Délmagyarország, 1982. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-14 / 38. szám

Vasárnap. 1982. február 14. í 7 Kulturális jegyzetek Folyosó-galéria Hová nem kerülnek immár a képzőművészeti alkotások?! Évszázadokkal ezelőtt még egymáshoz simult épület és szobor, freskó és bútor, falikárpit és portré, intarzia-betétes garnitúra és üvegablak. A polgárság megjelenésével vált berendezési tárggyá, majd később kiállítási darabbá a képzőművészet sok válfaja. S aztán a klállitásrendezés is hivatássá, szakmává, művészetté. Csakhogy a kiállítások tereket, helyiségeket követelnek. Olyan lehetőségeket, ahol úgy mutathatók be az alkotások, hogy közvetlen, s a legnagyobb élményt jelentik az érdeklődőknek. Napjainkban a művészet közművelődési missziójának elterjedésével egyre gyarapodik a kiállítások száma. Ennek sok eredménye is mérhető, de negatív hatásai Is érzékelhetők. Már nemcsak múzeumok, képtárak, művelődési intézmények szerveznek-rendeznek tárlatokat, de betörtek a képek, szobrok munkahelyi és ifjúsági klubokba, pincékbe és padlésokra, vállalati ebédlőkbe és irodafalakra. Jó dolog, ha minél több műalkotás talál utat az emberekhez, azokhoz is, akik még nem lépték át a hagyományos kiállítóhelylségek ajtaját. De jogos a művészek aggodalma is: jót tesz-e festményeiknek, szobraiknak az ebédlók ételszaga, az irodák füstje, a pincék félhomálya? És vajon mindig megtalálja-e egymást alkotás, kiállítás! lehetőség és közönséglgény? Hiszem, hogy a társadalmi változásokkal szinkronban megtalálhatók azok az új művészétét népszerűsítő, vizuális ismereteket terjesztő forrnak és fórumok, amelyek lépést tartanak a mindennapi fejlődéssel. Néhány évvel ezelőtt Szegeden is kipróbálták a kirakat-galériát (a műalkotás szinte kilépett az utcára, de aztán nagyon hamar — ki tudja miért?! — vissza is húzódott onnan. Most csak a szegedi fotósok, ritkán változó alkotásai léthatók a Kiss Jenő utca sarkán levő kirakatban.). Az ősszel Lengyelországban Járván, az egyik tengerparti kisváros főterén láttam az úgynevezett Egy kép galériát. Az egyik üzlet kirakatában egy festóállvényon egy kép állt, alatta az alkotó portréja, néhány életrajzi adat. és egy rövid képismertetés. Rendkívül szimpatikusnak tünt. Nemrégiben a megyei oktatási és továbbképzési központtól érkezett meghívó Folyosó-galériájuk megnyitására. Nem éppen lelkesített egy újabb kiállítási fórum megszületése, ám végiggondolva az elképzelés szándékát, igazat kell adni a megálmodóknak. Ez az az intézmény, melynek irodáiban — igy hát folyosóján is — szinte rendszeresen megfordul Csongrád megye oktatási intézményeinek és közművelődési hálózatának megannyi vezetője, irányítója. ötleteket kaphatnak iskolai és közművelődési kiállítások rendezéséhez, művész—közönség találkozók szervezéséhez. Nem direkt módon, hanem szinte észrevétlenül. És ez sokkal fontcsabb, mi több maradandóbb. A mai Postaládának azt a címet is adhatnánk: Társszerzőnk az illetékes. Igen szép számban érkezett ugyanis olyan levél szerkesztőségünkbe. amely egyegy korább) olvasói észrevétel, panasz kivizsgálásáról, orvoslásáról tudósít. Hogy ezeknek a válaszleveleknek szokásunkhoz híven minél előbb helyet adhassunk, az olvasói észrevételeket kissé rövidebbre fogjuk ezúttal, S talán nem veszik zokon jövendő társszerzőink, ha arra kérjük őket: törekedjenek mondandójuk tömörítésére. Hat-nyolc oldalas levelek közlésére ugyanis nincs postaláda társszerzőnk az olvasó módnnk. s a Postaláda szerkesztői olykor bizony azért kénytelenek egy-egy érdekes, színesen megfogalmazott levelet félretenni, mert az túlságosan hosszú ... Vétel és hangvétel Népművészeti vásárok Az elmúlt év őszén a Művelődési Minisztérium jogszabályt alkotott a népművészeti vásárokról. Sokakban fölvetődött a kérdés, miért van szűkség erre? Vajon külön kell-e választani a kirakodó- és állatvásárokat, a zsibvásárt és a népművészeti vásárt? Aki rendszeresen böngészi az újságok híranyagát, az utóbbi években gyakran olvashatott népművészeti vásárok rendezéséről, sőt értesülhetett azok hatalmas sikeréről. Vitték a cserepet, hímzett mellényt — mint a cukrot —, s dagadt a vásározók pénztárcája. A népművészeti tárgyak jelentős része ma már nem használati, hanem dísztárgy. Alapjaiban esztétikai céllal készülnek,a lakások díszítésére szolgálnak. Elsősorban a városi lakosság igényli, amely némi nosztalgiával gondol múltjára, gyerekkorára vagy szüleire, az egykori falusi életformára. 8 ezekkel próbálja visszaidézni emlékeit. Ezt a hatalmas igényt nem tudták kielégíteni a falusi padlások, fészerek és sublótok tartalékai, de még a népi iparművészek termékei sem. így aztán szerencselovagok és dilettánsok. valami kézügyességgel rendelkező kóklerek árasztották el jórészt giccsekkel az ország népművészeti vásárait. Megszűnt tehát a régi tárgyak dokumentumértéke, devalválódott a népi iparművészek magas esztétikai színvonalat képviselő munkássága, ügy tűnt, mindent bekebelez ez a giccsáradat. Az új törvény értelmében népművészeti vásárokon, csak az újjászervezett Népi Iparművészeti Tanács által nyilvántartott és elismert népművészek vehetnek részt, zsűrizett alkotásokkal. Néhány. az iparművészeti kategóriába tartozó tárgyat és eszközt készítő kisiparos a Népi Iparművészeti Tanács külön engedélyével, zsűrizés után, jogot szerezhet e vásárokon való részvételre. Az alkotó ember személyiségét, a népművészet tisztaságát és folytonosságát védi ez a törvény. Érdemes megszívlelni, az ellenőrzést megszervezni, különösen most, tavasz közeledtével, hisz nemsokára fölverik első sátraikat a népművészek a Tisza-parton, és szerte az országban. Tandi I-ajos Áruházak, magánépítőknek Klárafalvi Aladár (Palánk 5.. III. 10.) mostanában nem csupán tévét néz. ha bekapcsolja készülékét. hanem CB-rádiósok egymás közti beszélgetését is hallgatja. Nincs szerencsésebb helyzetben akkor sem. ha a rádióműsorból választ ki érdekes adásokat: abba is bele-beleszólnak ugyanis az „égi hangok". Hogy valóban a CB-sek zavarják-e a vételt, vagv esetleg más, URH-sávon működő adók, azt szakemberek állapíthatják meg: a posta RTV-műszaki igazgatósága hódmezővásárhelyi zavarvizsaáló üzemének figyelmébe ajánljuk tehát e panaszt. F. J. az újszegedi Sportuszoda néhány vendégének magatartásáról Ir. Azt kifogásolván, hogy többen — úgy tűnik, szándékosan — fejesugrálással. esapkodással zavarják a békésen tempózókat. S amikor levélírónk a rendbontókra hivta fel az uszoda „rendészének" figyelmét. meglehetősen elutasító választ kapott. Olvasónk szerint akinek az a dolga, hogy a rendre felügyeljen. a hangvételben is igényesebbnek kellene lennie . .. „A Délmagyarország január 15-én megjelent Allitás című cikkében .a Sziliért sugárúti lámpa tilos jelzésén áthaladó autóbuszok közlekedését bírálta a szerző. A helyszíni vizsgálat során megállapítottuk. hogy az összehangolt lámparendszer elkészülte óta az a probléma megszűnt, ugyanis az addig gondot okozó fáziseltérést az illetékesek megszüntették. Ennek eredményéként a Hajós utcai kereszteződésből zöld jelzésre induló forgalom a i>zülésri sügárút és Nagykörút kereszteződésénél szabad jelzést kap" — olvastuk a Volán üzemigazgatójának, Balogh Imrének a levelében, „Lapjuk januar 24-1 számában olvastam a bébiételes üvegekkel kapcsolatos gondokról. Leirom. amit én erről hallottam az Ablak című tévéműsorban. A bébiételekben és -italokban nincs tartósítószer. Ezért igen magas fokon (130 Celsius-fok) hőkezelik. Mivel az üveg vékony falú. a többszöri sterilizáláet nem bírná el. Ezt magam is tapasztaltam, a hosszabb ideig tartó melegítéskor az üveg alja megrepedt. No. ettől függetlenül még kiválóan lehet tárolni benne fűszert, virágmagot, sőt remek horgászcsali számára is" — írja Cserenviné Nemes Erzsébet, a Kereszttöltés utca 13. szám alól. Válaszol az illetékes Autósokról, kritikusan Egyik autós Olvasónk a gyalogosok és gépjárművezető társai érdekében fogott tollat: ,.A Reflektor rovatban nagyon jói jellemezték a lakótelepi rémek közlekedését. Tenni is kellene valamit. nem ártana, ha a veszélyesen száguldóikat. kiszűrnék a járőrök. Az Északi városrészben az Ag utca és a Csongrádi sugárút kereszteződésében tavaly 3—4 komoly baleset volt; ahogy a közlekedést latom, az idén is lesz. (Jóslás: január 29én.) A relatív vadul hajtás mellett hihetetlen szabálysértések sorozata t figyelhetnék meg rendőreink naponta : az egyirányú utcákból jönnek a tilos Irányban kifelé. Például az egyetem központi épülete mögül, rá a villamossínekre, neki a Somogyi tej ivó előtt vezető út forgalmának, pedig az áruház felé kellene kihajtani. A másik: befordulnak ott. ahol a nyíl egyenes haladást jelent,; vagy balra, ahol csak jobbra szabad. Helszínek: a Brüsszeli körúton jönnek a Kossuth Lajos sugárút felől. Odaérnek a Csongrádi sugárút kereszteződéséig. és jobbra fordulnak a Szent István tér felé. Pedig jobbra tilos. A másik: a Marx téri piacról a vasútforgalmi technikum előtt elhaladva a iobbra jelző nyíl ellenére ráfordulnak balra a körútra. Bármelyik nap' mindbárom eset megfigyelhető, de sose láttam, hogv arra tévedt volna egy rendőr, és megbüntette volna a tettest." A Postaláda mai szerkesztőjének van olyan ismerőse, aki nemcsak látott már rendőrt, hanem fizetett is neki a Marx téren ... ]ó tanács, közlekedésszervezőknek A „Veszélyes kereszteződések" című. a közelmúltban megjelent írásunkhoz dr. Gábor Pál fűzött észrevételeket. „Évek óta szeretném felhívni a figyelmet a gyálaréti 45-ös és a mihályteleki 66-os buszok fölösleges parádéztatására a Bartók Béla téren és környékén. Mindkét busz a Centrum felől, egyenesen a végállomásra állhatna be. nagy ívben balra kanyarodva a fér keleti oldalára. ígv a legrövidebb utat használva. nem pazarolnák az üzemanyagot, nem szennyeznék a levegőt, és nem akadályoznák a forgalmat. Ezzel szemben mindkét busz — ahelyett, hogy rögtön a végállomásra állna be. és leállítaná motorját — a Budalakk üzlete előtt áll meg. és ott rakja le utasait. Sofőrjeik itt adminisztrálnak, és cseré''k szükség szerint, a kocsik tábláit. s jár a motor, zait és bűzt árasztva. Ezután elindulnak a Bartók tér északi oldalán és kis ívben iobbra kanyarodnak a Török utcába. ahol autók parkolnak, maid a sarkon ismét jobbra fordulva a Rákóczi tér déli oldalán nyomulnak előre (parkoló gépkocsik között), majd ismétikis ívben iobbra kanyarodva mennek az amúgy ls telített Tábor utcán. Ahol ugyancsak többen parkolnak, sőt a hentesüzlet és gyógyszertár előtt még teherautók is rakodnak. Azt hiszem, végre ideje lenne, ezt e fölösleges hurkot központi Intézkedéssel betiltani. Egv kifogása lehet a Volánnak, miszerint a kocsiknak nem mindig jut helv a tér keleti részén. De ez naavon ritkán fordul elő (ablakaim oda nyílnak), szervezéssel meg lehet oldani. örülnék, ha ésszerű 1avaslatom végre meghallgatásra találna, és ezzel is hozzájárulhatnék a' Bartók tér és körnvéke fölösleges zsúfoltságának megszüntetéséhez." A január 24-1 Postaládában megjelent egyik olvasói levélre a DEGAZ-tól érkezett válasz: ..Temesvári László. Szeged. Zöldfa utca 7/C, II. 7. szám alatti lakos gázkonvektorát megvizsgáltuk és kijavítottuk. a készülék cseréje nem vált szükségessé." Ugyancsak a ianuár 24-i számban Közlekedünk, de hogyan? címszó alatt M. L.-né kifogásolta, hogy a Nagykörúton, az Árvíz utca és Hétvezér utca között a csatornafedelek csattognak. M. József pedig azt kérdezte. mikor lesznek alkalmasak a jelzőlámpák a „zöldhullám" beindítására. A kérdésekre a KPM Közúti Igazgatóságától kaptunk választ. „A kivitelező vállalat a csattogó csatornaf ed lapok keretét a tavasz folyamán, építésre alkalmas időben kicseréli. A zöldhullám beindítását a kedvezőtlen hideg időjárás akadályozta, es akadályozza még ma is. A hidegben rideggé vált kábeleket nem lehet bekötni, mert a szigetelésük megrepedezik. A kivitelező kedvező időjárás esetén, várhatóan még februárban megteremti a zöldhullám technikai feltételeit." A József Attila sugárúti egyik postai akna fedele hangos dörrenéssel jelzi, ha autó halad ét fölötte — tettük szóvá ianuár 17-én. A postaigazgatóságtól kapott válasz szerint soron kívül átépítik a postaszekrényt. Január 31 -en egy elvesztett betétkönyvről irtunk. Az OTP megyei igazgatójának. dr. Per jési lAszlónak a válaszából Idézünk: „A Szeged 1. számú postahivatalnál Csúcs Antal elnevezésű. bemutatóra szóló betétkönyv kezelése történt meg. A betéttulajdonos szóban forgó betétkönyvéneik elvesztéséről szóló bejelentési nyilatkozatát az I. számú postahivatal 1980. december 9-én küldte meg a hódmezővásárhelyi takarékpénztári fiókunknak, ahol a megye postai betétkönyveit kezelik. 1980. december 10-án a betétest levélben tájékoztatta fiókunk a megsemmisítési eljárás megindításának lehetőségéről. A szegedi járásbíróság mellett működő állami közjegyző a betétkönyvvel kapcsolatos végzését meghozta, melyet a Szeged 1. számú postahivatal 1980. december 24-én küldött meg a hódmezővásárhelyi fióknak. Miután a törvények értelmében a bemutatóra szóló betétkönyv elvesztése után a megsemmisítési eljárásról szóló hirdetmény egy évig kerül kifüggesztésre. ezért azt a határidő eltelte után. 1982. január 8-án a Szeged 1. számú postahivatal a megsemmisítést tartalmazó jogerős végzéssel együtt a betétet kezelő fióknak elküldte. Ennek alapián 1982. január 21-én értesítettük a postahivatalt, hogv Csúcs Antal részére a betét összege kifizethető. A kifizetés 1982. január 25-én megtörtént. Ebből következik, hogv a cikkel ellentétben a betétkönyv letiltásával kap. csolatos ügyirat nem veszett el. és nem telt e] másfél év az összeg kifizetéséig." Február 7-én a DF.GAZ egyik nyomásszabályozó berendezésének zaiosságát tet. te szóvá n Postaládában Oláh Istvánná. Dr. Varga János, a vállalat igazgatója a következőket válaszolta: -A problémát aainos a mai napig sem tudtuk megoldani. Annak , ellenére. hogv vállalatunk tervbe vette 1980 második félévére a nyomásszabályozó zajcsökkentését. olv módon, hogv az új hídi vezeték üzembe helyezésével a gáznvomáet változtatjuk, ezt a tervünket a beruházási költségek csökkentése miatt megválósítani nem tudtuk. Jelenleg befejezés előtt áll a szóban forgó vezeték építése, s reméljük. hogy a fűtési szezon befejezése után az üzembe helyezéssel a zait csökkenteni tudjuk. Megértést es türelmet kérünk a műszaki probléma megoldásáig." Egy héttel ezelőtt a béketelepi ' Csallóköz i utca közvilágítási problémáiról szóló levelet tettünk közzé. A DÉMÁSZ szegedi üzemigazgatója gyors válaszából megtudtuk, hogv a bejelentésnek már másnap alaposan utánajártak, és intézkedtek is. összeállította: Pálfy Katalin Cikkeink visszhang ia Kié a cső? j „Fészek" néven országos áruházi rendszert hoz létre a magánerős építkezések támogatására a Tüzép Egyesülés. A rendszer első egységét február 16-án nyitják meg a Szolnoki Tüzép-telepen — jelentették be Szolnokon, a belkereskedelmi, valamint az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium közös sajtótájékoztatóján. Huszár Sándor a Tüzép Egyesülés vezérigazgatója elmondotta, a cél az, hogy a 2—5 ezer négyzetméter alapterületű áruházakban egy helyen megvásárolhatók legyenek a lakásépítéshez, felújításhoz, karbantartáshoz, illetve a lakókörnyezet csinosításához szükséges eszközök, berendezések: a faés építőanyagok, a szerszámok és szerelvények, az elektromos cikkek, a kerti áruk, stb. Emellett a rendszerhez tartozó áruházak széles körű szolgáltatásokat is nyújtanak: vállalják például üvegek, faanyagok méretre vágásét, építési eszközök és gépek kölcsönzését, tovább bővítik és korszerűsítik az anyagbiztosítási megállapodások rendszerét. Február másodikán Előj szobafal címmel glossza jelent meg lapunkban, mélynek visszhangjaként érkezett a Szegedi Bútoripari Szövetkezet elnökének levele. Ebből idézünk: „Az előszobafalat a pápai Asztalos Ipari Szövetkezet gyártotta 198l-ben holland megrendelésre Satnos. az ülságirót tévesen tálékoztatták. ugyanis nem arról van szó. hogy ezt, az előszobafalat, csak exportra gyártják, hanem arról. hogy egyáltalán nem ls fogják gyártani 1982-ben. mert a külföldi megrendelés sainos nem realizálódott. A boltunkban nyilvántartott mintegv 20 darabos igényünket pedig nem tudják kielégíteni, mivel náluk a sorozatnagyság 500 darab ebből a termékből. Érezve azonban a felelősséget vevőink Iránt, szövetkezetünk úgv határozott, hogv átvesszük az elöszobafal gyártását. és a második, félévben az Igényeket kl fogjuk elégíteni. Ezen intézkedésünkkel egyébként érdeklődő vásárlóinkat üzletünkben tájékoztatjuk is." A múlt év közepén Újszegeden, az Odessza lakótelep néhány házánál kicserelték a meleg vizet szállító csöveket. Ez a munka hosszú hónapokig tartott, csinálták két napig, aztán megszakították két hétre, a lakók sokat bosszankodtak a feltúrt terepért, azért, hogy nem volt meleg vizük, s a gyerekek épségét veszélyeztették a födetlen csatornák. A munkálatokat a fűtésidény kezdetére befejezték, de itt maradt a helyszínen egy csomó régi vascső, itt telelt a hó alatt. Két szorgalmas kisfiú — vasgyűjtő brigádtagok — megkérdezte, elviheti-e ezeket a csöveket a MÉH-be. biztosan szép pénzt kapnának érte. Mielőtt megadnánk nekik az engedélyt. megkérdezzük a Csövek jogos i tulajdonosát, mikor, mtt szándékozik tenni ezzel az ócskaságában is értékes anyaggal ? O. G.