Délmagyarország, 1982. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-14 / 38. szám

Vasárnap, 1982. február 14. i 3 Nemzetközi környezetvédelmi tanácskozás Gonda György államtit­kárnak, az Országos Kör­nyezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének vezeté­sével magyar küldöttség vett részt az ENSZ Európai Gaz­dasági Bizottsága környe­zeti kormánytanácsadói tes­tületének február 9. és 12. között Genfben tartott ülé­sén. Megtárgyalták a ter­mészeti erőforrások ésszerű felhasználásának környeze­ti összefüggéseit, az ország­határokon átterjedő lég­szennyezés korlátozásáról szóló egyezmény végrehaj­tását, valamint a folyadék­szegény technológiák alkal­mazásával kapcsolatos kér­déseket. Elfogadták a kör­nyezetvédelem regionális együttműködésének 1982— 1986. évekre szóló munka­tervét. Késnek a repülőjáratok A péntek késő esti és éj­szakai köd miatt késve in­dultak, illetve érkeztek Fe­rihegyre a repülőjáratok. Péntek este helyett szom­baton reggel szállhattak fel a Garnacaba, Kairóba és Athénba induló utasok. Bu­dapest helyett péntek este Belgrádban landolt a drez­dai, a római és a párizsi gép, az utasaik szombaton reggel érkeztek meg Feri­hegyre. Vélemények, intézkedési terv Tanácsi ipari vállalatok ifjúsági parlamentje Üjszegeden. a tanácsi ok­tatási és továbbképzési köz­pontban rendezte tegnap, szombaton a Csongrád me­gyei tanács vb ipari osztálya o tanácsi ipari vállalatok ifjúsági parlamentjét. A kül­dötteket dr. Huber Bertalan. az ipari osztály vezetője kö­szöntötte, majd szóbeli ki­egészítést fűzött az írásban kiadott beszámolóhoz és in­tézkedési tervhez. Értékelte a hét iparvállalatnál — a hangszergyárban. a patyolat­nál, az ecset- és sepr úgy ár­ban, a fonalfeldolgozó vál­lalatnál, a Csongrád megyei Fémtechnikai Vállalatnál a fodrászvállalatnál, a férfi és női divatszabó vállalatnál — megtartott tíz "ifjúsági par­lament munkáját, eredmé­nyeit. A helvi sokrétű prob­lémák, gondok közül ki­emelte azt a három témát, amelyet szinte mindenütt szóvá tettek a fiatalok. Ezek: a lakáshoz jutás, a bére­zés és a pályakezdés mun. ka helyi beilleszkedési gon­dok voltak. Kulcsár Péter, a KISZ Csongrád megyei bizottsá­gának titkára ismertette a megyei bizottság vélemé­nyét. állásfoglalását, a be­számolóról és az intézkedé­si tervről. Reálisnak, tény­szerűnek tartia azokat, va­lamint alkalmasnak — kü­lönösen az intézkedési ter­vet — arra. hogv a jövő if­júságpolitikai feladatai meg­valósulhassanak. Szólt a KISZ érdekvédelmi jogosít­ványairól. azok gyakorlásá­nak lehetőségeiről. A köz­vetlen munkahelyi vezetők néha még úgy érzik, a KISZ­esek véleménye- ellenük szól. pedig azok minden esetben a nagy közösség, az egész vállalat érdekében születnek. A KISZ-es állás­foglalás ismertetése után Tóth Istvánné. a fodrászvál­lalat küldötte kért szót a szabad szombatok ügyében. A fodrászok ugyanis minden második szombaton dolgoz­nak, hiszen szolgáltatóm un­kájukra a hét végén is szük­ség van, így nem élvezhetik a kétnapos pihenő előnyeit. Bagi István, a megyei fém­- technikai vállalat szentesi gyáregységének küldötte a tanácsi és vállalati tervek­ről szólt, azokról, amelyek a munkáslakás-akcióról „rendelkeznek". „A vállalat anyagi lehetőségeit és a ta­nácsi lakásépítési terveket össze kell hangolni, mert előfordulhat, hogy négy-öt család esik el a lakáshoz iu­tástól." Két szélsőséges pél­dát ismertetett, amelyek ál­lítását igazolták. 1980-ban nem épültek munkáslakások Szentesen, így a vállalati pénzek felhasználatlanul maradtak. Egy évvel később már építettek, de későn ér­tesült gyáregységük, s így 48 óra alatt kellett kiválaszta­ni, ki jogosult a lakásra. Ráadásul még a ..beugrót" is elő kellett teremteni. Szíjár­tóné Kovács Piroska, a fo­nalfeldolgozó küldötte az óvodák „nyitvatartási rend­jét" kifogásolta, ugyanis nem minden esetben igazo­dik az ú.i munkarendhez. Többen bírálták a szakem­ber-utánpótlás hiányossága­it. A Patyolathoz például alig jelentkeznek szakkép­zett textiltisztítók, s enhek az az oka. hogv szakórájuk két éve még hivatalosan nem is létezett. Fi/ep László. az ecset- és seprűgvár KISZ-és gondjait ismertette. Az alapszervezet fiataljai két munkahelyen dolgoznak, nehéz mozgósítani őket. las­sú az információk továbbí­tása is. Kérték a küldöttek, hogy a tanácsi értékesítésű lakások használatbavételi díjának kifizetéséhez adjanak támo. gatást a vállalatok. Sebők János, az SZMT osztályvezetője is szót kért a parlamenten. Ismertette a szakszervezeti mozgalom fel­adatait, rámutatott az ifjú­ságpolitikai munka tudatos­ságának fontosságára. A hoz­zászólásokat követően ' dr. Huber Bertalan válaszolt a kérdésekre, maid a parla­ment három küldöttet vá­lasztott az országos tanács­kozásra: Szeles Margitot (ecset- és seprűgyái). Kériné Papp Zsuzsannát (fodrász­vállalat). Timárné Staberecz Terézt (fémtechnikai válla­lat). A tanácskozáson részt, vett Gyulai István, a megyei pártbizottság tagia. Bánfi József, a HVDSZ megyei titkára is. M. E. Doktoravatás Tegnap, szombaton dél- 19. a természettudományi ka ­előtt doktoravató ünnepsé- ion végzett 26, az állam­get tartottak a József Attila ps jogtudományi kar esti Tudományegyetem aulájá- . levelező tagozatán vég­egyetem ~tt 89 jelöltet avatott dok­szettudományi karon végzett torrá. Zárszámadó közgyűlések Túl az útkeresésen Eredményes munka A domaszéki Szőlőfürt Szakszövetkezetet sem kerül­te el a kedvezőtlen időjárás. Sokrétű, eredményes tevé­kenységet folytatnak a gaz­daságban. A bevétel ielentős részben itt isfa tagok kis­üzeméből származó áruk közös értékesítése. a terme­lés szervezése során vándo­rolt a közös kasszába. Ellen­szolgáltatásként a szövetke­zet gépei dolgoznak a tagok földjén, műtrágyát, vetőma­gokat. tápokat értékesítenek. A szántóföldi növényter­mesztés 1980-ban általában jolo eredményt produkált, mint tavaly. Kivétel ez alól a fűszerpaprika és a dinnye, amelyekből tavaly, a rossz idő ellenére is több termett, mint az előző évben. Fű­szerpaprikából például a tervezettnél csaknem 2 mil­lió forinttal nagyobb árbe­vételt értek el. Folytatódott a szőlő- és gyümölcstelepí­tés. a meglevő ültetvények azonban a fagvok és a jég­verés miatt gyengébb ter­mést hoztak az előirányzott­nál. Végső összesítésben az alaptevékenység kevesebb bevételt hozott, mint 1980­ban. A bevételi veszteségeket a költséggazdálkodás megta­karításaival és a sikeres melléktevékenységgel ellen­súlyozni tudták. Sokféle, aprónak tűnő munkát elvál­lalt a szakszövetkezet. Sok kicsi azonban sokra megy: paprikát válogatnak, csoma­golnak. konténereket javíta­nak, fűrésztelepet üzemel­tetnek, savanyítóüzem is működik a gazdaságban. Mindennek kettős előnye, hogy a szövetkezetnek bevé­telt. a tagoknak munkaalkal­mat és kereseti lehetőséget teremt. t Küldöttgyűlésükön Kalivo­da Imre elnök ismertette a tavalyi év mérlegét, és. az idei terveket. Beszámolójá­ból a leglényegesebb adat: nyereségük 7 millió 516 ezer forint. Enyedi Zoltán felvétele Egy év alatt 30 millióval növekedett a mindszenti Lenin Tsz termelési értéke. Nagyobb hatékonysággal forgatták az Termőre fordul a szőlő Elfagytak a csonthéjas mokterületeken amúgy is ágazatok a kezeikre bízott javakat. Az előző évi 2,4 mii- gyümölcsök hajtásai a ta- szélsőséges az időjárás, ami _•„.. c • . j ,, j valv tavaszi hidegekben: a bizonytalanná teszi a nö­liorol 15,5 millió forintra gyarapodott a szövetkezet ered- terméskiesés érzékenyen vénytermesztést. Az állatte­ménye. A kiegészítő tevékenység tavaly a terven felül 40 érintette a pusztamérgest nyésztésből biztos jövedelem milliót hozott... A gazdaközösség tegnapi ünnepi tanács- Rizling Tsz-t. Emiatt az üze- származik, a „mellékter­kozásán megjelent dr. Korom Mihály, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Papdi József, a megyei pártbizottság titkára. Puskás László, a szentesi járási pártbizottság első titkára. Szabó Jánosné, a megyei tanács elnökhelyettese és Molnár Lajos, mi termelési érték nem is mék". a szerves trágya pedig haladta meg az 1980-as szin- fölhasználható a tápanyag tet. A nyereség viszont visszapótlására. megkétszereződött. Abban, hogv végül a mér­leg kedvezően alakult. a mérscsi téeszben is 3.z SIcITD­a TESZÖV elnöke is. Dr. Bálint János, a megyei állatte- tevékenységen kívüli mun- mint 8 százalékkal növeked­,., „, , , , , ... +PX7qIv c HZreV móocom nyesztesi felugyeloseg igazgatója bejelentette, hogy a gaz- kanak volt oroszlánrésze. A gyorsabb fejlődés gátjá­vá válik mostanában az ala­csony bérszínvonal. Bár több daság magyartarka fajta tehenészetét törzstenyészetté nyilvánították. Képünkön: a közgyűlés szünetében dr. Korom Mihály téeszgazdákkal beszélget. Különösen a kereskedelem volt eredményes. Saját ter­mésű szőlőjük egv részét végtermékként, tehát borrá tek tavaly a bérek, mégsem érik el a 40 ezer forintos évi átlagot. Az érvényben levő szabályozó rendszer nem teszi lehetővé, hogy az ered­fél dolgozva sa iát üzletükben fényesebb esztendőkben je­ieiooigozva sajat uzietuKDen lentősebb adómentes bér­értékesítették. Növekszik az állattenyész­tő ágazat szerepe. A sertés­tenyésztés mérlege nulla kö­rül iár. a korábbi évek veszteséges gazdálkodásához millió 612 ezer forint. Idén Erős dac dolgozik a forrás- vannak még kihasználatlan képest^ ez is ^eredmény, s jobb évet várnak: a sertés­kúti—üllési Haladás Terme- tartalékai. Beszámoltunk " * Tizennégy hónapos év emelést lehessen végrehajta­ni. A iól dolgozó tagokat így is igyekeznek jutalmazni. Az 1981. évi nyereség: 8 löszövetkezetben. Korábbi jó már róla olvasóinknak, hogv eredményei alapján kiesett saját termésű zöldségét és az úgynevezett gyenge ter- gyümölcsét fölvásárlással ki­mőhelyi adottságú szövetke- egészítve Vas megyébe is zetek ártámogatásos rend- szállítja kölcsönös előnyö­szeréből, meg akarja mutat- kön alapuló szerződés szé­ni, hogy támogatás nélkül is rint a szövetkezet. Itt van­tudjá tartani színvonalát, nak még tartalékok, bár mas téeszekkel összehason- telep rekonstrukciója befeje­lítva sincs a mérgesieknek ződött. szőlőültetvényeik ter­szégyenkeznivalójuk. A ho- more fordulnak. Bár minden eshetőségre szá­mítva csupán 35 millió forint nyereség szerepel a tervei­ben, a tegnap délelőtt tar­tott küldöttgyűlésen mégis 56 millió 195 ezer forint a vezetőség. Az előre kibpr csátott tájékoztató úgy fo­galmaz. közel 30 millió fo­rint állami támogatást taka­rított meg a szövetkezet A két szám összefüggéseinek tükrében mérhető igazán a nyereség értéke. Rosszul kezdődött az esz­H uszon ötm illiós nyereség A pusztaszeri Hétvezér szárították, csumáiát is le­Tsz-ben a tagok a keresetük szedték a paprikának, így tíz százalékát kapták nyere- mindenkor tudtak elfoglalt­ségrészesedésként. Ezenkívül ságot adni a dolgozóknak. A gabonaföldek termései­vel nem elégedettek a pusz­taszeriek. Hárommillió fo­rinttal kevesebb lett bevéte­lűt- emiatt, mint tervezték, millió Ugyanakkor a szállítások, a . . ,, . .., adott fuvarozások nyereséget hoz­lioert tavaly is epitettek szamot Gruber János elnök. tak. Az állattenyésztők mun Csongrád megye ellátásában betöltött szerepéről se akar lemondani ezután se. Most kamatozik az a ko­nok elhatározás, hogy az .,u Uixtw ártámnoati, iH™:7al/úhan Un segreszeseaesKeni. r.zermivui tiszta nyereségről irtmaKW -ég az elmúlt évi helytál­pott súlyos forintokat min­dig előnyösen fektették be Forráskúton. illetve Üllésen. Szinte minden fillérét a kö­zös gazdaság erősítésére for­dították. Kilenc és fél mil­lásért 280 ezer forint jutal­mat osztottak szét. A mű­velődési' otthonban tartott évzáró értekezleten a veze­tőség nevében 25.4 forintos nyereségről még. talajjavításra és gép­vásárlásra is sokat költöt­tendő, gabonából hétmillió tek: ezek később hozzák a forintos veszteséget voltak hasznot. Nem lehet elhanya­kénytelenek elkönyvelni, és természetesen a tagok ráfizeteses volt tavaly meg ? ... „ , , •• •• a szarvasmarhatartás is. gi arapodasara vonatkozo kozos. 180 hektár hazta.il — (Most bizakodnak, hogy az adatokat sem. Egy dolgozó segítették a gazdaságot. csaknem 10 millió forint ágazati nyereséggel. zárta az évet. Főleg a fűszerpapri­ka-termések — 150 állattartás árváltozásai ta­lán segítenek maid.) Mi hoz­ta a nyereséget? Bár keve­sebb szőlő termett a tava­szi fagvok miatt, de ígv is több, mint az országos átlag volt: a magasabb fölvásárlá­si ár iavukra billentette a mérleget. Kertészetükben az időjárás nem érezteti köz­vetlen hatását. zöldségből és virágból 11 milliós nye­reséggel 25 milliót árultak. Az állattenyésztés vesztesé­geit a csirkenevelés (ezer­egyszáz tonna hús!) nyolc­szövetkezeti tagra 50 341 forint esik: fizetés és iu talom szempontiából a ta­valyi esztendőt tizennégy hónaposnak számitiák a Ha­ladás Termelőszövetkezet­ben. A növénytermesztés." az ál- ká'a is eredménves volt. A lattenyésztés és a kertészet szarvasmarhatartásra ráfi­zettek ugyan, de a pecse­nyekacsa-nevelés kifizető­dött. A homokföldön gaz­hektár dálkodó közösségben az egy tagra jutó átlagos jövede­lem 37 ezer 466 forint volt. Az elmúlt év krónikájá­hoz tartozik még. hogy a termékszerkezet változása miatt minden befektetett száz forintnak 21 forint lett a haszna. Űi normát dol­goztak ki a traktorok üze­meltetésére. ellenőrizték is az* Jobban kijöttek az év végi e~ elszámoláskor, mert maguk szárították a fűszerpaprikát, s mint félkész terméket ad­ták tovább a feldolgozó vál­lalatnak. A szárítón 714 va­gon paorikát engedtek át. A környékbeli téeszek is oda hordták a termést. Nemcsak Birka, liba, csibe Eddigi legjobb esztendejé­nek eredményeit összegezte milliós nyeresége ellensú- és elemezte tegnap delelőtt a lyozta. Jól fizetett a fűszer­paprika is. főleg úgy. hogv a gazdaság meg is szárította. A számadásnak ez a tétele hat és fél millió nyereséget jelent, Közel tízmilliós tiszta haszonnal zárta az évet a kereskedelmi tevékenység. Egy rövid mondat szüksé­ges ide még. kiegészítés balástyai Móra Ferenc Ter­melőszövetkezet küldött­gyűlése is: a nyereség 6mil­lió 448 ezer forint, a kö­zös vagyon pedig meghalad­ja a 112 milliót, Gabonából kevés termett, a búza átlaga mindössze 23.4 mázsa hektáronként, a nö­vénytermesztés mégis 23 millió forintos bevételt ho­barackból és körtéből 15 milliót árultak. 5 millió 635 ezer forintos haszonnal. A szarvasmarhatartás ebben a gazdaságban sem fizetődött reműködés vetkezet közreműködésével 3245 hízót, 54 szarvasmar­hát és 2 ezer liter tejet ér­tékesítettek a tagok. A köz­természetesen 1 gyanánt: ennek az ágazatnak zott. .Szőlőből, almából, őszi­ki tavaly, a birka (és gyap­ja). a liba (és tolla), va­lamint a csirke mégis nye­reségessé tette az állatte­nyésztést. Baromfineveléssel most próbálkoztak először, a kezdeményezés jól vizs­gázott. Érdemes azonban figyelnünk a háztáji állat­tartás számaira is. A sző­ném csupán az értékesítésre terjed ki. hiszen a háztá­ji állattartás sehol nem nél­külözheti a közös gazdaság megfontolt támogatását. A szövetkezetből származó évi jövedelem egv taera iutó át­laga Balástyán 44 ezer 965 forint. A tervek szerint idén elsősorban az állattenyész­téstől várják a legtöbbet.

Next

/
Thumbnails
Contents