Délmagyarország, 1982. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-06 / 31. szám

4 Szombat, 1982. február 8. A népfront a békemozgalomért A Hazafias Csongrád megyei Népfront célkitűzései a névfront mun­Béke és kában, a békés egymás mel­harátság bizottsága tegnap, lett élés, az enyhülés, a le• pénteken délelőtt tartotta szerelés fontosságának tuda­ülesét Szegeden a HNF me. tositasa, az antikommunista gyei titkárság tanácskozó, propaganda leleplezése, a termében. Dr. Szilágyi Júlia. a bizottság elnöke üdvözölte a résztvevőket, majd átadta lista és fasiszta a szót Harmati Sándornak, alatt sínylődő, a a Magyar Szolidaritási Bj- fejlődést vállaló népekkel zottság elnökének, aki +ok- együttérző szolidaritás. kérdé­népek közötti baratság ápo­lása, valamint az imperia­elnyomás szocialista Ezeknek a feladatoknak tájékoztató megoldása érdekében a me­gyei népfrontbizottság az idén ls meghirdeti a tavaszi Béke és barátság hónapot, amely május 8-án kezdődik. Az év utolsó harmadában tuaiis békemozgalmi sckről tartott 'előadást. A szolidaritási bizottság elnöke átfogó elemzést adott a nemzetközi helyzetről, amelyre mint mondotta, erősen rányomja bélyegét az bedig antiimperialista szo­imperialista hatalmaknak, l'daritási akció veszi kezde­mindenekelőtt az Amerikai tet szeptember 1-től novem. Egyesült Államoknak a ka- A Beke és barat­tonal erőegyensúly megbon- sa'J szolidaritási akció kere­tására s a fegyverkezési ver- l<iben barátsági napokat, seny fokozására törekvő tudományos konferenciákat, mesterkedése. A Reagan- filmbemutatókat rendeznek, kormány propagandájának A korábbi évek jő tapasz­vezerszólama a szovjet- és talatai alapján tovább fej­saoclalistaellenesség. Ebben l«»«k a Szegeden éa Hód­az élesedő nemzetközi hely- mezővasárhelyen működő zetben meg inkább szükség külpolitikai klub munkáját, van a békemozgalom akti- amely eddig is jól szolgálta a nemzetközi politikai Isme­retterjesztést. hazánk kül­politikai tevékenységének vistáinak tevékenységére, s ennék megfelelően az 19Í2­c« mozgalmi év fő politikai népszerűsítését. Környezet- a közös sors Ilikre védelmi fotópályázat Környezeti 'ártalmak, kör­nyezetvédelem címmel or szágos fotópályázatot hirdet az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal, Szolnok megye Tanácsa és a Szolnok megyei Művelődési és Ifjúsági Központ. A pá­lyázat célja, hogy a fotómű­vészet eszközeivel szemléle­tesen és gondolatébresztő módon bemutassák az em­ber és a természet kapcsola­tát, a környezetet romboló ártalmakat, valamint a kör­nyezetvédelem érdekében tett erőfeszítéseket és ered­ményeket. A fotósok fekete-fehér ké­pekkel és színes diákkal ne­vezhetnek, mindkét kategó­riában öt egyedi fotóval vagy öt képből álló sorozat­tal. A pályamunkákat 1982­április 30-ig kell beküldeni Szolnokra, a megyei műve­lődési és ifjúsági központba. A beérkezett alkotásokat május elején nyilvánosan zsűrizik, majd a legjobb munkákból május 22-én ki­állítás nyillk. Kongresszusra készülnek Vöröskeresztesek a Textilművekben A Textilmüvekben minden sok témáit a dolgozók kéré- elismerik-e munkájukat? Beszélgetés Köpeczi Béla akadémikussal megjelentetni, olvasná is keli tehát azt kell ezeket, és természetesen va­hogy az egy* lamilyen módon reagálni is Mint arról már beszámol- függően, hogy magyar iroda, hogy a magyar közvélemény tunk, országos konferencia lomról beszélünk, vagy ro- milyen mertéieben reagál kezdődött csütörtökön Sze. mánról, szerbről, horvátról, ezekre a művekre. Nem elég geden A szomszédos szocla- szlovákról. Ilyen körülmé­lista országok mai irodalma nyek között címmel. A háromnapos ta- mondanunk, nácskozás első előadója Kő- másra való figyelés azért is rájuk. Mj arra szeretnénk peczj Béla akadémikus volt, érdekes, mert nemcsak az felhívni a figyelmet, hogy — akit arra kértünk, mondja azonosságokat tudjuk látni mivel a müvek rendelkezés­ei, milyen a hazai irodalom — amelyek nyilván a szo. re állnak —, olvassák és kapcsolata a szomszédos szo- cialista társadalom jellegé- mondjanak véleményt róluk, cialista országok irodalmá- bői adódó azonosságok —, hasonlítsák össze a hazai val, mennyire ismertek és hanem azokat a finomabb, Irodalom különböző tenden­népszerűek nálunk a hatá- árnyaltabb jelenségeket ls, cláival. Azt hiszem, ezzel le­rainkon túl, de hasonló sors- amelyek nyílván nemcsak az het igazán munkálkodni közösségben élő írók, költők irodalomban jelentkeznek, nemcsak egymás megismeré­alkotásai. hanem az élet minden terű- seben, hanem ennek a kö­— A szomszédos szociális- létén. zép-kelet-európai jelenség­ta országok irodalmával való © A Szegeden rendezett nek megközelítésében, foglalkozás szamunkra nem országos konferencia lehető- © Tapasztalataik szerint egyszerűen esztétikai kér- sé°et ad arra> hogv épPen mennVire ismertek ós nép­des mondja Köpeczi Bela. exeket ®z azonosságokat és szerúek nálunk az olvasók — Úgy gondolom, nyugod- különbözőségeket ismertesse körében a szomszédos szó­tan mondhatjuk, egaazten- meg elemezze. Ezzel a cél ——" dália probléma Sokat be- lel hívtak meg szélünk arról, hogy van va- szakembereit? • lamiféle közép- vagy kelet- ~ A konferencia célja, ból is kovetkeak. európai aorsközöwég. Nos, erről az utolsó ^vtizwi ennek a sorsközösaégnék leg jobb tükrei ezek az irodai- - - , mak Ha most már nem a szű** —• amennyiben ban, az érdeklődés azonban múltat nézzük hanem a het- lehM- műfajonként ls meg- ma Magywszágon ezen iro­venes évek irodalmát, ak- vizsgáljuk az irodalmakat kor nagy differenciálódás Mindig a megfelelő szak­tanúi lehetünk. Míg az elő- emberhez fordulunk, aki el­cialist a országok irodalmi az ország alkotásai? — Amint az elmondottak­tapaszta­lataink meglehetősen negatí­ről próbáljunk áttekintést vek. Tudniillik a művek mér adni, úgy — és erre törek- kaphatók a könyvesboltok­dalmak iránt sebb, mint vétlenül sokkal ki? volt köz­fetezabu­második dolgozó tagja a Vöröskeresztnek. Sokan van­nak köztük, akik még jól emlékeznek a 60-as évek kö­zepére. Akkortájt fejeződött be ugyanis a gyár rekonst­rukciója, egycsapusra elfe­ledtetve a mostoha munka­körülményeket, a „puíajkás, sátortetős" korszakot. S azért is emlékeznek, mert a modernizálással egyidőben ismerte fel a csírájában már akkor is létező vöröskeresz­tes-mozgalom néhány lelkes aktivistaja: a fejlődés úgy teljes, ha az megnyilvánul a tudati szférában, a dolgozók gondolkodásmódjában, szem­léletébfen ls. Széles körű egészségügyi felvilágosító, nevelőmunká­sei alapján válogatják össze. Molnár imréné jonónő. Kot­roczóné Mészáros Ágnes, Az utánpótlás nekik nem okoz. gondot, hiszen a gyár mindketten területén található a 640. számú szakmunkásképző is­alapszervezeti titkárok, elégedettek a ka­pott megbecsüléssel. A gaz­dasági vezetők még egyetlen kola ahol ifjú vöröskereszte- kérésünket sem utasítottók sek tevékenykednek. Állán- kérésünket sem utasították dó kapcsolatot tartanak a fiatal generációval, a külön­féle programok szervezése­kor rájuk is gondolnak. Ám a felvételt kétszer is meg­gondolják, a szokásos válla­lati fluktuációtól próbálják megkímélni szervezetüket. A legutóbbi pártkongresz­szuson a vöröskeresztesek fontosabb feladatuk. Nem munkájáról megállapították: feledkeznek meg a családvé. vissza. Egyes döntéseik előtt, például a kitüntetések meg­ítélésekor véleményüket ls kérik. Rendszeres a kapcso­latuk a többi tömegszerve­zetekkel is. Idén a Vöröskereszt VI. kongresszusára való készülő­dés mellett a fiatalok csa­ládi életre nevelése a leg­„fontos társadalmi feladato­kat teljesítenek. 6 ország­ba kezdtek, a személyi higi- építő munkánk aktív része­énétől kezdve a tiszta üzem, tiszta munkahely Iránti igény felkeltéséig. mondhatni a családi, munkahelyi élet minden területén. De tápta­lajra találtak a mozgalom nem kis áldozatot igénylő társadalmimunka-akciói, va­lamint az önkéntes, térítés­mentes véradó mozgalom ls. A pártoló tagokból egyre többen vállalták az „igazi vöröskeresztes" szerepet, s a hetvenes évek közepe táján létrejött az a 9 alapszerve­zetbe tömörülő „aranycsa­pat", akik sorra nyerték éveken keresztül az üzemek, vállalatok közötti egészség­ügyi versenyeket, s akik ma ls lelkiismeretesen végzik szervező, tudatformáló mun­kájukat. Az alapszervezetek érté­kelő és tisztújító taggyűlése­in — amelyek ezekben a he­tekben kezdődnek — eme hagyományokhoz, eredmé­nyekhez méltó vöröskeresztes munkáról számolhatnak be. Többek között arról, hogy évente mintegy 500-an ad­nak vért (közülük 100-an „készenlétesekhez" tartoz­nak, akik szabad időben, munkaidőben egyaránt ké­szek beteg embertársaik megsegítésére). A vöröske­resztesek érdeme a vállalati rák és bőrgyógyászati szűrő­vizsgálatok megszervezése, amelyeken szinte minden dolgozó részt vesz. Évente tíz ismeretterjesztő előadást szerveznek, ahogy dr, Tóth Andrásné vöröskeresztes tit­kár fogalmazott „a Textil­művekben biztos munkate­rülete a TIT-nek, az előadá­seivé váltak". Ösztönösen ve­tődik fel a kérdés: segítik-e, delemről, annak kapcsán az alkoholizmus elleni küzde­lemről, s a környezetvéde­lemről sem. M. E. tendenciáit, régióban élünk, hogy a szom­kivaltságun szédog szocialista országok vagyunk, népei között ne legyen meg a megfelelő kontaktus, amelynek egyik eszköze a ző időszakban'és különösen mondja, ő hogyan látja az dúlás után. Számunkra nem a felszabadulás után az volt irodalmak, az egyes műfa. lehet közömbös, miután egy a jellemző, hogy a közös vo- fejlődési nások uralkodtak, tehát a Abban a szocialista irodalmak mind helyzetben ugyanazt a tematikát vá- J"** mi viszonylag jot>­lasztották. és általában 0311 megismerhetjük a Ugyanolyan realista hagyó- szomszédos szocialista or- könyv, az irodalom. A ker­mányokra támaszkodtak, ad- szágok alkotásait, mint désére tehát azt vélaszolha­dig ma a tematikában is elég szomszédaink a magyar iro. tom, hogy a közvélemény nagy a változatosság Bár dalmát. Ez a kiváltságos érdeklődésének elégtelense­kétáegtejenül, most is fellel- helyzet abból adódik, hogy Se tette szükségessé a kon­hetők közös vonások, példé- nemcsak a Baját kiadóink ferencia megrendezését, ul. hogy ma ezek az irodai- Jelentetik meg más országok * mak sokkal erősebben far. műveit, hanem az ottani A haramnapc* rendez­dúlnak az egyes ember a magyar kiadok JS az ott elő venysorozat záróeseménye, személyiség felé. mint ahogy magyar írók. fordítók köz- ként ma, szombaton délelőtt húsz vagy harminc esztendő, reműködésével. Így mai Ma J' " vei ezelőtt, amikor a társa- Syarorszagon " dalom állt előtérben. irodalmaknak kesebb darabja magyarul © A tartalmi különböző- rendelkezésre áll. Amikor a ségek mellett a formai je- konferenciát rendezzük, nem gyekben is jelentkeznek kü- is w elsődleges gondunk, lönbségek? — Igen. nagyon nagy a változatosság a formai ha­gyományok felhasználásában is, hiszen ma az a van tgard tendenciáknak sokkal több követője van, legalábbis bi­zonyos műfajokban, mint hanem sokkal Inkább az, a szegedi Tisza-szálló tükör­ezeknek az termében A szomszédos szo­minden érté- cialista országok mai irodal­mának jelenléte a magvar kulturális életben címmel kerekasztal-beszélgetésre ke­rül sor. Hont! Katalin Tegnap, pénteken délután Köpeczi Béla akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese, a TIT alelnöke Szegeden a megyei pártbizottságra látogatott, ahol dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára fogadta és megbeszélést folyta­tott vele. Ennek során értékelték a megyében folyó térsa­mondjuk a régi realista ha- dalomtudományi kutatások helyzetét, fejlesztésének lehe­gyományoknak. Ez azonban tőségeit és megvitatták, hogy az Akadémia milyen támo­irodalmak szerint változik, gátast nyújthat ehhez a munkához. Beszélgetésük témái mert például különböző volt között szerepeltek a TIT munkájának időszerű kérdései, az az újító törekvések jelentő- értelmiség, különösen a műszaki és agrárértelmiség köz­sége a húszas-harmincas életi, ismeretterjesztő tévékenysége, a társközségekben fo­évek irodalmában is, attól lyó kulturális munka. Berezeli A. Károly Apa és anya 17. — Igen tűnődött majdnem tárgyilagosan —. barna bőre már erősen megfonnyadt, s nem­csak a homloka, az arca is mélyen rovátkolt. A sze­me egyre sárgásabb, elmosódottabb, s aligha tudna már igézően rátekinteni, s a szeme alja is sötét, gyűrődött, s két végén kissé táskás.. De a szája még duzzadt, egészséges, s gömbölyű ál­lán a bőr tompán fénylik. S a teste? Persze, az sem a régi. de mindenki megöregszik, ö is csak árnyéka hajdani daliásságának... — S vizsgáló szemmel vetkőztette az asszonyt, hogy felidézze magában egy régmúlt, emlékezetes nász gyö­nyörűségét ... — Igen. de a telt. rövid combok azóta megpetyhüdtek, s itt-ott a hajszálerek vé­kony, kusza hálózata is átütött a bőrön, mint valami finom szálú kézimunkán, melyet téve­désből visszájára fordítottak. S kis, ruganyos mellei megnyúltak, s szinte élettelenül csüngtek, mint a fogasra akasztott tárgyak. Hasa simasá­ga kissé megcsomósodott, bár sose volt kövér ... — S házasságuk első heteire gondolt, amikor a nagy kívánság, s az önkívület megakadályozta őt abban, hogy mérlegre tegye az asszonyt, s szerelmi vonatkozásokban ítéletet mondjon fö­lötte ... Most már tudja, hogy Annuska édes, odaadó nő volt kezdettől fogva, de valami mé­gis hiányzott belőle, hogy ölelésével felszabadít­sa, s talán egy kissé meg is váltsa emberét. Va­lami gatolta, fékezte ebben. Talán a kispolgári álszemérmesség, vagy a mély kultúra hiánya. Vagy egyszerűen csak vérmérséklete, mely kép­telen volt rá. s így nem is Igényelte a maradék nélküli egybeolvadást. Igen, bármennyire szeret­te is Annuskát, mindig élt benne valami kínos hiányérzet, valami kínos nosztalgia, amely Időn­ként nagyobb utazásokra sarkallta. Csak az uta­zás tudja ezt a hiányt elviselhetővé tenni, s olykor talán feledtetni i*. • i> e pillanatban az a kis abesszin táncosnő jutott eszébe, akit Tripoliszban látott félpúcéran vonaglani egy sejtelmes arab lokálban, s akit akkor olyan őszintén és fájdalmasan megkívánt. Ez volt talán az egyetlen igazi hűtlen gondolata házasságában, de ez mélyen beleivódott és évek múltán is 6 kísértette meg ruganyos, fiús alak­jával, ha úgy érezte, hogy valami vad extázis­ban kellene kitombolnia magát. S most elsuhant előtte újból a kis, gyapjas hajú leány, csillogó bőrével, szikrázó tekintetével, s párducként moz­gó, izgató testével... A tenyere, a talpa vörös­re volt festve, nyakában felfűzött fogak fityeg­tek nyakláncként, s csak ágyékát takarta ri­kitóan fehér, háromszögletű ágyékkötő. Külön­ben meztelen volt, s úgy surrant körbe a puha szőnyegen, mintha lopakodnék, vagy titkos ta­lálkán járna valami ősi, kultikus szerelmi tán­cot. hogy a férfit, aki már ugrásra készen vár a sűrűben, még őrültebbé, még vadabbá tegye. 0 alacsony, díszesen faragott asztalka előtt ült. párnákon, s török kávét Ivott, de egy percre sem tudta levenni róla a szemét s mindent oda­adott volna, ha egy éjt ezzel a fekete párduccal tölthet el. Egész életében vezekelt volna és bűn­bánatot tartott volna egyetlen éjszakáért... Egyetlen, Igazi éjszakáért... — Talán a fiú is valami barna démon kar­maiba került — riasztotta meg a hirtelen tá­madt megvilágosodás —, s az vitte rá a gaz­ságra ... Ki tudja? Ő ellenállt, s -még aznap to­vábbutazott. De a fia gyöngébb volt, és elbu­kott ... Mindezeket egyetlen pillanat alatt gondolta véSig, ugyanúgy, ahogy az ember hosszú törté­neteket álmodik valami pillanatnyi külső Inger hatására. De az utóbbi megállapítás megder­mesztette, mert önkéntelenül annak beismeré­sére kényszerült, hogy a fiú szerencsétlen sor­sónak talán mégis ő az oka. S ez annyira fel­zaklatta, hogy újból felpattant ültéből, s Idege­sen járkálni kezdett le-föl a verandán. Barabás persze semmit sem sejthetett az apá­ban lepergő gondolatokból, s egyre azon mor­fondírozott, hogy Annuska számára védelmet biztosítson arra az időre ls, amikor 6 már nem 1«az leien Ebben a természetes lovagiasságban önkéntelen elfogultságán kívül nagy szerepet játszott Tóth ármánya is, aki — még ha hihe­tetlen volt is minden szava — olyan fokig min­denesetre befolyásolta őt, hogy egy kis lelkiis­meret-vizsgálatra késztesse barátját. Ezzel az volt a szándéka, hogy Gárgyán magába szálljon, s ha egyáltalán felelőssé akar tenni valakit Péter bűnei miatt, akkor az semmiesetre sem Annuska, hanem ő maga legyen. A klinikai építkezések tisztázatlan ügye leküzdhetetlenül bennemotozott, s legszívesebben köntörfalazás nélkül feltette volna barátjának a kérdést, hogy megszabaduljon a gyanú gyilkos érzésétől: — Lehetséges, hogy te csaló vagy? Mit cso­dálkozol akkor a fiadon? — Ez a két mondat géplesen zakatolt benne, szívósan és kitartóan ostromolta agyát, s határozott önfegyelemre volt szüksége, hogy végre hangosan ls ki ne mondja óket. Pedig tulajdonképpen nem hitt a csalásban, s ugyanakkor, amikor vivott vele. örökösen visz­szatért rá, mint valami kellemetlen kényszer­képzetre. a ferde derekú Tóthot is átkozta, b al­jas rágalmazónak minősítette, de azért még­sem tudott napirendre térni nyugodt lélekkel a dolog felett. Tóth mesterlen állt bosszút Gárgyá­non, belevágta mérgező fullánkjét a jó barátba, s az oly tiszta és nemes gondolkozású volt, hogy hirtelenében nem tudott ellenmérget kiválaszta­ni védekezésül. Annuska lesújtó állapota még Jobban fel­bolygatta belső egyensúlyát. Eddig Gárgyánék­hoz fűződő barátsága volt életének legszilár­dabb bázisa. Még készséges és Jó szándékú hú­ga iránt sem tudott igazi melegséget érezni, s ha választania kellett volna a testvéri és a ba­ráti szeretet között, minden habozás nélkül ez utóbbit ismerte volna el magasabbrendűnek, s erre esett volna a választása. Most zavar támadt benne. Jánosról fel kellett tételeznie, hogy eltit­kolt előle valamit, tehát nem volt őszinte hozzá, s ez ilyen kapcsolaiban maga az árulás. Annus­ka pedig, pkit boldognak és megelégedettnek hitt, mo»t hirtelen úgy viselkedik, mint aki vi­gasztalanul árva. mint akit senki nem érdekel, mert fiával mindenét elvesztette (folytatjuk,)

Next

/
Thumbnails
Contents