Délmagyarország, 1982. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-27 / 49. szám

10 Szombat, 1982. február 27. Tanácskozott a KNEB A Központi Népi Ellenőr­Kési Bizottság pénteki ülé­sén elfogadta közeljövőben induló két országos vizsgála­tának programját és elemez­te a lakosság áruellátásáról Kerzett tapasztalatokat. A sikeresen lezárt kutatá­sok fejlesztések gyakorlati hasznosításénak ellenőrzése során, különösen az ipari, az építőanyag-ipari és az agrár­kutatások megalapozottsá­gával. a kutatóhelyek és a vállalatok együttműködésé­vel, érdekeltségük gyakorlati kérdéseivel kívánnak foglal­kozni. E vizsgálat célja an­nak a megállapítása. hogv tervszerű és eredményes-e a népgazdasági és vállalati, célkitűzésekhez kapcsolódó kutató, fejlesztő tevékenység szervezése, a gyártási és a piaci előkészítő munka. A népi ellenőrzés tíz me­gyében és a fővárosban megvizsgálja, hogv az egész­ségügyi intézmények integrá­ciójának. új működési rend­jének kialakításával hogvan vált eredményesebbé az egészségügyi alapellátás, a gyógyító és megelőző munka. Felmérik, hogy az új szerve­zeti megoldás miként bizto­sítja kellő időben minden magyar állampolgár számára a szükséges egészségügyi el­látást Már a harmadik éve. hogv a népi ellenőrzés rendszere­sen figyelemmel kíséri a la­kosság áruellátásának alaku­lását. A KNEB pénteki ülé­sén az 1981-ben szerzett ta­pasztalatokat összegezte. Ezek szerint a lakosság áruellátása kiegyensúlyozott volt egyes árucsoportokban és területeken érezhetően javuLt. A párt és a kormány életszínvonal-politikai cél­kitűzéseinek megfelelően si­került nemzetközi mércévc-l mérve is figyelemreméltó áruellátási szintet elérni, és ez hozzájárult a lakosság jó politikai közérzetéhez is. A kereskedelmi- és ipari­vállalatok a korábbinál jobb együttműködést alakítottak ki. és javult vállalkozó kész­ségük is. Igyekeznek alkal­mazkodni a lakosság igé­nyeihez mennyiségben, mi­nőségben. választékban csak­úgy. mint új beszerzési és eladási formák bevezetésé­vel. A KNEB az eredmények elismerése mellett megálla­pította néhány esetben vál­tozatlanul ellátási zavaróit, hiányok észlelhetők. Tartós hiánycikk például a tréning­ruha, anorák, gumicsizma: nem kielégítő a ha­risnya. harisnyanadrág, a zokni. a pamutalsó­nemű választéka: bizonyos méretű gyermekcipők alig kaphatók. Gond sok apró cikk és alkatrész beszerzése, hiánycikk a különféle xzeg­és csavaráru, a zár. a lakat, több háztartási szerszám. A gondok jórészét — ál­lapította meg 9 KNEB az önálló kezdeményezés, a fe­lelős vállalkozás hiánya, és a kereskedelem, valamint az árutermelők közötti kapcso­latok felszínessége okozza. A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság — megvitatva a lakosság 1981. évi áruel­látásának helyzetéről készült jelentést — úgy határozott hogy azt elküldi az áruellá­tásban érdekelt tárcák és főhatóságok vezetőinek. (MTI) Miniszteri szemle Pakson A népgazdaság már az idén villamos energiát vár a paksi atomerőmű első 440 megawattos blokkjától. A kivitelezésének e fontos ál­lomásához közelítő beruhá­záson pénteken helyszíni szemlét tartott Méhes Lajos ipari miniszter. Szabó Ben­jámin, a beruházás kor­mánybiztosa és Schiller Já­nos, a Magyar Villamos Mű­vek Tröszt vezérigazgatója, továbbá a kivitelező és üze­meltető vállalatok vezetői tájékoztattak a munkák ál­lasáról. A helyzet jellemzé­séként elmondták, hogy a csaknem tíz évvel ezelőtt kezdődött nagyberuházásnak 1982 lesz a legnehezebb esz­tendeje: az építőknek, sze­relőknek több vonatkozás­ban is csúcsteljesítményt kell elérniük. Ezek közül is k-emelkedik az l-es blokk indítása, ami egyben a bizo­nyítás esztendeiévé is avat­ja ezt az évet. (MTI) Kitüntetés Az Elnöki Tanács Bán Gyulának, a Kereskedelmi. Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete központi vezetősége tagjá­nak, több évtizedes kiemel­kedő munkája elismeréséül, 70 születésnapja alkalmá­ból. a Szocialista Magyaror­szágért Érdemrend kitünte­tést adományozta. A kitünte­tési pénteken Biszku Béla, a SZOT számvizsgáló bizottsá­gának elnöke adta át. Élénkülő együttműködés Licencforgalom a KGST-országok között A KGST-országok gazda­sági együttműködésének epékig egyik leggyengébb területe volt a licencek köl­csönös hasznosítása: válla­lataink igen ritkán cserel­tek. vásároltak egymástól t zabad a Imákat, gyártási le­írásokat Az utóbbi időben örvendetes változás jelei ta­pasztalhatók, kölcsönösen növekszik az érdeklődés egy­más szabadalmai iránt. s egyre gyakrabban cserélnek gazdát értékes licencek. A ígv elejét vehetik a vészé- kidolgozásához korábban Íves hegyomlásnak, amely- magyar szakemberek is nagy hez hasonló tavaly súlyos károkat okozott a visontai szénmezőn. A termelési kooperációt több helyen licencek átadá­sával egészítették ki. hogy így növeljék a termék kor­szerűségét, piaci értékét. A Kohászati Gyárépítő Válla­lat például a grúz tudomá­nyos akadémia kohászati ku­tatóintézetében kifejlesztett gazdasági irányító szervek Tn(ids2en, vásárolta meg a csakúgy, mint a vállalatok vezetői, felismerték, hogy a mai étós világpiaci verseny­ben csak a műszaki fejlesz­tés gyorsításával tudnak helytállni, s egyes tőkés or­szágok diszkriminatív intéz­kedései miatt is fokozottan kell támaszkodniuk egymás műszaki eredményeire. Ezért vásároltak a mátra­aljai szénbányák korszerű NDK-beli és technológiákat szénmező részére, ahol nagy teljesítményű gépekkel moz­gatnak meg naponta több mint százezer köbméter föl­det. és hoznak felszínre 20 ezer tonna szenet, de eddig naponta 4—5 órát töltöttek r.zzal, hogy a 80 kilométe­res szállítószalagról lehullt földet, rögöt, kődarabokat el­takarítsák: nem volt megbíz­ható módszerük a szállító­szalagok terhelésének méré­sére de a föld lazulásának nontos nyomonkövetésére sem. Csehszlovák licenc alapján már gyártják és al­kalmazzák a szállítószalagról lehullt rögök, kődarabok el­takarítására alkalmas be­-endezést. amely 70—80 em­ber munkáját helyettesíti. NDK-beli módszerrel pedig szalagmérleg készül, amely automatikusan jelzi a szállí­tószalagok terhelését. ígv a szalagot teljesen kihasznál­hatják anélkül, hogv azt túl­terhelnék. Legújabban olyan mérőberendezés gyártását kezdték meg a Mátraalján. NDK-tervek alapján, amely a íiM lazulásai előrejelzi. szovjet kooperációban avár­tott ércredukciós kemence korszerűsitésére. A ferroöt­vözet gyártására alkalmas kemence hermetikusan zárt. így a benne képződő gáz meleg jobban átjárja a be­adagolt. elegyet, és a koráb­bival azonos idő alatt több fémötvözet állítható elő. Egyben magas kalóriatartal­mú. viszonylag nagy meny­nyiségű gáz is képződik. csehszlovák aTneiy megfelelő tisztítás a visontai után felhasználható. A ke­mencetérben a robbanás veszélye is etháruL A her­metikusan zárt kemencék — amelyekhez a szovjet part­ner készít különféle gépésze­ti berendezéseket — gazda­ságos exportcikknek ígér­keznek. Itthon pedig fel­használhatók a mangánénc­vagvon feldolgozásának bő­vítésére. segítséget nyújtottak. A mű­szernek egy korábbi válto­zatát Magyarországon alakí­tották ki, s ezt fejlesztették tovább a moszkvai röntgen­radiológiai intézetben. Az új, kétcsatornás műszer érzé­kenysége nagyobb, lényege­sen pontosabb. A Gyár- és Gépszerelő Vállalat az NDK-bcl vásá­rolt licencet használ fel új csöelógyártó üzemének lét­rehozásához. amivel lerövi­díti a helyszíni szerelési munkákat. A vállalati erő­fonásokból. hitelből és az OMFB támogatásával már megkezdték az úi üzem ki­alakítását, várhatóan ez év végén a termelés is megin­dul, és 1983-ban már teljes kapacitással dolgoznak. Az e!öregyártássa 1 a csőszerelés tetmeíékenysége háromszoro" sóra növekszik, több mint kétszáz embert más felada­tokra csoportosíthatnak át (MTI) Kényelmesek konfliktusa M ennyit és hogyan dolgozunk? A kérdés első felére könnyebb a vá­lasz. Munkahelyünkön 42 órát he­tente és ezen felül — felmérések, becslé­sek szerint — átlagosan vagy két-három órát naponta. Utóbbihoz sokféle tevékeny­ség sorolandó, az adat tehát pontatlan és túlontúl általános. Van, akire négy-öt óra is jut, van akire semmi. Különben is: mérhető-e és munkával töltött időnek számítjuk-e, ha valaki csak gondolkodik a tennivalóiról? Es vajon hogyan dolgo­zunk? Mindannyian láttunk már lógóso­kat, tapasztaltunk hanyag munkavégzést, találkoztunk kedvetlenül, tessék-lássék módon dolgozókkal. És ismerünk munká­jukba belefeledkezőket, sőt megszállotta­kat is. is. Kinek van igaza, kit becsüljünk többre. Hát persze, hogy a sokat és a jól dolgozókat. Ilyen egyszerű volna? Vélhetően nagyon kevesen vallanák be akárcsak maguknak is, nemhogy nyilvá­nosan: nem szeretnek dolgozni, utálják a munkát. Azt már valamivel többen, hogv szeretnek ugyan dolgozni, csak éppen azt a munkát nem kedvelik, amiért a fizeté­süket kapják. Rosszul választottak pályát, munkahelyet, ám nem változtatnak, mert a változtatáshoz erőfeszítés kellene. és egyelőre ennyiből is megélnek. Megfoszt­ják magukat attól, amit a munka örömé­nek szoktunk nevezni, no meg mindany­nyiunkat attól a többlettől, amit más he­lyen, más körülmények között nyújtaná­nak. Nyilatkozatok, riportok visszatérő fordu­lata: „szerencsés vagyok, mert a munkám hobbim is". Ha jól belegondolunk, egvet­let passziónkra, szenvedélyünkre sem for­díthatunk annyi időt, mint amennyit munkával töltünk. Szabad időnkben rit­kán csinálunk olyasmit, amit nem ked­velünk. Sajnáljuk rá azt az egy-két órát is. Jól tudom persze, hogy a munka első­sorban megélhetésünk forrása. Es aki. mondjuk, lakásra gyűjt, aligha engedheti meg magának, hogy a többletjövedelem megszerzését attól tegye függővé, tetszik vagy nem tetszik a tisztességes pénzszer­zés adott módja. De a választott szakma, a hivatás is csak annyit jelentene, hogv csi­nálom, mert muszáj, mert valamiből meg kell élnem? Aligha. Példák sokasága bizonyítja, hogy dol­gozni igen is lehet szenvedéllyel. És ugyancsak példák, sajnos, gyarapodó pél­dák figyelmeztetnek rá, hogv e szenvedé­lyünknek is határt kell szabnunk. Mert a túlzóit terhelési' nem bírja szervezetünk. Fenyegetően sok az infarktus, a korai ha­lál. Okai összetettek, magyarázatuk szak­embert, orvost illet. Laikus legfeljebb arra vállalkozhat, hogy az okok egyikén töp­rengjen. Nevezetesen azon, hogy vajon ki és miért kerül úgynevezett konfliktus­helyzetben, miért él feszültségben? Néz­zük csak: X. szereti és kiválóan végzi munkáját Következésképpen'mindig va­lami újat, a korábbinál hasznosabbat akar. És ütközni kényszerül, amit már-már ter­mészetesnek fogadunk el, mondván, az újért meg kell küzdeni, az újat nem ért­heti meg mindenki azonnal. Ami jól hang­zik, csak nem a teljes igazság. Mert az új, a jobb nem mindig bonyolult, nem min­dig nehezen követhető. Mindössze a ké­nyelmesektől avagy a kedvetlenektől kí­ván többet, azonosulást a tőlük idegen fel­fogással. Márpedig a kényelmesség, a ked­vetlenség aligha fogadható el természetes­nek. Az ütközés, a feszültség is elkerülhe­tő lenne, illetve az volna az ideális, ha a kényelmesek ütköznének, mert őkert kényszerítené rá a közfelfogás, ha minden esetben az önös érdekük is magatartásuk megváltoztatását diktálná. Nem valószí­nű, hogy belerokkanna a változásba az, aki energiájának felét-harmadát emész­tette fel korábban. Az effajta „kénysze­rítés" ma nagyon is „benne van a leve­gőben". Feszültséget oldó hatását is re­mélhetjük — nem beszélve a várható gaz­dasági eredményekről. N em állíthatjuk persze, hogy ennek a feszültségnek az oldódása minden­kit megóv a túlhajszoltságtól. Konfliktusok nélkül is lehet „két végén égetni a gyertyát". Anyagi javukért sike­rekért, hiúságból. Hogy hol az ésszerű ha­tár? Nincs értelme a hajszának, ha „gyü­mölcsét" — az anyagi javakat vagy akár az erkölcsi sikert — nem tudjuk élvezni. Ha életünk minősége — hogy a manapság divatos kifejezésnél maradjunk — rosz­szabb. mint amilyennek a lehetőségét már megteremtettük. Ha nincs módunk feltöl­tődni, kikapcsolódni. Nem mellékesen e hiány előbb-utóbb munkánkat is gátolja. Mert mennyiségét állandósíthatjuk ugyan, de vajon azonos maradhat-e a minősége, amelynek inkább folytonosan javulnia kéne? Mennyit és hogyan dolgozunk? A sze­mélyre szóló válaszhoz kinek-kinek egves szám első személyben kell feltennie a kér­dést: „mennyit és hogyan dolgozom?" és mindjárt utána: „így helyes, így tisztessé­ges vajon?" Maros Dénes A tanácsi dolgozók ifjúsági parlamentién Hasznos javaslatok Mintegy 400 fiatal kilenc munkahelyi ifjúsági parla­mentje előzte meg a tegna­pi, Csongrád megyei tanácsi apparátusi parlamentet. amelyet az úiszegedi okta­tási központban tartottak. Dr. Búzás Péter levezető elnök megnyitó szavai után Szabó Sándor, a Csongrád megyei tanács elnöke adott szóbeli kiegészítést az előre írásban megküldött beszá­molóhoz és intézkedési terv­hez, s értékelte a munka­helyi parlamentek munkáiát is. Ezeken a vezetői beszá­molók színvonalasan, reális kópét alkottak a tanácsok közéleti munkájáról, a fia­talok helyzetéről, és az ifjú­sági törvény helyi végrehaj­tásáról. A fiatalok észrevé­teleinek, javaslatainak több­sége a munkavégzéssel ösz­A Gamma Művek — ugyancsak szovjet licenc alapján — az idén megkez­di a daganatos betegséaek kimutatására alkalmas kor­szerű műszerek, az úgyneve­zett profilscannerek gyártá­sát. A műszer — a vizsgált személv szervezetébe iutta­tott izotóp segítségével — a testen végighaladva 2—3 perc alatt feltérképezi azo­kat a pontokat, ahol izotóp­dúsulás keletkezik. Ezzel jelzi a kezelőorvosnak, hogy melv testrészeket kell gam­makamerával alaposabb v'zsgálat alá venni. Jelenleg a pióbasorozat dokumentá­cióját készítik elő. s meg­kezdték a gyártósor szerszá­mozását. A szovjet műszer Á közművelődésről Javultak a közművelődés feltételei, számos új kezde­menyezés született — álla­pította meg az Országos Közművelődési Tanács pén­teken, a Parlamentben tar­tott ülésén, amelyen Aczél G]iörgy v miniszterelnök-he­lyettes elnökletével a köz­művelődési törvény végre­hajtásának tapasztalatait vi­tatta meg. Amint Hanga Mária művelődési miniszter­helyettes előterjesztéséből és a vitában kitűnt, kezd meg­valósulni az 1976 évi tör­vényben megfogalmazott alapelv, a társadalmi, állam­polgári aktivitásra écítő. ny'tott. korszerű művelődés piogramja. Az eredmények azonban az igényeknél. a követelményeknél, s talán a lehetőségeknél is szerényeb­bek. Az. OKT plénuma megerő­sítette az előterjesztésben megfogalmazott megállapí­tást. a gazdasági és társa­dalmi fejlődés fontos felté­tele a műveltség megfelelő alakulása, és ennek érdeké­ben a helyes közművelődési szemlélet és gyakorlat to­vábbi erősítése szükséges. Felhívta a figyelmet: a köz­művelődés egész hálózata nagy felelősséggel vegyen reszt az életmód alakításá­ban, a műveltség, a tudás ".v ntélyének emelésében, a közösségi gondolkodás és nigatartás formálásában, széles körben ismertessék a közművelési tevékenység ta­pasztalatait. a művészeti és kulturális szervezetek, intéz­mények időnként tekintsék át tevékenységüket. feladatai­kai. (MTI) szefüggő kérdésekről. a kép­zésről és továbbképzésről, valamint munkájuk haté­konyságának növeléséről szóltak. Hiszen a tanácsok­nál dolgozó fiatalok elége­dettek lehetnek munkakö­rükkel, támogatják őket a továbbtanulásban (jelenleg közel 200 fiatal tanul szer­vezett állami, politikai okta­tás keretében). A vitában Bajomi Nagy László (Szentes) kért első­ként szót. Felhívta a figyel­met arra. hogy sok még a párhuzamos munkavégzés. Ez a tapasztalható bürok­ratikus ügyintézés egvik oka. A jogszabályok alkalmassá­gáról a gyakorlati szakembe­rek véleménye sem elhanya­golható. Dr. Bozsó Miklós (Szeged) a KlSZ-szervezeté­nek nevében felajánlotta, hogy a szegediek szívesen rendeznének szakmai tudo­mányos konferenciát. Sar­nyai Mária (Szeged) el­mondta. hogy a pályakezdők beilleszkedési gondjain számtalan módon lehet se­gíteni, például kiscsoportos elbeszélgetésekkel is. amit náluk vezettek be. Dr. Ka­tona András (Csongrád me­gyei tanács) a fiatalok ön­álló otthonteremtésének ú.abb lehetőségét ismertet­te, a szobabérlők háza akci­ót A szobabérlők házát a tanács létesítené, a megyei KISZ-bizottság védnökséget vállalna fölötte, a DÉLÉP KISZ-esei vállalnák a kivi­telező szerepét. A terv meg­valósulásáért sokat tehetné­nek a tanácsi apparátus fia­taljai is. Papp István (Me­gve Illetékhivatal) arról szá­molhatott be. hogy munka­helyér. tíz nap alatt végzik az ügyintézést, s e jelentős s kerhez a fiatalok is hozzá­járultak. Bódi György, a KISZ KB tagja, a Csongrád megyei KISZ-bizottság első titkára ismertette a megyei bizottság véleményét az írá­sos dokumentumokról. Meg­felelőnek tartják azokat. s különösen az intézkedési ter­vet. amely biztosíthatja az ifjúságpolitikai célok valóra­vúltását. Darázs Sándor (Sándorfalva) kérte. hogy kapjanak a fiatalok kedvez­ményeket a községi magán­erős családi házak építésé­hez Szóvá tette, hogy kevés a 31 forintos napidíi. vala­mim azt is. hogy sajnos a jogászok, tapasztalatuk sze­rint a községeket csak ugró­deszkának tekintik. A tanácskozáson szót kért Patkó Imre, a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatalának osztályvezetője is. Elmond­ta. felülvizsgálják a tanács­akadémiát. végzettek tovább­tanulási lehetőségeit, a kü­lönbözeti vizsgák rendszerét. Az Alkotó ifjúság pályázaton díjazott dolgozatokat pedig a lövőben publikájlák. Gyár­fás Mihály, a Csongrád me­gye' pártbizottság titkára el­mondta. nagv fejlődés ta­pasztalható az ifjúsági par­lamentek megszervezésében, lebonyolításában. Köszönhe­tő e-/ talán annak a közös munkának, amelyet a KISZ­esek. a szakszervezet es a pártszervek végeztek. Fel­hívta a figyelmet az ügyin­tézés (a hatósági munka) ja­vítására. A több mint. háromórás tanácskozáson, miután Szabó Sándor összefoglalta a vitát, kilenc küldöttet választottak az országos parlamentekre. * A fogyasztási szövetkeze­tek Csongrád megyei szövet­sége is tegnap tartotta ifjú­sági parlamentjét Szegeden. az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága Oktatásé Igazga­tosagán. »

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents