Délmagyarország, 1982. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-11 / 35. szám

2 Csütörtök. 1982. február 11. Havannában megkezdődött a szakszervezeti világkongresszus A világ dolgozóit foglal- demokratikus alkotószellemkoztató alapvető problémák ben bontakozzék ki a vita. között kell említenünk a Közös ügyet szolgálunk, és gazdasagi fejlődés es az új nincs egymás előtt titkunk, gazdasági világrend kérdé- Kongresszusunk nyitottsága, sét is. A szakszervezeteknek vitáink őszintesége a biztovalóbban mutatkozik meg a fejlesztés és a világgazda- siték arra. hogy Szakszerve»z úgynevezett globális vi(Folytatás az 1. oldalról) szerepének következményei. Ez megváltoztatja a szakszervezeti harc egész stratégiáját. Manapság egyre nyilván m _ sági kapcsolatok új rendié- zeti Világszövetségünk szálágproblemakiiak "az emberi- nek kialakulására kell tőre- mára ez a havannai X. viség sorsára, életére gyako- kedniük. amely ténylegesen lágkongresszus is úi erők rolt hatasa. elősegíti a fellett és a fei- forrásává váljék. Az ilyen világproblémák lödében elmaradt országok Gáspár sándor megnyitó között első helyen áll a vi- közötti távolság csökkenté- beszéde után Roberto Veiga, lágbéke megőrzéséért. a nemzetközi feszültség enyhüléséért. a fegyverkezési hajsza megfékezéséért vívott küzdelem. Szakszervezeti középpontjában állnak — Esek a kérdések ma szakszervezetek a kubai dolgozóik központjának főtitkára szólalt fel, gondjainak köszöntötte az egybegyűlteket, kiemelte annak jelentőségét, hogy a X. szakszerbeszédét vezeti világkongresszus Latin-Amerika első szocialista Világszövetségünk megala- mondotta, kuláaától kezdve hü maradt Gáspár Sándor a béke jelszavához, és ma . is kész együttműködni fejezte be. mindazokkal. akik tenni Kívánjuk, hogy a plenáris orszagaban ült össze, akarnak ezért az emberiség üléseken és a munkabizott- Ezután FIdel Castro Irúbal szánva ra tótfontosságú Ságokban szakszervezeti állam, és kormányfő lépett jgyért mozgalmunkhoz méltó nyílt, a szónoki emelvényre. FIdel Castro beszéde Fidel Castro kubai állam- zöm nyelvet. A világ vala- nak azt a tervét, hogy Nvues kormányfő • X. szakszer- mennyi dolgozója számára gat-Európában újabb rakévezeti világkongresszuson közös feladat a béke meg- tókat helyezzen eL Washtng. mondott beszedében meleg védése. a fegyvt szavakkal köszöntötte a kül- hajsza megfékezése, dőlteket és vendégeket. KI- Leszögezte, hogy ma a fegyverkezési ton a katonai erőfölényre való törekvésével a világ csendőrének szerepét kívánemelte a havannai iránt megnyilvánuló érdeklődést, a széles fórum szakszervezetek nagy n®m lehet fontosabb feladat körű a béke ügyének védelmesészárná ra ja betölteni — mondotta. A szocialista országoknak e militarista politikával szemben meg kell tenniük részvételt. Ez a tény — sénél. •••••••I mondotta — a szakszerveze- A kubai elnök kiemelte, a szükséges lépeseket. Megbeszélés a tömegtájékoztatásról # Budapest (MTI) Budapesten befejeződött az ENSZ szervezésében több napos programmal rendezett nemzetközi tömegtájékoztatási konferencia. Ilyen ENSZ-rendezvényre — amelyet a világszervezet titkárságának tájékoztatási főosztálya kezdeményezett — első ízben került sor szocialista országban. A találkozón a szocialista országok tömegtájékoztató eszközeinek képviselői és az ENSZ magas beosztású tisztségviselői, szákértői eszmecserét folytattak az ENSZ szerepéről a béke megőrzésében, a leszerelésben. valamint más időszerű nemzetközi politikai és gazdasági problémák megoldásában. A kötetlen véleménycserének az volt a oélja. hogv elősegítse az ENSZ feladatainak. tevékenységének jobb megismertetését, a világszervezet munkájáról szóló folyamatos híradást illetve, hogy ennek érdekében szorosabban működjenek együtt a tömegtájékoztató eszközök is. Aezél György, a Minisztertanács elnökhelyettese szerdán hivatalában fogadta az ENSZ tömegtájékoztatási konferenciáján részt vett ti mozgalom erejét nyitja. Fidel Castro kiemelte, hogy szákszervezeti világkongresszust első ízben tar bizo- hogy a második világháború Az egész emberiség javát , j ^L^fm^, óta az emberiséget még so- szolgálná, ha a fegyver ke- Usztyin^rot. az Egyesült zésre fordított hatalmas ösz- ! Nemarték Szervezete fotttszegeket a fejlődő országok vibráció évezredes vívmányalt fenyegeti hasem fenyegette olyan súlyos veszély, mint napjainkban; az Imperialista hatal- nyomorának enyhítésére forttTiiak Európán kívüL Kubá- mak. az Egyesült Államok dítanák. A szakszervezeti : ban való megrendezese a militarista politikája követ- mozgalom — hangoztatta — j kiemelkedő szerepet játszhat a háborús tervek meghiúsít- r közvetlen tásában. A kubai elnök emlékezte- j Egye- tett arra, hogy Washington sült Államok kormányát már húsz éve a gazdasági, amely — mint mondotta — blokád politikáját folytatja irányvonalat a békés egymás mellett élést országa ellen, nyílt iptera hidegháborúvá!, a pár be- vencióval fenyegeti a szi_ s/édet a zsarolással és be- gelországot. Kuba népét mással Ennek ellenére — avatkozással kívánja felvál- azonban nem lehet megfémondotta — meg lehet és tani. Veszélyesnek minősí- lemlítenl — fejezte be bemeg is kell találni a kö- tette az Egyesült Államok- szédét Fidel Castro. kárhelyetteseit szolidaritás kifejezője azzal kertében * világ_ létét. a ei a Kubával, amelyet az Egyesült Államok fenyeget. Ezért — mondotta Castro — veszély, őszinte köszönetünket fejez- Élesen bírálta ez zftk ki. -h>u. / avi uiv. , A havannai fórumon egymástól eltérő kepviselö. szakszerv/ezeti tör mörii lések talalkoznak egyMadridi találkozó rend szerint szerdán nem hi- utasították egyesekrek azt ,,, , . eatalos tanácskozást tartót- a törekvését, hogy a madA madridi találkozó ked- tak * madridi találkozón ridi találkozót a lengyel betűrend részt vevő küldöttségek ve- belügyekbe való beavatkozásra használják fel. .... , . , A nem hivatalos ülést, né- A madridi találkozón a talkoziH^b^ly^re^lmnszen- hány nyugatl külügymini.sz- legközelebbi teljes ülést pén„ - ter arra használta fel, hogv teken tartják a portugál Madrid (MTI) di. 100. ülésén a __ szerinti sorrend alapján el- zetől nöklő lengyel küldött a találkozót szabályozó konszenzus elvének megfelelően cselekedett, amikor délután két elmondja keddre tervezett küldöttség vezetőjének elíelszólalását. nökletével. Csütörtökön a Az ülésen, amelyen a sza- záródokumentum különböző lejezeteft .szerkesztő bizottorakor — a kialakult gya korlatnak megfelelően — be kívánta zárni a találkozó telte, illését mondotta bályok értelmében ismét a iejezeten szerkesztő bizotttőértakezletén Józef Wiejacz S^unió. _ oJTOK lengyel kulügvmmiszter-helyettes. A találkozó e heti program iát ugyanis, még decemberben kialakult egyetértés alapján, úgy határozták meg. hogv február 9-re csak délelőtt kezdődő teljes ülést irányoztak elő. Ahhoz, hogy délután újabb teljes ülést tartsanak, a találkozó valamennyi résztve- | vöjének egyetértésére lett volna szükség. Ilyen egyeteités azonban nem volt. Ezután tartott sajtóértekezleten Leonyid lljicsov. a Szovjetunió küldöttségének vezetője rámutatott: az eljárásjogi vita mögött fontos politikai kérdés húzódott meg. az ugyanis, hogy a madridi találkozó nem valamifele „fiókintézménye" a NATO-nak. hanem 33 egyenjogú ország egyedülálló fóruma, amelynek munkaját saját szabályai irányit ják, Senki sem kényszerítheti rá a maga akaratát a madridi fórumra. A szovjet külügyminiszter-helyettes ls élesen visszautasította, hogy „ madridi találkozó az egyik részt vevő állam belügyeibe való. példa nélküli beavatkozásnak legyen színtere. A kiulokult gyakorlatnak megfelelően és a decemberben elkezdődött szünet előtt elfogadott ügyrend és idő. és decemberben jóváhagyott Csehszlovákia képviselői eL programnak megfelelően. # Budapest (MTI ) Szerdán délelőtt ülést tartott az Országos Béketanács elnöksége. Sebestyén Nándomé elnök beszámolója alapján megtárgyalta a magyar békemozgalom tevékenységéről összeállított jelentést, és a mozgalom 1982. évi munkaprogram-javaslatát. Boldizsár Iván elnökhelyettes elemezte a nemzetközi és a magyar békemozgalom új feladatait a jelenlegi nemzetközi helyzetben. Előterjesztese alap. ján az ülés úgy határozott, hogy február 17-re a Parlament vadásztermébe összehívja az Országos Béketanács ülését, amelynek napirendjére az elmúlt évi munka értékelését és az 1982-es program megvitatását ajánlja. Odesszai pillanatok A legnagyobb testvérváros Az Odesszaban mée nem részt sárga Ikaruszokból áljárt szűkebb pátriánkbéll 16 buszpark kocsijai. (A há—, K pillanatnyilag még ők romfajta jármű összvonala vannak többségben — Sze- — egy irányba felfűzve — ged testvérvárosát, Csöng- csaknem Moszkváig érne rád megye testvérmegyéjé- el). nek székhelyét, valamiféle Odessza az egész Fekete,,nagyobb Szegednek" kép- tengeri hajózás központja is. zelik el. Az odaérkező már üszóparkja évente 23 miinéhány óra alatt, szinte az m utast szállit a Dunadelelső sétákon szemléltető lec- ta-vidék szovjet városaiba, két kap a különbségből. S valamint a Krím-félsziget ez a lecke — Odessza igazi és a kaukázusi partvidék méretei — a későbbi város- üdülőhelyeire, nézések, a beszélgetések so- Mit mondana mB Engels, rán egyre erzekletesebb akinek száz éve írt soraiiesz- ra a tengerészeti múzeumMár az az egyetlen szám- ban bukkantunk: „Pétervár adat is, hogy pillanatnyilag és Odessza nélkül OroszorX millió 60 ezer lakosa van, Szág, egy mindkét karját ahogy mondani szokás, a vesztett óriás lenne csuhelyére teszi a dolgokat. Ez, pán". valóban testvérek között is, Szlnte ar egégz országgal azt jelenti: hot Szeged ten- van Odesszának légiösszene ki egy Odesszát, mas- köttetése is. Kijevbe napi képpen szólva nagyjából az 6 Moszkvéba 4, Leningráda fővárost követő öt ún. ba 2 J4rat lndul. megyei városunk, ahol a , lakosság száma meghaladja ,Nem,..la-tlen " J , a százezret Az arányokról "Arazfbldön sem Lakó., alkotott elképzeléseinkbe te- olyanok is, akiknek munkáhát egyszer, • mindenkorra "eRl kapC8°laAt10S beleépül ez a korrekció. ™\tssel kívülről Utó ják Nem kevésbé az a másik ho«r í" kéw<" PL "?£den arány, amit a - még utói- "e«yedlk jára emlegetett - tengeré- f8, » összes traktorekevas sze ti múzeum egyik tabló- fele' J?,zgy an T Ján láthatóak diktálnak. Je- to/"lékelt " w* Tvu lenleg Odesszának 14 test- «ába exportáljak. Már épül vérvárosa van. Marseille, fz ®Pre növekvő szükségLiverpool és Genua, Yoko- J?1 V52Í »*i Íy hama és Alexandria, a finn atom^I"ŰL 1985~Í?L v** Oulu, a bolgár Várna, és a 8gy!"lllió kw energiát kap román Constanza, stb. mel- bel61e," ^ df lé alig néhány hete sora- ***** a mostani k*8 böT kozott föl a spanyolországi főművek meg a bérház. Valencia. Nos. a 14 között kafn°k belyett," yáro? - döbbentünk rá - Sze- « melegvíz-ellátaged a legkisebb, míg Sze- aAwdt a gondját is. (FÜsgedd testvérvárosainak leg- ő hézkémenyt már vagy husz éve nem látni Odesz nagyobbika — itt már látjuk — éppen Odessza. szában). Hogy ennek számunkra t lga* «JiAkvéros ez: kere nemcsak semmiféle „hátrá- ken fel szegednyt (»S ezer) nyos következménye" nin- "OVelemista és főiskolás tacsen, hanem ellenkezőleg: nul a 15 felsőoktatási intézéppen Szeged-Odessza niény^sn. Hat szinha^ husz kapcsolat S mások- moz' 08 a la7dü cirkusz vífnak példaként néhánv egé- Ja * művelődni-szorakozn. szen friss vonatkozásban. vagyó odesszaiakat Három _ még napi- és két hetilap jelearra a későbbiekben ., .„ , . viszaterünk. n'k meg orosz, ületve uk„. , . rán nyeven. Saját külfolKizárólag a méretek sze- dö„ ig „jegyzett" filmgyáré, mélyes kitapintása végett rádió. ^ tv-stúdiója van a szántam rá jo két orát, városnak. A két legnagyobb hogy legnagyobb terjedel- könyvtárnak, a mi somomében — villamossal. U- gylnkkal jó kapcsolatot letve buszul _ „átkeljek" a fönntartó Gorkij Tudomávéroson. Kerek 125 percig nyog Könyvtárnak és az utaxtam folytonosan, meg- egyeteminek, összesen 6 milpedig szándékosan déltájt uó kötetnyi állománya van nem csúcsidőben, tehát Hat moZeum áll a lakosság olyankor, amikor kevesebb szolgálatában. az utas, tehát gyorsabban , ,, hajthat a vezető A keve- Mór C8ak egye,'er'' sebb utas persze mindenütt vonatkozású adatot a méreviszonylagos. Ott délidőben tek erzékeltetesére. Amikor nem láttam 4-5 emberrel októberben az est. lap a zötyögni egyetlen járművet -Vecsernyaja Odessza" a . ... mi Futapest-ünkhoz hasonsem, mint nálunk egyik-ma- tömeges futóversenyt, hirsik járaton. detett, eben nem 6, hanem A 30 villamos- és 14 tro- 23 ezren vettek részt, livonal mellett 55 felé sze- Fenyvesi István lik át a várost a nem kis (Folytatjuk) Berezeli A. Károly Apa és anya szélsőséges ellenmozgásokat végzett, hogy néha adott volna érte, ha szilárd talajt varázsolhatott 41 S ekkor egyszeriben úgy érezte, hogy újból a 41. tengeren ring.^s kis gőzötón Icvekszik a má- ^ a haláMól rettegő 6reg embereken. S úgy egészen a torkáig szökött fel. De nyelt egyet, s újra a vizet bámulta, mely az alkonyodó éghez igazodva, egyre komorabbá vált. A víz szlnte percről percre sűrűsödött, amint a sötétség szétterült fölötte, mint valami puha denevérszárny. Volt ebben valami ijesztő és kísérteties is, s a tenger nagy arca erre is válaszolt, mert előbb szederjesen borzongott, aztán megfeketült, s mély, aggodalmas ráncok képződtek rajta. sík földrész felé. Ö a hajó korlátjának dől. s nézi a roppant vizet, mely közönyösen tűri, hogy a hitvány kis alkotmány dohogva, szuszogva mély barázdát hasítson érzékeny testébe. Egy delfinpár lubickol a közelükben játékosan, s hol lebukva, hol újból felmerülve követi a zajos masinát. S a mély árok, mely hosszan nyúlik a hajó után. s szinte kettészeli a színpompás elemet, sistereg, zubog, s két szélét cickafarkkórók és mécsvtrágok helyett fehéren fodrozódó habok díszítik. — Scla — mutat rá egy olasz tengerész a vízi barázdára, s ő ízlelgetve ismételgeti magában a furcsa szót, s megirigyli azt a népet, amelynek annyi tengere van, s a hajósélet minden jelenségére szavakat is teremtett. — Scia — mondogatja gépiesen, s már újra ott van, 1 lesi a fény játékát. Néhány előkelő idegen sétálgat a fedélzeten tengerészsapkában, s egy-egy hölgy támolyog vagy sápadtan rohan a korlát felé. Elmosolyodik, mikor a nászi úton levő asszonyka jut eszébe, aki egész idő alatt dohogott és morgott is, mint a békétlen vénség, aki csak hányódik-vetödik, s nem tud aludni. Ekkor enyhe szellő kerekedett. § megbillentette a hajót, ö is szédülést és émelyt érzett, de megint diadalmaskodott gyöngeségén. Egy matróz nevetve nézte erőlködését, s harsányan kiáltott rá: — Coraggiol — azután készségesen megmagyarázta, hogy mi módon lehet védekezni a tengeribetegség ellen. — Nézzen mindig mereven egy pontra a tengeren. Akármint dobálódtk ls a hajó. egy pillanatra se tágítson a kiszemelt pontról. Akkor nem lesz semmi baja. — S dülöngélve, egészséges lomhasággal állt odébb. ö egy hullámrajt szemelt ki, s arra szögezte tekintetét. A hullámraj ugyan tovagördült, de ő elszánt szívó,sóggal bámult abba az irányba, amíg új hullámraj nem tolult előre. S ez így ment hajnalig. De akkor fázni kezdett, s elálmosodva bandukolt le a vnslépcsőn a kajutbe. S ez lett a veszte. Szörnyű savanyú szag csapta meg az orrát. S már hiába erőlködött, egész rosszul volt, s halálosan szégyenkezett gyönge- belseje fellázadt, s elhányta magát. Alig tudott sége miatt. Mert 6 erős volt, s egy-egy korty az ágyig elvánszorogni. pálinkával zsibbasztotta el gyomrát, mely nem Penészszíne lett, mire reggel felvánszorgott a tűrte a hajó szeszélyes ringatózását. s olyan fedélzetre. Mindentől émelyedett, s kincseket volna a talpa aló. De mindez csak percekig tartott, mert a látvány egyszeriben elfelejttette vele teste gyarlóságát. A távolban halványsárga csík jelezte Afrikát. A víz feiüdülten, megfiatalodva locsogott, csevegett körülötte, s újra kék lett, áttetsző és híg, szinte könnyű, mint a levegő. Az ég szőkén mosolygott, s fehér hajnali köntösét tárta szét. Gyönyörű, igézetes nappal lett. mire partot értek. Kissé még imbolygott, mikor elindult a kikötőben fehérek, arabok és négerek között. A nap tűzött, s a fehér ruhák, ingek, humuszok vakítottak. A partot datolyapálmák szegélyezték. Ernyős lombjuk alól hatalmas fürtökben csüngtek sárgás virágaik. Illatuk édeskés és buja volt. Dél tikkasztó érzéklségéj. ernyedtségét, s kéje lomhaságát árasztották. Nem tudott betelni ezzel az egzotikus illattal, s még ma is megremeg az orrcimpája, ha visszaidézi kifinomult szaglásának ezt az élményét. De a tiszta, keveretlen színek is kápráztatták. Itt minden keményen elhatárolódott a másik tárgytól, itt semmi sem olvadt egybe sejtelmesen, a táj úgy hatott, mint egy színes rajz. Az ég töretlenül kék volt, s ebbe, mint háttérbe, élesen vésődtek bele a fehér és sárga házak, a karcsú minaretek, a stilizáltán csipkés pálmafák, de még az emberek ls. Az arab férfiak fehér burnuszba burkolództak. a nőket meg téglaszínű kendő 'cdte. De az utóbblakat valóban csak színfoltokként vehette szemügyre, mert mihelyt közeledett feléjük, a nagy. téglaszínű kendőt riadtan húzták arcuk elé. (Folytatjuk.)