Délmagyarország, 1982. február (72. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-13 / 37. szám
1 un Szombat, 1982. február 13: Iparirányítás — korszerűbben (Folytatás az 1. oldalról.) gokat mégpedig a kádermunka erőteljes fejlesztésének igényében. Az irányítás korszerűsítésének hatását Sokféle módon lehet lemérni. Azt nem állítom. hogy minden tekintetben elégedettek lehetünk, de a megnövekedett felelősségben. az önálló kezdeményezések kibontakozásában kétségtelenül megélénkültek a kedvező irányú folyamatuk, összegezve: nagyon sokféle' tapasztalat támasztja alá hogy az iparirányítás átszervezése. korszerűsítése feltétlenül szükséges lépés volt. — Milyen vezérlő elvek alapján, mely koncepciók kidolgozásával foglalkozott a minisztérium, milyen elképzeléseket alakítottak kl az Ipar strutktúrájának változtatására, hatékonyságának növelésére? — Az ipar szerkezetének egységes elvek szerinti alakftásában mindenekelőtt az a szándék vezet bennünket, hogy az iparvállalatok nagyobb arányban járuljanak hozzá a népgazdaság egyensúlyának helyereállitásához, a nemzeti jövedelem termeléséhez. Nem kevésbé fontos, hogy jelentősen javuljon a termelés gazdaságossága. E törekvéseink természetesen elsősorban a hosszú távú fejlesztésekben juthatnak érvényre. A minisztérium megalakítása idején a VI. ötéves tervet már jóváhagyták, s így az ipar fejlődésének fő irányalt a következő évre mór rögzítették. Erre a középtávú tervidőszakra vonatkozóan elsősorban az adott kereteknek a hazai és külföldi gazdasági helyzet változásainak megfelelő kitöltése. a körülményekhez való alakítása lehet a célunk. iAiiparpolitikai koncepció kigl^itílsá- , ra a részmunkálatolt még a különálló ágazati minisztériumokban megkezdődtek, dé az elrriúlt esztendőben — az Ipari Minisztérium megalakulása után —1 erőteljesebb ősztönzést kaptak. E részmunkálatok átfogó és Összefüggő rendszerré formálása — az egész ipart magába foglaló fejlesztési célok, irányok meghatározása, az Iparirányítás ' módszereinek, szervezetének korszerűsítése és a kiemelt, hosszú távú tervcélok, koncepciók kidolgozása jelenlegi legfontosabb feladatunk. Az ipar 13 területének hosszú távú fejlesztési koncepció-tervezetén több száz szakember dolgozik. Ezek a koncepciók 1900ig. Illetve az alapanyagiparban és az . energetikában 2000-ig érvényesek. Az egységes iparpolitikai koncepcióvázlat elkészült, rögzítettük a munka menetét, s mind az egyes fejezeteket, mind magát a koncepciót meghatározott körben szakmai vitára bocsátjuk. A koncepció tartalmazza például a gyógyszer-, a növényvédöszer és intermediergyártás. és az elektronikai alkatrész-részegység gyártás központi fejlesztési programját, s az előző tervidőszakból áthúzódó alumíniumipari és petrolkémiai ipari feljesztésl program végrehajtását. valamint a számítástechnikai fejlesztési program VI. ötéves tervi feladatait. Az energiagazdálkodás ésszerűsítésére kidolgozott program eredménye, hogy a múlt évben nem nőtt az ország energiafogyasztása. Az indokoltnál köztudottan több anyag felhasználásának csökkentésére határoztuk el az anvaggazdálkodas racionalizálását. egy átfogó program kidolgozását Az iparszerkezet fejlesztése szempontjából nagy fontosságú a háttéripar fejlesztése, amelynek rövid távú Intézkedései után már a nagyobb időtá' vú program kidolgozását készítjük elő. Az ipar szerkezetének módosítását egyes nagyberuházások megvalósítása is szolgálja. így például a Paksi Atomerőmű Ugyancsak energiagazdálkodásunkat érinti a kőolaj másodlagos' feldolgozása: széles körű vizsgálatok folynak még néhány fontos ipari alapanyag huzal termelésének bővítésére. r — Melyek az ipar idei feladatai, a vállalati tervek hogyan kapcsolódnak a népgazdasági elképzelésekhez? A módosított szabályozók várhatóan hogyan befolyásolják a vállalatok idei gazdálkodását, fejlesztését, munkájuk hatékonyságát, és a követelményekhez jobban igazodó termékszerkezet kialakulását? — 1981-ben lassú fellendülés. indult meg az ipari termelésben, s ez várhatóan folytatódik az idén is.. Az Iparra háruló legfontosabb /eladat: az eddigieknél . jobban , hozzájárul- • ,ni i a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításhoz. A vállalatok többsége a népgazdasági tervekkel összhangban álló feladatokat tűzött maga elé. Az ipar fejlődése tehát társadalmi céljainkkal egyezően folytatódik. Két területen azoftban — a létszám és a beruházások tervezésében — a minisztérium megítélése szerint — a vállalatok a reálisnál kedvezőbbnek értékelik lehetőségeiket. Pedig tudomásul kell venni, hogy a gazdasági fejlődés intenzív szakaszában —s ez nemcsak nálunk, hanem szerte a világon így van — csökken az iparban foglalkoztatottak száma. A vállalatok beruházási szándékai 12—14 milliárd forinttal haladják meg a népgazdasági terv előirányzatát. Szinte bizonyos, hogy ehhez elegendő fejlesztési alappal nem rehdelkezneh+Azf ajánlHMfl?'^'diaiatoknak. hogy_ vizsgálják felül elképzeléseiket, 'i inkább a meglevő kapacitásaik jobb hasznosításával igyekezzenek termelési feladatokat megvalósítani. A szabályozó módosítások hatása nem lesz és nem is lehet egységes az egész iparra. Az bizonyos, hogy erősödik a^ ösztönzés az anyagés energiatakarékosságra, a jobb készletgazdálkodásra, az élő munka hatékonyabb foglalkoztatására. Az idén a szabályozók jobban ösztönzik: sőt szinte kényszerítik a Vállalatokat — mind 3 szocialista. mind a nem rubelelszámolású piacokon — az export növelésére, amelyben az eddigieknél fokozottabban előtérbe kerül a gazdaságosság. Mindehhez elsősorban a belső tartalékokat kell feltárni. A termékszerkezet változtatására. korszerűsítésére, s a munka más területeinek javítására a vállalati készség is megvan. — Hogyan látja a nagyvállalatok és a kibontakozó kisvállalkozások kapcsolatainak, együttműködésének lehetőségeit? Véleménye szerint a vállalatok hogyan fogadták az új vállalkozási formákat ösztönző Intézkedéseket? Indokoltnak tartja-e egyes nagyvállalatok vezetőinek kezdeti fenntartásait, például a munkaerő-elvándorlás miatt? — Az Ipari Minisztérium támogatja az új típusú, a kisüzemi termelés éa a kiegészítő tevékenységek fejlődését elősegítő kisszervezetek létrejöttét, a különböző méretű és tevékenységű gazdasági formák egymásra épülését. A kisszervezetek nem pótolják a szocialista gazdaságban alapvető szerepet betöltő nagyüzemek funkcióit, de jól kiegészíthetik azokat. Éppen ezért a nagyüzemek igen sok területén, és sokféle módon lehetnek a kisvállalkozások kezdeményezői. segítői. Ezt a lehetőséget a vállalatoknak feltétlenül ki kell használniuk, azt kell vizsgálniuk, hogyan fordíthatják saját hasznukra az új lehetőségeket. Az új típusú kisszervezetek megalakulásának szükségszerű velejárója a munkaerő bizonyos mértékű átcsoportosítása. Tagadhatatlan, hogy ez esetenként vQnzp lehet a . jó szakembe-. rek számára. Attól nem tartunk, hogy a kisvállalkozások — egy elviselhető szinten túl — elszívják az iparvállalatoktól az ambíciózusabb mérnököket, szakmunkásokat. Ahol ettől félnek, ott jobb lenne, ha önkritikusan magukba néznének: vajon kellően megbecsülték-e ezeket az értékes embereket, kihasználták-e eddig képességeiket? Ha nem, ne csodálkozzanak, hogy ezek a szakemberek élni kívánnak az új, törvényes lehetőségekkel. Ha saját szakmájukban máshol hasznosabban tutinak dolgozni az a népgazdaság számára csak előnyös Tehét A nagyüzemek a jó szakemberek "jobb anyagi 'ék erkölcsi' megbecsülésével, a belső érdekeltségi rendszer fejlesztésével, az új kisszervezetek kezdeményezésével, támogatásával válaszolhatnak a kihívásra. Ezzel ugyanis éppen a leg-' jobb szakemberek megtartására, alkotó munkájuk kibontakoztatására nyújtanak módot — Milyen segítséget jelenthetnek az új vállalkozási formák az Ipar számára. és főként mely területeken — ágazatokban, vállalatoknál — látja feltétlenül szükségesnek a kisvállalkozások beépülését a termelés szervezetébe? — A kisüzemi termelés és a kiegészítő tevékenységek új formái alapvetően a differenciálódó, bővülő szükségletek és az eddig ki nem 'használt gazdaságig, energiák, SzerVeáélftlbtr; '''tá'i^kíaffnilag ellenőrizhetőbb összekapcsolását" teszik lehetővé.' Ai ipari kisvállalatok várhatóan nagyobb innovációs készsége jobban elősegítheti — az ipari termelés bizonyos korlátozott területén — a műszaki újdonságok bevezetését. gyorsabban alkalmazkodhatnak a fogyasztói igények változásához. Mindezek révén lehetővé teszik az ipari nagyvállalatok hatékonyságának, rugalmasságának növekedését. Kis szervezetekre van tehát szükség a háttéripari kapacitások bővítéséhez. a koncentrált ipari szolgáltató kapacitások létrehozásához, kis szériájú, divatos termékek előállítóhoz. speciális gazdaságszervező tevékenységhez. A nagyvállalatok szerződéses rendszerben üzemeltethetnének például javítást, karbantartást, szolgáltatást, háttéripari termékelőállítást végző kis egységeket — ezek jelenleg gyakran gazdaságtalanok a vállalatok számáj ra. Hangsúlyozom azonban, hogy a ^kisvállalatok bekapcsolódásinak lehetőségei az innovációs folyamatba korlátozottak Például a gyógyszer-. a növényvédószeripar kutatás-fejlesztés igényessége olyan méretű, hogy az egész vjlágon a termelés 75 százalékát ma is a nagyvállalatok. trösztök adják. Nem lebeszélni akarok a kisvállalkozások előnyeiről, hanem óvn; magunkat az illúzióktól — A magyar ipar hogyan kapcsolódhat be eredményesebben a nemzetközi munkamegosztásba, mely területeken bővítheti gyorsabban kooperációs kapcsolatait a KGST tagországokkal? — A jövőben elsősorban a jól bevált kapcsolatokat kell továbbfejlesztenünk, például a gépiparban, a közúti járművek. ezenszámgépek. mezőgazdasági gépek, műszerek és automata elemek, élelmiszeripari gépek gyártásában. A vegyiparban a gyógyszer-, a petrolkémia-, a vegyiszálgyártás és az agrokémia területén szándékuk az együttműködés fokozása, de tervezzük a kohászati termékcsere választékának bővítését. Továbbfeljesztjük kapcsolatainkat a timföldalumínium egyezmény alap? jan. és az energiaszállításokban is. A magyar iparnak az az érdeke, hogy elsősorban a viszonylag kevés anyagot és energiát, viszont nagy szellemi tartdlmat és élő munkát megtestesítő termékek gyártásában fejlessze kiemelten együttműködését a KGST-tagországokkal. — Milyennek ftéll az ipar . tudományos-műszaki fejlesztési munkáját, milyen változtatásokat tart szükségesnek ahhoz, hogy a kutatási eredmények kellő tartalékot nyújtsanak az Ipar későbbi, gyorsabb ütemű feljödéséhez? — Az elmúlt időszak gazdasági. irányítási reformjai a kutatóintézetek 'munkájában nem .hoztak lényeges változást Az innovációs -folyamat . fejlesztési-termelésiértékesítési részfolyamatait kézben tartó válalati. és a kutatást főtevékenységként művelő intézeti munka közötti kapcsolat megszakadt és a sajátos érdekeknek, ösztönzési formáknak megfelelően, eltérő pályákon mozgott. Az Ipari Minisztérium a jelenlegi helyzet megváltoztatása érdekében megkezdte 16 kutató-fejlesz-j tő intézetének gazdálkodási, | szervezeti korszerűsítését Kutatás-fejlesztési tevé- ! kenységünknek ' az eddigieknél jobban kell szolgálnia a gazdaságosan előállítható, korszerű, piacképes termékek növekvő arányú gyártásának tudományos és technológiai megalapozását. Ennek megfelelően műszaki feljesztési alapunk jelentős részét az ' országos távlati tudományos kutatási terv és az országos közép távú kutatás-fejlesztési terv kiemelt programjaira fordítjuk. Irányítási munkánk és pénzügyi gazdálkodásunk legfontosabb feladata, hogy folyamatos ellenőrzéssel, a gazdasági folyamatokat és a piaci viszonyokat figyelemmel kísérve, a kutatás-fejlesztési tevékenységet csakis addig finanszírozzuk, amíg •adottak a várható kutatási eredmények gazdasági hasznosításának feltételei. Az ipar műszaki-tudományos tevékenységének fejlesztése várhatóan jelentősen javítja kutatóbázisunk eredményességét, a vállalatokkal való . együttműködés megteremtésével pedig motorjaivá lesznek az ipar műszaki előrehaladásának — mondotta befejezésül Méhes Lajos. Odesszai pillanatok Múzeumok, hagyományok Bármely nagy város hagyományőrző magatartásának a könyvtárak mellett a legbiztosabb tükrei a múzeumok. Szorgos munka t.anúi lehettünk az Állami Irodalmi Múzeumban, mely az idén nyáron már megnyitja kapuit. A legszebb termeivel a tengerre néző épület, a Gagarin hercegek egykori palotája, méltó otthont nyújt majd a rövid történelme ellenére egyik leggazdagabb irodalmi hagyományokkal rendelkező város, néhány év alatt összegyűlt több ézer relikviájának. Lelkes és hozzáértő munkatársai (még egy adalék az odesszai méretekhez: harmincan vannak!) élénk érdeklődést tanúsítanak, a két testvérváros hagyomáhyőrző kutatóinak együttműködése /ránt ,,is.\Pa.tinás klasszicista épület a Keleti és Nyugati ?Műrészét Múzeuma. A leningrádi Ermitáza. és a moszkvai Szépművészeti ' után . persze itt nem szabad fölfedezéseket keresni, * azonban egyegy kisebb Piombo vagy Caravaggio, Rubens, Frans Hals és Lucas vagy Leyden megtudja vigasztalni az elkényeztetett turistát is. A magyar látogató jóleső érzéssel bukkan itt rá az egyetlen, szovjet gyűjteményben őrzött Munkácsyra (az Ecce homo-hoz készült Anya gyermekével) vagy Kisfal udy-Stróbl egy kései alkotására. Régi tradíciót ápol a ház azzal, hogy rendszeresen kölcsönöz ismert műveket a nagy országos intézmények anyagából. Ottjártunkkor a francia impresszionisták híres moszkvai gyűjteményéből láthattunk nyolc kis remeket. , A,_miUt század elején a városnak akkor még bízójára ^ pereménépült,: tágas nemesi kúrjéban van Odessza legrangosabb képtára, az orosz és ukrán művészet galériája. Itt valódi meglepetések várják a látogatót. Először egy aprócska terem alig tucatnyi, ám érdekes ikongyűjteménye. (Az ikonosztáz három • főalakja fővárosi Impressziókat lehel.) Azután a XVIII. századi Levtcki.1, két remekbe sikerült portréja, majd egy külön teremben a Fekete-tenger szerelmese, Ajvazovszkij hatalmas vásznai. A „vándorkiállításos" festők csaknem mindegyikétől jellemző (bár helyenként az életmű perifériájáról származó) képek egész sora. , Az Igazi ' reveláció azonban a századforduló! Mindkét nagy csoportosulás, az orosz nemzeti hagyományokat ébresztgető „abramcevoiak". és a szimbóliSta orientációjú „miriszRúsznjflkok" is legnagyobb meri/ereik karakterisztikus1, markáns .műveikkel vannak képviselve. Odessza fiatal város, még kétszáz esztendős sincs Bá•gyomány őrző vénának a zárban egyetlen nemzedéke sem volt htján. Hiszen ném kizárólag a nagv lépcső kőj/»nyékének díszítését célozta 150 évvel ezelőtt az alapító Richelieu herceg emlékművének fölállítása. (Elkészítésére az ország első mesterét. "a Vörös téren átló kétalakos szobor szerzőjét, Martosz akadémiai rektort kérték föl). De a Puskinüldöző, ám a városért nem keveset tett, Voroncov kormányzó életnagyságú,-, almijának meghagyása sem csak városképi geszfus , ,yoH a szovjet ^ultur^is, ...potótil^i részéről. A. f.mindenjiefc új. •neyet'-'div'at • lássú+de -biztos 'elhalása utón ismét a Deribászovszkáján sétálhatnak- 'az ottani ..Kárász utca" bevásárlói, s az egykori városi kert mellett, a mai főpostánál újra a Szadovaja (Kertutca) húzódik. A történész professzornő nem. titkolt megelégedéssel .említi, ' hogy kevés város büszkélkedhet errefelé a tatárverő cár, pár száz méterrel odébb pedig a Nagy Péter nevét viselő utcával. Elevenek a XX. század forradalmi hagyományai is. A híres hajó bekerült a város címerébe, matrózai szdbrot kaptak a róluk elneyezett téren. Sokmedálos veteránok vezetik a látogatást a partizán-katakombákba meg a 73 napos ellenállás később Hős-város címet szerző/. .elesett jelnek' csatamezejére. A Nagy Honvédő Háború egyik /legelevérfebb: fájó és egyben léíüesitő hagyomány itt. Olyan tradíció, melyet nem pusztán tananyagként sajátit el a fölnövekvő | nemzedék. Az Ismeretlen Matróz obeliszkjénél, háttérben a tenger végtelen kékjével, egyszer életében, iskoláskorában, húsz percig díszőrséget áll minden idevaló fiú, meg leány. Végül idetartozik véljük az olyan apróságokat is, mint az irodalmi nevű (bár belső berendezésükkel még nem mindig az adott műre utaló) kávézók, pl. a Grinregény romantikáját idéző Bíborvörös vitorlák vagy a halhatatlan Odesszái duo műveit eszünkbe juttató Aranyborjú vagy a Gnú-antilop. Fenyvesi István (Folytatjuk) PÚJA FRIGYES VARSÓI MEGBESZÉLÉSEI Púja Frigyes külügyminisztert lengyelországi hivatalos. baráti látogatásának második napján fogadta Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, miniszterelnök. A találkozón, amelyen részt vett József Czyrek lengyel külügyminiszter is, az eredményesen fejlődő magyar—lengyel kapcsolatok kérdéseiről, valamint a két országnak a nemzetközi életben való együttműködéséről volt szó. Púja Frigyest ugyancsak péntekep fogadta Henryk Jablonski, a Lengyel Államtanács elnöke is. • FEGYVERES PROVOKÁCIÓK A Pakisztán területéről kiinduló, egyre erősödő fegyveres beavatkozás fokozata a feszültséget és veszélyezteti a békét ebben a térségben — hangoztatja Farid Zarif, az Afgán Demokratikus Köztársaság állandó ENSZ-képviselője az ENSZ fótitkárához, Javier Pérez de Cuellarhoz intézett levelében. LEVERTÉK A LÁZADÁST A Washington-barát szomáliai kormányzat fegyveres erói a kelet-afrikai ország északi vidékén több napos küzdelem után leverték a hadsereg egy tiszti csoportjának lázadását. POKOLGÉPES MERÉNYLETEK Párizsban három pokolgépes merényletet hajtőt-' tak végre csaknem egyidejűleg. Egy chilei megbízásokat teljesítő cég, egy légitársaság irodája és egy élelmiszerímportőr vállalat volt a célpontok között. Személyi sérülés nem történt. Nem sokkal a robbanások után egy magát „Párizs, Gdansk, Bakunyin, Salvador, Guatemala" névvel illető csoport vállalta a merényletek elkövetését. Heves robbanás rázta meg azt a Párizs környéki, Neuphlele-Chateau-i házat, mely Khomeini ajatóllah utolsó emigrációs otthona volt Iránba történt visszatérése előtt. A PAPA AFRIKAI KÖRÜTJA II. János Pál pápa péntekem afrikai körútra indult. A pápa látogatást tesz Nigériában, . Beninben, Gabonban és Egyenlítői Guineában. II. János Pálnak ez lesz a 10. külföldi útja, amióta megválasztották a katolikus egyház fejévé. HAIG—HASSZÁN TALÁLKOZÓ Alexander Haig amerikai külügyminisztert, aki egynapos látogatáson Marokkóban tartózkodik, fogadta II. Hasszán marokkói király. Megbeszélésükön elsősorban a Marokkó által' megszállt Nyugat-Szahara jövőjéről, a közel-keleti problémákról, és a két ország katonai együttműködéséről volt szól Az amerikai diplomácia vezetője e fegyverszállítások növelését ígérte az észak-afrikai állam uralkodójának. Haig kíséretéből származó értesülések szerint Washington ezért nem kevesebbet kér cserébe, mint a marok? kói támaszpontok haszná-j latának biztosítását. 4 e