Délmagyarország, 1982. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-12 / 9. szám

Kedd, 1982. janaár 12. Milliókat érint Változások az államigazgatási eljárásban Nehéz lenne pontosan meg- nyos esetekben ezentúl bele­számolni, hány új jogsza- egyezésnek számít. Ha tehát htuy lépett hatályba most. például a jóváhagyásra be­vagy más alapvető személy, családi, illetőleg vagyoni jo­got megvonja, illetve korlá­az év kezdetén. De az bizo- nyújtott tartási szerződésre tozza. vagy az ügyfélre ilyen nyos, hogy még a jogászok- nem kapunk semmilyen vá. nak ia sok gondot okoz az laszt a megszabott ügyinté- megtámadható új paragrafusok rendelkezé- zési határidőn belül, ezután pontos .körét sei közötti eligazodás- Két felesleges sürgetni a taná­olyan terület van. ahol va- esőt: ezt úgy kell tekinteni, lóban alapvetőnek nevezhe- hogy a jóváhagyás megtör­tök a módosulások. Az egyik tént. Ezt az egyszerűsítést, az új vállalkozási formák le- ami természetesen fokozott hetőüégenek megteremtése, a felelősséget ró a hatóságok­másik pedig az álamigazfia- ra. a tervek szerint később tási eljárásban tortént vál- több más területen beveze­toztatáa. tik. köteleséget állapít meg. A határozatok Miniszterta­nács rendelete szabja meg. Perelhető a fanács is Kz.űttal az utóbbi témával Az ügyfelek érdekeit vé­foglalkozunk. amely — nem di az a szabály, amely a fe­túlzás ezt állítani — millió- lesleges igazoláskérósek meg­kat érjnt, érdekel. A taná- előzésére született. Eszerint csok ugyanis évente mint- ettől az évtől a tanács már egy 20 millió ügyet intéznek senkitől nem kérheti olyan minden évben, minden ma- adat, vagy tény igazolását, gyar állampolgár többször is amit a hivatalos nyilvántar­az ügyfelük. Az anvakönv- tásoknak tartalmazniuk kell. vczéstól a szociális segélye- Ez a rendelkezés egyben zésíg. az építési engedélyek arra is rászorítja a hivata­kiadásától a szabálysértések lókat, hogy a különféle nyil­elbírálásáig rendkívül szé- vántartásokat pontosan. naprakészen vezessék. Lényeges módosulások tör­lés az a skála, ami a taná­csok Jogkörébe tartozik. Bürokrácia nélkül Nemcsak az ügy sok a ta­tén tek január 1-től az ál- j el az lamigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának területén. Rendkívül nagy Jelentősége van az állam­polgárok jogvédelme szem­Jogfejlődésünk nemzetkö­zileg is elismerésre méltó, fontos állomása, hogy janu­ár l-től a bírósági felülvizs­gálat lehetősége bővült. Et­től az évtől mód van már a tanács beperelésére, egye­bek között valamennyi örökbefogadási ügyben és a gyámot kirendelő határozat­tal szemben is. Mindemel­lett természetesen hangsú­lyozni kell. hogv az állam­igazgatási ügyekben a leg­fontosabb jogorvoslat to­vábbra is a fellebbezés lehe­tősége. amelynek nyomán a felsőbb tanácsi szerv bírál­ügyet, s indokolt esetben hatályon kívül he­lyezi. vagy megváltoztatja az első fokú határozatot nácsóknál, hanem a kelletó- pontjából annak, hogy az Az állampolgárok igazság­érzetével összhangban szigo­rodtak január l-től ^ végre­nél több az ügyintézők elle- ügyíelek bizonyos esetekben hajtás szabályai is. Az új ni panasz is. Pedig gyakran nem is ók tehetnek arról, hogy lassú, bonyolult, bü­rokratikus az „ügymenet", hiszen ők kötelesek betarta­ni a jogszabályok különféle előírásait. Az idei évtől nemcsak a bíróság előtt is jogorvoslást kereshetnek a rájuk nézve sérelmes tanácsi határoza­tokkal szemben. A törvény fogalmazása szerint az állampolgár a ta­nácsi határozat ellen bíró­paragrafusok száma csök- sághoz fordulhat. ha az ál­ként, hanem egyszerűbbé, kotmányban biztosított, egységesebbé is vált az ál- ^^^^^^^^^^^^^^^^^ lamigazgatási eljárás, azaz a jogalkotók megteremtették a lehetőséget a gyorsabb bü­rokráciamentes ügyintézésre. Lássunk néhány példát. Az elmúlt években sokakat bosszantott a* a gyakorlat, hogy a tanácsok mindenfaj­ta ügyet szigorúan harminc nap alatt intéztek el. Illet­ve, a bonyolultabb esetek­ben előfordult, hogy túllép­ték a határidőket. Az egy­szerűbb aktákat viszont már nem intézték el hamarabb. Volt olyan ügyirat, amit egy-két nap alatt is lezár­hattak volna, de ezeket csak a huszonnyolcadik napon vették elő. Az állampolgár pedig bosszankodott, hiszen neki természetesen sürgős volna az engedély, az igazo­lás. Több tanácsnál a közel­múltban már bevezették a rövidített ügyintézés! határ­időket. Meghatározták, hogy melyek azok az esetek, ame­lyekben azonnal. három, vagy nyolc napon belüli in­tézkednie kell a tanácsnak. Nos, ezt a jó kezdeménye­zést január l-től a törvényi szabályozás szintjére emel­ték. ami azt jelenti, hogy az egyszerűbb ügyek gyorsabb Intézése immár valamennyi tanácsi apparátus számára' kötelező. Á hallgatás — beleegyezés Lényeges változás az új törvényben, hogy a tanács, a hatóság „hallgatása" bizo­törvény szerint már lehető ség van például arra. hogy a hatóságok a pénzkövetelé­seket közvetlenül letilthas­sák a kötelezettek munka­béréből. Bizonyos ügyekben a rendőrök hathatósabb köz­reműködése is lehetővé vá­lik. Deák András Bolgár hajók öt kontinensen Kereskedelem, 110 állammal öt kontinens tőbb mint 200 kikötőjében fordulnak meg a bolgár hajók. Bulgá­ria mintegy 110 állammal folytat tengeri kereskedel­met. A bolgár hajók manap­ság több jelentős tengeri ál­lamnak — köztük Angliá­nak, Franciaországnak. Nor­végiának, az NSZK-nak és Japánnak — szállítanak árut. A KGST-tagországok sorában Bulgária a Szovjet­unió után a második legna­gyobb tengeri szállító. A bolgár hajógyártó ipar 1971 és 1975 között 104 kü­lönböző rendeltetésű és te­herbírású hajót exportált. A kereskedelmi flotta rakodó­képessége pedig meghaladja az 1 millió 500 ezer tonnát. Az utóbbi évtizedben nagy fejlődésnek indult a menet­rendszerű teherszállítás. Je­lenleg az ország export- és importáruinak 60 százalékát ily módon szállítják. A leg­gyakoribb járat a Fekete­tengeren közlekedik Várna és a szovjetunióbeli Xlji­csovszk között. A bolgár tengerjáró hajók a Távol-Keletre is eljutnak. Bulgáriából elsősorban gé­peket és gyógyszert szállíta­nak, visszafelé pedig főképp nyersanyagot hoznak. Gyak­ran tűnik fel a bolgár lo­bogó Libanon, Szíria, Líbia, Algéria és Marokkó kikötői­ben is. (BUDAPRESS — SOFIA­PRESS) Körséta az valsóházbanm A merinó élni akar — 198l-re három fő cé­lunk volt: növelni az átlag­termést. fejleszteni az állat­tenyésztést, és ellensúlyozni az áremelések hatását —­mondia Belovai Pál. a dóci Virágzó Tsz főkönyvelője — Sikerültek? — Kezdjük az átlagter­méssel: búzából 42.6 mázsát takarítottunk be hektáron­ként. Arnából 24-et. kukori­cából 44-et napraforgóból csak 10-et. — Miért ilyen keveset? — Volt, amit a belvíz, volt, amit az aszály károsí­tott. összes területünk 1536 nektár. Ebből szántó 1082. Utóbbiból gyenge minőségű homok 320 hektár. Lőtérre psik 322 hektár, a többi, az alsóárr-ási rész belvizes te­rület. Máris megjelentek a fakad óvizek. ki tudia. idén is mikor lehet géppel rájuk menni. — Miért nem kérik, hogri Itt is elvégezzék a komplex melioráció munkálatait? — Először ..be voltunk ütemezve" a hatodik ötéves tervre. Egy éve kaptunk ér. tesítést., hogy csak a követ­kező tervidőszakban szá­míthatunk rá. — Miért? — Nem tudjuk. — Hogyan alakultak a termelési ráfordítások? — Nőtt az átlagtermés, te­hát a fajlagos ráfordítás csökkent. Jobban kihasznál­juk a gépeket Az őszi ked­vező időjárás során elnyúj­tottuk a betakarítási időt, kevesebbet kellett szárítani. Csak ezzel félmillió * forin­tot takarítottunk meg. Ta­lajerő-vizsgálatokat végez­tettünk, és ezek eredmé­nyétől függően műtrágvá­zunk. A gyomirtás költségei viszont még növekedtek is. — Az éves mérleg? — Félmilliónál nem lesz kevesebb a nyereség, de ha a lőtéri kártérítéseket meg­kapjuk, több millió is lehet. — Terveik? — A juhászat eddig mi­nimális eredményt produ­kált. Tartástechnológiái kí­sérlet indult, amely 1983 vé­gére zárul. Lényege: mel­léktermékek hasznosításán alapuló szabad tartás. Mini­mális beruházással és élő­munkával nyereséges juhá­szatot akarunk létrehozni. Kukoricaszáron, réoaszeleten tartjuk az állatokat, a beke­rített legelőn pedig akkor esznek, amikor jólesik ne­kik. — Hogyan kezdődött a kísérlet? — A Gyapjú- és Textil­nyersanyagforgalmi Vállalat támogatta a kezdeményezé­sünket. A rákoskeresztúri vágóhídról válogattunk kl 625 selejtnek minősített, de vemhes, a báránvmentés mi­att le nem vágható anyaju. hot. — S ez hozQtt hasznot? — Nagv volt az elhulló*: az anyáknál is. de főként a bárányoknál! Elérte az 50 százalékot A kísérletünk egyelőre nem talált megér­tésre a megyei vezetésnél. — Miért? — Talán, mert aki úiat kezdeményez, az mindenütt nehézségekbe ütközik. — Nem tudom, látta-e Burgert Róbert tévéinterjúját. ő mennvit harcolt a broller­csirke tartástechnológiájá­nak elterjesztéséért. (Ördögh Ferenc, a Csong­rád megyei Állattenyésztési és Takarmányozási Felügye­lőség juhászati szakfelügye­lője: — A rakodómunkások válogatták a birkákat. Szak­ember talán válogathatott volna megfelelőket, de akik hozták, nem értettek hozzá. A sok helyről egybegyűjtött állatok sokféle betegséget hurcoltak össze. Tudomá­sunk szerint a tartási körül­mények sem voltak megfe­lelőek. nyáron, a tűző napon a tarlón ellettek a juhok. Rühö6ség ellen már négy­szer fürdették az állományt! ahol megfelelőek a körülmé­nyek, ott egv fürdetés után elmúlik ez a betegség.) — Szakmailag ki iránuit­ja * juhászatot? — Juhász Árpád téesz­elnök. Most keresünk meg­felelően képzett szakvezetőt Közben 884 merinót vet­tünk. ezek most ellenek, probléma nincs velük­(Ördögh Ferenc: Az NSZK-merinók még egész­ségesen kerültek Dócra. itt azok is rühösek lettek.) Belovai Pál: — A kísérletbe beállított takarmánvt kapják ezek is. A kukoricaszárat báláztat­tuk, ez a takarmány koráb­ban veszendőbe ment. Gaz­daságossági számításaink szerint egv mázsa mellék­termék előállítása 60 fo­rintba. ugvanannvi lucernáé 250 forintba kerül. (ördögh Ferenc: Vélemé­nyünk szerint télen szabad tartási körülmények között nem szabad elletni. A telel­tetéshez kevés a takarmány, mert későn takarították be a kukoricát, és kevés szárat sikerült fölbálázni. A juh­nak kellene valamilyen fe­dél, hogv a gvanlút megvéd­jék a megázástól. Egyébként a kísérletet nem ellenezzük, kíváncsian várjuk az ered­ményét.) — Milyen eredményt vár­nak a juhászattói? Belovai Pál: — 1000 iuhonként körül­belül 1 millió forint nyere­ség várható. — És hány 1uhot bír el a dóci téeszben keletkező hul­ladék? — Háromezret. Terveink szerint 1984-re futtatjuk föl ennyire az állományt. Az önbizalomra valló pár­huzamra visszatérve: a gyakorlati eredmények iga­zolták Bábolnán az újat akaró Burgert Róbertet­Néhány év múlva kiderül, igazolják-e a dóci téesz ve­zetőségét. s folviragoztat­ják-e a Virágzó Tsz-t. Tanács István Dsödik a KÁHÁZ KAMAZ-nak nevezik a világ egyik legújabb, leg­népszerűbb márkájú teher­gépkocsiját Ugyenezt a ne­vet viseli születési helye is: a Káma-folyó partján, Na­berezsnije Cselni városban lévő Kámai Nehézteherautó­gyártó Komplexum. Á tengerfenek kora A Szovjet Tudományos felfedezése lehetővé tették. Akadémia Földmágnesség, hogy a tudósok megállapít­Ionoszféra- és Rádióhullá- sák a tengerfenék különbö­mok Terjedése Intézetének ző részeinek korát, változá­leningrádi fiókja elsőként sainak jellegét a múltban és térképezte fel a Világóceán ma. A leningrádi tudósok fenekének életkorát munkájának eredményeit A tengeri mágnese* felvé- nagy helyesléssel fogadták e teiek. a Világtenger mágne- nemzetközi tudományos kö­scs mezője anomáliáinak rökben ia. HAZASSAG Murányi András és Szemes Er­zsébet Éva, Szentner Sándor és Leilgeb Erzsébet, Savanya István és Várko-nyi Eszter Katalin, Dor­mán Sándor és Szűke MAna, Haag Józseí és Tóth Viktória Anna, Hrabovszky Tamás és Gé­mes Rózába Julianna. Bodó Ti­bor és Nacsa Ágnes, Dobránszki Sándor és Kocsi Márta. Vostyák István és Monostori Etelka. Tóth Imre és dr. Grasselly Magdolna Sarolta. Bjrtnyi György és Jan­kó Ildikó, Nagy-Tóth Elek és Németh Marianna házasságot kö­töttek. SZÜLETÉS Széchenyi Ferencnek és Ta­nács Gizellának Krisztina. Sere Jánosnak és Somogyi Máriának Csilla, Justin Pálnak és Zsótér Arankának Renáta, Huszár Je­nőnek és Sütő Juliannának Ildi­kó, Huszár Jenőnek és Sütő Ju­liannának Jenő, Gyurik János­nak és Beregszászi Etelka Mar­gitnak János. Szentgyörgyi La­josnak és Gyémánt Évának Éva Erzsébet, Juhász-Varga László­nak és Tóth Erzsébet Ilonának László, Paragi Nándornak és Ge­ra Máriának Attila, Baráti Ist­vánnak és dr. Kasza Gizella Má­riának Levente, Gytmesi László­nak és Kis Katalin Erzsébetnek Dóra. Fekete János Dezsőnek és Kardos Erzsébetnek János. Acs Zoltánnak és Székely Évának Máté, Lajtos Istvánnak és Vin­cze Rozália Erzsébetnek Szilvia, Lukács Zoltánnak és Kővári Tündének Tamás, Bihari József­nek és Kovács Zsuzsannának Jó­zse, Szűcs Péter Antalnak és Vá­czi Eva Máriának Péter Pál, Bu­dát Péternek és Martusz Zsu­zsannának Melinda, Kéri Jőzseí Tibornak és Farkas Erzsébetnek Andrea. Lenti Attilának és Pi­ros Veronikának Attila, Dobó Fe­rencnek és Rácz Zsuzsanna Má­riának Zsuzsanna, Szalma Vin­cének és Németh Évának Attila, Maros Völgyi Istvánnak és Bor­sos Máriának Zsolt, Fülöp Ist­vánnak és Juhász Etelkának Anikó. Szilágyi Györgynek és Csényl Ilonának Rita, Csótl Ti­bor Andrásnak és Együd Már­tának Róbert Szilveszter, Vőnekl Latosnak és Kovács Zsuzsanná­nak Zsanett, Kádár-Német Vin­cének és Gábor Juliannának Anett. Győri Mihálynak és An­tal Lídia Ilonának Péter, Kovács Sándornak és Kalmár Gabrlellá­Családi események nak Sándor, Faragó Zoltán Gá­bornak es Vasa Évának Balázs, Tarkó Józsefnek es Vass Máriá­nak József, Kovács Lászlónak es Nagy Margitnak László, Soós Imre Sándornak és Faragó Etel­kának Zoltán, Cetgersmidt Ist­vannak és Minda Gyöngyinek Gyöngyi, Földi Józsefnek és Mé­száros Olga Katalinnak Noémi, Pető Sándornak és Adám Olgá­nak Hajnalka, Márton Sándor­nak és Lajos Katalin Máriának Beatrix Zita, Rigó Józsefnek es Késmárki Évának Zsuzsanna, Lázár László Györgynek és Su­sán Rozáliának Szabolcs, Gád­zser Lászlónak és Kotogány Ilo­na Rozáliának Attila. Tóth fái­nak és Sándor Rozáliának Erika Ingrid, Zomborl Istvánnak és Kovács Annának Roland, Ma­chalek Palnak és Köblös Viktó­riának Márta Klára, Varga De­zsőnek . és Vancsó Mártának Ber­nadett, Szabó Károlynak és La­kita Juditnak Péter, Tölcséres Istvánnak és Szécsényi Magdol­nának Gábor, Budavári Attila Tamasnak és Jenei Rozália Pi­roskának Gergely. Király Imré­nek es Kocsis Magdolnának Már­ta, Mityók Lajosnak és Túri Er­zsébetnek Hermina Hajnalka, Mandzsu Istvánnak és Uenyu'Zki Máriának István Csaba, Kónya János Pálnak és Bres/kó Irén­nek Péter, Horváth Lajos Emil­nek és Szabó Katalinnak Katinka Ágnes, Borbély Istvánnak és Bá­lint Katalin Máriának Gábor. Vln­cze Antalnak és Vinne Ilonának Krisztina, Kovács Lászlónak es Kováes Már,anak Krisztina Má­ria, Seller Lajosnak és Juhász Juliannának Antal. Pajkó Lász­lónak és Kiss Ilonának László Zoltán, Horváth Bélának és Szél Ibolyának Katalin. Vass Sándor­nak és Német Katalinnak Ger­gely Károly, Pőlöa József Atti­lának ea Pozsgal Eszternek Esz­ter, dr. Mink Mátyásnak és dr. Solymosi Máriának Balázs Má­tyás, Márton Istvánnak és Róka Lillának Nikolett, Tarr László­nak és Tari Veronika Valériának Norbert Zsolt, Harmati Antalnak és Buzitai Máriának Ágnes, Bo­zóki Sándornak éa Gémes Juli­annának Zsuzsanna Ágnes, Pa­latínus Ferencnek és Horváth Pi­roskának Zsolt Norbert, Bomor­jai László Gyulának é« Báló Magdolna Margitnak Gábor Lász­ló nevű gyermekük született HALALOZAS Kispéter József, Schmödl Jó­zsef Károly, Kakuszi józsefné Kotogány Mária, Juhász Jánosné Hegyi Rozália, Kiss Andrásné Pósa Julianna, Bozsák István, Kiss Illés. Báló AntaLné Gombos Piroska Mária, Kovács Mihályné Szerző-Juhász Mária, Martonosi Józsefné Makra Viktória, Kövesi Andrásné Kozla Mária, Tajmel Károly, Balázs Ferenc, Nagy Sándor, Szabó Józsefné Oláh Ju­lianna. Fábián Lászlóné Várhe­lyi Valéria, Nacsa Miklósné Fo­dor Erzsebet, Magyart József, Czakó Márta, Laczilt János. Ne­mes-Nagy Károly, Vass József, Lele Mihályné Laczt Anna, Pe­ták Istvánná Kővágó Ilona, Zom­bor Gáborné Muzsi Mária, Czi­mer János, Teleki Lajos, Ber­niczki József Mihály. Haraszti Györgyné Lázár Erzsébet, Pala­tínus József. Pölhe Ferenc. Fe­hérvári Lászlóné Pirknger Margit, Igaz Miihályné Csatai Terézia, Banké Józseí, Szécsi Antalné Bozsó Terézia. Tokai Mihály. Berzák Emil, Balog Gizella, Kun István Jenőné Kolozsi Ilona, Tné­nyl Ferenc Gergelyné Oombkötö Mária, Hajdú Ferenc, Rába Jő­zseí Antatné Dezső Erzsébet Ka­talin. Gazsó Mátyásné Házy Ilo­na, ördög Károly, Kocsis-Sava­nya János, Török Adám. Süveg Antal Pál, Juhász Mihály, dr, Suki Béla Károly. Bemkő Dezső­né Sipos Róza, Csamangó Mária, Kopasz Józsefné Abraham Teré­zia, Nyári Antal. Bálint Htván­né pászior Viktória, Ermesz Ödönné Erde! Etelka, dr. Nánal Lajos, Berta Istvánná Horváth Etelka. Tóth József. Szűcs Sán­domé Szél Terézia. Csiszár Sán­dor. Szekeres Imréné Varga Má­ria, Patai Imre Józsefné kovács Etelka. Konrád Alajosné Barsl Erzsébet Katalin. Paréj Mihály, Ferenezi Pál. Malkocs Ernő. Miklenovies Istvánná Gál Mária meghalt. A kámai autógyártó koropJ lexum világviszonylatban ebben a „műfajban" a leg­nagyobb. Tervezett kapaci­tása 150 000 Diesel-teherautó és 250 000 Diesel-motor évente. A komplexumhoz tartozó üzemekre rendkívül büszkék létrehozóik és azok, akik most a műhelyekben dol­goznak. Mindenekelőtt arra a rendkívül rövid, rekord­időre büszkék, amely alatt a legkorszerűbb technikával és berendezéssel felszereli óriási műhelyeket létesítet­ték. Az építkezésen az efcő köbméter földet, 1969 de­cemberében emelte ki az exkavátor. S öt esztendő múlva a fő épületek kivétel nélkül készen álltak és meg­kezdődött berendezéseik sze-! relése. 1976 telén a fősza-' lagról legördült a 200 000-es sorszámmal jelölt kocsi. Míg az első 100 000 teherautó ki­bocsátásához csaknem há­rom esztendőre volt szükség, addig a második 100 000 mindössze 17 hónap alatt elkészült. Nemrég adták át a komplexum második üte­mét. Az autógyártók tavaly nyáron szerelték össze a 250 ezredik nehézteherautót, amelyet az ország keleti ré­szébe küldtek, oda, ahol a Bajkál—Amur vasúti fővo­nalat építik. Most a kámai autógyártó óriásban naponta több mint 300 teherautót: palánkos ko­csit, dömpert, vontatót ké­szítenek. Az előző ötéves tervciklusban a gyári konst­ruktőrök több feladatra képest tipust fejlesztettek kl, köztük a bülenőszekrényes teherautót, amely három ol­dalról üríthető, a vontatót, amely 20 tonna raksúlyú pótkocsiszerelvénv vontatá­sára képes.

Next

/
Thumbnails
Contents