Délmagyarország, 1982. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-07 / 5. szám

8 Csütörtök, 1982. január 7. w Oévi tapasz az új eszten Beszélgetés Faluvégi Lajos miniszterelnök­helyettessel, az Országos Tervhivatal elnökével Uj híd az úton Somogyi Kíírolyné felvétele Az elmúlt év őszén kezdték építeni Dorozsmán. a Maty­ér fölött húzódó új úttestl hidat az elavult, keskeny, régi híd helyén. írtunk már arról, hogy négysávosra szélesítik majd a Dorozsmai utat. e miatt szükségessé vált az átépí­tés, s a Hídépítő Vállalat dolgozói rövid idő alatt el is he­lyezték a vasbeton oszlopokat robbanófejes cölöpözőgéppel. Az elmúlt nanok enyhe időjárása lehetővé tette, hogy rövid téli szünet után újra meginduljon a munka, valamennyi át­hidaló betonelem végleges helyére került a daru segít­ségével. A jó minőség Fegyelmik — 4 megoldás Megbüntettek néhány vál- résére, arra, hogy jó áron bőripari árut nem lehet jó lalatvezetőt: volt akit levál- vegyék meg termékeinket. S minőségűvé varázsolni egy tottak, mások megúszták fi- az erkölcsire is: a jó minő- járműgyárban. Ott már rit­zetéscsökkentéssel. A fegyel- ség erősiti a vállalat good- kán lehet valamit tenni, leg­mi eljárásokat az Ipari Mi-/ willjét, jó hírnevét, ajtót feljebb reklamálni, niszlérium kezdeményezte, nyit egy újabb üzleti tár- * az ok mindannyiszor: a vál- gyalóterembe. Nos, képesek A büntetés, az írásbeli lajatvezetők nem fordítottak vagyunk-e minden egyes utasítás — sokszor régóta kellő figyelmet az exportter- esetben a vevő által meg- kiderült már — nem mindig mékek minőségére! Gyenge rendelt minőségű terméket hatékony ösztönző. Csak ki­minóségi szállítmányokat produkálni? egészítője lehet egy olyan küldtek külföldre, amit ha * „éber" szabályozórendszer­atvett is a megrendelő, csak Egy felméres szerint a nek, amely arra készteti a alacsonyabb áron. Emiatt minőségi hibák hatvan szá- külföldi és a honi piacra ter­aztán tetemes devizabevétel- zaiéka a figyelmetlenségre, meló gyárakat, hogy jó mi­tói esett el a vállakat, végül hanyag munkára vezethető nőségű árut gyártsanak. is az ország. vissza. Azaz, sokszor apró * dolgok miatt buknak meg No végre — mondja az áruink. Figyelmetlenség, egy ember a hír hallatán, az el- leszakadt címke a csomag­veszett százezreknek, a vesz- ról, egy karcolás a termé­teségnek végre gazdájuk ken, egy ferdén beerőszakolt akad. S nemcsak a vállala- csavar a gépbe, és oda a tot, mint gazdálkodó egvsé- várt nyereség! Könnyű vol­get. vagy mint kollektívát na most azt mondani, hogy marasztalják el általában, ha ilyen fontos a minőség, hanem megnevezik a fele- akkor ki kell- javítani a hi­lóst, azt, aki a gyár élén bakat! Egy korábbi minőség­ül. Igaz, csak néhány példa ügyi konferencián mondta el van erre, de az ember azt a SZOT egyik képviselője, mondja: na végre! hogy amikor megvizsgálták Hogy aztán később gondol- néhány vállalatnál a rossz Födni kezdjen. Jó, dicséretes minőségű munka okait, ki­módon leváltottak, illetve derült: igazságtalan volna fizetéscsökkentéssel büntet- egyedül a dolgozók nyakába tek néhány vezetőt, helyük- varrni a felelősséget! A dol­be újak lépnek, illetve akik gozók nagyrésze ugyanis azt maradtak, bizonyára a jö- a munkát végzi és úgy. *öben jobban odafigyelnek ahogy azt előírják neki. Az majd a minőségre — de et- esetek döntő többségében tői, csak ettől jobb lesz-e a nem is tud róla, hogy rossz M. G. Az 198l-es gazdasági év a VI. ötéves terv első esz­tendeje volt. Tapasztalataink összegzésére ezért különö­sen nagy figyelmet fordí­tott legutóbbi ülésén az MSZMP Központi Bizottsá­ga. majd az országgyűlés té­li ülésszaka ... Faluvégi La-, jos miniszterelnök-helyettest, az Országos Tervhivatal el­nökét is a VI. ötéves terv első évi tapasztalatainak ösz­szefoglalására, valamint az 1982. évi teendők körvona­lazására kértük. — A Magyar Közgazdasá­gi Társaság legutóbbi köz­gyűlésén a VI. ötéves terv gazdaságpolitikai fő céljait ön három pontban határoz­ta meg: a külgazdasági egyensúly javításában, az el­ért életszínvonal megőrzésé­ben. s végezetül, az egész­séges növekedés közérzeté­nek megteremtésében és fenntartásában a gazdaság minden területén. Mit. ér­tünk el e három gazdaságpo­litikai alapcél teljesítésében. 1981-ben? — A külgazdasági egyen­súlyunk javult: év végi adós­ságállományunk a tervben számítottnál kisebb. A rosz­szabbodó világgazdasági helyzetben a javuláshoz né­hány kedvezőbb tényező is hozzájárult, miközben kül­kereskedelmi egyenlegünk 1981-ben majdnem a terve­zettnek megfelelően alakult. Hadd mondjam azonban meg: miközben türelmetlenül sürgetjük a gyorsabb fej­lődést, néha hajlamosak va­gyunk lebecsülni azt, amit elértünk. Az. 1979—1981. kö­zötti időszakban a magyar ipar mintegy 6. a magyar mezőgazdaság 9 százalékkal növelte exportját — össze­hasonlító áron számítva —a konvertibilis valutájú pia­minóség? Lesz-e változás, gyökeres változás terméke­ink minőségében? Felesleges most részletez­ni azt. hogy mit értünk a jo minőség fogalmán, ami egyébként is a mindenkori piaci helyzettől függően vál­munkát végez, hogy rossz minőségű végtermék készül munkadarabjából, hiszen a minősítés csak később ese­dékes. A technológia, a gép­park adott a műhelyben, s adottak a begyakorolt mun­kamozdulatok: a legjobb hi­tozik. A jó minőség az. amit szemben, példás fegyelem­a vevő — beszéljünk most csak a külföldi vevőről — az üzlet megkötésekor ott és akkor leszögez. Azaz: a leg­apróbb részletekig meghatá­rozza. hogy mit kér. Ez a mérce, ehhez kell igazodni. Statisztikai adatok sora. s egy nemrégiben megtartott minőségügyi konferencia be­számolói és hozzászólásai bi mel elvégzett munka sem garancia a jó minőségre. Tehát a vezetők felelős­sége .. . Akik kidolgozzák, kidolgoztatják, elfogadják a technológiát, megveszik az ú.j gépeket, szervezik a mun­kát. betanítják a dolgozót. Egy járműipari szakember érdekes dolgot mesél. Gyára igencsak exportérzékeny, zonyítják. igen gyakori, hogy náluk szükségszerűségből, s rossz minőség miatt nem ve- nemcsak ..felsőbb" elvárások szik át cikkeinket vagy ha alapján, kezdtek hozzá a m'­átveszik is, csak alacsonyabb nőségi hibák feltárásához. A áron. S nem is feltétlen vizsgálat során kiderült, hogv ptindig a rossz alapanyag a minőségi hibák több mint vagy maga a termék, hanem kilencven százaléka nem a annak megjelenési formája, gyárban keletkezik, hanem súlya vagy épp csomagolása a gyárkapun jön be. Ha pél­miátt. Ma már az esztétikus dául a jármű minősége ki fo­lt ülső a minőség kategória- gásolható. vajon mennyiben jába sorolandó. vonható felelősségre a .iár­Fölösleges bizonygatni, hogy műipari vállalat vezetősége? mekkora szükségünk van a Hiszen hibás öntvényt, acél­külföldi piac anyagi elisme- lemezt, műanyagtermékét, Kodály Emlékbizottság alakult A Bartók Emlékbizottság záróülése Kodály Zoltán, a huszadik neakadémián. ugyancsak a század új magyar zenéjének központi ünnepségsorozat ré­korszakalkotó mestere, ze- szeként állítják fel a Város­nekultúránk egyik megújí- ligetben Kodály Zoltán szob­tója, 1882. december 16-án rát s nyílik kiállítás a Bu­született. A zeneszerző, nép- dapesti Történeti Múzeum­zenetudós és pedagógus szü- ban. Kodály és művészete letésének centenáriumáról, a a magyar képzőművészetben magyar és az egyetemes mű- címmel. Az országos ren­velődes kimagasló alakjának dezvények jó részének a mű­munkásságáról egv eszten- vész szülővárosa, Kecskemét dón át tartó programsorozat ad otthont. keretében emlékeznek meg itthon és ' határainkon túl egyaránt. Az évforduló mél­tó megünneplésére Júniusban pékiául nem­zetközi kórustábort tartanak a városban, júliusban ott szerdán rendezi közgyűlését az Ifjú megalakult a Kodály Zol- Zenebarátok tan Emlékbizottság. Az em- Szervezete lékbizottság elnöke: Loson­cit Pál, az Elnöki Tanács elnöke, tagjai: Kodály Zol­tán. valamint Bartók Béla Nemzetközi decemberben avatják fel az új kecskemé­ti zenei központ épületét és hangversenytermét. a jövő , . ... .. . , . év áprilisában pedig az hozzátartozol társadalmi, ének_zenel általános iskolák politikai es kulturális ele- kórusainak országos fesz­iunk kiemelkedő szemelyi- tivá,ja tesz a zeneszerző szülőhelyén. segei. Az Országházban, Loson­'czi Pál vezetésével tartott első ülésén a bizottság a centenáriumi megemlékezé­sek előkészítésével kapcso­latos teendőket, az rendezvények tervezetét vx- művészek tolmácsolásában tatta. meg. csendül fel maid a hazai A hazai program sajátos- hangversenytermekben, sága, hogy lényegében az Ugyancsak szerdán a 1982—83-as tanév idejére Parlamentben tartotta meg esik, ezzel is jelezve: a Kn- záróülését a Bartók Béla A fővárosban és másutt is. számos nagyszabású kó­rustalálkozót. koncertet ren­dez a Kórusok Országos Ta­nácsa, s Kodály valamennyi ünnepi zenekarj m<jve kiemelkedő dály-éietmű elválaszthatat­| lan az ifjúságtól, a zenei ne­velés korszerű, az ő elvein nyugvó gyakorlatának mű­veltséggyarapító, emberfor­máló ereiétöl A megemlé­kezések a december 16-i születésnap köre csoporto­sulnak: ekkor rendezi az Emlékbizottság. A tanácsko­záson értékelték az 1981-es Bartók centenáriumi év ta­pasztalatait. megállapítva: az eseménysorozat méltó­képpen szolgálta azt, hogy itthon és a világban mind többek közös kincsévé tel­jék a magyar és az egyete­emlékbizottság az évforduló mes kultúra kimagasló alak­központi ünnepséget a Ze- jának munkássága. (MTI) cokon. Ebben a világgazda­sági helyzetben ezt kevés ország tudta felmutatni. De belső dolgainkban nem tud­tunk olyan rendet teremteni, amilyent szerettünk volna! A belföldi felhasználást ke­vésbé sikerült korlátoznunk, mint ahogyan az ötéves ter­vünk előirányozta. — Mi jellemzi a második gazdaságpolitikai cél telje­sítését? — Röviden szólva: az élet­színvonal puszta megőrzésé­nek követelményét tulaj­donképpen nem teljesítettük. Régebben hasonló helyzet­ben bizonyára azt mondtuk volna: „túlteljesítettük" —, mivel a lakosság fogyasztása valamivel gyoi-sabban nőtt a tervezettnél. Ez.t pedig — megfelelő teljesítménytöbblet híján — nem engedhetjük meg magunknak! — Miként alakult a gaz­dasági növekedés üteme? — A beruházások 1981­ben ugyancsak meghaladták a teivezett szintet, ezért foly­tatnunk kell a beruházások átrendezésének politikáját és bizonyos fokig mérsékelni kell a beruházások ütemét. Ezen a téren a régebbi, igen gyors növekedés okozta egyensúlyi zavarok máig is érzékelhetők. Alig javult a kivitelezés üteme és minő­sége, a tervezők, a kivitele­zők és a háttérszállítók együttműködése, az egész be­ruházási folyamat szerve­zettsége. Az elmúlt évben ta­pasztalhatók voltak olyan pozitív folyamatok, amelyek kibontakoztatását a növeke­dés jelenlegi lassú üteme szolgálja. Megmutatkozik ez az iparági termelésnek az eddiginél sokkal differenciál­tabb növekedési ütemében, de megmutatkozik a vállala­toknál is. 1981-ben az ipari termelés átlagosan 2—2,5 szá­zalékos növekedésén belül dinamikusan. 10 százaléknál gyorsabban nőtt a termelés egyebek között a műszer­iparban. a háztartási és kozmetikai vegyiparban. a növényolajiparban. Ugyan­akkor csökkent a termelés a vaskohászatban. a cement­iparban és más iparágak­ban. Nem csekély a válla­latonkénti szóródás egy-egy ipari ágazaton belül — ez a termelés 20 százalékos csökkenésétől az 50 százalé­kos növekedésig terjed —, különösen a textilruházati iparban, a cipőiparban és a bútoriparban. Az eredmény abban is érzékelhető, hogy valamelyest csökkent a gaz­daságtalan termékek aránya a kivitelben, s részben en­nek következményeként tó­kés viszonylatban javultak a külkereskedelmi csereará­nyok, ezzel enyhítve a gaz­dasági egyensúlyra neheze­dő nyomást. — A VI. ötéves terv ed­digi teljesítéséből milyen ta­pasztalatok vonhatók le, és ezek hogyan hatottak az 1982-es teendők meghatáro­zására? — Az 1981-es terv telje­sítésének négy legfontosabb tapasztalata közül az első az. hogy az egyensúly to­vábbi javításának külső fel­tételei 1982-ben még nehe­zebbek lesznek, mint ami­lyenre ötéves tervünk ki­dolgozásakor számítottunk. Egyrészt tovább szigorodnak a KGST tagországaiból szár­mazó energia- és nyers­anyag-behozatalunk feltéte­lei. Ezért meg kellett gyor­sítani az energia és a má­sodlagos anyagok takarékos felhasználására kidolgozott programok végrehajtását, se célokra állami es hitelfor­rásokból további 4—5 mil­liárd forintot csoportosítot­tunk át. Másrészt a tókes piacokon az áruértékesítés és a hitelfelvétel lehetőségei is elmaradnak várakozásaink­tól. Versenyképességünk te­hát meghatározóvá válik a gazdasági növekedés élén­kítésében. — Az 1982. évi szabályo­zóváltozásnak ezért egyik súlyponti kérdése a gazdasá­gos export ösztönzése? — Igen. méghozzá az ár­képzés az exportfejlesztő hi­telezés és a bérszabályozás módosításával. Vállalataink jobb exportlehetőségeit kí­vántuk megalapozni azzal is, hogy kértük felvételünket a Nemzetközi Valutaalapba, és a Nemzetközi Fejlesztési és Újjáépítési Bankba. Azért tettük ezt, hogy nagyobb hát­teret építhessünk az export­képességet fokozó beruhá­zási kezdeményezéseknek és forintvalutánk erősítését szolgáló törekvéseink' mögé. A második — nagyon fon­tos — tapasztalatunk az, hogy a magyar társadalom megértéssel fogadta el az életszínvonal megőrzésének politikáját. Ez arról tanús­kodik, hogy belső politikai helyzetünk szilárd, társa­dalmi viszonyaink kiegyen­súlyozottak. Arra is föl kell azonban figyelnünk, hogy 1981-ben a kereseteket nem követték a teljesítmények. Ez azért lehet veszélyes mert a gazdaságot arra kész­tetheti. hogy a fogyasztói pi­ac egyensúlyát az árak to­vábbi emelésével teremtse meg. ez pedig társadalmi feszültségeket okozna. — A már említett seabá­lyozómódosítások, amelyek tulajdonképpen a mindenko­ri tapasztalatok következmé­nyei, a vállalati beruházáso­kat is „tűz alá" vették. Mi­ért? — Az elmúlt évben a be­ruházásokat ugyan sikerült visszafognunk, de — s ez a harmadik tapasztalatunk — ez önmagában kevés. Az 1982. évi szabályozóváltozá­soknak ezért nem titkolt in­dítéka. hogy mérsékeljük a vállalati beruházási kedvet, s főképp megakadályozzuk, hogy 1983-ra beruházási csúcs alakuljon ki. Ez min­denképpen segíti javítani az egyensúlyt, de a kiegyensú­lyozott fejlődést csak akkor segíti hatásosan, ha az ala­csonyabb beruházási szín­vonal más beruházási szer­kezettel párosul. Pontosab­ban a műszaki fejlődést, a korszerűsítést, a termékszer­kezet átalakítását mozgató, előrehajtó beruházási poli­tikával. Ehhez — egvebek között — a feldolgozóipar­nak több forrásra lenne szüksége, de világosabb és célratörőbb iparfejlesztési koncepciót is ki kellene ala­kítanunk. Végül pedig ne­gyedik tapasztalatunk az, hogy a termelés szerkeze­tének. szervezeti rendszeré­nek átalakítása — az 1981­ben elért kezdeti és az 1982­ben várható további ered­mények ellenére — lassab­ban halad előre, mint aho­gyan vártuk. Azt,, hogy a szerkezetváltozás lassú, nem kérhetjük számon kizáró­lag egyik vagy másik sza­bályozótól, kisebb vagy na­gyobb állami szervezettől, még a vállalatoktól sem. Irányítási és gazdálkodási rendszerünkön kell folya­matosan javítani, mégpedig annak tudatában, hogy még abból sem valósítottunk meg mindent következetesen, ami­re vállalkoztunk K. a.

Next

/
Thumbnails
Contents