Délmagyarország, 1982. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-19 / 42. szám

Péntek, 1982, február 19. 7 Biztonságos vízvédelem Az ATIYIZIG sajtótájékoztatója 'Az utóbbi évek látványos feladatait immár maga mö­gött tudhatja az Alsó-Tisza­vidéki Vízügyi Igazgatóság. Befejeződött a szegedi part­fal építése, elkészült az ár­vízi emlékmű — és a szö­kőkút, kiépítették a Maty­éri tározót. Ezután — mon­dotta az igazgatóság tegnap délelőtt tartott sajtótájékoz­tatóján dr. Simády Béla igazgató, a kevésbé látvá­nyos feladatok időszaka kö­vetkezik. Befejeződik idén az 1972­ben indult — az 1970-es ár­víz tapasztalatai alapján ki­dolgozott — árvízvédelmi rendszer kiépítése. A külön­böző töltésépítési munkála­toknak eredményeként 800­ról 900 centiméterre emel­ték az árvízvédelmi szintet, így ma már a korábbinál egy méterrel magasabb víz­állásnál kell csak elrendelni a harmadfokú készültséget. (900 centiméter fölötti víz­állást 1919-ben. 1932-ben és 1970-ben mértek Szegeden, és környékén; a mai, meg­erősített töltésekkel tehát mindössze háromszor lett volna szükség harmadfokú árvízvédelmi készültségre — hallottuk a tájékoztatón.) A biztonság fokozása mellett az is lényeges, hogy a kor­szerű árvízvédelmi rendszer­nek köszönhetően jelentősen csökkennek a készültséggel járó költségek. Nemcsak az árvízvédelem, a vízrendezés is fontos fel­adata az igazgatóságnak. A vízrendezés keretében rötii­desen befejeződik a Maros bal parti belvízvédelmi rendszerének kiépítése, a mátyáshalmi, a tótkomlósi és a szárazéri főcsatorna, a vekeréri tározó fejlesztése. Megkezdődik idén a gyálai holtág rendezése. Megszün­tetik, azaz betemetik a holt­ág hattyasi részét, jelentős területet adva vissza a me­zőgazdaságnak. A vízrende­zésben — így a belvíz el­leni küzdelemben — a leg­modernebb technológiát al­kalmazza az igazgatóság, az úgynevezett dréncsövezést. Az eljárás lényege, hogy föld alatti csöveken vezetik el a talajból a felesleges vi­zet. Szeged nemcsak a folyók, a Tisza és a Maros, hanem a holtágak, a tározók, a hé­vizek városa is. Az álló vi­zek pedig fokozottan érzéke­nyek a szennyezésre, egye­bek között a hévizekből származó úgynevezett csur­galékanyagokra. A víz jó minőségének biztosítását ugyancsak fontos feladatá­nak tekinti az igazgatóság. Évente 300 millió forintot fordíthatnak építkezésre. Tervezik egyebek között, hogy hajótározó egységet lé­tesítenek a világbajnokságok megrendezésére is alkalmas Maty-éri tározó mellett. Március 31-től —hallottuk — feltehetően itt készül fel a Szegeden rendezendő evezős férfi IBV-re a szovjet eve­zős válogatott. Mária Ferenc látogatása Tegnap, csütörtökön dél­után dr. Márta Ferenc, az MSZMP KB tagja, az MTA Központi Kémiai Kutató­intézetének főigazgatója, az Akadémia elnökségének tagja Csongrád megyébe lá­togatott. Szegeden az MSZMP Csongrád me­gyei Bizottsága székhá­zában dr. Koncn János, a megyei pártbizottság titkára és dr. Székely Sándor, a városi pártbizott­ság titkára fogadták és megbeszélést folytattak vele időszerű tudománypolitikai kérdésekről. Márta Ferenc ezután a szegedi szalámi­gyárban rendezett pártna­pon előadást tartott idősze­rű gazdaságpolitikai kérdé­sekről és gazdasági építő­munkánk idei feladatairól. Tárgyalt a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki ülésén tu­domásul vette, hogy a Hazafias Népfront megalapította a Fogyasztók Országos Ta­nácsát. Az új szervezetnek — amely a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsa mellett működik majd — fő feladata, hogy telje­sebbé tegye a fogyasztók érdekeinek kép­viseletét és védelmét. A kormány jelentést hallgatott meg azokról az állami intézkedést igénylő ja­vaslatokról, amelyek a mezőgazdasági szö­vetkezetek IV.. az ipari szövetkezetek VIII. és a fogyasztási szövetkezetek IX. kong­resszusán hangzottak el. Felhívta a mi­nisztereket és az országos hatáskörű szer­vek vezetőit, hogy vizsgálják meg a javas­latok megvalósításának lehetőségét, és az eredményről értesítsék az országos taná­csok elnökeit. A Minisztertanács jóvá­hagyta a TOT, az OKISZ, valamint a SZÖVOSZ alapszabályának módosítását. A kormány a Gazdasági Bizottság tájé­koztatója alapján áttekintette az energia­gazdálkodási program 1981. évre előirt feladatainak teljesítését. Megállapította, hogy az elmúlt évben biztató eredmények születtek, de a program gyorsított végre­hajtásához fokozni kell a tervszerűséget, ezért felhívta a minisztereket, az orszá­gos hatáskörű szervek és a tanácsok veze­tőit, hogy fordítasanak gondot a külön­böző területeken folyó munkák folyamatos összehangolására és tegyék rendszeressé az ellenőrzést. (MTI) Társulás Vissza kell állítani a do­hánytermelés régi rangját Heves mesvében. Ezt a célt tűzte maga elé az a dohánytermesztési társulás, amelynek alapításáról csü­törtökön írtak alá szerződést Egerben. Résztvevői a káli Károlyi Mihály Termelőszö­vetkezet, a dunántúli és a Duna—Tisza közi fermentáló vállalat és az Egri Dohány­gyár. A társulás átfogja az egész munkafolyamatot a vetőmag előállítástól a ter­melésen és a kezelésen át a feldolgozásig közvetlen ér­dekeltségi kapcsolatot teremt a termelőüzem, a fermentá­ló vállalat, valamint a do­hánygyár között Tanácsok, járművezetőknek Zöldhullám a Nagykörúton Tervegyeztetés (Folytatás az 1. oldalról.) sokan ódzkodnak ettől. Pe­dig az ide-oda szállítás költ­ségei nagyon megnövelik a kiadásokat. A parlagföldek kevesebb gondot okoznak, s ez is jó jel a jövőre nézve. Több szerves trágyát hasz­nálnak a gazdaságok, és a mútrágyaadagokat is a tán­anvagvizsgálatra alapozzák. Szólt a kisgazdaságok sze­repéről is. A téeszek, szak­szövetkezetek. nemcsak föl­vásárolják a megtermett portékát, hanem segítik is a termelőket, tanácsokkal. a gazdálkodáshoz szükséges anyagokkal. A fölvetett kérdésekre a minisztérium illetékes osz­tályainak képviselői vála­szoltak. maid Lakatos Ti­bor miniszterhelyettes ösz­szegezte a hallottakat. Elis­merően szólt a megyei aaz­daságok munkáidról, s az idei feladatok megvalósítá­sához segítséget ígért A délelőtti megbeszélés Szabó Sándor zárszavával ért véget. * Délután aktívaértekezleten a gazdaságok vezetőinek felvásárló és szolgáltató vál­lalatok, intézmények igazga­tóinak. párttitkárainak Szi­lágyi Ernő. a Csongrád me­gyei tanács vb mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztályá­nak vezetője tartott előadást a megye mezőgazdasága előtt álló feladatokról. Tö­rök Imrének, a makói Kos­suth Tsz termelési elnökhe­lyettesének hozzászólása után Lakatos Tibor beszélt a magyar mezőgazdaság egé­szének idei terveiről, lehető­ségeiről. feladatairól. Komoly feladat hárul 1982-ben a mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra: a fe­szült nemzetközi légkör a íazdasági kapcsolatokat is megnehezíti. Hazánkat is sújtják egyes tőkés orszá­goknak a kereskedelmi kap­csolatokat nehezítő intézke­dései. amelyek nemcsak po­litikai, hanem esetenként gazdasági megfontolásokból is születnek. Ebben a hely­zetben is jó külkereskedel­mi eredményeket ért «l az elmúlt évben a magyar élel­miszeripar. Esetenként más ágazatok helyett is az ag­rárgazdaság termelte meg a külpiaci bevételeket. Bár a mezőgazdaság nem kíván más helyett dolgozni, azt világo­san látni kell, hogy a piaco­kon azt kell értékesíteni, amire kereslet van. Terme­lési szerkezetünket ennek megfelelően kell átalakítani. Stratégiai termék például a gabona: a tervek szerint 1982-ben közel 16 millió ton­nányit kell belőle termelni Magyarországon. A miniszterhelyettes érté­kelése szerint a kedvezőtlen időjárású 1981-es évben, a szigorodó szabályozók mel­lett is jelentősen növekedett a gazdaságok nyeresége, s ez azt jelenti, jelentős tartalé­kok vannak még a mezőgaz­daságban. Még a jól gazdál­kodó nagyüzemekben is leg­alább 20—25 százalékosak ezek a hasznosítható tarta­lékok. a gyengébbekben pe­dig elérik a 40—50 százalé­kot is. Mindez a népgazda­ságnak is nagy tartaléka; nem szemrehányással kell tehát szólni róla. hanem a jövőben megkeresni a mó­dot, hogy föltárják ezeket a tartalékokat. Drágán termel a magyar mezőgazdaság, s a termelési ráfordításokban is igen na­gyok a különbségek az egyes gazdaságok között. Van olyan termelőszövetke­zet. amely két forint nyolc­van fillérért termel meg 1 kiló almát, míg a másik ke­rek 6 forintért. A szocialista piac valamivel jobban elis­meri az árakban a ráfordí­tásokat, ám nekünk ez nem lehet mentség. Főként akkor nem. amikor termékeinkkel tőkés piacokra is szeretnénk betörni, ahol inkább védő­vámokkal akadályozzák az értékesítést, minthogv meg­fizetnék a mi amúgy is in­dokolatlanul magas ráfordí­tásainkat.. A sok költség per­sze nem egyedül a gyü­mölcstermesztésre jellemző. Az állattenyésztésben példá­ul még mindig nagy lehető­ségeket rejt az elhullás mér­séklése, a tej hozamok növe­lése. Mindent összevetve 4— 5 százalékkal kell növelni a mezőgazdasági termelést. Ez nagyon nehéz, de teljesíthe­tő feladat: a termelők és fel. dolgozók összefogásával, az eddigieknél is pontosabb munkával megvalósítható. A mezőgazdászok aktíva­értekezlete Szabó Jánosné zárszavával ért véget. Az információ, amelyet közhírré szeretnénk most tenni, röviden csupán ennyi: tegnap óta a Nagykörúton, a Szilléri sugárúti keresztező­déstől az Attila utcáig egye­nesen haladó járművek, öt­ven kilométeres sebességgel végig zöldhullámot kapnak, a csaknem kétkilométeres utat megállás nélkül tehetik meg. Tekintettel azonban ar­ra. hogy ez a forgalmi vál­tozás lényege jellegében és 1 jelentőségében fontosabb a csak tudomásul veendő hí­rek tartalmánál, indokoltnak látszik bővebben is szólnunk a zöldhullám sajátosságairól. A részleges zöldhullám előnyeit a Kossuth Lajos su­gárút és az Attila utca kö­zött eddig is élvezhették, ta­pasztalhatták a szegedi jár­művezetők. A városi tanács és a KPM Közúti Igazgató­ságának közös beruházásá­ban és a Vilati kivitelezésé­ben most elkészült, tegnap óta működő kilenc jelzőlám­pa összehangolt rendszere időben, üzemanyagban pon­tosan ki sem fejezhető meg­takarítást eredményez. A je­lenlegi üzemmód egy hóna­pig kísérletinek számít: eset­leges módosításokra ugyanis szükség lehet, attól függően, mit mutatnak majd a for­galomszámlálási adatok, s mennyire sajátítják el a jár­művezetők a zöldhull^mban alkalmazandó vezetési sti­Születésnapi üdvözlés Képünkön (balról jobbra): dr. Koncz János, Sohajda Antal, dr. Székely Sándor Tegnap, jpsütörtökön a városi pártbizottság székházában bensőséges ünnepségen köszöntötték a munkásmozgalom régi harcosát. Sohajda Antalt. 85. születésnapja alkalmából. Sohajda Antal, aki a Szocialista Hazáért Érdemrend, a Munka Érdemérem, a Munka Érdemrend arany fokozata, a I Felszabadulási Jubileumi Emlékérem tulajdnosa. 1919 óta ' tagja a pártnak. Részt vett többek között Baján a szak­szervezet újjászervezésében, az új munkásotthon létreho­zásában. Aktív mozgalmi tevékenysége miatt 1944 márciu­sában Ricsére internálták A felszabadulást követően részt vett a bajai MKP megalakításában. A bajai áramszolgál­tató vállalattól ment nyugdíjba. 1960-ban. A születésnapi megemlékezésen a megyei pártbizottság emléklapját dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titká­ra, a városi pártbizottság emlékplakettjét és a vörös szeg­fúcsokrot dr. Székely Sándor, a városi pártbizottság titká­ra adta át Sohajda Antalnak. lust. A kilenc összehangolt lámpa egyébként tulajdon­képpen tíz. A Hajós utcai kereszteződésben is zöldet kapnak ugyanis a kanyarodó járművek, s így lényegében a Marx tértől a Csillag té­rig zavartalan az útjuk. De csak akkor, ha indokolatla­nul késlekedő indítással, az ajánlottnál lassabb haladás­sal nem gátolják a mögöttük haladókat Aki ugyanis nincs tekintettel közlekedési part­nereire, értelmetlen sávvál­tással, bizonytalankodással fékezésre kényszeríti az azo­nos tempóval haladó jármű­folyamot, az nem csupán ön­magát zárja ki a zöldhul­lámból, hanem miatta „ki­esnek" a lendületből a töb­biek is. A közlekedésszerve­zők jótanácsait ezért érde­mes megfogadni: a belső for­galmi sávban csak az halad­jon, akinek kocsija bírja a tempót. A kerékpárokat, ké­zikocsit tolókat, lovas kocsi­kat ki is tiltották a Nagy­körút egy részéről, de a ta­nulóvezetőknek, teherautó­soknak, traktorosoknak min­denképpen a szélső sávok valamelyikében van a he­lyük! Érdemes ezentúl válogatni a két híd közül is: a Nagy­körúton, s az új hídon sok­kal gyorsabban át lehet jut­ni Újszegedre. A gyorsasá­got egyébként a várakozási lehetőségek felülvizsgálatá­val is segítik majd a szak­emberek: ha a Nagykörúton túlságosan lelassítják a par­koló járművek a forgalmat, akkor a keresztező mellék­utcákba „terelik" a várako­zókat. (Aki teheti, lehetőleg már most mellékutcában hagyja járművét!) A zöldhullámról a gyalo­gosok sem feledkezhetnek meg, ezt egy példával szem­léltetjük. A József Attila és a Csongrádi sugárúti lámpák felől érkező jármúsorok kö­rülbelül a Juhász Gvula ut­cánál találkoznak. Lehetet­lenség a járművek között gyalogosan átkelni a Nagy­körúton. A gyalogosoknak tehát csupán a néhány má­sodpercet kell türelemmel kivárniuk, amíg mindkét irányban eltávolodnak a jár­művek, s azután már zavar­talanul keresztezhetik az út­testet — a következő zöld­jelzésig ugyanis körülbelül másfél perc telik el. A Nagykörúton haladó menetrend szerinti autóbu­szoknak egyelőre nem ked­vez a zöldhullám. (Beállnak a megállóba, időt vesztenek.) Ezért az első hónap tapasz­talatai után döntenek a köz­lekedésszervezők arról, le­gyen-e buszsáv a Nagykör­úton, s kiegészítsék-e a je­lenlegi berendezéseket úgy­nevezett „busz-jelzőlámpák­kal". Ezek. aráikor a többi járműnek már tilosat jelez­nek, az autóbuszokat még beengedik a kereszteződésbe. (Budapesten bevált ez a gya­korlat, igaz. ott fegyelme­zettebbek a járművezetők!) Behajtani a tilosba Persze már most sem érdemes: az egyik lámpánál talán még átcsúszik a jármú, de a kö­vetkezőnél már úgyis piros jelzés fogadja, meg kell vár­nia. míg ismét vált a lámpa. Hogy ez mikor következik be. a visszapillantó tükörből látható: ha a hátunk mö­götti lámpánál indul az első jármú, mi is sebességbe kap­colhatunk, mert másodper­cek múlva zöldet kapunk. Jó tudni: a lámpák annyi jármúvet engednek be a ke­reszteződésbe. amennyit ki is tudnak engedni, de lassító tényezőkkel azért számolni kell... Aki tehát már a sor végére került, figyeljen, át tud-e még ujtni. (Balesetve­szélyes ugvanis. ha az utolsó előtti koc6i vezetője már fé­kez. de a sereghajtó még gázt ad!) Végezetül még egy jóta­nács: aki a nagyvárosi köz­lekedés Szegeden most meg­valósult újdonságát ki akar­ja próbálni lehetőleg ne a legforgalmasabb időben kel­jen útra. A zöldhullámhap való közlekedést meg kell tanulni, igaz. de erre a csúcsforgalom nem alkal­mas. Hogv elönveit élvezhes­sük. az eddiginél több ru­galmasságra és figyelemre, gyakorlottságra lesz szükség — ez utóbbi megszerezhető. A csendesebb esti órákban. Egy hónapig éjszaka is mű­ködnek ezért a lámpák. P. K. Emlékezés Jancsik Ferencre Jancsik Ferenc vaseszter­gályos. vörösgárdista, az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt magyar cso­portjának tagja, a Kommu­nisták Magyarországi Párt­jának egyik alapítója, szü­letésének 100. évfordulója alkalmából koszorúzási ün­nepséget rendeztek csütör­tökön, a Mező Imre úti te­mető munkásmozgalmi pan­teonjában elhelyezett em­léktáblájánál. A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága nevében Berecz Frigyes és Juhász. Lajosné koszorúzott. A Hon­védelmi Minisztérium kép­viseletében Szűcs Ferenc és Nárai István vezérőrnagyok helyezték el a kegyelet vi­rágait. A Magyar Ellenál­lók. Antifasiszták Szövetsé­ge részéről Nagy Gábor és Fazekas Imre, a vas-, fém­es villamosenergia-ipari dol­gozók szakszervezete nevéT ben Borovszky Ambrus és Herczeg Károly koszorúzott. Elhozták a megen- 'ékezés vi­rágait családjának tagjai, volt harcostársai is. Az évforduló alkalmából emléktáblát lepleztek le a XIX. kerületi Jancsik utca 2—4. számú ház falán. Az. ünnepségek az Inter­nacionálé hangjaival értek véget. (MTI) I

Next

/
Thumbnails
Contents