Kőolaj- és Gázipari. Tröszt, valamint a Dunai Kőolajipari Vállalat, termelést bővítő beruházás megvalósítására. A Magyar Nemzeti Bank a csaknem 1,5 milliárd forintos fejlesztéshez egymilliárd kétszázhetvenöt millió forintos kölcsönt nyújt, export árualapbővítő, hosszú lejáratú beruházási hitelforrásból. A Dunai Kőolajipari Vállalat kötelezi P L • magát arra. hogy a meglevő termelőberendezések intenzitásának növelésével és bővítésével megháromszorozza az orto-xilol előállítását, negyven százalékkal többet termel az egyedi aromás szénhidrogénekből, megvalósítja a gázturbina hajtóanyag és egyes speciális benzinek gyártását. A több lépcsőben megvalósuló beruházás már 1983-tól jelentós devizamegtakarítást és exportnövelést tesz lehetővé. Műszaki segítség üzemeknek, vállalatoknak Műszaki - problémáik megoldásához rendre társul hívják a Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskolát az ipari üzemek, vállalatok. Miként az utóbbi öt év tudományos kutatásainak most elkészült összegezéséből kiderül, 1977 és 1931 között mintegy kétszáz alkalmazott kutatásban és kisebb fejlesztésben működtek közre a főiskola tanárai, s a kutatások e^v részébe bevonták a hallgatókat, a Leendő üzemmérnököket is. Az egyik legjelentősebb kutatási eredményt a Csépiéi Autógyár hasznosíthatja a gyakorlatban. A gyárban külföldi linenc alapján készítik az Ikarus autóbuszokba kerülő sebességváltókat, s e szerkezet legkényesebb alkatrészeit először valutáért vásárolták. A mechanikai technológia tanszék közreműködésével közülük néhány már itthon is előállítható. Somogyi Károlyné felvétele Az algyői mezőn új gázfáklyát szerelnek föl a gázüzem közelében. A Budapestről érkezett két, egyenként •!(> tonnás daru állította helyérc az új fáklyát, amellyel az egyik, kesébb teljesítményű berendezést cserélik föl. Az itt kiérdemesült fáklya sem vonul nyugdíjba, Sarkadon használják föl u.ira 4