Délmagyarország, 1982. március (72. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-18 / 65. szám

10 Csütörtök, 1982. március 25. Illést tartott a Járási KISZ-bizottság A KISZ szegedi járási bizottsága tegnap, szerdán tartotta soros ülését. Pásztiné Mészáros Éva, a bizottság titkára előterjesztésében megvitatták a testület munkarendjének és munkastílusának továbbfejlesztéséről szőlő Írásos javaslatot. Jelentés készült a járás ifjúkommunistáinak lakóhelyen végzett mozgalmi munkájáról. Ehhez Germán Lajos, a- bizottság szervezési felelőse fűzött szóbeli kiegészítést. A járási bizottság legutóbb 1978-ban értékelte a lakóterületi KISZ-munkát. Az azóta eltelt három év. tapasztalatát összegezve megállapították: a községek demokratikus fórumainak sorába mindjobban beépültek az ifjúságpolitikai jellegűek. A fiatal tisztségviselők igyekeztek megfelelően eleget tenni megbízatásaiknak (biztosított az ifjúság képviselete a tanácsokban a különböző bizottságokban), ám a KISZ-szervezetektőI gyakran nem kapják meg a szükséges támogatást. Az okok jórészt ismertek. Lakóhelyi munkát nemcsak községi, tanyai alapszervezetek végeznek, hanem ilyen jellegű feladatot látnak el a központtól távol levő külterületi mezőgazdasági egységek fiataljai is. S a KISZtagok egy része nem szövetkezeti dolgozó. Mindezek a gondok ma is nehezítik a szervezést, a tájékoztatást, a közös rendezvények megszervezését. A testület feladatokat határozott meg a lakóhelyi KISZ-munka továbbfejlesztéséről : az alapszervezetek fordítsanak megkülönböztetett figyelmet a bejáró fiatalokra, javítsák kapcsolatukat a fiatal tanácstagokkal, a társadalmi és tömegszervezetek tisztségviselőivel, segítsenek többet a külterületeken élő fiataloknak. A szabad idő hasznos eltöltése érdekében vegyenek részt a klubprogramok kialakításában, támogassák a klubvezetőket. 1 Üdülőszövetkezet Kaposvár székhellyel megalakult a Somogy megyei Igal község Termál üdülőszövetkezetének szervező bizottsága. A Balaton közeli ismert termálfürdőt évről évre sok hazai és külföldi vendég keresi fel; tavaly kétszázhúszezren élvezték gyógyhatású vizét. Az egyre növekvő forgalom indokolja a befogadóképesség növelését. Az üdülőszövetkezet a községi tanács által felajánlott területen négy. egyenként 24 lakosztályból álló háromszintes üdülőt építtet. Az egyszobás üdülőrész használati joga 60 ezer, a másfél szobásé 80 ezer forint. Az arra jogosít, hogy a tulajdonos naptári évenként négy hetet, vagy igény szerint két-két hetet töltsön az üdülőben. E tulajdonforma nagy előnye egyebek között az, hogy nem esik tulajdonszerzési korlátozás alá, a használati jog örökölhető, eladható, bérbeadható. Az első épületet előreláthatóan 1983-ban vehetik igénybe a tulajdonosok. (MTI) Minden összefügg Tegnapelőtt Színes magyar film. Irta és rendezte: Bacsó Péter. Dialógusok: Karinthy Ferenc. Fényképezte: Andor Tamás. Zene: Vukán György. Főbb szereplők: Igó Éva. Dörner György, Nemcsák Károly. Tóth Tamás. Fanyalogjanak csak a sznobok, meg az eszményeiket vesztettek, hogy már megint egy film a Rákosi-korszakról... Az utóbbi négy-öt évben valóban több magyar íilm is készült erről a keserves időszakról, de attól még ugyancsak távol vagyunk, hogy akár csak az rodalomhoz hasonló menynyiségben találkozhatnánk ilyen művekkel. (Attól meg pláne, hogy elegünk legyen belőlük.) S egészen biztosan az sem lehet véletlen, hogy egy-két kivételtől eltekintve kiváló filmekről van szó, amelyek jelentősen hozzájárultak a magyar film növekvő hazai megbecsüléséhez, ráadásul „zsinórban" hozzák a különféle díjakat a különböző fesztiválokról. És egyáltalán nem valószínű, hogy csupán holmi aktuálpolitikai okokból... Bacsó Péter Tegnapelőtt című új filmjéhez minden további nélkül csak gratulálni lehet. A tanurai szemben még lehettek fenntartásaink: részben a negatív irányba is elvitt szenzáció ténye, részben egy véresen komoly korszak fölötti ironizálás szándéka miatt. Bacsó Péter szemmel láthatólag felismerte, csakis rendezői tehetségének maximális, a műalkotás minden követelményének megfelelő alkalmazásával készíthető film például a népi kollégistákról, illetve általuk az 1947-től 1951-ig terjedő, kitűnő érzékkel megragadott időszakról. A Tegnapelőtt nem „szép": kegyetlen film. Szikár, feszes, sallangmentes. Szerkezetileg rendkívül pontos, dramaturgiailag pedig gondosan körültekintő. Egyfajta megkomponáltság biztosítja azt az esztétikai nívót. amelyhez a keretes szerkezet elemei (vonatok a film elején és végén, a Fényes szellőfc-dalmotívum különböző megjelenési formái stb.) éppúgy illeszkednek, mint a nem akárki, hanem a nagyszerű író, Karinthy Ferenc által készített dialógusok vagy a remekül megválasztott fiatal arcok (például az örömmel felfedezhetően jó alakítást nyújtó, szegedi Nemcsák Károlyé). A konfliktusok egy szerencsésen felépített dramaturgiai folyamat ütközőpontjain sűrűsödve jutnak el a megdöbbentő erejű végkifejletig, biztosítván a forgatókönyv irodalmi színvonalát — és az egész mű felkavaró hatását. Igenis megkockáztatható a „nagy" jelző: a Tegnapelőtt a mai magyar filmművészet legjelesebb darabjai közül való. A bacsói pompás történelemóra láttán mi, harmincasok, elkeseredhetünk, csodálkozhatunk, ökölbe szorulhat a kezünk, könnyezhetünk és vitatkozhatunk. A nálunk idősebbek pedig bólogathatnak. Nem önelégülten, nem is önigazoló módon, hanem az igazságra, az igazság előtt hajtván fejet. Nekünk csodaszámba mehet, hogy micsoda erő, micsoda hit és lelkesedés izzott azokban akik a NÉKOSZ országépítő ifjúságát Jelentették, és akikből janicsárok lettek, ávósok és örökre eltűnt „ügynökök", öngyilkosok, disszidensek — vagy az apáink, bátyáink. Akiknek szól a mottó, József Attilával: „Hamis tanúvá lettél saját igaz pörödnél." Az ő megcsalt hitük és tragédiájuk ábrázolása önmagában is hitele és nagy erénye lehetne a filmnek, de még ennél is többről van itt szó. Például egy fiatal lányról (új felfedezett, a kiválóan játszó Igó Éva alakítja), akinek útja a vallásosságtól a lelkesedésen át egy öntöde izzó vaszuhatagába történő fejesugrás iszonyatos halálába vezet, s aki voltaképpen így váltja meg az Angi Verák karrierjét. Vagy egy fiatalemberről, aki építkezés közben minden csákányütésnél a magyarság vesztett csatáira gondol: „ezt Mohácsért, ezt Világosért, ezt Trianonért..." És a jugoszláv nép iránti barátságról is, amellyel szemben távolról sem csak az 1941-es újvidéki vérengzés miatt van leróhatatlan történelmi adósságunk. Mindezt így, együtt, ilyen megvalósításban úgy nevezik: Műalkotás. Igazi. Kötelezővé kellene tenni megtekintését, nagy szükség volna rá. Domonkos László Azt mondja a röszkei ember, hagyjunk föl mániáinkkal. Itt is riogatnak bennünket, meg ott is. mert a mai ember két divatot ismer: vagy siránkozik reggeltől estig, hogy ő milyen szerencsétlen, neki semmi nem sikerül, vagy ijesztgeti a másikat, hogy kipusztul az emberiség. Most is akkora hűhót csapnak a fehérparti pocsolya miatt, hogy bedugul az ember füle. Mert sopánkodni, azt tudunk. de számolni nem. Elkezdi sorolni, mekkora haszna van egy termálkutas kertészetnek. Fillérre számol, és igaza van. Ha hasznunk nem lenne belőle, talán egyet se csinálnánk. Tegyük emellé a nagy haszon mellé azt a kis veszteséget, hogy néhány ember ezután nem abba a vízbe lógatja a horgát, amibe szokta. Egy napon se lehet említeni a kettőt Passzió az egyik, a másik viszont komoly dolog. Ha egyszer elkezdenének ők nem termelni, senkinek se lenne kedve kiülni a partra agyonütni az időt. Ha csak számolunk. ez is igaz. A falusi ember soha nem tartotta sokra azt. aki hiábavalóságokkal tölti az idejét. A mai napig se jutott el addig, hogy kipihenje magát tisztességesen. Fölkel reggel, eteti a jószágot, elmegy dolgozni, és este megint otthon lót-fut. Jön a szombat meg a vasárnap? Ott a háztáji, kapál, kaszál, permetez. Nyugodni? Majd akkor, ha már mozdulni se tud. Éi-zi, hogy kellene a pihenés, de ideje nincs rá, bántja tehát, ha elébe köröz az, aki másként porciózza az életét. A iáblógató pecást előbbre helyezni a termelőnél? Megint ott vagyunk, ahol voltunk? Hová jut a demokrácia, ha ez így megy tovább? Fizetésért se védeném a horgászokat, mert nem szorulnak rám. de ha már számolni kezdtünk, és hasznot meg veszteséget említettünk, akkor legalább gondoljuk végig a sort. Nem akarom a remlátomásosok táborát növelni, de amit a természeten eddig romboltunk, az mar nem látomás, hanem Iteny. Gimnáziumi vizsgán nekem még arról illett lelkendeznem. hogy a tudomány és a technika menynyire megváltoztatja majd 3 természetet. Ha most vizsgáznék, legföljebb csöndesen mondanám: az is jó lenne, ha vissza tudná változtatni: Friss levegő? Van még? Jóvizű kút? Biztos, ami biztos, vizsgáltassuk meg előbb. Ki gondolta volna. jiogy zacskóban árulják majd a közönséges kútvizet, mert ami nincsen zacskóban néhol, az nem közönséges. hanem rossz. Hány faluban mondja az orvos, csecsemőnek ne adjanak belőle. mert belepusztul! Mondhatná erre a röszkei ember, szépen szedem a hatásokat, de nem sokra megyek vele. Mindent föl lehet tupírozni annyira, hogy Művészeti szemle A Liszt Ferenc zeneiskolában rendezték meg a szegedi kisdobosok, úttörők művészeti szemléjének ének-zene szakági versenyét. A kisdo-' bosok közül arany oklevelet szerzett: Borbély Mónika, a kiskundorozsmai általános iskola negyedik osztályos tanulója (ének szóló), a -fohász Gyula Tanárképző Főiskola 1. számű gyakorló általános iskolájának harmadik C osztályosai (kamarakórus). Barta Tibor. a Zrínyi Ilona iskola negyedik osztályosa (zongora), Bálint Ágnes, a főiskola 1. számú gyakorló általános iskola negyedik C osztályából (zongora), a petőfi telepi 3. számú általános iskola harmadik-negyedik osztályosai (furulya együttes), a Béke utcai általános iskola harmadik osztályos tanulói (ének és hangszer együttes). Az úttörők versenyébén arany oklevelet kapott: Siket Erika, a tanárképző főiskola 2. számú gyakorló iskolájának nyolcadik osztályos tanulója (mélyhegedű), Rácz Géza, a Gutenberg utcai iskola ötödik osztályosa (hegedű), Szászvári Sándor nyolcadik osztályos, a Gutenberg iskola diákja (gordonka), a hatodik osztályos Káté Kálmán, a tarjáni 4. számú iskolából (hegedű), a hetedikes Zsiga Katalin, a tanárképző 2. számú gyakorló iskola diákja (cselló), Kálmán Csaba, a Zrínyi Ilona iskola nyolcadik osztályosa (hegedű). Kalló Eszter, szintén a Zrínyi iskola hetedikese (cselló). Kiss Mónika, a tanárképző 2. számú általános iskola nyolcadik osztályos diákja (hegedű), Győri Péter nyolcadik osztályos a Dugonics iskolából (zongora), Zoltánfi Mária ötödikes, a Zrínyi iskolából (hegedű). Rigó Eszter, a Zalka Máté Általános Iskola ötödikes diákja- (hegedű). Pataki András hatodik osztályos, a Gera Sándor iskolából (harmonika) és a hatodikos Péter Zsolt, a Gárdonyi Géza iskola tanulója (citera). a legjobb is káros lesz. Aki a tejbe fullad bele. az se mondja rá, hogy élet, erő, egészség. Csakhogy régóta nem tupírozunk, inkább félve mondjuk ki azt is. ami van. Nem vesszük észre, mennyi az ólom az útszéli fűben, csak ha megmérik, akkor derül ki. Szegényebbek leszünk néhány petrence szénával? Régen nem erről van szó, hanem arról, hogy azt az ólmot mi is beszívjuk vagy az állatok közvetítésével megesszük. Az élővilág része vagyunk, amit annak ártunk, magunk ellen fordul. A röszkei ember jobban tudja, mint én. milyen magas nálunk a talajvíz. Egy nagv medence alján vagyunk. fölülről is ide folyik, és hozza, amit útközben öszszeszed. A hajszálcsövességet is jobban ismeri. Talán a példát is előbb hallotta, mint én. Amikor már arzéntartalmú vegyszerek is forgalomban voltak, valaki kiöntötte a maradékot a permetezőjéből, és az ötödik tanya kútjának a vizében is megtaláltak. Elszivárgóit. A dikonirtos pört is hallotta biztosan, újat tehát én nem mondhatok neki. Legföljebb azt, ha a hal halomra döglik egy tóban, akkor nem az a baj, hogy a disznó se eszi meg, és főleg nem az, hogy a horgásznak máshová kell mennie. Azt éri leghamarabb. aki a földből él. Évekkel ezelőtt mondta valaki, ne siránkozzunk, a Maty mindent kibír. Mire beleér a vize a Tiszába, megtisztul. Nézze meg az újszegedi Holt-Marost! Beleengedték a kertészeti meleg vizet, és vége. Régi szép tervekben még az szerepelt, hogy vezetnek bele fölül friss vizet, alul pedig kieresztik belőle, és szép sé'taparkot csinálnak a partjára. Most már inkább arról beszélnek, hogy betemetik, mert nem lehet elviselni, olyan. Nem hiszem, hogy a Maty különb lenne. Nem is olyan régen még azt hirdette a tudomány, kettőshasznosításű csatornákat kell ásnunk. Olyanokat, amelyek tavasszal elviszik a belvizeket, nyáron pedig hozzák az öntözővizet. Mit mond most? Csak azt ne! Tavasszal összegyűl te nénk az összes mérgező anyagot, és nyáron töményen viszszalöttyintenénk. Meg is nézhetnénk. Oda jutottunk, vigyáznunk kell a természetre, mint kisded gyermekünkre. Az, ha sír, tudjuk, baja van. Jelzései- adja ez is. muszáj figyelnünk rá. A gyereknél nem mondjuk, olcsóbb a sírás, mint a tiszta pelenka, mert ez a kettő nem mérhető ugyanazzal. A kertészet haszna és a fölfordult tó se számolható egy papiroson. Ha meg akarunk élni a természetből, a legkisebb jelre is figyelnünk kell. Bedugni a fülünket, becsukni a szemünket — nem vall valami nagy bölcsességre. Egy nagy kérdés, persze, marad. A kertészet hasznáról nem mondhatunk le, és a legolcsóbb téli fűtőnk a föld meleg. Mit tegyünk a termálvízzel, ha már nem melegít? Ha valóban hallgatunk a jelzésre, akkor ki keii találnunk valamit. Biztassuk a tudományt legalább ketten. Röszkén is, Szegeden is. Horváth Dezső Á TIT országos elnökségének A TIT VII. küldöttközgyűlése óta végzett munkát összegező beszámoló tervezetét vitatta meg szerdai ülésén a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat országos elnöksége. Megállapították: az utóbbi években hazánkban is felgyorsult a tudomány közvetlen termelőerővé válásának folyamata. A további gazdasági fejlődés nélkülözhetetlen velejárója a társadalom műveltségének emelkedése, a mind korszerűbb technológiát alkalmazó egyén szakmai ismereteinek és általános kultúrájának kiteljesedése. Ennek következtében előnyösen megváltozott társadalmunkban a műveltség megítélése, nyilvánvalóvá vált a gazdaság és a kultúra. a műveltség és az életmód elválaszthatatlansága. Eredményként könyvelhető el az is. hogy közvéleményünk felismerte a művelődés és a közoktatás egymásra épülésének szükségességét. továbbá az értelmiség növekvő szerepét és felelősségét az életmód formálásában, a szocialista demokrácia szélesítésében. Egyebek között elhangzott még: az eltelt öt évben jelentős mértékben javult a szóbeli Ismeretterjesztés színvonala. A jó érzékkel megválasztott, a lakosságot valóban érdeklő témák feldolgozásának köszönhetően csaknem megkétszereződött a tanfolyamok hallgatóinak száma. Kedvező irányú változás tapasztalható az oktatás módszereiben is: egyre inkább tért hódítottak az intenzív formák, a meghoszszabbodott kurzusok. A legtöbb jelentkezőt továbbra is az idegen nyelvi tanfolyamok vonzották, de növekvő érdeklődés figyelhető meg a természettudományok iránt is. A gondokról szólva elmondták: a tárgyalt téma még nem mindig találkozik a megjelentek érdeklődésével, nem ritkán hiányos az elöedétermek felszereltsége, s aiánylag kevés a korszerű szemléltetőeszköz. A vitában többen rámutattak: még nem kellően tisztázott, hogy a TIT milyen helyet foglal el a közművelődésbe!). Ismeretterjesztéssel ugyanis nemcsak ez a társulat foglalkozik, hanem több más szerv és intézmény is. Alkotó szellemű légkörben szükséges rendezni — például — a TIT és a tömegkommunikációs eszközök viszonyát. Az együttműködés lehetőségei bőségesek, kölcsönösen arra kell hát törekedni, hogy a programok végül is tükrözzék az erők összegeződését. Pszichológiai tanácsadó szolgálat A szegedi olajipari dolgozók klubjában (Lenin krt. 47.) pszichológiai tanácsadó szolgálatot szerveztek. A tanácsadás keretében szakemberek segítséget. nyújtanak azoknak a fiataloknak, akiket nehezen megoldható lelki problémák foglalkoztatnak. A tanácsadas egyéni, személyes jellegű. Lányoknak kedden 17-tői 19 óráig, fiúknak csütörtökön 17-tői 19 óráig állnak rendelkezésre a szakemberek. A foglalkozásokat dr. Bácskai Erzsébet és Petróczi Erzsébet pszichológusok, valamint dr. Boncz István és dr. Pallagh Lajos pszichiáterek vezetik.