Délmagyarország, 1982. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-07 / 32. szám

Vasárnap, 1982. február 7. 3 Tudomány és gyakorlat A tudománypolitikai b»kottság hozzájárulásával, a mezőgazdasági és éleljnezés*gyi miniszter hatarozata alapján a Kertészeti Egyetem átvette a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetet és annak feladatait. Az intézet egyes egységeit a tájkörzetben működő szőlészeti és borászati vállalatoknak adta át; a Badacsonyi Állami Gazdaság szervezetébe került a helyi kutatóállomás, a tokajhegyaljai borkombinát, a tarcali, az Eger-mátrasridéki Borgazdasági Kombinát pedig az egri kutatóálkunást vette át. A Kecskemét-szikrai Állami Gazdaság keretében működik a továbbiakban a lakiteleki kutatóhely, a pécsi kutatók pedig ezentúl a Villánymecsekaljai Borgazdasági Kombináthoz tartoznak. A Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet központja, a miklóstelepi és a katonatelepi állomás, valamint a budapesti kísérleti pincészet a Kertészeti Egyetemhez kapcsolódott, kiegészítve annak tudományos lehetőségeit. A tudománypolitikai bizottság korábbi határozatának részeként került sor az átszervezésre. A hazai szőlészeti-borászati kutatás magas színvonala közismert, eredményei a termesztésben is kamatoznak. Ám várhatóan még sikeresebb lesz a tudomány és a gyakorlat együttműködése ebben az új formában, melynek lényege: a kutatóhelyek, részlegek, intézetek fejlesztő-vállalkozó gazdasági részleggé alakulnak át az új üzemi keretek között. Az állomások a jövőben mindenekelőtt a területi fejlesztésekkel foglalkoznak majd és a tájegység legfontosabb szakmai programjainak megvalósításában támogatják a gyakorlati szőlészeket, borászokat. A jövőben jobban bekapcsolódnak majd a gazdálkodásba, de emellett az alapozó kutatásokra is jut idejük; ezek a részlegek a továbbiakban sem szakadnak el a központi programoktól. A Kertészeti Egyetemhez kapcsolódó új részlegekben viszont több idő jut a tudomány átfogó kérdéseinek vizsgálatára. Olyan alapozó kutatásokra, amelyek gyakorlati megvalósítása esetleg hosszabb időt vesz igénybe. (MTI) Munkáserök egyssggyíílései A hét végén Budapesten, valamint Borsod, Békés, Szolnok, Fejér, Komárom, Nógrád, Pest,. Somogy, Vas és Zala megyében folytatódtak a munkásőrség egységgyűlései, amelyeken megemlékeztek a testület megalakulásának 25. évfordulójáról. Szombaton a ceglédi Mészáros János zászlóalj gyűlésén Apró Antal, az országgyűlés elnöke, a marcali Kovács József zászlóaljnál Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese köszöntötte a munkásőröket. (MTI) "ff Flirdofelűlítás Rövid ideig tartó felújítás után szombaton újra megnyílt és vendégeket fogadott a miskolctapolcai termálfürdő. Magyarországon az egyetlen és Európában is ritkaságszámba menő barlangfürdőben több úszómedence, a barlang ágaiban is kellemes hőmérsékletű gyógyhatású víz és dögönyöző várja a fürdözőket. Tanyák és emberek Beszédes számok a szegedi járásbál Olykor nagyon is beszédesek a számok. Mint például azok az adatok, amelyeket „ járási hivataltól kaptunk, s amelyek némi bepillantást nyújtanak a szegedi járás tanyai lakosságának életkörülményeibe. Érdemes sorra venni a fontosabb adatokat, már csak azért is, mert a járásban a lakosság mintegy 40 százaléka (több mint 33 ezer ember) még mindig külterületen él. Igaz, az elöregedés, a fiatalok elköltözése csökkenti a tanyák számát: •z utóbbi években 720 romos tanyát kellett lebontani. Ennek ellenére még mindig több mint 13 és fél ezer tanyán élnek és dolgoznak emberek. Az pedig. hogy a porták mintegy háromnegyed részébe bevezették a villanyt, lelassította a tanyák megszűnésének folyamatát. Már csak azért is, mert a városok közelében sokan hétvégi ház céljára vásároltak magúknak tanyát. A tanyai lakosság száma önmagában is figyelemre méltó. Még inkább azzá válik azonban, ha az általuk termelt értékek adatait ls figyelembe vesszük. - A tanyán lakóknak köszönhető ugyanis a járás kisárutermelésének mintegy 60 százaléka. A háztáji és kisegítő gazdaságokból származó tej 70—80 százalékát, a sertéshús 55—60 százalékát, a zöldségek 35—40 százalékát, a gyümölcs 50 százalékát ők szállítják a fogyasztóknak. Munkájuk eredményei tehát nagyon fontos szerepet töltenek be a járás gazdaságában. Ezért sem mindegy hát. hogy milyen körülmények között élnek a tanyák lakód, milyen szociális, egészségügyi, kulturális ellátásban részesülnek, hogyan es milyen szolgáltatásokhoz juthatnak hozzá. A tanyai lakosság elöregedése alapvetően fontossá teszi a szociális ellátás biztosítását. fejlesztését. Erre évente több mint 2 millió forintot költenek, s a tanyán élők mintegy 60 százalékát segítik valamilyen módon Az idős embereket 26 főfog lalkozású, 29 tiszteletdíjas és 10 társadalmi munkában dolgozó gondozó látta el 1980-ban. E célra mintegy másfél millió forintot fordítottak. Tavaly hét főállású. s hat tiszteletdíjas gondozónővel bővült az idős embereket segítők száma, ennek ellenére további létszámbővítés is szükségesnek mutatkozik. Az is sok gondot okoz. hogy az útviszonyok az év ió részében alaposan megnehezítik a tanyán élők gondozását. a községi tanácsoknak pedig nincs módjuk „tanvaiáró gépkocsi" fenntartására, amivel könnyebbé és iobbá tehetnék ezt a munkát. Sok gondot okoz az elöregedés az egészségügyi ellátásban is. A 60 éven felüliek 75—80 százalékának többé-kevésbé megromlott az egészségi állapota. Ráadásul az idős emberek több mint fele 5—16 kilométerre lakik a legközelebbi orvosi rendelőtől vagy gyógyszertártól. Egészségügyi ellátásuk biztosításához általában nemcsak a körzeti orvos, körzeti ápolónő és szociális gondozónő, hanem a hozzátartozók és a szomszédok segítségére is szükség van. Sokat segített, hogy három községben négy helyen (Sándorfalva-Homok-pusztán, ÁsotthalomGátsoron, Kissoron és Röszkén) tanyai orvosi rendelőt is létrehoztak. Három községben pedig öregek napközi otthona is működik. A téeszek és az áfész-ek szociális alapiuk iava részét szintén a tanyán lakók érdekében használják föl. Az is sokat segíthetne, ha a községi tanácsok és a szövetkezetek jobban összehangolnák munkájukat. A tanyán lakók kulturális ellátása is komoly feladat Egy évtizede. 1972ben a még meglévő 82 külterületi iskolát iól lehetett hasznosítani ilyen célra is. Azóta azonban a körzetesítés eredményeként a külterületi iskolák jó része megszűnt. összesen tíz maradt Igaz, a megszűnt iskolák egy részében hat klubot alakítottak ki. s még négy klub működik más épüle1ekben. Átalakulóban van a tanyai könyvtári hálózat is. A tanyai iskolák helyett a közelben lévő gazdasági egységekben hoztak létre letéti könyvtárakat, például Ásotthalmon az Egyetértés szakszövetkezetben, Bordányban az Előre, Mórahalmon a Homokkultúra szakszövetkezetekben. összesen 19 letéti könyvtár működik a járás tanyavilágában. Két megszüntetett külterületi iskolában pedig (Ásotthalmon és Röszkén) tanyai óvoda működik. Az ipari szolgáltatásokkal történő ellátás kielégítőnek mondható. Háztartási gépeiket, elektromos eszközeiket javítás céljából a Gelka szegedi és kisteleki "részlegének, valamint a Szegedi Elektromos Szövetkezethez juttathatják el, begyűjtő hálózat útján. A textiltisztító túrajáratba öt kivételével (Röszke, Csengele. Pusztaszer, Öpusztaszer és Baks) a járás valamennyi községét bekapcsolták. Kültei-ületen dolgozik ezenkívül mintegy 160 kisiparos is, s a tanyán élők ellátásába a községekben dolgozó kisiparosok is bekapcsolódnak. t A tanyai lakosság kereskedelmi ellátásának feladata jórészt az áfészek-re és a termelőszövetkezetekre hárul. Jelenleg 52 élelmiszeres vegyesbolt. 30 tápszer- és takarmánybolt működik a járásban. Valamennyi községben van gázcseretelep, at áfész vagy a téesz kezelésében lévő fölvásárló telep. A települések nagy részén TÜZÉP-telep is működik. A köztulajdon nem „fogyóeszköz A városgondnokság idei elképzelései I Ha azt mondjuk: 147 millió forint, az jut eszünkbe, hogy hű de sok pénz! De ha a városgondnokság vezetőjét, Serege Jánost faggatjuk, sok-e vagy kevés a város idei „üzemeltetésére" fordítható összeg, biztosan nem az első választ adja. De nem is a másodikat. „Elégnek kell lennie" — így summázható a felelet —, „de az az igazság, hogy ebből is megspórolhatnánk több milliót, ha a Dugonics téri szökőkút feliratának betűi nem tűnnének el, ha nem törnék öszsze a köztéri padokat, ha..." És itt hosszan sorolhatnánk, mi minden megy tönkre szándékos rongálás, vagy gondatlanság miatt, nemtörődömségből, vagy mert „fogyóeszköznek" tekintik a köztulajdont. S nem is kicsi tételekről van szó — hiszen ha egy többtonnás teherautó felhajt a járdára, s alatta beszakad az aszfalt, nem csupán azt kell kifoltozni, hanem esetleg az eltört vízvezetéket is. Így aztán érthető, hogy amikor afelől tudakozódtunk, milyen feladatolcat vállal föl az idén a városgondnokság, gyorsan szóba kerültek a felesleges munkák megelőzésének lehetőségei. Ezek egyike a téli fagykárok gyorsjavítása. Ahogy „nyílik az idő", a város aszfaltburkolatú úthálózatában várhatóan 8—9 ezer négyzetméternyi felületen kell megszüntetni a kátyúkat, még mielőtt mélyebb gödrök alakulnának ki a felfagyott útszakaszokon. A városi tanács illetékes osztálya közreműködésével az idén azt is szeretnék elérni, hogy a rendkívüli közműjavítások után a felbontott úttest minél rövidebb ideig veszélyeztesse az arra járók testi épségét: a helyreállítási munkák összehangolására és gyorsítására szól az ígéret. Szigorúbbak lesznek a felelősségre vonásban, a gondatlanságból eredő károk okozóit anyagilag is „érdekeltté teszik" abban, hogy legközelebb jobban vigyázzanak a jelzőtáblákra, a közterületek tisztaságára. Ez utóbbira egyébként öt köztisztasági ellenőr is vigyáz majd hivatalból — a leghatásosabb persze az lenne, ha a város minden lakója társaikul szegődne... Az utak és hidak karbantartására, felújítására fordítható összeggel a városgondnokság igyekszik úgy gazdálkodni, hogy a jó minőségű utak állapotát megőrizzék, illetve fokozatosan tovább korszerűsítsék az elhasználódott, balesetveszélyessé vált, vagy a város úthálózatában jelentősebb szerepet kapó utakat. Ilyen lesz a Bérkert utca, melynek felújítása a Tanács utcáig az idei év egyik fontos útépítési tétele. Az építkezés miatt ugyan, a 71-es autóbusz útvonalát még többször módosítják majd, de a kellemetlenséget végül ellensúlyozza, hogy korszerű közvilágítással és közművezetékkel ellátott útja lesz Újszegednek. (Ahol egyébként a Derkovits fasor még hiányzó szakaszát is átépítik.) Felújítják a nagyállomás mögötti konténer-rakodóhelyhez vezető Szövetkezeti utcát és folytatódik — a KPM Közúti Igazgatóságával közösen fedezve a költségeket — a Dorozsmai út korszerűsítése is. A város forgalmi rendszerében talán a legtöbb haszonnal járó útépítés is hamarosan megkezdődik: a Rózsa utca és Retek utca, valamint a József Attila sugárút veszélyes kereszteződésében február közepén látnak munkához az SZMMV, a Vízművek, a DÉMÁSZ, a Posta és az SZKV dolgozói. Határidejük „szoros" — ezért jelentősebb forgalomterelésekre kell számítani. (A KPM-mel közös beruházás részleteiről hamarosan bővebben is szólunk lapunkban.) A földutak kohósalakos megerősítésére, a már kész kohósalakos burkolatok úgynevezett bitumenemulziós utókezelésére szánt pénzek ugyanazt a célt szolgálják, mint az éppen ezekben a hetekben soros fanyesések, s majd tavasszal az útburkolati jelek átfestésének költségeit: o megőrzést, a „jókarban"-tartást, a közlekedésbiztonságot. E téren is a tervszerűség ösztönöz a mind takarékosabb gazdálkodásra: az útmenti fasorok nyírására, gondozására a Városgazdálkodási Vállalattal kötöttek szerződést Szeged gondnokai, s a közúti jelzőtáblák sem véletlenül kerülnek helyükre. Az elmúlt évben például felülvizsgálták valamennyi szegedi lakótelep közlekedési rendjét — s az idén helyezik ki a megfelelő jelzéseket. Ugyancsak egy tavalyi vizsgálat tapasztalatai alapján szerelik fel a forgalmas gyalogátkelőknél az úttestet jobban megvilágító, sárga fényű nátriumlámpákat. Nem tekintik véglegesnek a jelzőlámpák jelenlegi programjait sem: ha ugyanis a forgalmi követelményekhez jobban igazodnak a beállításkor, sok-sok feleslegesen elvesztegetett másodpercet — tehát üzemanyagot — spórolhatnak meg a járművezetőknek. Néhány forgalmasabb útkeres'ztezödésben úgynevezett programváltó órával látják el a lámpákat vezérlő szerkezeteket. Az órák automatikusan cserélik a lámpák délelőtti és délutáni, csúcsidei és átlagos, vagy éppenséggel éjszakai programját, s így — például a Kossuth Lajos sugárúton — a délelőtti órákban a Belváros felé igyekvők, délután a kifelé haladók hosszabb ideig kapnak szabad jelzést. A kereszteződésekben egyébként másfajta intézkedésekkel is szolgálják majd a biztonságot, például azzal, hogy nem állítják át a közvilágív tás lámpáit féléjszaJeás üzemmódra. Sőt: a veszélyes helyeken nagyobb fényerejű lámpákat szerelnek fel. Takarékoskodni ugyan kell — hiszen a város idei villanyszámlája így is 33,5 millió forint —, de nem minden áron. E törekvésbea megértő partner a DÉMÁSZ, példás gyorsasággal intézkednek, ha valahol sötétbe borul egy utcaszakasz. Ugyancsak már évekkel ezelőtt kialakult kapcsolat az alapja a rendszeres parkgondozásnak: a városgazdálkodási vállalat és a felgyői Alföldi Róna Termelőszövetkezet brigádjainak köszönhető, hogy a viszonylag szerényebb. pénzügyi lehetőségek ellenére sem elhanyagoltak a város zöldterületei, játszóterei. Tekintélyes részt vállalnak az üzemek, gyárak, intézmények társadalmi munkásai is Szeged egymillió 400 ezer négyzetméternyi parkfelületének gondozásából. önkénteseik — ellenkeaé előjellel persze — a köztisztaság felelőseinek is vannak: az illegális szemétlerakóhelyek egyre több gondot okoznak. A városgondnokság az idén például a DÉLÉP-nek külön helyet jelöl ki a föld, a törmelék lerakására, s azt tervezik, hogy már az építési engedélyben megjelölik, hova viheti a magánépíttető a felesleges földet Sajnos, a háztartások felesleges holmijainak összegyűjtésére nincs mód az ésr minden napján. De egyszer egy évben — az idén márciusban, áprilisban — meghirdetik a lomtalanítási akciót — idejében szólunk tehát, lehet gyűjtögetni, készülni máris! S talán a tél felén már túljutván, arra m lesz alkalom, hogy a csatornázatlan utcák lakói szétnézzenek portájuk előtt — a vízelvezető árkok tisztításával, az átereszek takarításával segíthetnek ők is. A városgondnokság ugyanis sokféle tevékenységében — hiszen még nem is szóltunk a hősi sírok, szobrok, emléktáblák gondozásáról, az utcanévtáblák tervszerű cseréjéről, a várost szépítő dekorációkról, a „belvizes" építőtáborról, a körtöltés védelméről, a szabadstrandokról — tucatnyi szerződéses partnerének munkáján kív® oz idén sem mondhat le Szeged lakóinak öntevékenységéről, társadalmi munkájáról. Az a bizonyos 147 millió forint csak így lesz elég mindenre: Szeged rendjének, értékeinek őrzésére. Pálfy Katelta •Ml Pártnapok Szegeden A jövő heten rendezendő pártnapok resztvevői időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről, s az 1982-es népgazdasági terv fontosabb összefüggéseiről tájékozódhatnak. A Csongrád megyei Sütőipari Vállalatnál holnap, hétfőn délután 3-kor dr. Piros László, az Élelmiszeripari Főiskolán 10-én, szerdán délután 2-kor Lányi György, a pincegazdaságnál, szintén 10-én, szerdán, délután fél 4-kor Dubecz György, a Szegedi Orvostudományi Egyetemen (a Dóm téri oktatási épületben) 11-én, csütörtökön délután 3-kor dr. Juszt Lajos, az MN Ingatlanfenntartási Főnökségen 12-én. pénteken reggel r' kor Timkó Zoltán, a Belváros I/A ésB pártszerv". üknél pedig, szintén 12-én. pénteken délután 5-kor Balogh Jo^sej lesz a pártnapi előadó. liü PiilIWili; * . - / $. & , f r í íílilÉgÉÉa iilll V I 'MSII V mw-í ^t-T- . • i ** 1 mmlWmmm ifmii i A Szabolcs megyei Pap községből is jöttek parképítők a Hajós ulcaban nyesik a lakat I