Délmagyarország, 1982. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-24 / 46. szám

4 Szerda, 1982. február 17. 64 Az önállóság útján Bdd vissza a babaruhát! ff Állattan és állattani kutatások ff A nagyvállalati tröszti elő­nyök es hátrányuk kita­pasztalására, összegezésére jő másfél évtized állt ren­delkezésre Mégis amikor vizsgálták miként kormanyzati szeiveink lehe­tővé tették az önállóvá vá­miatt. A start tehát eltérő tak. Mozgósító tevékenysé­kondiciókkal indította az ÚU gükkel nagymértékben hoz­jára a vállalatokat Szinte mindenütt felül­felelnek meg a veaetök — a ntűve­lasi a vallalatok eav róaze 26161,141 "z 'gazeatóheiyet­^JLEB££2r SSu^Ef " úí feladatok­htaonytalankodott, Tobb he­lyütt kezdetben az öna Husi­nak. Ennek során lehetőség nyílt több személyi változta­tás Okát, Célját sem tudták tásrri „ fÍBtal törekvő szak. egyértelműen^ megfogalmaz- ^er«k""SépíSe^i ez a divat" — vélekedtek néhányán, Így aztán az ön­állósításhoz kapcsolódó stra­tégiai célkitűzések kidolgo­zása is csak lassan kezdő­dőtt eb nek kellett vállalniuk. Az . üzemi demokrácia kü­zá.járultak ahhoz, hogy a mindennapi gazdasági teen­dőket maradéktalanul elvé­gezzék az üzemekben, műhe­lyekben. miközben az átál­lás időszakában alaposan megnőtt a gazdasági vezetés leterheltsége. Mert ml taga­dás, kezdetben az önállósu­lás gondjait, növekvő fel­ni. „Megszűnt a tröszt", munkában ~ effáraST"* fel- adatalt nem annyira a «•»»­„Központi utasítás". ..Most iemS" v^zetók '..IT**" kicserélésére. Létrehozták egyúttal azokat a funkcioná­lis osztályokat is, amelyek lünböző fórumai minden elö­korábban csak a nagyválla- ző időszaknál hatékonyab­latoknál voltak, illetve má- bó- elevenebbé vállak. Ko­ckát ürvekeztek kellően rábban a nagyvállalati sokat Igyekeztek kellően rcndszerben objektív okok megerősíteni. Mindehhez uj mlatt ls e farumok többnyi­szakembereket vettek fel, 11- re formálisak voltak. Az letve ahol lehetőség adódott, áves, gazdasági, szociális terveket a nagyvállalati ta­nácskozásokon hagyták jó­ki ezeket Esosorban a ke- vá Természetesen előtte reskedelmi osztályokat erő- megvitatták a gyáregységek nap alatt kellett felkészülni sítették meg közgazdászok- szintjén is. csakhogy ide a! Önállóságra, megteremte- tó. niackutatókkal Ennek 82 ldő rövidsége miatt álta­' PM KUW aaai'. Iában előkészítetlenül, nagv rtlenére a vártnál kisebb vonalakban kerültek e ter­Mentgégül szolgáljon per­sze. hogy a „váláshoz" rend­kívül kevés idő állt rendel. kezesre. Érthetően nem akartak az irányító szervek idő előtti felfordulást. bo­nyodalmakat okozni, így az­tán aok helyütt alig par ho­ni azoknak a hiányzó funk cióknak a szervezeti és sze­mélyi feltételeit, amelyek ko- mértékben nőtt az önállósult vek. Az érdemi munkának rábban adottak voltak a vállalatoknál az alkalma- különben sem volt nagyesé­nagyyállaLatnál, a trösztnél. Mttl letszam hiszen jórészt ]ye hiszen a döntéseket be­£ Stépélzüír'oSly^ ^ frtalékols h asznod tá- folyásolni nem igen tudták, sára törekedtek. Ezt szolgál- legfeljebb csak elfogadni. kat, erősíteni a meglevő ke­reskedelmi o* marketing osz­ta, hogy sok helyütt ezakin­Gyökeresen megváltozott a tályokat. Igazodni a nagyobb tézetek bevonáséval elkésel- helyzet a gyáregységek ön­követelményekhez. S jog a mjir önállósult raz- óiióvá válásával. Az üzemi szerint Intézkedni sem tud tak 1981 január, illetve 1982 tették a már önállósult gaz- állóvá dasági egyuég működési és demokrácia fórumai így már januárja előtt a vállalatok, szervezési szabályzatát. mivel az előkészítés idősza­kában még nem váltak hi­vatalosan önállóvá. De minden szabályzatnál hatékonyabbnak bjaonyult, hogy az önnállóvá vált vál­A nagyvállalatokból ktlé­pett egysegeknek a legtöbb lalatoknal mindenekelőtt gondot a vagyon meg oszt a- dolgozok ja bizonyítani akar. teljes egészében és hatéko­nyan betölthetik hivatásu­kat. S ez volt, s ma is ga­ranciája annak az optimiz­musnak, amely általános jel­lemzőjük az önállósult vál­*a okozta, amely a további munkának, a talponmara­dusnak egyik dúntö feltéte­le. Ráadásul, a vagyonmeg­osztás rendkívül hosszadal­mas művelet volt, Alapja ugyanis a mérleg. amit elő­zőleg el kellett keszíteni. Er­re pedig rendszerint az ön­állóvu válás után két-három hónappal került sor. Nagy vitákra adott alkalmat a megosztási elvek kialakítása is. Mert mindenütt érdek­összeütközeseket okozott a fejlesztési hitelkötelezettsé­gek, az alapok, a forgóesz­köz-állomány megosztása. Nehezen sikerült megegyez­ni abban, hogy például • fejlesztési hiteltartozasokat teherviselés, termelőképes­ség arányában, vagy a hitel­ből való részesedés szerint osszák meg. Ráadásul a leg­több felbomlott nagyválla­lat súlyos fejlesztési alaphl­ánnyal küzdött, tehát elvi­leg szétosztani valója sem volt. A vagyonmegosztási vi­tákban akadlak, akik kemé­nyen talpukra álltak — az előző év kiemelkedő ered­ményeire hivatkozva —, s a továbbképzéshez megfelelő anyagi alapokat követeltek, s kaptak meg a nagyvállalat­tól. Mondván, ez utóbbinak már igazán mindegy, hogy mekkora az alaphiánya. Má­sok viszont mérsékeltebb ál­láspontra helyezkedtek — jobb a békesség alapon —. s az elviselhet őség határáig átvettek némi adósságot a nagyvállalattól, vagy a,„ba­baruhának" csak egy részére tartottak Igényt. A „se ha­rag, se pémz"-szerű elválás után. az önállóság útjára lé­pett vállalatoknak minde­nekelőtt pénzügyi bizonyta­lanságokkal kellett szembe­nézniük. Részben a korábbi pénzügyi kötelezettségeik, vagy az előforduló vesztesé­gek miatt, amelyeket koráb­ban a nagyvállalat kiegyen­lített. Részben az önállóság­gal Járó készletnövekedés terhei. Illetve a nem éppen vagyonmegosztás ták: képesek saját lábukon lalatnak a „mély vízben" ls, megállni, pátyolgatna, tá­masz nélkül is sikeresen megoldani feladataikat. A gazdasági vezetés mellé el­sőként az üzemi pártszer­vek, pártbizottságok álltak, amelyek már az előkészítés időszakóban is elvi, és egy­úttal operatív segítséget ad­ahol másképpen, az eddigi­ektől eltérően kell „úszni­uk". alkalmazkodniuk a vál­tozó és új viszonyokhoz, kö­vetelményekhez. Andráasy Antal (Következik: Sír-nevet alapon) Az állattanról nem is olyan régen, az a közhiede­lem volt elterjedve, hogy nem egyéb, mint néhány magasabbrendű állatnak jól, rosszul való leírása, haszná­nak, kárának és életmódjá­nak kurta megnevezése, amelyet a középiskolában akármilyen képzettségű ta­nár taníthat és valóban ta­nított is. Arról, hogy az ál­latnak van szíve, van agya, mája és veséje, hogy ezek hol vannak, milyenek, hogy működnek, és az állati élet egésze szempontjából milyen jelentőséggel bírnak, hogy ezek a magasabbrendű álla­tok szervezetében az ember hasonló szerveivel szinte tel­jesen megegyeznek, a régi középiskolákban, amilyenbe én is jártam, szóba sem ke­rültek. Igaz, hogy altkor ezek a szervek és a többiek is a mai ismeretekhez ké­pest, szinte ismeretlenek voltak. De arra, ami ismert volt és ahogy ismert volt, arra abban az Időben ls na­gyobb súlyt lehetett volna és kellett volna helyezni, mert ez a középiskola pad­jaitól meglehetősen távol maradt Ahogy ma látjuk és tud­juk az állattan tárgyában, kultivált ága, a viselkedés- az elmúlt néhány évtized tan az etológia, továbbá az alatt ebben a vonatkozásban örökléstan a genetika, a vi- mit tettek azok, akik ezek­zek életével foglalkozó hyd- kel törődtek, ezekről gon­robiológia és a származástan a filogenesis. Tárgyalásom menetét az összehasonlító anatómiával és az összehasonlító szövet­tannal kezdem, mert vallom és hirdetem, hogy minden biológiai kutatómunkának alapja az alaktan, a morfo­lugia. Éneikül nincsen mű­ködés, nincsen egészség és nincs élet. A morfológiai alapok megváltozása hozza magával a funkcióváltozást és ez a betegséget. Ez az egymásba kapcsolódó, egy­mástól elválaszthatatlan tár­sulás az, amiben mindenki magára ismer, mert ez az élet és ez maga az ember. Ha a szívizomzat degenerá­lódik, esik a vérrtyomáa, ha az agy nem kap elég vért, nem működik az idegrend­szer, kiesések állnak be a vese életében, akadozik a szellemi munka és zavar áll be a mozgásszervek műkö­doskodtak, az eredmények hol, miben és hogyan szü­lettek, annak a felsorolásá­ra nem vállalkozhatom, mert ez nagyon messzire vezetne. Egyet azonban szeretnék hangsúlyozni, és ez az, hogy mindaz, ami ma a kórhá­zakban, ' a rendelőintézetek­ben, a klinikákon, az egész­ség megtartása és a beteg­ségek gyógyítása területén végbemegy és végbemehet, az emberi szervezet adottsá­gain kivül, ezeknek és csak ezeknek köszönhető. Különö­sen ki kell emelnem az ideg­rendszeri és gyógyszertani kutatásokat, amelyek világ­viszonylatban is az élvonal­ban vannak. Hogy ezek a kutatások mit köszönhetnek az elmúlt évtizedeknek, azt mindenki tudja, aki ezekkel a tudományágakkal foglal­kozik, de tudják mások is, akik az elért tudományos eredményeknek az áldásait élvezik. Köszönhetik a mun­alapja a logikus gondolko­dásnak, az értelmes cseleke­deteknek, az egybehangolt mozgásoknak és a nyugodt, békés világszemléletnek. Ez anyagában, tartalmában, je- az, ami tájékozódást nyújt lenében és jövőjében hatal. a múltról, áttekintést ad a mas, értelmében és értéké- jelenről és járható utat mű­ben felbecsülhetetlen egzakt tat a jövőre. Az épségben tudnmánii. Minden biológiai és harmóniában működő désében. Az ép morfológia A ^ I"" nionio o tóaiu,,. kalehetőségef, elsosorban pe­tudomány alapja, anyaga, irányítója és magyarázója. Ágazatéi, amelyek ma köz* kézen forognak, két nagy csoportba sorolhatók. Az egyikbe tartozik az összeha­sonlító anatómia, az össze­hasonlító szövettan, az ösz­szehasonlftó élettan és a kísérleti állattan. Ezekhez elválaszthatatlanul kapcso­lódik a gyógyszerismeret, a gyógyszertan és a gyógy­szerhatástan. A második csoportba -tar­toznak a rendszerező ágaza­tok. Ezekbe sorolhatók az állatrendszertan, az állat­háztartástan az oekológia, és ennek mostanában erősen Á dolgozók szabadságáról gának uj szabályairól deklődik B. F.-né szegedi olvasónk. Art kérdezi Igaz-e, hogy megnőtt az alapszabadság, tehát a fia­tal dolgozók eleve több szabadságot kapnak, mint eddig. Kéri: ismertessük az új szabályozást. Valóban a nemzetközi szer­ződésnek megfelelően az úi A dolgozók szabadsága- vező ez a változás. amelv A felső határ számszerűleg részükre az eddigi , két hét azonos maradt az eddigivel, szabadságukhoz képest egy ténylegesen azonban —> a teljes naptári hét sgabadság- heti szabadnap beszámitásá­növekedést jelent. nak megszüntetése folytán A munkaviszonyban töltött — a huszonnégy munkanap idő alapján járó pótszabad- szabadság 1982. január 1-től ság biztosítja, hogv a dolgo- egy nap híján öt hét sza­zak évi szabadságideje a badságot biztosít az eddigi munkaviszonyban töltött idő maximális négy héttel szem, függvényében emelkedjék. A ben. ígv a szabadság alsó jogszabály eddig minden határának az alapszabadság­rendelkezések biztosítják, munkaviszonyban töltött két nak egyhetes emelése mel­hogy jninden dolgozónak aki év után egv, de évenként lett az évi szabadság fejső egész évben munkaviszony- legfeljebb tizenkét munka- határa ls majdnem egv hét­ban ál 1, legkevesebb három- pótszabadságot ír elő. tel megnőtt. Az alaoszabad­heti pihenőideje legven. A Az úi rendelkezések — az ság és a munkaviszony rendelkezések kimondják, alapszabadsag emelésére te- alapján iáró pótszabadság hogy az idén január 1-től az k Intet tel — az eddigi két év címén minden dolgozó több alapszabadság mértéke tizen- helyett minden munkavi- — vagv legalább az eddigi, öt munkanap. Tekintettel ar- szonyban töltött három év vei azonos —szabadságra to­ra. hogv most már a szabad egv munkanap.. éven- gosult. Ez pedig azt. jelenti, szombatok miatt semmilyen ként legfeljebb kilenc mun- hogv ha valaki már maxi­levonást nem lehet eszközöl- kanap pótszabadságot bizto- mális pótszabadságra jogot ni. ez — az időszakra eső eítanak. szerzett, akkor az alap- és szabad szombatokkal és va- Tehát az alapszabadság és pótszabadság eavütte* mró-tó. sárnapokkal együtt tettes a munkaviszonyban töltött " ® , b naptári hetet jelent. A fiatal után járó pótszabadság k° valtozaUanül huszonnégy korosztályhoz tartozó dolgo- együttes mértéke legfeljebb munkanap, zók számára különösen ked- huszonnégy munkanap lehet. Dr. V. M szervezet látja, értékeli és élvezi az egységet a nagy természetben és ez adja fel önmagának a kínzó és vá­laszra váró kérdéseket: hon­nan, mikor, miért és hová. A magyar anatómusokat és hisztológusokat régen is ismerték és értékelték. Ered­ményeiket felhasználták szer­te a világon mindenütt, de meg kell mondanunk, hogy az elmúlt évtizedek nem­csak világjárókká tették őket, hanem előkelő helyet biztosítottak számukra a vi­lágon mindenütt, ahol tisz­telete • van a tudotruiOynak, becsülete a tárgyilagosság­nak, az emberségnek és az igazságnak. Ha a morfoló­giai tudományokhoz hozzá­vesszük a fiziológiát, a kí­sérleti állattant és a fő tö­megében ezekre épülő gyógyszerismeretet, gyógy­szertant, gyógyszerhatástant, és ezeknek emberi és állati vonatkozásait, akkor azt mondhatjuk, hogy a magyar zoológiai tudományok ezen csoportjának a kutatásai az elmúlt évtizedek alatt a ki­tűnő szakemberek kezeiben eredményesen, értékesen, itt­hon és külföldön egyaránt megbecsült és sok vonatko­zásban kiemelkedő formában folytatódtak és ez a helyzet ma is. Hogy ez így volt és így van, abban természete­sen elsősorban azoknak a szakembereknek van része, akik ezt csinálták és csi­nálják, de része van éspedig nagy, annak a helynek, ahol csinálják. Különösképpen ré­sze van azoknak, akik a munkához eszközöket, lehe­tőségeket és megfelelő kör­nyezetet biztosítottak. Hogy dig a biztonságos, nyugodt, gondolkozásra\ és cselekvés­re alkalmas légkört Kö­szönhetik azokat, akik a munkában segédkeztek, a munkatársakat, a jól. he­lyenként ragyogóan felsze­relt intézeteket, a külföldi tudományos kongresszusokat, szimpóziumokat, tanulmányi utakat, ösztöndíjakat és az itthon is rendelkezésre álló nemzetközi tudományos iro­dalmat. Köszönhetik a mo­dern és gazdag felszerelést a kitűnő műszereket ame­lyek közül nem egyre a nagy külföldi Intézetek ku­tatói is vügyakozassal te­kintenek. Ha valaki erről meggyőződést akar szerezni, jöjjön el Szegedre, menjen át a Tisza-hídon és ott néz­ze meg a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Központi Biológiai Kutató Intezetét, az új egyetemi épületet éa ebben a biológiai intézete­ket. Ezek mind az utolsó évtizedekben készültek. Ha ezt megteszi, akkor módjá­ban lesz elvégezni az ös­szehasonlítást vagy ha erre nincsen megfelelő alapja, akkor elégedjék meg azzal, hogy Ilyeneket még soha sem látott, de elkepzelni sem tudott. Sokat jártam a nagy vi­lágban — mint Homeros mondja Odysszeájában, sok ember városát lattam és gondolkozását megismertem, — de szebb és jobban fel­szerelt kutató Intézetet, mint) az újszegedi Biológiai Köz­pont, sehol sem láttam. De ha valaki megnézi ugyan­csak túl a Tiszán az Össze-S hasonlító Élettani Intézetet és a Mikrobiológiai Intéze­tet, akkor azt mondhatja, amit az én volt intézetemre a szegedi egyetemi állattani és biológiai' intézetre mond­tak a gyakorta megforduló külföldi szakemberek, hogy ez nem magyar, hanem vi­lágintézet. Dr. Ábrahám Ambrus (Folytatjuk) Fékbetét­ragasztós minden típusú dobfékhez, kuplungtárcsa­felújítás. azonnali cserével. Zóai Mihály géplakatos. Domaszék, Tanya »Ti. Lakást Szeged. Lenin krt. íi. AZ MHSZ GÉPJARMÜ1SKOLÁJA személygépkocsi-vezetői tanfolyamot indít 1982. március 4-én. Tandíjfizetés részletre is lehetséges. ügyfélfogadás: Szeged, Kossuth L. sgt. 29 8—16 óráig, 8—14 óráig. Csütörtöki vásár a DELTÁNÁL! Nyitástól zárásig wm®*1* Héttőtől péntekig: szombaton: SOZ-os árenggsfrcóssye! vásáro bal Szegeden, a ki jelűit boltokban: Jármtibolt: Mérev u. J5. F.LAKADASJEL7Ö HÁROMSZÖG KEREKPARVILAGITA?;I GARNITÚRA Gumibolt, Attila u. lü. FXAK ADÁSJELZŐ HÁROMSZÖG KATALYT BENZINKÁLYHA

Next

/
Thumbnails
Contents