Délmagyarország, 1982. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-18 / 41. szám

CsfltKrtflk. 1982. február 18. Folytatta tanácskozását í 3flV!il,, 4 - -j-. ixBi , amaovsr-boisar a madrsdi talalkozo eovínniiuts • Madrid (MTI) Az Egyesült Államok és néhány más ország küldött­ségének azt a magatartását. Iiogy továbbra is főleg a lengyel helyzetről beszél, nek, t-lesen visszautasította a madridi találkozó szerdai ülésén elhangzott tálazólalá­aaban Wlodzimierz Konars­M. a lengyel küldöttség he­lyette* vezetőie. Az ülés Végén. a válasz­adás jogán elhangzott és utána sajtóértekezleten Is­mertetett felszólalásában Konarskl rámutatott: — Miközben egyre több ország küldötte a Helsinki­ben elkezdett folynmot foly­tatása mellett s/áll síkra és a madridi találkozó ered­ményes befejezését követeli a semleges és el nem köte­lezett országok záródoku­mentum-tervezete alapján, vannak egyes NATO-tagor­azágok, amelyeknek kül­döttségei csak Lengyelor­szágról beszélnék. Ezek az országok szeretnék a kon­frontáció politikáját ráeről­tetni a madridi találkozóra. hogy ne tudják folytatni a párbeszédet. Az ilyen poli­tika egyetlen eélja a mad­ridi találkozó felrobbantása. — Nem lehet elfogadni azt az érvelést, hogy egyet­len ország válsága lehetet­lenné teheti a találkozón részt vevő 35 ország bizton­sága és együttműködése problémáinak megoldását. A lengyel népnek ahhoz, hogy kijusson a váltéiból, pozi­tív ei-edménvek;* van szük­sége a madridi találkozón. Az amerikai küldöttség a találkozó és az európai együttműködés megbénításá­ra puszta ürügynek használ­ja fel a lengyel helyzetet Ma Európában három or­szágban van érvényben szükségállapot, de Ők ismé­telten csak egy országról beszélnek. pedig a három or­szág közül kettőben. Észak­Írországban és Törökország­ban, már évekkel a szük­ségállapot lengyelországi el­rendelése előtt bevezették a rendkívüli állapotot Az angol küldöttség v*te­tőjének felszólalására vála­szolva. a lenavel küldött rámutatott, miért nem al­kalmazták vajon Ok maguk És zak-irországban azt a „megbékélési politikát', amelyet l^enavelorszóanak ajánlanak. S a lenavel mun­kások szociális jogait, mun­kalehetőségeit számonkérd belga nagykövetnek a fi­gyelmét viszont arra hívta fel. hogy miért nem a munkahelyük védelmében tüntető belga acélipari mun­kásokról és az ellenük mi­nap intézett rendörrohamról beszél? A lengyel küldött ség nem szándékozott ilyen problémákat felvetni a ta­lálkozón, de nem lehet ket­tős mércével mórni. A találkozó vitájában fel. szólaló W. Wilberforct nagykövet brit küldött han. goztattfc ugyan a Helsinki, ben megkezdett folyamat fenntai-táeáriak tontuswaai. felszólalása legnagyobb ré­szében mégis a lengyelor. szági helyzettel foglalkozott, felemlítette még nz Afga­nisztánnak nyű Itmt szovjet segítségnyújtást, és az em­beri jogok általános meg­sértését egyes országokban. Ignác Golob jugoszláv külügyminiszter-helyettes felszólalásában aggodálmát juttatta kifejezésre. hogy a találkozó vitája eltávolodott tulajdonképpeni céljától, és erőfeszítéseket követelt a semlegeaek és az el nem kö­telezettek tervezete alapján a madridi találkozó eredmé­nyes befejezésére. A küldöttségek megálla­podtak abban, hogv a leg­közelebbi teljes ülést pén­teken tartják, s ekkor dön­tenek a találkozó lövő heti munkaprogramjáról. Román gazdaság, 1982 Az energiatermelés és a mezőgazdaság fejlesztése A jelenlegi ötéves terv terveket a rendkívüli tél beruházási ösezeget kap. ez 'Isá esztendejének ered- felborltja. A nágy ' fagyok az. ágazat, mint korábban. ménvet éWéUptét jelente- miatt á Vízi erőművek lárp- Erre peidad+í' eimOit-öi­nek Románia paídasága- zóihak szintje csökkent. a éves tervben 120,3 milliárd nak a fejtvsztcüébeh. lfraz: patakok és folyók hem szál- lejt, fordítOMstk tnerógiitodkjü az elmuú évben Is voltak lítanak megfelelő vízután- sági beruházásokra — lemaradások, különösen a pótlást, a az erőművek ter- ugyanakkor az ipar ennek mezőgazdaság maradt adós melésében újabb gondok ke- majdnem négyszeresét k«p­tervek teljesítésével, még- letkeznek. Átmeneti Jellegű- te — míg csupán az idén az. i» az előirányzatok összes- nek tekinthető a probléma, összeg majdnem eléri a 40 segél illetően olyan kép s ezen most azzáI segítenek, milliárd lejt. bontakozik ki, ami jó a la- hogy uz ország lakosságát ls Romániában magasak a po« biztosit a további mun. érintő energiakorlátozást ve- gazdasági célok és a köve­kához. Ismert tény, hogy Romá­niának fizetési mérlegében nehézségei vannak Egyes külföldi cégek visszavonták szerződéseiket. vagy elha­lasztották a hitelek megnyi­tását, más cégek a szerződé­sek megvalósításának elha­lasztását. kérték. A nyugati tTj," tőkehitelekkel kapcsolatban *n*rg"t*rm**­zettek be. Gazdasági szak- telmények. A terv. tnlköz­emberek azzal számolnak, ben rögzíti, hogy ceökkente­hogy mihelyt megindul a ni kell egyes nem hatékony magas hagyekben av olva- és igen energiaigényes ter dáa, megtelnek a tárolók, mék előállítását, lényeges magasabb lesz a Duna víz- emelkedést helyez kilátásba sz.intje is — amely a vaska- az alapszektorokban . vb la­pui vízi erőmű számára fon- mint az anyag- ea munka­tos — ea akkor ismét, meg- erőforrásokat magas fokon szokott teljesítményű lesz az hasznosítható ágazatokban. Ezektől a gazdasagl szerke­• Budapest (MTI) A magyar—bolgár eazda­sáei és műszaki-tudománvos együttműködési bizottság ülésszaka szerdán beféiezte munkáját. Az ülésszak ered­ménveiről és határozatairól Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese és Sztanis Bonev bolgár minisz­terelnők-heiveltás. a bizott­ság kát társelnöke iegvző­könvVát írt Alá. Az ülésszakon a bizottság áttekintette u magyar­bolgár gazdasági kapcsola­tok helyzetét. Megállapítot­ta. hogv a két ország közötti gazdasági együttműködés a legutóbbi ülésszak óte dina­mikusan. a közösen megha­tározott célokkal összhang­ban fejlődött. 1982-ben 11 százalékkal bővült az árufor­galom. aaen belül növeke­dett. a termelés, kooperációk révén és a evariásazakosítáni megállapodások eiapián szál­lított termékek részaránya. A bizottság nagy figyelmet fordított a két ersfcág közötti gazdasági és mfiszakl-tudö­ménvos együttműködés és szOrlaliste gazdasági integrá­ció továbbtel'esztésére az ' 91'0-lg terjedő Időszakban, és meghatározta sz együtt­működés legfontosabb terüle­teit. A leffvzffkönwbéTi azt ia rögzítették, hogy hajléko­nyabbá kell tenni a harma­dik piaci együttműködést. Elhatározták a műszaki-tu­dománvos együttműködés kölcsönös érdekeket aaolgá­ló további fejieMtesét !«• Testvéri eeyiittmíiködés ­alapokmánya H armincnégy éve annak, hogy Moszkvában altírtak a magyar—szovjet barátsági, együttműködést és köl­csönös segítségnyújtási szerződést. Az okmány ha­zánk első, valóban egyenrangú nemzetközi kapcsolatokat rögzítő megállapodása volt, A szerződés középpontjában már akkor az internacionalizmus, a két nép megbontha­tatlan testvéri barátsága állt. Különös jelentőséget ad a szerződéi; harmincnégy évvel ezelőtti megszületésének, hogy azt egyik oldalról a háborúban győztes nagyhatalom, a Szovjetunió írta alá. míg Magyarország a vesztes oldalán hareolt. A Szovjetunió volt az első nagyhatalom, amely kapcso­latot létesivett az új Magyarországgal, meg a bekeszerzöáes aláírása előtt tehetőségét adott u diplomáciai képviselők cseréjére, kereskedelmi egyezményt kötött országunkkal, segített kitörni a nemzetközi elszigeteltségből. A kibonta­kozó együttműködés Jelentősén hozzájárult hazánk belső fejlődéséhez, a hépi demokratikus hatalom megszilárdításá­hoz, A szerződést országaink 1987. szeptember 7-én újabb húsz évre megerősítették: ez az okmány az elmúlt Időszak történelmi változásait Is rögzítette, két olyan ország együtt­működését szabályozta, amelyéknek immár közösek a po­litikai céljaik, azonos a társadalmi-gazdasági berendezke­désük. A magyar-szovjet kapcsolatok több mint három évti­zedes története a gyümölcsöző együttműködés krónikája. Különösen Jól fejlődtek a gazdasági kapcsolatok. Jelzi ezt néhány szám is. Magyarország legnagyobb gazdasági part­nere ma a Szovjetunió, tavalyi kereskedelmi forgalmunk összege hatmilliárd rubel volt. Magyarország ma a Szovjetunió kereskedelmi partnerei között a hatodik helven vun — Iparunk, mezőgazdaságunk számos terméke keresett árucikk a szovjet piacon, felhasz­nálják a hatalmas országban a magyar mezőgazdaság ter­melést tapasztalatait Is. A magvar—szovjet kapcsolatok természetesen nem korlátozódnak a gazdaság területére. Számtalan példáját le­hetne hozni a kulturális csere eredményeinek (például a soknyelvű szovjet irodalom magyarországi és a magvar iro­dalom szovjetunióbeli fogadtatásáról). az immár több év­tizedes ösztöndljaseserének. M agyarország és a Szovjetunió közös célja a szocialis­ta közösség egységének, internacionalista összefor­rottságának erősítése. Hazánk nagyra értékeli és tá­mogatja a Szovjetunió békepolitikáját, leszerelési kezde­ményezéseit, magunkénak valljuk az SZKP XXVI. kong­resszusán elfogadott békeprogramot. ÜDVTTZLO TÁVIRAT Lázár György, , a Minisz­tertanács elnöke táviratban üdvözölte Chan Syt. a Kam­bodzsai Népköz társasat; Ml­­í B (W X rhagas kitüntetést dr. Szí­ta Jánps, római magyar nagykövet kedden este adta át a Magyar Akadémián rendezett bensőséges ünnep­Í&& ™*iyála*ztá*i flfcglmAj olajipari források vertet az Vmao iíiM u -v Arabian Llght minőségű kő­' MARTEN8 olaj mar J9.78-2H.B5 dol­WA8HINGTQNBAN Hírért kapható, s ezzel 1970 Wilfrted Martén* belga áprilisa óta élaő ízben fof­inínlszterélnök kedden Wa- dúlt, elő. hogy a szabndpia­•hlnglonba érkezett. hogy con forgalmazott kőolaj ára megvitassa a nyugati szövet.- « 3o dolláros azint alá ettetl. ség problémáit az amerikai vezetőkkel. ctrTÜSO MENESZTETTEK MAGYAR KITÜNTETÉSE TÖMEGOYILKOSSAG U'abb lömeaévIlkossÁn történt Guatemalában: n kö zép-amerikai ország nvuaati részén. Usnantnn közelében úIságírók M lefelezett pa­raszt holttestére találtak. AB áldozatok között nők és gve­rekek is vannak. A euate­mnlai tévé bemutatta a holt­testekről készült felvételeket ls. A tömeegvílkosaág elkö­. . , , . , A mezőgazdaság feladatai zetében Bukarestben kedve­I" rendkívüli erőfeszítéseket ző módosulásokat várnak ZTJ' követelnek. Ma mar nagyobb Oltványi Ottó magas kamatokat követel­nek, amelyek egyes esetek­ben még u hitel visszatérítési részleteket is meghaladják. A román vezetés éppen ezért mindent elkövet annak érdekében. hogy a lehető legkisebbre szorítsa vissza a hitelfelvételeket. Az export­termeles fokozásával — kü­lönösen a vegyiparban. a fémiparban, az építőanyag­iparban, gépiparban és más területeken — több bevételre tőreked­nek, az importot kor­látozzak. igyekeznek hazai készítményekkel én anya­gokkal pótolni a dollárért vásárolt anyagokat, hogy a külföldi adósságok csökken­jenek. Az ötéves terv első esz­tendejének eredményei — az ipari árutermelés tervét több mint 20 milliárd lejjel túl­teljesítettek. csaknem 400 új termelőkapacitást helyeztek üzembe, csökkentették a ter­melési költségeket, és az anyagfelhasználást — azt n feladatot róják a dolgozók­ra, hogy ebben az évben még eredményesebben gazdálkod­janak és dolgozzanak. Az Idén az energiaterme­lés és a mezőgazdaság fej­lesztése élt az előtérben. A feladatok rendkívüliek Vil­lamos energiából például 74 milliárd kilowattórát. kell előállítani, a bizony nem számíthatták arra., hogy a NKOMÓT Menesztették a zimbabwei Renato Guttuso olasz fes- .„ .. KlS tőművésznek, a népek közöl- v0t6; |Smei.eilenék. de az tareaneiKuu mtniattert, a „ , . . , - . .. , hazafias front elnökét, va- « Cégértet és a bekc elő- újságírók felhívlak a fi*vel­lamínt a szervezet három mozdítása érdekében kifej- met arra. hogv a guatamatei további vezetőjét, két eddi- tett munkája elismerése- hadsereg a közelmúltban J^J^n^f'^t ős egy minlsz- ként, 70. születésnapja alkal- nagvaránvű tisztogató had­mából a* Elnöki Tanács a műveletet tartott « térséo­Magyar Népköztársaság ba. ben. A katonai hatóságok vt­bérkoszorúval ékesített szont nzt állít iák. hnav a ge­Zászlórendjét adományozta, rlllákat terheli a felelőaséc. terhelVettest, 30 DOLLÁR ALATT A'/I OLAJ ARA A nemzetközi szabadpia­con mar 30 dollárt sem ad­Berczeli A. Károly Apa és anya 97 Ez a belényillalt gondolat újból megiiök­kentette. megállásra kényszerítette. Miért kínozza 6 magát, amikor kézenfekvő, hogy a bűn nem benne, hanem Annuskában, az anyuban gyökerezik, ö minden vágyát leküzdötte, hogy megóvja ügyük tisztaságát, i akkor kiderül, hogy a felesége . .. Nem, lehetetlen! De ha le­hetetlen Is. most már a végére kell járnia. így nem élhet tovább! S amit sohasem érzett még. szívét ebben a pillanatban görcsös marok szo­rította össze: a féltékenység. Lehet, hogy nem sokat törődött Annuskával, s érzelmei sem log­lalkoztatták különösképpen, mert Annuska s ér­zelmei sem foglalkoztatták különösképpen, mert Annuska mindig úgy viselkedett, mint akit za­var nz Ilyenfajta érdeklődés, de lehet, hogv ő is elfojtotta vágyalt szeméremből, vagy később ta­lán mar sértődöttségből is. és szenvtelenséget mímelt. Röstellte, hogy több Igénye van a sze­relemre, mint amennyit ő nyújtott neki. nem éppen szerelme hlánvában. hanem mert télre­értette asszonyát, s abban a hlszemben élt mel­lette, hogy nincs ls több gyöngédségre szüksége. Micsoda szakadékok tátonganak hirtelen kö­zöttük most, hogy a fiú sz.erencséltenséee. mint valami váratlan földrenRés, mindent feldúlt és felforgatott! Soha nem kérdezte Annuskát. hogv ml az óhaja e tekintetben, s ígv szinte betoko­sodtak egymás mellett, s mfg belsejük forron­gott és kavargott, ők csak egyféleképpen, a har­monikus házastársak jelmezében mutatkoztak agymás előtt. Lehet, hogj a mulasztás őt terheli, s akkor Annuska árulására is neki kell mentséget ta­lálnia, « neki kell a feloldozást ls megadnia. Soha Annuskától semmit nem kérdezett, még azt sem, hogy ő előtte, vagyis Ismeretségük előtt volt-e valakije. Valami Sebők Gyurkáról tett említést Annuska, minden faggatózás nélkül, de Ő sosem firtatta tovább, nyilván nagyon el volt telve önmagától, s nem gondolt arra. hogy nemcsak az asszonynak, n férfinak Is naponta kell megvívnia szerelméért. Hirtelen kiverte a verejték arrti a gondolatra, hogv végeredményben két idegen személy tár­sasagában töltötte el egész életét. Nam ismerte Annuskát. mért csak gyermeket nemzett vele. s nem volt tisztában Barubás igazi mivoltával sem. Most persze csodálkozik, hogy ebből az őszintétlen kapcsolatból egy új talány született: Péter, a gonosztevő. Péter ügvét már nem teheti jóvá. a fiú vég­képp elveszett száméra, de Annuska . Hirtelen sarkonfordult, es indult visszafelé. A szíve he­vesen vert, s egy-egy* indulatot vagy féltékeny­ségi rohamot legyűrve, rugdalta a kuotatő men­tén uguskodó bogáncsot és papsajtot. Egy há­túiméi levelű útilaput rongyokká tiport, amikor felrémlett előtte az a távoli, s azóta talán már régen elhunyt Sebők Gyurka alakja. Miért nem vette el Annuskát, ha szerették egymást? És Barabás? Vagy más titok is lappang itt a hát­térben? Az agyéban kialakulatlan ködök go­molyogtak, mint az űrben a rend kialakulása előtt. A kertajtót szinte kiemelte sarkaiból, olvan erővel lódult neki. De nem kímélte a veranda­ajtót sem, s csak a szoba előtt torpant meg. Csend volt és sötétség. Annuska talán mér le Is feküdt. Habozott, aztán halkan benyitott. ar. ablak felől enyhe léghuzam áramlott féléje. A külső fény ,oly gyér volt és halovány, hogy pil­lanatokig semmit sem látott. Előbb az ágy felé sandított, de az érintetlenül komorlott u sötét takarótól. Talán ő ls elment hazulról! Vagy mégis Barabás után osont? Erre heves fájdalom hasított beléje. Mégiscsak szereti ezt az asz­szonyt. Mindig Is szerette, de ez olyan termé­szetes volt. hogy nem is gondolt rá soha. Az életnek mindig vannak olyan fölemelő vagv megrázó pillanatai, amikor az. ami addig öntu­datlanul élt és működött valakiben, hirtelen tu­datossá válik. S akkor a legrejtettebb érzés ík mérlegre kerül az értelem világosságánál. Meny­nyi öröm fakad ebből, s mennyivel több bol­dogtalanság! A kanapén azonban mégis fölfedezte az asz­szonyt. Csak körvonalai látszottak, őszülő haja ezüstösen ködlött a félhomályban. Ült. s feje állásából kikövetkeztethette, hogy őt nézi moz dulatlanul. Gárgyán legszívesebben az ölére borult volna, annyira fájt a szíve, hogv esetleg megbántotta öt. De megtehetl-e ezt. amfg nem tudja, hogv kl a felesége? A szerelem mindig nevetséges hn nem viszonozzák. Ez. » gondolat i«»o-» sértette, s majdnem gőgössé tette. A végűn A ri ­mánkodjon neki? Nem, azt már nem. Akkor menjen a másik utón. így vívott önmagéval, amíg ott élit az altó­ban. aztán tapogatózva egy szék felé közeledett, s fáradtan helehuppant. — Visszalőttem — mondta szárazon. Az asszonv még mindig mozdulatlanul figyel­te. s hasonló hangnemben válaszolt: — A te dolgod. Oárgvánt kissé meglente a barátságtalan hang Majdnem avűlölet érzett kl belőle Pedig eevet­len gyöngéd szó e>ég lett volnn. hogv minden to. vábbl kínzásnak elejét vegye. De az asszony be­burkolózott és visszautasító maradt ÍFolytatjukj * > !r . . ..

Next

/
Thumbnails
Contents