Délmagyarország, 1982. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-03 / 28. szám

4 Szerda, 19*2. február 3. Míson Jánosra emlékezünk Jugoszláv kutatók siker* Egyszerű. becsülete* Xtle­mű 4a céltudatos munkás­ember volt, akinek életútja a munkásmozgalomban szo­ros azélekkai kapcsolódott a szocializmus megvalósításá­ért küzdő és dolgozó szegedi munkásság több évtizedes sorsához é* társadalmi tő­mozgalmi otthonukká vált. fonó hadiüzemmé nrüvání­Az apát követték a gyerme- tották. A hadiüzem éléfe oe­k«l is. dig Hiehter százados kérült, A szegedi .kenderfonóban aki szigorúan figyelemmel 1923-ban szervezett sztrájk- követte és figyeltette a kom­harcban már Mison János is munistagyanús munkásokat, reszt vett A gyár munkásai- Richter századosnak azt ie­nak bérharca ekkor 29—50 intették az ügynökei, hogy százalékos béremelést ered- Misíw és öccse, Mi­fekvéseihez. Mison János ményezett. A kővetkező év 8011 Gusztáv, valamint több •etében különleges értei- februárjában folytatódott munkás. 1941 őszén és telén met nyert az, hogv szegedi- bérkövetelési és a 9 és fél- s**mo" alkalommal azt fej­Napenergiával működő világítótornyok Az Iskra ljubljanai fejlesz­tési intézetének szakemberéi egó.je éjjel elhasznált, azt a napkollektor nap közben pó­órás munkaidő gyakori 10— 12 órára történt önkényes meghosszabbítása ellen, szer­vezetten folyt — sztrájkok­ban is tevékeny szerepet töltött be. Mison János magyar, nő­nek érezte és vallotta ma­gát. Mert bizony, akár há­rom nemzet és ország is sa­ját állampolgárának tekint­hette és tudhatná; az oszt­rák, a német és természete­sen a magyar is. Édesapja Mison Adolf, az osztrák—magyar monarchia bekebeli korában, a XIX század Végén a XX. század tatla munkáját a elején, s csehországi Hun- kencierfonógyárban. polecben született és vált ipari munkássá. majd a megélhetés gondjai miatt vándorútra kelve, Németor­szágban telepedett le. és vállalt munkát egy gyárban. Ott kötött hi tegette a gyár munkásai előtt és a varosban, hogy a Szovjetunió hadserege le­győzhetetlen, s hogy nem­csak a magyar, de a német hadsereg is elvérzik ebben a háborúban. Richter szá­zados haditörvényszék elé 1 bíznak abban. hogy már tolta. 1983-ban több száz adriai A napokban az I»krB szak­Világítótórony napenergiával emberei egy másik spint vi­lágítornyot is rákapcsoltak a napelemre. Most mindenek­előtt az érdekli a kutatókat. met és caeh nyelven beszélt, állíttatta a Mison fivéreket, A katonai szolgálat után s 1942 februárjában Mison visszatért Szegedre és foly- Jánost 2 évi börtönbünte­s'/egcdi lésre ítélte a katonai tör­Hama. vényszék. 1943 végén történt rosan bekapcsolódott a Sze- kiszabadulása utón Dóni Já­nos és Bodó Mihály segít­ségével a Rengey-féle bú­tor- és nsktalosüzemben kapott munkát. Itt érte Sze­ged felszabadulása. A város | | | HP felszabadulása után megala­gót egy német munkáslány- vezett munkással többek kommunista párt sze ged) Munkás Testedző Egye­sület szervezésébe, a kultúr. munkába és a politikai agl­lációs tevékenységbe. Ez textil Időben ismerkedett meg sok osztályba fen? szellemű szer­nysl. Maxner Erssébettel. E között; Agócsi Jánossal. Dá­háaasságből született Oroin ni Jánossal. Kiss Istvánnal, városban Mison János. 1902. február 3-án. Az apát a német hatósá­gok kiutasították Németor­szágból, egy sztrájk szerve­zésében történt tevékeny saerepe miatt. Ekkor, az I. Lacaán Józseffel. Török Gá borral. Waltner Mihállyal és könyvét. gedi szervezetébe kérte fel­vételét, 9 1944. október 27­én megkapta az új párttag­később még másokkal A gyár történetében az egyik legsúlyosabb sztrájk­harc 1928-ban zajlott le, amely 40 napig tartott. A 9—10 órás munkaidő az em. Tevékenyen részt vett a város közélelmezésének új­jászervezésében, és cseh nyelvtudása folytán a váro­si vezetés és a szovjet kato­nai parancsnokság összekö­tőiéként is dolgozott. Ha­világháború közvetlen kltö- bertelen munkakörülmények marosan kinevezték a'várc* rése előtt, vissza kellett tér- és az alacsony munkabér nie a családnak az oszrák— kényszeri tette „ munkáso­magyar monarchia területé- kat arra, hogy ismét a m. A Világháború klrobba- sztrájk eszközéhez nyúlja­náaa Szegeden szinte átuta- nak. Az SZDP omzágosmeg­/óban érte őket. Itt Wimmer bízottjának és 8 szegedi Fülöp kendergyár-tulajdonos pártszervezet megalkuvó tit­nemet szakmunkásokat ver- kárának, Lajer Dezsőnek a búvált, em egy újsághirdetés- tőkésekkel folytatott sztrájk­ben értesülve erről, jelent- leszerelő tárgyalásain a 25 kezett az apa és János, va- százalékos béremelés helyett lamint Gusztáv fia a Szege- csupán 5 százaléknyi fizetés­dj Ken derfonógy árban mun­kára. így munkához és ke­resethez jutottak. A durva és nehéz fizikai munkára Wimmerék alig-béiért szí­vesen alkalmaztak gyermek emelést értek el a gyár munkásai. Lelkes tagja volt a Szege­di Altalános Munkás Dalár­dának. maid aj- 1939-ban megalakított mandollnzene. munkaerőt. Még iskoiéztata- karnak, amely 9ok-sok »ike­mikkal sem törődtek. Mison reg munkás kultúrműsorban Jánosból polírozó munkás szerepelt. A szociáldemofcra­lett, miként apja és Gusztáv ta part szegedi szervezeté­szervezett munkássá vált ntík 1931. január 1. óta volt öccse is. A Németországban tagja, mint ezt a máig meg­szérvezet t munkássá vált őrzött német és magyar apg. Itt, Szögeden rögtön be- nyelvű első páirttagságl iga­kapcsolódott a szakazerveze- zolvátiva Is bizonyítja. Az ti és a szociáldemokrata párt MSZMP KB 1966-ban Mison szervezeti és politikai tevé­kenységébe. A Maros utcai és később a Hétvezér utcai Munkás Otthon munkás­János párttagságát 1931-től ismerte el. A Szovjetunió elléni had­balépéssel a szegedi kender­Községi Élelmiszer üzem vezetőiévé, majd a Dél-ma­gyarországi Közraktár Vál­lalat igazgatójává. 1949— 1962 között nyugdíjazásáig, az SZTK és a váro6Í kórház, gondnoka, s egyben a rende­lőintézet pártszervezetének a titkára volt. Mison János elvhű kom­munista volt. Ezt bizonyítot­ta 199fl-b«n Is. Nyugdíjazása után is serényen dolgozott u pártban, részt kért a poli­tikai munkából. 1967. febru­ár 26-dn bekövetkezett ha­laiéig vezetőségi tagja volt a móravárosi pártszervezet­nek. Példamutató életútját hirtelen szakította meg a halál. Ma lenne 80 éves. Mison János bátor, harcos életével, a • felszabadulás után betöltött munkásságá­val kiérdemelte a Szocialis­ta Hazáért Érdemrend ki­tüntetést. amélvnek átvéte­lében megakadályozta a vá­ratlan halála. Emlékét tisz­telettel megőrizzük. Dr. Sárközi István fog működni. Az adriai ki­kötőkben, a tengermelléken, a szigeteken, a sziklákon, a zátonyokon a világítótor- milyen hatással lesz a nap­nyok éjszakánként a nappal elemre a kedvezőtlen Időjá­egy begyűjtött napenergiát rás, a sós, nedves hasznosítják majd működés közben. Az Intézetben olyan meg­oldásokhoz jutottak, ame­levegő. tás elterjed majd a külön­féle adóvevők körébén, ezen­kívül használják az autó­utak menti telefonfülkékhez. Jelzőberendezésekhez, a me­zőkön. a hegyeken, a vasút­vonalak mentén és minden olyan kisfogyasztónál, ahová túl drága lenne vagy egyál­talán nem is lehetne elve­zetni a villamos kábeleket. valamint az erős szelek. Kü- vagy ott. ahol gyakran kell lönféle bevonatokkal kísér- cserélni a gáz- és petróleu­leteznek, amelyeknek célja megakadályozni a lyeket holnap már alkalmaz- rok üveg és műanyag része­hatnának. ha a hazai ipar is In a sólerakódást Igaz. hogy lépést tartana e kísérletek- az eső lemossa a sót. de a kel. így 1982 decemberéig hosszú, cspadék nélküli IdŐ­kell várni, az Iskra ekkor Szakokban a só nagyban kezdi meg azon napkollek, csökkentheti az egész rend­torok sorozatgyártását, ame- szer működését. lyeket az Adriai-tenger partján kísérleteztek. A két fiatal mérnök által kidolgozott rendszer 3« sejt- tak: egy ilyen panellap ára bői álló kollektorlapból, egv 400 dollár Az Iskra hasonló telepből, töltésszabályozóból lapokat fog gyártani azzal a áll. az elmúlt fél év alatt kifogástalanul működött, és elegendő árummal látta el spliti kikötőben felállított mek, hazai gyártmányúak, a világítótornyot Félévi üzem után is a te­lep színültig fel volt töltve, tehát az áramtermelés na­gyobb volt, mint a fógyasz­mos palackokat vagy múg­kollekto- fajta üzemanyagtöltést. A spliti tengert hajózási útvonalakat karbantartó in­tézetnek mintegy 700 világí­tótornyot kell ellenőriznie havonta. E világítótornyok java része nem árammal működik, tehát évente több­ször is szállítani kell a gázt vagy a petróleumot. Ha napelemekre kapcsolják a világítótornyokat. a munka jóval egyszerűbb és olcsóbb lesz. A világítótornyokat évente csak egyszer kell majd ellenőrizni: meg kell vizsgálni, megfelelő sűrűsé­- ,, . . ... gű-e az elektrolit a telepek­szlovéniai Mswceben keszul- ^ €Setleg ki kell cserélni A tengerparton folytatott kísérletek* alkalmával ed­dig külföldi lapokat használ­különbséggel. hogy nem mű­anyagból, hanem üvegből készülnek majd. A napele­nek. A mérnökök véleménye szeri nt, a világítótornyok napelemes üzemeltetésén kí­tás. Amit a világítótorony vül az ilyen fajta energiael­a kiégett villanyégőket. a többit viszont az erős. per­zselő adriai napra lehet bíz­ni H. J.-né szegedi olvasónk telezettségével adta. Ezt ne- Kimondja a rendelet, ha nflvére a sziliéitől házas- vezik osztályra bocsátásnak." az örököstárs által osztályra ságkötéskot házhelyet, nl- Az osztályra bocsátás a kö- bocsátott érték eléri, vagy vasónk pedig OTP-laká* vetkezőképpen megy végbe: meghaladja örökrészének az vásárlásához pénzbeli tá- a hagyatékhoz hozzá kell osztályra bocsátott értékek mogatást kapott. A szil- számítani az adományok ér- figyelembevételével Kiszá­Ifiknek az a kikötésük volt, tékét, és az így kapott ösaz- mitott értékét, öt a felosztás­hogy a haláluk után az értéket el kell osztani az ra kerülő hagyatéki vagyon­Urükség elosztásánál az örökösök között. Ezután ból kielégítettnek kell te­adományokut figyelembe minden örökrészből le kell kell venni. Azt hallotta, vonni az illető örökös él­Emberek és automaták Színvonal alatt Elromlik sz automata mo­sógép a fürdőszobában. Ned­vességet kap, elkopik vala­melyik érintkezője, a gép megzavarodik,-leéli, vagy ha tovább la dolgozik, összeke­veri a műveleteket, előbb öblít, s csak aztán adagol forró vizet. Bizony ez bosz­azantó eset. Ennél már csak akkor lehet nagyobb baj, ha a gazdája akarja meg­javítani a gépet. Mert ez a javítás az esetek többségé­ben nem áll másból, mint szentségeiéiből, ököllel ve­résből. végkifejletként pedig rugdooásból. Az elromlott Hogyan7s~ váíha­több fél- vagy teljesen au- üzemi történet, más megíté­tomsta. mindenesetre gomb- lés alá esik. Nem mintha nyomásra működik, eléggé elmarasztalnám a mérnö­igényli a korszerűségéhez il- köt, ő sem tett mást, mint ló bánásmódot. De épp ez amit a legtöbben tennének az: háztartásunk automata, — a beidegződéseket nem vagy nem automata gépei lehet vezényszóra átalakítani. egyelőre hiába várnak okos működtetésükhöz sz.ükséges megfelelő műszaki kultúrá­ra. Nem is csoda. Egy mai nyugdija* esetleg akkor volt gyerek, amikor még az egy­szerű hangszórós rádió is rit­Hanem, ez az ököllel verés jelzi, hogy milyen is a vi­szonyunk hétköznapi mun­kánk során az automatizálás­hoz. Azon a konferencián úgy fogalmaztak szakembe­reink, hogy a mai napig nem sikerült beépíteni műszaki kultúránkba, oktatási rend­hugy ilyenkor az örökséget osztályra bocsátás átján kell eloszlani. Kéri: Ismer­tessük. mit jelent cz a tör­vény szerint. A Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint az osz­tályra Jjoósátás o törvényes öröklés egyik szabálya, amelynek az a célja, hogy a hagyatékot a leszármazók között egyenlően osszák el. Ha több leszármazó közösen örököl — mint például önök is —, Sz örököstórsak köte­lesek a hagyatéki értékhez hozzászámítani annak az in­gyenes adománynak az ér­tékét, amelyet az örökha­gyótól életben kaptak, fel­téve, hogy (i horzzászámítást az örökhagyó kikötötte, vagy a körülményekből arra le­het következtetni. hogy a juttatást a hozzászámítás kö­tal osztályra bocsátott érté­ket. A levonás után fenn­maradó rész az örökség. A megértés kedvéért egy példa. Tételezzük fel. hogy ar. egyik testvér 100 ezer fo­rint értékű házhelyet. « má­sik 200 fpzer forint értékű la­kást kopott adományként az Örökhagyótól. A hagyaték 500 ezer forint értéket kép­visel. Ezek együttes össze­ge 800 ezer forint. Ezt — két örökös lévén — két részre kell osztani: egy-egv örökös­re tehát 400 ezer forint jut Ezután mindkét részből kü­lön-külön le kell vonni az ajándékként kapott értékek összegét, vagyis az egyikből 100 ezer, a másikból pedig 200 ezer forintot. így kiszá­mítva az egyik örökös a ha­gyatékból 300 ezer, a másik pedig 200 ezer forintra jogo­sult. klntertl, ban ne: nie. többletet azon­kell visszatérite­Dr. V. M. gép ingerli a tulajdonost, a beidegződések ökölbe szorít­ják a finom munkához, szo­kott kezeket Is — 6, szegény gépek. Érdemes lenne egyszer megfigyelni — mondja mér­nök ismerősöm —, hogy mit művelnek az emberek ott­hon a háztartási gépeikkel, készülékeikkel, ha azok el­romlanak, és nem jön azon­nal a szerelő. Mert a leg­korszerűbb, legmegbízhatóbb tévé ls felmondhatja a szol­gálatot, mondjuk szaladni kezd ernyőjén a kép, és semmi pénzért se hajlandó megállni. Mit tesz a tulajdo­nos? Odamegy a készülékhez, és ráver kettőt az oldalá­ra. Gondoljam Csak el, ma már egy háztartásbán 5—10 gép is találhafŐ, közülük ka volt, nemhogy az autó- 8'z^Qnkb^'""ez «utoiiatÜlá« matlkusan működő hűtő- font06s4gát. Nent alakult lel az a reflex, ami korunk kö­vetelményei szerint képen számításba venni az automa­tott volna beidegződéssé, kul túrája részévé az automati­kák értésének, kezelésének t7á"íáUa"l szemben" tá mag­ismerete. ható jgényeket. Az oktatás Nemrégiben egy automa- terén például az eddig ta? tizálásl-oktatási konferenci- pgsztalt kezdeményezések,' án hallottam a következő reformintézkedések az autó? történetet. Az egyik mosoda matizálá® tanításában nem vezetői külföldön jártak, és vezettek áttöréshez, sőt, ki­megváséroltak egy drága, de fejezetten hatástalannak bi-i teljesen automatizált mosó- zonyultak. Elég csak a gé • gépsort. A gépsor termeié- pészmérnökök automatizálást kenv, kézi erőt nem ls igé- oktatására gondolni. Pedig nyel, az egyik végén be- éppen ők azok, akiknek mun­adagolják a szennyes ruhát, kája nyomán testet ölt az a másik végén pedig sza­lagra kerül a centrifugált tiszta ruha: öltönyben, nyak­kendőben is lehetne a gépet kezelni, A gép meg is érke­zett a hazai mosodába, jöt­tek a külföldi szerelők, két napig próbálgatták a külön­féle technológiákat tanítot­ták az Itthoni személyzetet A szerelésnél persze jelen volt a mosoda műszaki ve­automata berendezés, a gé­pészmérnök alkotja rend­szerré a különféle elektro­nikus, elektromos és gépé­szeti egységeket ő is terve­zi. irányítja a termékek gyár-' tását, ő választja ki, s prog-! ramozza az automata e6zJ közöket. Hány és hány példát Is­merünk, amikor drága gépet vettünk, s csak itthon de­Metán o vízben A Közép- Afrikában levő 0.3Ű köbméter metángáz van 2400 négyzetkilométer terű- oldva. Ez azt jelenti, hogy letű, 485 méter maximális a Kivu-tó az idők folyamán vízmélységű Kivu-tó arról mintegy 63 milliárd köbmé­nevezetes, hogy vizében — ter földgézt fogadott magá­oldott állapotban — sok mii- ba — feltehetően az álta­liárd köbméter meténgáz la borított terület alól fel­van. Még 1939-ben fedezték törő forrá«okból. Ez elég te­fei s különös Jelenséget. Az temes mennyiség ahhoz, hogy elmúlt években egy nyugat- visszanyerése érdekében ér­német kutatóhajó murtka- demes legyen komolyabb lé­társai pontosan feltérképez- péseket tenni. A metánnak e ték a tavat, és több ezer la- módon való elnyelődése boratóriumi elemzést végez- egyébként nem ritka jelen­tek el. Ma már meglehető- ség. tanúsíthatják ezt a má­sén pontosan tudják, hogy gyarországl „gázos" kutak a víz minden köbméterében is. zetése is, élén a harminc- „ült ki. hogy hiányoznak mű­egynéhány éves. és kiváló szakember hírében álló mér­nökkel. Nos. egy reggel, megakadt valami hiba foly­tán a gép program kártyája, villogni kezdett a hibájelző lámpa. Mit tett erre a -mo­soda műszaki vezetője? Oda­lépett a géphez, és amúgy is­tenesen ököllel oldalba ver­te. A külföldi szerelők meg bámultak, egyrészt a műszaki vezető munkamóriszerén, másrészt meg azon, hogy a gép megjavult. A csodák or­szága — gondolhatták A lényeg persze az. hogy ugyanaz játszódott le az üzemben, mint otthon u ház­tartásban. S éppen, mert köd tetősükhöz a műszaki fel­tételek. De megvettük, mert automatika, mert külföldön is automatizálnak. De hát, miért is volna másképp? A kampány, nem pótolja a belső kényszert, s nem is fe­ledtetheti azt. hogy az aur'o­matlzálás nem egyedül pénz­kérdés. Fogadókészség ls, amelyet éppúgy jellemez az ököllel verés, mint az a tény, hogy automata berendezése­ink kihasználásában. kor­szerűségük pénzzel mérhető hasznosításában jóval alat­ta maradunk az elvárható színvonalnak. Megy esi Gusztáv

Next

/
Thumbnails
Contents