Délmagyarország, 1982. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-08 / 6. szám

72. évfolyam 6. szám 1982. január 8., péntek Ára: 1,40 forint Gazdasági körkép nvben a piacokon Illést tartott a Minisztertanács „Az MSZMP KB 1981. december 3-i határozata alap­ján a megye gazdaságának feladatai szervesebben kell, hogy kapcsolódjanak a hatodik ötéves terv gazdaságpolitikai irányvonalához, figyelembe véve a népgazdaság helyzeté­ben bekövetkezett változásokat. A gazdaságpolitikai célki­tűzések meghatározásában az a törekvés érvényesüljön, hogy területünk minden erőforrását mozgósítva, biztosít­suk megyénk hozzájárulását a Központi Bizottság által ki­emelt fő célok megoldásához. — A gazdálkodó szervezetek kezeljék kiemelten a ex­portárualapok bővítését, az export gazdaságossága javítá­sát. A kivitel össztermelésnél gyorsabb ütemű növelését se­gítse elő az alapanyag-ellátás, feldolgozás, forgalmazás és szállítás területén működő gazdasági egységek jobb együtt­működése, az érdekek összehangolása és a vállalt kötele­zettségek fegyelmezett teljesítése" — állapítja meg az MSZMP Csongrád megyei bizottságának a gazdaság tavalyi fejlődéséről és az ez évi feladatokról szóló állásfoglalása Versenyben kell maradnunk a világpiacon . .. Lépést tartani Az idei év kulcskérdését nek a termelékenyebb mun­úgy fogalmazzák a Szegedi kavégzés új rendjével. Ruhagyárban, mennyire tud- Ezek lényege erősen le­nak lépést tartani a piaci egyszerűsítve: a varrógépet követelményekkel, anélkül, minél tovább üzemeltetni, hogy engedniük kellene a je- hogy minél jobban ki tud­lenlegi magas minőségi szín- ják használni a technikában vonalból. Mivel a fejlesztési rejlő lehetőségeket. A moz­alapok szűkösek, a techni- dulatelemzésen alapuló eljá­kai feltételek javítása egye- rások jelentősége, hogy biz­lőre korlátozott. Belátható tosítják a gyors, olajozott időn belül követhető út munka feltételeit. A ruha­Ecsetek, exportra Az idegenforgalom tavalyi tapasztalatai, teendők Somogyi Károlyné felvétele „ i-nmnler nn- • TV. ... t A honi ecsetgyártás bázisa igen régóta a Szegedi Ecset- és a hatckonysag komplex no gyar vezetői arra toreksze- Soprll„vár. Igen jóI kidolgozott, megkonstruált ecsetei.ke­velese nummala, anyag, ra- k hogy mmdazon gondo- resPette^ a külhoni piacokon is. A nemrégiben végrehajtott fordítások mellett. a munka- kat. amelyek a szabvany el- beruhá7íis következtében egyre korszerűbb termékekkel es uzemszervezes -javHapa- késettéig felmerülnek, a uidnak előállni. Képünkön: az eí^vik nj veZórlöberendezés val Hanpsnlvnzzílk ez ,,i 1. -.._ ,.. - ... ... ... .V: val. Hangsúlyozzák, ez sza]ag mellett dolgozók komplex program, amely ki- érzékeljék, terjed a gyártás előkészíté- - , . .. sére. magára a termelés fo- A munka" ** uzemszerve­ne látható, ez nagyban megkönnyíti a dolgozók munkáját A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csü­törtöki ülésén határozatot hozott a jogi iránymutatá­sok egyszerűsítéséről, a mű­szaki-technikai normákról és a jogszabályok úgynevezett mennyiségi rendelkezéseiről. Eszerint az eddigi sokféle iránymutatás helyett a jö­vőben csupán a következők adhatók ki: elvi állásfogla­lás valamely jogszabály ér­telmezésére; irányelv a jog­szabály végrehajtásához: tá­jékoztató olyan tényekről, adatokról, amelyek ismerete elngedhetetlenül fontos a jogszabály végrehajtásához. A napjainkban sűrűn válto­zó műszaki-téchnikai nor­mákat és. a mennyiségi ren­delkezéseket egyszerűbben és gyorsabban keli közzétenni. A határozat célja a központi irányítás hatékonyságának fokozása, a helyi szervek ön­állóságának növelése, a túl­szabályozás megelőzése és a jogrendszer áttekinthetőbbé tétele. A kormány rendeletet, al­kotott a Népj Iparművészeti Tanács átszervezéséről, sza­j bályozva annak jogállását, j feladatait, szervezetét és i működését. A Népi Iparmű­vészeti Tanács 1982. január t-től önálló szervként mű­ködik. A Minisztertanács megtár­lyamatára, s a befejező mu­zésben mindig adódnak új veletekre. Különösen nagy lehetosegek. Igazi nagy val­szerepet szánnak a munka- tozast mégis a gyártás auto­erő hatékony foglalkoztatá- viatizalasa jelentene. Erre sának. Igyekeznek feltárni a azonban a nepgazdasag je­különböző szintű vezetők leniegi helyzetenek ismere­_,_„-m. Ösztön- tőben az elkövetkező néhány számos esetben írhattuk le: nak. annál inkább az. hogv zik asT ú j^ómragaima tegv évben nem számítanak. minden lehetőséget kihasz- az 1980-as 1.43 milliárd fo­Te(l)jes siker A Csongrád megyei Tej- önmagukban ezek az ada­ipari Vállalatról tavalv is tok tán nem sokat monda­náló. a piachoz iól alkalmaz- rintos árbevétellel szemben forint fttadataÍTartalmafrSsi ruhlgy^'Az^mé^ek te todö cég. amely ily módon tavaly 1.64 milliárd wogramterveket dolgoznak a folyamatban levő szervező az átlagosnál sokkal jobb bevétette tett szert a válla, progsamterveket dolgoznak mun]^ fliflpof Qrf ^ eredmények elérésére kénes. lat. Nyereségük pedig az mizmusra Ahogyan dr Ba- Az év fordulóián készített 1980-as 47 millióról 1981 ben A Vörös Október Férfiru- log Tamás vezérigazgató-he- Svorsmérleg is ezt tükrözi, mintegy százmillió forintra hagyár állal meghonosított lyettes és Rujavec Ernő AmÍ!7 ™M-ban 153 millió li- nőtt. nyugatnémet szervezési eljá- műszaki igazgató' fogalmaz- ter teiet *.asnr°'tak f?1' ta: A többletbevétel, s a ra­rást bevezetik például az öl- la: 1979-ben a lökés piaco- ™!v™ar'* ,,, ™í Kvobb nyereség reszben a tön y gyártó szalagon. A nad- kon el lehetett adni olyan , ™vállalat növekvő exportjának . • öltönyt, amelv 7 órai élő- , mei szerzooeseik pe köszönhető. Konvertibilis va­ragszalag szervezési munka, mun]iát tarlalmazott. MoSt diR roeu harommülio Mer lutáml fizef6 viacokra ttt. befejeződtek. Most készítik azonban csak olyanra akad elő az új munkaszervezési vevő, amely maximum 5 tejjel többre szólnak. S az sem közömbös, hogv — a valy 13 százalékkal több ter­méket szállítottak, mint gyalta p Gazdasági Bizottság tájékoztatóját az 1981. évi idegenforgalmi tapasztala­tokról és 1982. fontosabb fel­adatairól. Az elmúlt évben mintegy 15 millió külföldi látogatott hazánkba. Mind a rubel-, mind a konvertibilis elszámolású idegenforgalom devizabevétele jelentősen nőtt. Javult az idegenforgal­mi szolgáltatások színvona­la. a szállodák és egyéb szálláshelyek kihasználtsága. A külföldre utazott magya­rok száma megközelítette az 5.8 milliót. Mintegy 10 szá­zalékkal többen vettek réézt a belföldi turizmusban; ja­vultak az ifjúsági turizmus feltételei is. Az idén tovább kell törekedni a komplex idegenforgalmi szolgáltatá­sok kialakítására, új üze­meltetési formák elterejszté­sére, s kiemelt figyelmet kell fordítani a lakosság hét­végi kirándulási fettételei­nek javítására. A kormány végül felhívta az érintett minisztereket es az országos hatáskörű szer­vek vezetőit, hogy vizsgál­ják meg az országgyűlés de­cemberi üJésszakánt elhang­zott képviselői javaslatok megvalósításának lehetősé­geit, s tájékoztassák azokról az országgyűlés elnökét, va­lamint az érdekelt képvise­lőket. Egyszerűsített Jogszabály-végrehajtás eljárások bevezetését a za- órai munkával elkészíthető. ^ elmenve- 1980 ban• Adásul termékei A lépéstartásra .jeLlemző, hogy 1979-ben is el tudtuk köpenyt, Kelebian a vatta- adnj áruinkat. 1982-ben is ruházatot gyártók ismefked- eladjuk jövedelmezően. Halpénz és szőlő Egv kalapba tették a halat meg a szőlőt a Szegedi Állami Gazdaságban, s abból lett a javarész bevétel. Mivel a vízi állat es a bornakvaló egyazon időjárást szeret, az elmúlt esztendőben elégedettek voltak a nvereséggel. A halászati áaazat a vár­ható 23—23 millió forint többletbevétel több mint háromnegyedét adja. — A múlt évi nyereségünk az eddigi legnagyobb — mondja Pásztói Lajos igaz­gató. — Még akkor is. ha nem hozott annyi bevételt az export, mint számoltuk. — Miért? — Még nincsenek meg portosan a ne­gyedik negyedév adatai, de az már bizo­nyos, hogy a 80-as valuta nem egyezik a tavalyival. Kevesebb forintot kaptunk a halpiacon egv nyugatnémet márkáért, mint előtte, pedig a halkereskedö ugyanannyit fizetett a portékánkért, mint eddig. — Mennyi halat küldtek külföldre? — Étkezésre hizlaltunk 1170 tonnát, eb­ket ió áron is értékesítik, ként lényegesen javult ta- Növelni tudták belföldi el­valy a szerződéses fegyelem, adásaikat is az elmúlt esz­s az alapanyag minősége is. télidőben, mégpedig hat szá­zaléknál. Emellett a takaré­kos gazdálkodásra is gondot fordítottak. A hulladékhő­hasznosítás eredményeként körülbeiül egymillió forintot takarítottak meg, ugyancsak tekintélyes összeget hozott a konyhára az is. hogv szá­mítógép segítségével optima­lizálták szállítási feladatai­kat bői 535 tonna ment exportra. De eladtunk 186 tonna lenyészhalat is. Így körülbelül 63 millió forint a halért járó pénz. (Az összes árbevételt 177 millió forintra sac­colják.) Különben' á közgazdászok egy tehénre több mint 10 ezer forint nyereseget. s 5 ezer 270 liter te.iet számolnak. A szőlészet­borászat bevételét a 80-as évivel tartják azonosnak.) — Mit várnak az idei esztendőtől? — A tavalyihoz hasonló ered mén veket, még akkor is, ha a közterhek emelése, a szabályozók változása hat-hétmillió forint értékű többletmunkát ielent. Azonkívül az idén is rakunk ki halakat az új halastóba, ami később hoz hasznot. — Mi hozhat változást? — Ha csak valami közbe nem lep. lé­nyegesen több szőlőt tudunk szüretelni — a számítások szerint 3 ezer 700 tonnát, mi­vel mostmár teremnek az új üttet ésű táb­lák. Exportjuk és belföldi ér­tékesítésük növelésében egy­aránt sokat segített a tavalv is folyamatosan végzett ter­mékszerkezet-váltás. Bővítet­ték az exportra dolgozó kis­teleki ssjtüzem kapacitását, s' ugyancsak tavaly meg­kezdték a makói üzem mintegy százmilliós re­konstrukcióját A makóiak októbertől már exportra dol­gozhatnak. Bővítik a hazai piacra szánt választékot is. mindennek eredményeként — a nehezebb feltételek el­lenére — az idén is körül­belül ugvanannvi nyereség­gel számolnak, mint amenv­nyit 1981-ben elkönyvelhet­tek Fontos politikai és kor­mányzati törekvés a Magyar Népköztársaságban a jogi „túlszabályozás" visszaszo­rítása, az egyszerűbb jog­magyarázat es a hatéko­nyabb jogpropaganda. A cél az, hogy az állampolgárok, az állami, társadalmi szer­vek, a gazdálkodó egységek jobban megismerjék és meg­értsék jogaikat, feladataikat, kötelezettségeiket előiró ren­delkezéseket. E folyamat szerves részeként — a gya­korlati tapasztalatok, jelzé­sek alapján — a Miniszter­' tanács csütörtöki ülésén ha­tározattal szabályozta a kü­lönböző megnevezessel is­mert minisztériumi es más főhatósági rendelkezések ki­adását. Eddig irányelv, állásfogla­lás, körrendelet, körlevél stb. formájában jelentek meg e szóban forgó rendel­kezések, amelyekről tudni kell, hogy kimondottan ugyan nem jogszabályok, de közvetlenül, vagy a nyomuk­ban keletkezett egyedi ha­tósági döntések útján jelen­tős mértékben befolyásolták a különböző szervezetek gya­korlati tevékenységének ala­kulását, nemkülönben az ál­lampolgárok ügyeinek ren­deződését. A kormányhatározat mos­tantól előírja, hogy irány­mutatást csak feltetlenül indokolt esetben lehet ki­adni. Kibocsátásukra az érin­tett. terület, tárgykör szak­minisztere (illetőleg a mi­nisztériumi államtitkár vagy . a miniszterhelyettes). eset- I ieg — kivételesen — a mi­nisztérium vezetői által fel- , hatalmazott, magasabb ve- j zető állású dolgozója jogo- j sult. A kormányzati döntés ' — amely a jogrendszer át- ' tekinthetőbbé tételét szol­gálja — egyértelműen elha­tárolja az iránymutatásokat a jogszabályoktól, és ezután csupán háromféle iránymu­tatás kiadására ad lehetősé­get. Az első: elvi állásfoglalás a jogszabályok értelmezése­re. Ezt akkor lehet kiadni, ha az értelmezni kívánt jog­szabályt a miniszter bocsá­totta ki, illetőleg ha a ma­gasabb szintű jogszabály végrehajtásáért ő a felelős, vagy a jogszabályi rendel­kezések értelmezésére Eel­hatalmazast kapott. A máso­dik: irányelv — ez ajánlast ad valamely. jogszabály vég­rehajtásának fő irányára . és módszereire, a jogalkalma­zásban követendő elvekre. A harmadik: tájékoztató — ilyen formában lehet közzé­tenni olyan tényeket. ada­tokat, amelyeket a végrehaj­tásért felelős szerveknek fel­adataik teljesítéséhez ismer­niük kell. Korszerűsíti a miniszterta­nácsi határozat az- úgyneve­zett műszaki-technikai nor­mák meghatározásának és közzétételének szabályait, amelyek elsősorban a ter­melésforgalmazás gyakorla­tában érvényesülnek. A kormány — csütörtökön elfogadott határozata értel­mében — kötelezi a minisz­tereket arra. hogy az új ren­delkezések figyelembevételé­vel vizsgálják felül irány­mutatásaikat. A Minisztertanács Ambrus Jánost külkereskedelmi mi­niszterhelyettessé nev<ul« ki­Ptlc rüOlFTÍRpM.

Next

/
Thumbnails
Contents