Délmagyarország, 1982. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-07 / 32. szám

MSZMP SZEGED VÁROSI ZOTTSÁGÁNAK LA P J A 72. évfolyam 32. szám 1982. február vasárnap Ára: 1,40 forint VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Kulturális gazdálkodás E

gykoron a gazdálkodó egyértelműen parasztizálást jelölt. A földdel, az állatokkal való foglalatoskodást. A mezőgazdasági értékteremtést, s az érték is jórészt anyagiakban nyilvánult meg. a társadalom nagy többsége számára kizárólag ezt jelentette. Aztán a gazdálkodás társadalmi méreteket öltött és közponi irányítás alá került, tervszerűvé vált. Ám a mezőgazdaság mellett csak az iparra terjedt ki, a szellemi szféra, a művelődés és kultúra kapott ugyan forintokat, de nemigen kérték számon, hogyan használták azt fel, elég hatékonyan gazdálkodtak-e vele. A kulturális gazdálkodás és a tudományos, művészi érték napjaink fontos problémája. Olvan komplex társadalmi kérdéskör, melynek elemei átmeg átszövik egymást, kölcsönhatásban fejlődnek, gazdagodnak. A mind nehezebbé váló gazdasági környezetben fölismertük, hogy i legolcsóbb beruházás, a leghatásosabb értékteremtő erő a művelődés és kultúra. Ezért i$ fontos föltérképezni, elemezni, távlati céljainkhoz idomítani és mindennapi tevékenységünkbe beépíteni a kultúrával való gazdálkodás elemeit. Szocialista fejlődésünknek — évtizedekig úgy hittük — legfőbb kulturális feladata a közösségi tevékenységek szorgalmazása. Fölépültek a hatalmas színházteremmel rendelkező művelődési otthonok, szárnyra kapott a kórusmozgalom, virágzott a színjátszó csoportok tevékenysége, aztán egy fordulat nyomán mind jobban a kis csoportok, a szűkebb kollektívák tevékenységére került a hangsúly. Szót kapott a kamaramuzsika, kisebb közösségek előtt lépett föl az amatőr együttes, több színház vállalkozott rétegigények kielégítésére és sorolhatnánk. Fölvetődött a kérdés, hogyan s miként dotálja ezeket a csoportérdekeket szolgáló művelődési, kulturális tevékenységeket a nagy pénztárcából az állam? Aztán napjainkban ismét egy más, erősödő tendencia tanúi lehetünk. Az otthon élvezhető kultúrák terjednek, általánossá vált a televíziózás, minden lakásban szól a rádió, egyre értékesebb lemezjátszók és magnók találnak gazdára, gyarapodnak az otthoni könyvtárak, műalkotások kerülnek a lakások falaira. Vajon abból a 30 milliárdból, melyet Magyarország egy évben művelődésre és kultúrára költ, milyen részt kell vállalniuk az e szolgáltatásokat otthon, családi vagy baráti körben élvezőknek? Vajon a kulturális gazdálkodás elvei és gyakorlati lehetőségei megfelelően szorgalmazzák-e a közösségi művelődés, műélvezet, kulturálódás és szórakozás fórumait? Vajon mindig az igazi művészi érték kapja-e a központi dotációt? Elég-e, ha az állam minden színházjegy és mozibelépő kétharmadát magára vállalja, vajon jól gazdálkodik-e egy város, ha köztéri szobrokat készíttet, de nem törődik az utcák-terek tisztaságával, a kertek, parkok esztétikumával, ha kedvezményekkel serkenti a turizmust, de különféle módon gátakat emel a nyelvtanulás könnyítései elé?! S

zinte menetrendszerűen föl-fölbukkan egy-egy varázszó az utóbbi években. A gazdasági reform, a hatékonyság-minőség, az innováció után most a vállalkozások bűvöletében élünk. Egyöemásra születnek a kultúra terepén is hasonlóak, kezdve a rockszínháztól (még a legoptimálisabb tervek szerint is, munkájuk olajozott működéséhez 60 millióra lenne szükség), a szentendrei Műhely Galérián át a magánkönyvkiadásig. A hazai művelődés irányítói jól látják, hogy ezek a vállalkozások nem csupán színezik, gazdagítják a hazai kultúra palettáját, de szunnyadó szeliemi és anyagi erőket mobilizálnak, részt kérnek és vállalnak a kulturális gazdálkodásból, s ezáltal az ország egész gazdasági életéből. Tandi Lajos t technikus — oktatják itt. § F F • •• F | | MII Képeinken — Nagy László A szamitastechmka es a MAV A MÁV Számítástechnikai Üzem szegedi egységének a feladata a számítástechnika területén, a különböző vasúti rendszerek szervezése, programozása és azok számítógépre vitele. Az itt tevékenykedő szakemberek régi óhaja volt egy olyan fórum létrehozása, amelyen a számítástechnikával foglalkozók egymást kölcsönösen tájékoztathatják munkájukról. eredményeikről, megismerkedhetnek a máshol már bevált módszerekkel — hogv azokat aztán a saját területükön hasznosíthassák. Ilyen fórum létrehozására az MTESZ Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Csongrád megyei szervezetén belül megalakították a megyében az első üzemi szervezetet. Országosan a vasúton Záhony után itt. Szegeden alakult meg a második ilyen SZVT-szervezet A csoport tevékenységéről, munkájáról Vetró Mihály, a csoport titkára adott tájékoztatást: — Üzemünkben 1980. novemberében 18 taggal alakult meg az SZVT-csoport. Tagjai felsőfokú végzettségű számítástechnikai szakemberek. akik rendszerszervezői, programtervezői és üzemeltetési munkákörökben dolgoznak, Éves munkaterv alapján az SZVT megyei vezetőségének irányításával tevékenykednek. Programjukat a tagság érdeklődésének megfelelően alakították ki. olyan témákban, amelyek szakmai munkájukhoz kapcsolódnak. Évente négy-öt előadást tartanak. negyedévente pedig klubfoglalkozások keretében adott témakörről vitáznak, beszélgetnek. Szoros kapcsolatot tartanak a megyei vezetőséggel, a megyei számítástechnikai koordinációs bizottsággal, rendszeresen részt vesznek egymás rendezvényein. Előadásaik elsősorban a MAV-hoz kapcsolódó számítástechnikai kérdésekkel foglalkoznak. Tavaly többek között megvitatták a MÁV távlati üzemszervezési tervét, előadás hangzott el a miskolci rendező-pályaudvar számítógépes irányító rendszeréről. Rendezvényeiken általában 30—40 érdeklődő v esz részt. Az előadásokon hallottakat a szervezeti és a szakmai munkában egyaránt haszno sítják. Egy-egy rendezve nyen sok új ötletet, információt, anyagot kapnak. Most dolgoznak a békéscsa- i bai rendező-pályaudvar szá- ; mítógépes irányító rendszeiének kialakításán. Ehhez a miskolci tapasztalatokat is felhasználják, ök készítik a határállomások országos információs rendszerét, Sturovó közös magyar—csehszlovák határállomás számítógépes irányítási rendszerét Bővülő szolgáltatások a Patyolatnál Autóbusz gyűjti a mosnivalót Autóbusz parkol a klára- azoknak, amelyek a legki- tervek szerint a megyében falvi utcában, háziasszonyok sebb mértékben próbálták heti három alkalommal inigyekeznek. kimért léptekkel ezt a különbséget áthárítani dítanak járatot a szegedi, a nem is túl sietősen felé. A a lakosságpa. Ennek meg- makói és a szentesi járásba, busz ugyanis vár, s a mesz- felelően az országos átlag- emellett pedig a Szeged körsziről utasoknak kinéző, ba- hoz viszonyítva lényegesen nyéki kerületeket és telepütyut cipelő asszonyok nem kisebb is volt az ilyenkor léseket látogatják meg a Utazni akarnak vele, csak a egyébként várható terme- mozgószolgálat szakemberei, csomagot viszik oda. Köze- léscsökkenés. De mert akár- így várhatja a lakosság Milebb érve olvasható a ko- milyen1 mértékben is, de a hályteleken, Ságváritelepen, csín az ismerős felírat: Pa- termelés, vagyis á szolgál- Gyálaréten. Hattyastelepen, tyolaL A kétszemélyes moz- tatásokat igénybevevők ará- az épülő Rókus városrész. gószőlgálal naponta más_ nya csökkent, ugyanakkor ben, valamit Béketelepen és más helyen jelenik meg a egyes eddig ellátatlan terű- Röszkén is. A mozgószolgámegyében és várja az oda leteken egyre több hangot lat heti egy alkalommal jeérkező háziasszonyokat, akik, kapott a lakosság igénye a lenik meg az adott települémint Bullás József, a Patyo- Patyolat mosó-tisztító szol- seken és a. tervek szerint lat Vállalat főmérnöke el- gáltatásaira. Ennek hatására egy-egy órás nyitvatartással mondta — egyre inkább a vállalat megtette az elő- áll a szolgáltatást igénylők kedvelik a szegedi cég szol- készületeket arra, hogy to- rendelkezésére. Ez a rendgáltatását Ide s tova négy vábbi új területekre ter- szer március elején indul, éve, 1978 óta a Patyolat jessze ki munkáját. A Ipö- amikor megfelelő időben a Csongrád megyében 29 köz- zelmúltban beszereztek egy pontos helyszínt és időponség mosási, vegytisztítási új mozgószolgáltatásra al- tot ^ közölve, ismételten szolgálatát látja el, egy át- kalmas átalakított Ikarusz tóiékoztatjuk olvasóinkat. alakított Ikanwz busszal. A autóbuszt, amely a jovoben • J rendszer a heti váltásnak a megye eddig a már emlí- A Patyolat egyébként az megfelelően alakult ki, tett rendszerbe be nem kap- egyre inkább közismert laegyik héten felveszik a csolt községeinek, elsősor- kossági mosás, vegytisztítás. szegedi peremkerületeket is tiszta bevétele 29 és fél milbekapcsolják a mozgószol- lió forint volt. I. Zs. mosnivalót, másik héten az adott községben ugyanazon ban a kistelepüléseknek a textília kölcsönzés, szalona napom, ugyanazon a he- gondjait oldja meg és ezzel mosás mellett javító szollyen átadják a tiszta ruhát párhuzamosan a körjáratot gáltatást is biztosít. A meAz elmúlt évben a Patyolat mozgószolgálata 550 ezer forintos bevételt teljesített. Az immár sikeresnek ^kapcsolják « mondható szolgáltatási tor- Patyolat-rendszerbe. A ma érdekessége közé tartozik, hogy igen nagy eltéréseket könyvelhettek el a Patyolat szakemberei abból a szempontból, melyik községben milyen arányban veszik igénybe. A két véglet — Bordány, Zsombó, Forráskút, Balástya, ÜUés, Szatymaz körzet, amelynek 14 ezer 700 lakosára vetítve a mosatási, tisztítási díjat, megállapították, hogy egy lakosra 11 forint 20 fillér Patyolat-kiadás jutott, ugyanakkor egy másik mozgójáratnál, az Eperjes, Fábiánsebestyén, Nagymágocs, Székkutas, Árpádhalom körön ugyanez az érték 5 forint 40 fillér volt. A dunaújvárosi acélmű építkezésén Féléves előnyben A tavaly augusztusi üzembe helyezés óta több mint 200 ezer tonna acélt gyártott a Dunai Vasmű első konverteracélműve. A csaknem tízmilliárd forint értékű nagyberuházás az idén az utolsó szakaszába lépett. A 28-os Állami Építőipari Vállalat, a Gyár- és Gitoszérelő Vállalat, a Kohászati G Várépítő Vállalat és a többi kivitelező cég dolgozói tartják a beruházás első részében szerzett féléves előnyt. A második konverter technológiai berendezései már a helyükön állnak, javában tart az energiavezetékek és az anyagszállító berendezések kiépítésé. A beruházás következő jelentős dátuma március 31-e. Az építők üzemelésre ekkor aciják át a konverter anyagvizsgáló laboratóriumát és számítógépközpontját. Erre az időpontra készül el az üzem fürdő-öltözője diszpécserközpontjai is. A dunaújvárosi nagyberuházás gyorsításával a második acélgyártó konvertert az eredeti határidőnél szintén fel évvel korábban, 1982. június 30-án tervezik átadni. A két konverter együttesen kétszázezer tonnával többet, összesen hétszázötvenezer tonna acélt gyárt az idén. korszerű, új épületben Mint a vállalat főmérnöke elmondta, az állami támogatást élvező Patyolat-szolgáltatásnál a közelmúltban a támogatás csökkentése miatt is áremelések voltak, és a szegedi vállalat egyike volt Űj helyre költözött a 624. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet: a Tolbuhin sugárúton, a 600. számú szakmunkásképző intézet szomszédságában a közelmúltban elkészült, háromemeletes, korszerű épületben több mint 900 fiatal 15 szakmát tanul. Az intézmény fő profilja a ruhaipari szakmunkásképzés. A könnyűipari szakmák mellett elsősorban az úgynevezett „szolgáltató" szakmákat — például a fényképész, fodrász és kozmetikus, fogA I 1