Délmagyarország, 1982. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-11 / 35. szám

4 Csütörtök. TÜ82. fekroSr ff: A foglalkozási rehabilitáció tartalékai Rokkantság helyett - aktív munka Au utóbbi éveikben eléggé nyolftani. Amikor azonban kell vizsgálni a táppénz- és tapasztalat, hogv Ilyenek nincsennek. a indokolatlanul lévő lehetőségeinket jobban kihasználni. általános évről-évre gyorsan nőtt a rokkantsági nyugdíjasok száma. (Számuk ma megközelíti a 400 ezret.) Ha összehasonlítást teszünk a velünk azonos fejlettségű országokkal, nálunk ez a szám aránytalanul magas. Azzal az általános magatarSzociális biztonság Gondoskodni kell a foelaltássál magyarázható. hogy kozási rehabilitáción túl jutott a munkáltatók és a dolgozók dolgozok szociális biztonsáegyaránt jobb megoldásnak sáról. Ennek egvik feltétele, tartják a rokkantsági nvug- hogv olvan szakmát, tanuljadíjba helyezést a foelalkoz- nak, melyben lakóhelyükhöz látási rehabilitációnál. Leg- viszonylag közel, tartósan és alábbis a cselekedetek mö- ió anvagi kondíciókkal tudgöttl gondolatokban és mdí- "ak dolgozni. Számolni kell tokokban felismerhető ez a azzal is. hogv teliesítmemotíváció. nvük egy meghatározott . „ ideig különösen idősebb « ;fTa korban, nem éri el a nem fogyatékos munkatársaik telmes- nyugdíjjogosultság mai felkeli tételeit. Ma a dolgozó táppénzre jogosult (1, illetve 2 évig), ha belegsege miatt munkáját ellátni nem tudja. Ha a betegség állapotváltozást jelent és ez az új állapot véglegesnek tekinthető, akkor a rehabilitáció keretében a dolgozó új munkaterületre kerül, és ezzel nem indokolt kivárni az egy évet, illetve két évet. utal. hogv egvfelőt valóban jelentősek a munkaerő-tartalékaik. hiszen nem szorulnak rá a rehabilitáció útján nyerhető munkaerőforrásra. A dolgozóknál pedig az tapasztalható. hogv a foglalkozási rehabilitáció bizonytalan útja helvett szíveseb- , , , . ,, . ben választják a rokkantsa. arne>7,a mdnkaber meUett a gi nyugdíjazást. jesftését és keresetét Ezért a társadalombiztosítási ellátások körét ki kellene bővíteni ai életkortól és a munkaképesség-csökkenés mértékétől függő, a munkára ösztönző keresetkiegészítéssel. biztonságot is gaKik döntsék el? A rokkantsági feltételeken annyiban lenne indokolt majd változtatni, hogy rokkantsági nyugdíj megállapítására csak olyan esetben kerüljön sor. ha a dolgozó nem rehabilitálható. A rokkantság elbírálásában a rehabilitálhatóság felülvizsgálatában az orvosokon kívül részt kell vegyenek társadalombiztosítási és munkaügyi szakemberek is. A fentiekben vázolt elgondolásokról. illetékes szakemKöz ponti intézkedések szociális Tantálja. Csak ígv várható berek között már több vita el igazán, hogy a csökkent volt. Valószínű, hogy ez év munkaképességű dolgozósa- végéig a viták eredményeját személves érdekének te- ként a konkrét elgondolások kintse a rehabilitációt, erre is megvalósulnak. Szeretném törekedjék inkább és ne a befejezésül hangsúlyozni, rokkantsági nyugdíj megál- hogy a rehabilitációs tartaEz a helyzet semmikeopen lapítására. Ügy gondolom, a lékok jelentős része már ma, nem ló sem az egyénnek. központi intézkedések közé minden központi intézkedés •sem a társadalominak. Vál- tartozna az is, hogy az 1967- nélkül, feltárható a munkáltóznia kell az emberek és s ben kialakított és ez évben munkáltatók szemléletének, korszerűsítésre kerülő rehade ezen túlmenően szükség bilitációs rendszert kiter. yan bizonyos központi intéz- jesszük a mezőgazdaságra, kedesekre is Az alábbiak- ^ ^jeg az úgynevezett második gazdaságra is. Idővel változtatni kell majd néhány ide kapcsolódó társadalombiztosítási rendelkezésen. többek között felül Atommagkutatók és az ipar kapcsolatai A tudomány termelőerővé téter nélkül is kikövetkezválását szerencsére mind tethetök a kóros elváltazátöbb magyar tudományos ku- 60k. tatóhelyen magától értetődő- A gondolatot párbeszéd, nek tekintik. Így van ez a partnerkeresés, majd cseMagyar Tudományos Aka- lekvés követte, és ma már démia debreceni Atommag- e berendezést a MEDICOR kutató Intézetében is, ahol orvosi célra is gyártja... az intézeti igazgató, Berényi Dénes akadémikus alapelvének tekinti: az alapkutatás és az ipari alkalmazás már csak azért sem választMas: a székesfehérvári Könnyűfémműben rézötvöhrtö ""el*"egymástói,'* éT azért eteket is készítenek. Amíg is komplex egészet képez, ai otvozet a kohóban van, mert a kettő kölcsönhatása közben mintát kell venni, és nem várt, új eredményekhez azt elfmezni- ** a hagyomá—- Iv-crrnoi Iltr.n la&KlI V/hl I is vezethet. Ennek jegyében tart intézet rendszeres és gyümölcsöző kapcsolatot, többek között Csepeltől az ózdi acélműig, az ajkai timföldgyártól a székesfehérvári Könynyűfémig, a kecskeméti házgyártól a MEDICOR-ig 30— 40 ipari termelőegységgel. Alapelv még az is, hogy szerződésben vállalnak együttműködést olyan kérdésekben, amelyek közel állnak az intézet kutatóprofiljához, és így az alapkutatásban. elért eredményeket nyos kémiai úton lassú volt, és már nem lehetett időben az beleavatkozni a kohóban zaj leti vékony réteget az acélon, és a legfelső rétegből kilépő elektronok elektronspektroszkópiás vizsgálatával megkapható az információ: milyen atomok vannak a felszíni rétegben, milyen kötésben, és jnelyik hogyan változik a korrózió során? Kiderült, hogy az ötvözött acél rozsdaállóságát a krómoxid adja, a lényeg az, hogy az acél felszíni rétegeiben ez dúsítottan legyen jelen, de emellett a felszín alatti rétegben is legyen „utánpótlás", ha a felületen „fagy" a krómoxid. ló folyamatokba. Így volt olyan év, amikor 50 százalékot is elért a selejt részaránya. Viszont az ATOMKI radioizotópos besugárzással és röntgenspektroszkópiával elemző berendezése a kohót átvilágítva, az ott zajló folyamat közben percek alatt adja meg az elemzés eredményeit, így időben lehet a kohóban zajló változásokba „belenyúlni". A végeredmény: a ban ezek közül sorolunk fel néhányat. Mindenekelőtt szükséges fokozatosan kiépíteni a rehabilitáció központi és területi szervezetét. A felső szintű munkaügyi. igazgatás 1981. évi átszervezésével a rehabilitáció első számú központi felelőse az .egészségügyi hálózat lett. Ez ió lehetőséget teremt a rehabilitációs folyamat komplex kezelésére. az egészségügyi és foglalkozási rehabilitáció szerves összekapcsolására. Ezen intézkedés kapcsán várhatóan kialakul valamilyen központi módszertani — metodikai centrum és talán megerősödik a helyi szervezet is. Ebben szerepet kell vállalnia a tanácsok egészségügyi és munkaügyi, valamint oktatási részlegeinek. A mai világban, amikor a szervezetek, az igazgatás és az ügyintézés egyszerűsítésére. költségeinek csökkentésére törekszünk, nem valószínű új szervezetek létrehozása. Ügv gondolom azonban. hogy a rpeglévő szervezeteken belül is erősíthető ez a funkció. találhatók olyan szakmunkásképző iskolák. ahol szervezhetők majd rehabilitációs átképzőtovábbképző tanfolyamok. Mindenki tudja, hogv iobb lenne az ilven fajta képzésit speciális Intézményekkel, speciális feltételekkel lebotatóknál Ezt a folyamatot csak felerősíthetik a központi intézkedések, amenynyiben azok a tervidőszak közepén, vagy második felében életbe lépnek. Dr. Rózsa József, az Állami Béres Munkaügyi Hivatal főosztályvezetője Kommunális kötvény — óvodára Kommunális kötvény kiadását határozta el a tatabányai városi tanács egy 150 személyes óvoda mielőbbi létrehozása érdekében. Az eredeti tervek szerint 1984ben kezdték volna meg az óvoda építését, mert a tanácsnak csak akkor lesz erre elegendő pénze. A kommunális kötvény megvásárlásával viszont előleget ad a lakosság a tanácsnak, s így egy évvel korábban, 1983-ban megkezdhetik a kertvárosi bányásznegyedben az új gyermekintézmény építését. rövid visszacsatolással az gyakorlatilag nullára csökiparban is hasznosíthatják— ken! Sokmilliós meg ta kari de az is; ho?y « ATQMKI tást jelent ^ hibájából késés a vállalt munkáknál ne lehessen, sok • magyar kooperációs partnernek ezt az alaphibáját igyekeznek elkerülni. Néhány konkrét példa együttműködésre: Alkoholizmus és neurokémici A krónikus alkoholizmus hogy az idegsejtek anyagkóroktana nyilvánvalónak cseréjének átalakulásával tűnik: a „fertőzés" alkohol- kapcsolatos neurokémiai refelvétellel kezdődik. Gyó- akciók a vérben megnövegyításáról sok részletre ki- kedett alkoholmennyiség haterjedően olvashatunk a leg- tására kiválthatják a krónevesebb pszichiáterek mun- nikus alkoholizmus kialakukáiban, de a krónikust alkoholizmus kifejlődésének mechanizmusa még ma sem tisztázott. A betegség jellegzetes tünetei azt mutatják, hogy az idegstruktúrák tűrési megnyilvánulásoknak, absztinenciának, fizikai hatásoknak vannak kitéve. Nyilvánvaló, ranyi rádióadók Amióta az iparnak sikerült megfelelően kis méretű rádióadókat kifejlesztenie, a biológiai kutatás is egyre in- mozgás) körzetét kább alkalmazza a telemetriai módszereket. Ennek kapcsán került sor a sportolók szívműködésének tréning- és . , ... versenyközbeni folyamatos nyilvónulásait is telemetrikus ellenőrzésére. így sikerült módszerrel figyelik, miután megoldani az űrhajókban és parányi ultrarövid hullámú űrszondákban levő élőlények adókészülékeket erősítenek a funkcionális adatainak a toEkként tudták nyomon követni egyes állatok — például a fehér orrszarvú — és élettevékenységét. Űjabban az Északi-tengerben élő angolnák vándorlását, életmeglásának az alapjait. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a krónikus alkoholizmus által kiváltott betegségekből származó halálozási arány a rák és a szívbetegségek után a harmadik helyen áll. A statisztika többek között azt is elárulja, hogy a nemi életre is milyen romboló hatást gyakorol az alkoholizmus. Így például az alkoholista férfiak 43 százalékánál tapasztalható a potencia nagymérvű csökkenése, és alakulnak ki rendellenességek, míg az alkoholista nők 23 százalékánál frigiditás fejlődik kl. A debreceni intézetben a magfizikai kutatásoknál a vákuumtechnika is fontos terület. Nemcsak azt kell vizsgálni, hogy mennyire légritka teret sikerül előállítani, hanem azt is, hogy milyen atomok maradnak viszsza a „vákuumban". Ennek kutatásában az intézet egyik dr. Berecz István vezette kutatócsoportja világviszonylatban figyelemreméltóan maradékgáz-analizáló berendezést készített. (A debreceni intézetben úgy vallják, hogy a fizikus ne csak dolgozni, bánni tudjon a kutatóberendezésekkel, de ha kell, tudjon újakat készíteni is...) Már most: a műszer megvolt. Exportlehetőséget is sejtettek benne készítői, ezért kiállították a Budapesti Nemzetközi Vásáron. Ahol meglátta egy gyermek-szívbetegségekkel foglalkozó orvos. És gondolkodni kezdett: manapság igen körülményes, az ember és főleg a gyermek szervezetét igencsak igénybe vevő módon tudják csak például a szív vagy a tüdő munkáját kontrollálni. Például a kari vagy combvénából a szívbe juttatott katétercső segítségével. (E sorok írója is átélt már ilyen vizsgálatot, tanúsíthatja: több napi munkaképtelenséget is okozhat. . .) Viszont, egy ilyen érzékeny berendezés, amely tized százalékos pontosságig azonnal ki tudja mutatni a kilégzett levegő összetételét, arra is választ adhat: jól dolgozik-e a szív, a tüdő, az eredményekből esetleg kaÉrdekes volt az a munka ls, amely a Paksi Atomerőműben használt, rozsdamentes acélok minősítésében, az korrózióállóságában segített. A kiindulás: röntgensugára zással besugározzák a felüAz eredmény kettős volt: egyrészt ma már a Villamosenergiaipari Tröszt nemcsak az atomerőműnél, hanem a hagyományos erőműveknél is hasznosítani tudja az eredményeket, másrészt viszont a kapott eredmény annyira új, hogy egy nemzetközi felületfizikai alapkutatási konferencián is sikert aratott a vizsgálat publikálása. Es itt a visszacsatolás masodik fázisa: az ipari célú gyakorlati vizsgálat visszahat az alapkutatásra, ráadásul egy másik tudományágban hoz új eredményeket. És ez a lényeg: a tudomány és a gyakorlat komplexitása révén egyszerre több területen is előre lehet lépni — erre példa az ATOMKI munkája is. Szatmári Jenő István Kosarak, aranyfűzböl vábbftását a földi megfigyelőhelyre. kifogott, majd újra elengedett állatok hátrészére. A lenti fűzfeldolgozó üzem az idén több mint negyvenezer kosarat állít elő aranyi fűzből, s az áru kilencven százalékát tőkés piacon akarja értékesíteni. Erre jók az esélyeik, hiszen 1981-ben Spanyolország és Portugália kivételével valamennyi nyugat-európai országba eljutottak a fflzvesszőból font úgynevezett sima hajó-, tojásosvagy autóskosaraik. Kultúra és munkásélet Tanulmánykötet • Kultúra és munkásélet cím- A különböző társadalmi mel a napokban kötet jele- rendszerekben élő, és más nik meg a Népművelési Pro- történelmi múlttal rendelkepaganda Troda kiadásában. Magyar, belga, francia, jugoszláv, norvég és svéd szociológusok, az UNESCO támogatásával. tanulmányozták a munkásélet és a kultúra öszszefüggéseit ző országokban összegyűjtött tapasztalatokat adja közre a tanulmánykötet. A mű egyidejűleg külföldön is megjelenik angol, francia és svéd nyelven Téli halak A« idei tél eddig nem kényeztette el a téli horgászat egyre növekvő számú híveit. Hol áradás, hol hófúvás, ha befagytak az állóvizek, akkor csak vékonyan, rámenni és léket vágni nem lehetett, ha meg elég hideg volt, akkor az utak voltak járhatatlanok. A makacs horgász mégis szeret halat fogni. Lássuk hát, februárban erre milyen lehetőségei vannak? A kifejezetten „léki horgászatról" most ne elmélkedjünk, mert az nagyon esetleges, inkább azt nézzük: a be nem fagyó folyókon mire számíthatunk? A meleg vízi horgászatról pedig nem árt, ha tudjuk: februárban a három legkedveltebb meleg vizű tavon, a tatabányai vagy más néven bánhidai, az oroszlányi — más néven bokodi —, illetőleg a mátravidéki — más néven lőrinci erőművi — tavakon minden rablóhalra tilalom van. egészen március 31-ig (Lőrinciben április 30ig). így ha valaki oda indul, csak békés halak horgászatára készüljön ... Halfajonként részletezvetalán csak n ponty, a Várász és a compó az, amelyik télen nem táplálkozik. nem fogható. A keszegfélék közül a dévér. a jász, a bodorka. a karikakeszeg, a vereeszámyó egész télen eszik, némelyik még lékről is horgászható. De hol? A Dunán, a Tiszán, a nagyobb folyókon mindenütt, elsősorban a legmélyebb vizekben gilisztával fenekezve. vagy úsztatva 3—4 méteres eresztékkai ritka szép dévérek, helyenként jászok kerülnek évről évre rendszeresen horogra. Ha már kicsit enged a tél szorítása, akkor előtűnnek a bodorkák, a dévérek, a veresszárnyúak nagyobb példányai, de akkor már a partszéli. laposabb. gyorsabban melegedő vízben. A rablóhalak közül a csukára a zárt, horgászkezelésű vizeken február 1-től már tilalom van, a többi vizén nyitott szemmel kell járni, ahol rablást vagy „napozó" csukát látni a szélvizen. érdemes pergetni. A süllőtilalom kezdete előtt a zsilipek alatti mély szakaszokon, és a dunai, tiszai kövezések mellett lehet szép fogaszsákmányt ejteni. A sügér szinte mindenütt eszik már februárban. A menyhal pedig kifejezetten téli hal, anynyira. hogy a február már csak utószezonja — ennek ei'enére a süllőre mártosatók sokszor fognak termetes „menyust" is. a Tisza zsilipjelnél és mellékfoivóinak gátjainál, duzzasztóinál pedig néha félszáknyi menyhal is fogható.