Délmagyarország, 1982. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-06 / 4. szám

4 S*er8a, IMi. Janulr 8! Mire költünk többet? Fogyasztási szerkezetünk ma Ki-ki megtalálta a neki szánt aiándékot a fenyőfa alatt; szerényebbet vagv ér­tékesebbet. függően a család anyaei helyzetétől és ajándé­kozási szokásaitól. A több­ől Hlió fa alá több tízmilliárd forjnt értékű meglepetés ke­rült. legalábbis erre lehetett következtetni a kereskedelmi vállalatok decemberi csúcs­forgalmából. Ha nemcsak a kiadott fo­rintoka t számláljuk, hanem azt is. hogy miiven termé, azetű. alaovető szükséglete­ket kielégítő, végy luxus cik­keket vásároltunk, és ezt összehasonlítjuk az elmúlt évak. évtizedek karácsonyi ajándékaival, akkor láthat­juk. hogv nagyot változott fogyasztásunk szerkezete. Azt a ténvt. hogy a hábo­rú előtti hárommillió koldús országából mára a három­millió túltáplált országa let­Jiink. nem minősíthetjük egyértelműen kedvezőnek: a eúlvtöbblet köztudottan egészségtelen. Más kérdés, hogy az elhízásnak történel­mi és Pszichológiai gyökerei vannak: az idősebb nemze­dék máig magában hordozza annak a korszaknak az em­lékét. amelvben a kövérség a jólét, a lehetősség szimbó­luma volt De az idő lassan kimossa idegsejtjeinkből a nélkülözés reakcióit: örven­detesen teried a fogvókúrá. zás. mind többen igyekeznek korszerűen táplálkozni. Az Igyekezetet a statiszti­ka is jelzi: évről-évre több húet. teiet. sajtot. tojást, zöldséget, gyümölcsöt adnak el az üzletek, és az utóbbi időben végre mérséklődött a cukor és a cereáUák forgal­ma. Cereáliákból (lisztes­árukból) például az 1965. évi 139 kilós fejadag 118 kilóra csökkent, ugyanakkor hús­ból, húskészítményekből fo­gyasztásunk már megközelíti a 60 kilós fejadagot, szem­ben az 1965 évi 40 kilóval. Bár az értékesebb, és ezért drágább élelmiszerekből nö. vekszik. az olcsóbbakból csökken a fogyasztás, a csa­ládok jövedelmüknek egyre kisebb hányadát költik élel­miszerekre. A szerénv jöve­delműeknél ez a csökkenés lassúbb, a nagvobb jövedel­műeknél viszont látványosan «yors. Életkörülményeink javulá­sát jellemzi a ruházati cik­kek kereskedelmi forgalmá­nak alakulása is. Az ötvenes évek lódenkabát-miclsanka egvenruhála uíán. a hatva­nas évtizedben elkezdtünk divatosan öltözködni: ebben ló aránvban ad'unk ki mind is a hosszú idő alatt felgvü. több pénzt fényképezőgépre, lemlett kiéhezettség jelent- filmfelvevőre, órára, konyhai kezett. Ma már kisebb jelen- kisgépekre és eavéb. a ké­tőséget tulajdonítunk az öl- nveimet. a kulturáltabb éle­tözködésnek: inkább a ké- tet szolgáló eszközökre. nuelmes. egyszerű de ko- Szembetűnően megnőttek rántsem olcsó ruhadarabok a lakberendezésre fordított kelendők, mint a cifrák, a kiadásaink. Bútorra például túldíszítettek. Összes kiadá- huszonhatszor annvit fordí­sainkból a ruházkodásra köl- tottunk tavaly. mint 1955­tött részarány ls csökken. ben. Természetesen ebben Ha viszonylag kevesebbet benne van a bútorok árának költünk élelmiszerre és öl- jelentős — évj 5—10 szózalé­tözködésre. akkor mire for- kos — növekedése is. ám a dítunk többet? Lakásépítés- magasabb árért többnvire re, lakberendezésekre, a ház- valamivel szebb. praktlku­tartások felszerelésére. Meg- sabb garnitúrákat áruslta­tehetjük ezt azért ls, mivel nak. s persze nagvobb vá­a lakbérre, a fűtésre, a vilá- 1 ászt ékben. A fogyasztás nö­gítáera jövedelmünknek — vekedéséhez a nagyarányú országos átlagbon — csupán lakásépítés is hozzájárul: az mintegv 7—8 százalékát kejl úi lakásba költözők általá­költenünk. Ezt az alacsonv ban nem viszik magukkal a hányadot a még mindig te- rég) berendezést, kintélves mértékű állami Számbavehetnénk még azt dotáció teszi lehetővé. az egymillió szeméivautót. Hasonló a helyzet a közle- áhíelv szintén az elmúlt ne­kedés. a hírközlés, az egész- Kvedszázadban került a la­ségügy és a kultúra terüle. kosság birtokába, vagv azt a tén: ezekhez a szolgáltató- sokatmondó ténvt. hogv az sokhoz térítés nélkül, illetve Wén minden második ma­jóval értékük alatti áron 1u- Bvar állampolgár 1árt külföl­tunk hozzá. mind azt bizonyítja. hogv fogyasztásunk szerkeze­Ez a magyarázata annak. te gyorsan és gyökeresen át­houv leglátványosabban az alakult, korszerűsödött iparcikkfogyasztásunk fejlő- , ,, , . , „ dik. Vegyük Például a hűtő-- Az ^tszínvonal emelke­.,—L.LAI „ ,—... désének ezt a gyors ütemét szekrényt, amelvből a keres­kedelem 1955-ben mindössze 7 millió forint értékűt adott el. S bár az idők folyamán a a következő néhány évben aligha élvezhetjük; jóideie jelzik már ezt. a különböző háztartási hűtőszekrények f,3^^2' . Prognózisok. a órát leszállították 1975-ben V" 3 D*rt <HUl kÖ/" 1.2 milliárd forint értékben ^Lp^™6"^"^" „ ,Az adtak el az üzletek. Ettől ^SZMP^ Kozpont. Bizottsága fiz erszényesek eredete Az erszényes emlősök 135 millió évvel ezelőtt jelentek meg a Földön. Az alsó har­madkorban Európában már éltek erszényes emlősök. Ek­kor alakult ki hozzávetőle­gesen a Föld mai képe. a hőmérséklet azonban maga­sabb volt, mint most. Soká­ig azt gondolták, hogy az erszényesek nem tudnak al­kalmazkodni más kontinen. sek éghatlatóhoz. élővilágá­hoz,. s ezért végül is Auszt­ráliába húzódtak vissza Me. rőben más a Yale egyetem kutatóinak a véleménye öt évet töltöttel? Ausztráliában és két évet a dél-amerikai kontinensen, hogv megfi­gyeljék az erszényes állatok életéi, viselkedését, szapo­rodását és alkalmazkodó ké­pességét. Véleményük sze­rint Ausztrália az erszénye­sek eredeti születési helve. Az ember és a bioszféra Egy világprogram megvalósulása Az ember és a bioszféra erdő- és fagazdálkodásl for­— angol rövidítéssel MAB mákat dolgozzanak ki. Cseh­— Világprogram megvalósí- Szlovákia erdőségeivel és ta­tásában 74 állam természet- állományával Európában — kutatóit egyesítő. 14 kutató- Sváic után — a második szervezet vesz részt. helyen ált. ezért e tudomá­Az UNESCO, a világprog- nvog elképzelések megvaló­ram koordináló szerve, a adására itt tág lehetőségek hetvenes években az úgvne- nvílnak Jelenleg az ország vezett bioszféra-rezervátu- hét tájegységén kísérik fi­mok közé sorolta a Cseh- nyelemmel az erdőguzdnsá­szlovák Szocialista Kőztársa- «ok munkájának ökológiai ság három lellegzetes tát- hatása* és következményeit, egységét: a treboni tóvidé- A MAB-programban részt ket. a Krtvoklát körüli dús vevő szocialista országok tu­e'dő«égeket és a Szlovák dósai Brnóban egvezletik Karszthegységet, azaz a dél- bioszféra-kutatásaik t ered­szlovákiai mészkővonulato- menyeit, A brnói mezőgnz­ltat. daságj főiskola erdészeti fa­A csehszlovák tudósok — kultásának erdőökológiai in­zömmel ezeken a területe- tézete egvben a 2. sz.ámú ken. de másutt is — a ter- MAB-orogram regionális mészét és ezen belül is el- tájékoztató központja Is. Az fősorban a mérsékelt éeövi intézet a KOST-orszáaok erdei élővilág védelmét szol- számára rendszeres tájékoz,­gáló kutatásokat végeznek, tató bulletint ad ki, ós Fontos feladatuknak tekln. gyakran rendez találkozókat tik például hogy az ökoló- a szocialista országok kut*. giai viszonyok egyensúlyé- tói részére. (BUDAPRESS—• nak biztosítására ésszerű ORBJS) Sok vagy kevés? Felemás készletgazdálkodás kezdve mind kevesebbet köl­tünk fridzsiderre: ma már jóformán telített a piac. és szinte csak azok vásárolnak, akik korszerűbb vagv na­gyobb készülékre vágynak. ülésé­ről kiadott közleményből is kitűnik, hogv 1982-ben az árak és a bérek emelkedésé­nek mértéke egyaránt 4—5 százalék lesz. Ezért szokás manapság úgy fogalmazni. Híradástechnikai készülő- hogv a következő időszakban kékből például 1955-ben 189 a cél az áruellátás színvona­millió forint értékű fogyott. Iának, a lakosság életszínvo­1981-ben ilyen termékekre nalának megőrzése, szinten­— beleértve a színes tv-t. a tartása, n ez az elmúlt ne­hifi-tomvot — huszonhétszer gyadszázad fejlődése után — (!) többet, azaz: ötmilliárd a mai világban nem kevés, forintot fordítottunk. Hason- Gál Zsuzsa Vulkánok energiája Az örmény SZSZK-han dolgoztak kl Olaszország­sok a kialudt vulkán. Azot- ban a Vezúvval kapoaolat­tani szakemberek szerint a ban ta. A vulkán lejtőin ásá­vulkánok geotermális ener- sokkal akarnak forró gőz­glája felhasználható ipari höz jutni, amelyet áramter­célokra. 2000-ig üzembe melésre használnak fel. A akarják helyezni egy otta- Vezüvból származó meleg ni geotermális erőmű első vizet mezőgazdasági célok­blokkját. Hasonló terveket ra alkalmazzák. Egv ipari szövetkezetnek az az érzésünk: talán mégis nem vállalkozik a kísérletre." jelentós exporttétele teliesí- kevesebb anyag és alkatrész mint ahogy a Metalloglobus téséhez szüksége van bizo- fekszik a raktárokban, mint példája ls bizonyítja. A ter­kellene. Még Inkább ez a melövállalatok feladata véleményünk, amikor azt ugyanis a folyamatos terme­halljuk. hogv némelyik cég- lés. s többségük némi kész­nél — alkatrészek híján — letmérséklés érdekében Tiem­4—5 régi berendezésből üt- igen vállalja az átmeneti lá­nyos mennyiségű rézre. Csakhogy a legkisebb ren­delhető mennyiség évi réz­szükségletük háromszorosa, fgv aztán — ha csak a kü­lönféle börzéken nem járnak szerencsével — kénytelenek háromesztendei termeléshez szükséges rezet rendelni, és .újat" állások, az ütemtelen szál­lítások ódiumát nek össze egy A Magvar Közgazdasági Társaság statisztikai szak­czU^Sak TrakTáSbaTT Nivának anvaggazdálko. persze nemcsak hasznos MnCT klm^Sr mű » foala W vándorgvfl. „nvag0k és atkatrészek vár­telített raktárakban att a pénzügyi gazdálkodás­ban is gondot okoz. lésén nemrégiben elmond­ták: a Metalloglobus. a szí­nesfém termelőeszközzel ke­iák, hogv földolgozzák őket, olyanok ls akadnak. Az említett szövetkezet reskedő vállalat vezetői szo- amelyek a vállalat, aőt ez példája nem egyedi Hason­ló beszerzési gondokra az katlan ajánlatot 400 ügyfelüknek. Ahol a Nap gyógyít Alma-Atában, Kazahsz­tán fővárosában közvetlenül u szabad ég alatt, a hegyek almásokkal beültetett nvúl­vánvain a világon egyedül­álló klinika működik- A vá­ros zaiP és pora ide nem ha­tol b«. A kristálytiszta leve­gő különösen jelentős, hi­szen Itt.,, a Nap gyógy ke­zel Hogyan? ...Mintegv öt méter át­mérőjű körben levő keret­ben olyan módon felszerelt tükrök vannak, hogy a ylsz­KZavert fénv eev pontban összpontosul (ezt nevezik fő­kijizfoitnak). A beteget egy fülkében helyezik el. szem­ben a megadott ütemben ltje-odg Jengő reflektorral. A fókuszfolt mintegv végig­stklik a beieg testén. 6 ma­ga pedig lassú körforgást végez, alulról felfelé és vissza. A beteg testét erős koncentrált nap'énvimnulz.M­8£>k értk. Mivé' axrntisn a fókuszfolt áPandó mozgás­ban van, s a testnek Ugvapazt a helvét még eev másodperei" sam ért, ab­szolút veszélytelen. Az em­bernek olvan az érzése mintha meleg fuvallat érné a bőrét. F.gv-egv kezelés 10—15 perels tart. R kúro alatt pe­dig a beteg 20—23 kezelés­ben részesül. betegségétől ez a módszer bekerült az or­függően. vostudománv eszköztárába. — Miiven hatást gyakorol Ma már egyre iobban elter­az emberi szervezetre a jedt. az alma-atai klinika koncentrált napfényimnul- nyári időszakban általában zus? — kérdezem Qlaa 1000 beteget foead, akik Tent. az orvostudományok asztmában, krónikus tüdő­kandidátusát. a kazah egész- gyulladásban, bronchitisben. segügyi minisztérium gver- a periferikus idegrendszer mekavógvászati intézetének megbetegedéseiben, bőrbe­munkatársát. tegségekben szenvednek. A — A laboratóriumi Vizsgá- páciensek 70—82 százaléká­latok eredményei, a hosszú rak egészségi állapota meg. évek óta végzett klinika) megfigyelések megerősítik: a bc'eeek közérzete gyorgan igvulni kezd. Többségüknél a köhögés megszűnik, a hu­rutos jelenségek esMlaocd­nak. vaav megszűnnek. A ml adataink szerint a hello­terápia kedvező hatással van a szív- és érrendszer állapo­tára. javul az oxigéncsere, a szívműködés. Ügy tapasz, taliuk. hogv ez a gvósvke­zelési rnö'VPr ösztönzőié? hat a vérképző szervekre. A kancept'áH nao'énvi-r nulsus gvógvító hatását a negyvenes évek elején fe­dezte fel Vlagyimir Buh­man. a szovjet hellotechni­ka egyik úttörője, ö annak ideién különféle napenergia­koncentrátorokat konstruálj. Kutatásokkal és kísérletek­kel teli éveknek kellett el­telniük azonban addig, míg javul, noha olvan emberek­ről van szó. akiken más is­mert gyógykezelési módsze­rek nem segítettek. Eduárd Krivnhkov APN—KS ország valamennyi gazdasá- sük lén vege: a korábbi fel. gi vezetője, anyagbeszerzője tételektől eltérően napra, tucatnyi példát mondhatna. postáztak e8éaz gazdaság szemponttá­Elképzelé­ból elavultak. A szakértők szerint az elfekvő készletek hétre, dekádra vállal lék a hányadának pontos mégha-. Ét miközben mindenki be- szállítáatl A felhasználók tározása lehetetlen; az ösz­szerzési nehézségekről be- reakcióla megdöbbentő volt. in is száza­A kedvező alánlatra mind- "'f* " " """T össze 40 válasz érkezett, és Wkár« becsülhetők De ami végül összesen né«ven Í11!) felesleges az egyik hely««, kérték az ütemes szállítást. az mi,utt hiánycikk lehet. Az aiánlat 1ő lehetőséget El kell hét cserélni. «l kell kínált a raktári készletek adni — ezt szorgalmazzák szél. nem tagadja: raktárai­ban nem csupán a folya­matos termeléshez szükséges mennyiséget tárolja bizo­nyos alapanyagokból, alkat­részekből ét félkésztermé­kekből. hanem ennek több­szörösét. A bespáizolás in- tüü^lÍT*' w.I?'^ « áuente többseőr megren. hl­— „.. nem óRek vele? Ezúttal ne szóban gazdasági motivációkat, ér. dekekei keressünk- A fel­használók megszokták (és a legtöbb hetven ielenlcs Is ezek az állapotok a iellem­zőek). hogy a hasai piacot az eladók uralma jellemzi. Sokan, a többség méa akkor egymásra eladó és vevő. sem tud váltani, ha legalább kodás helyzete. Igsz. a kész- részlegesen megváltoznak az A készletek íés az eireK­letnövekedés üteme_az utób- er6vl„onvok (í at eUldók vő készletek) duzzadását fo­erőfölinyét a vevők kedve, kor.rjs. hogy az Import­1el igényt néha 180—360—600 dokolt — mondják szen hiány van a forgó termékből, s ki tudia. mikor iutunk hozzá lesckö. selebb. ígv fordulhat elő. hogv gyakran épp hiány­cikkekkel vannak tele a raktárak. Felemás a készletaazdál­bj időben mérséklődött, de még mindig tekintélyes ősz­dezett börzék. Ezek a bör. zék azonban — minden tö. rekvés ellenére — nélkülö. zik a megfelelő szakosítást nem eléggé áttekinthetőek, így aztán nehezen talál szegeket kötnek le a rak- zőbb pozíciója váltja tárakban tárolt értékek. Ta- Ezt — ugyancsak az emlí­egv jel. valv .például 819 milliárd fo, tett tanácskozáson — rtntot. Az összeg nagvsa­gát érzékelteti, ha az évi nemzeti jövedelemmel ha­sonlítjuk össze, amf tavaly 584 milliárd forint volt. 8ok vagv kevés a kész­let? Ha a számokat vesszük alapul, jogos a kijelentés: bőviben vagyunk a felhal, mozott anyagoknak. Áru­kapcsolásos. hálapénzes be­szemléletes hasonlattal nappal előre kell bejelente­ni. Sok esetben nehéz előre látni. hogy egyik-másik lemezték. Az állatkísérletek anya*hA' mekknra ha egv oroszlán- lpsz Az 19 e16­szerint, ha egv kölyköt összezárnak egv ha­talmas vérebbel, az oroszlán akkor ls fél a kutyától, ha már megnőtt, megerősödött. Lehet, hogv a szállító sem olyan erős már a vevőhöz képest? Ezt nehéz lenne kísérleti úton bizonyítani, szerzésekről hallva viszont Legalábbis a termelők zöme Automata ellenőr Moszkvai és leningrádi repülőtereken út típusú or­vost ellenőrző berende'és' próbáltak ki. A leninsrádi szakemberek által kidolgo­zott Pilot—1 típussal meg­vizsgálhatják a hálózó- és a repülésirányító személyzet egészségi állapotát, s fgy el, dönthetik, egészségileg al­kalmasak-e munkájuk ellá­tására. csupán ellenőrizn'e kell komputer döntését. Számítógépben rögzítik oVn^en ecves sze—iélv pszt. "hofizlo'ógiai >l1pmr.őlt, Az . . , ÍV újabb vizsgálatok alkalmá. a,A,£ '^tó a^marn^Jő elektrokard^o^ami^b mag' ^Igozó kezelők, méri a testhőmérsékletet. rrZ. Sn^ megállRDÍtja a reakcióidő- felelősségtelles munkát vég­ket, s összehasonlítla ezeket ző dolgozók ismételt egész­a vizsgált személvre iellem- ségügyi ellenőrzésekor, ző adatokkal. Az orvosnak APN—KS fordulhat, hogv amikor meg­érkezik a megrendelt alkat­rész. már lefutott a készter­mék. mert a vevők nem keresik többé. A készletgazdálkodás 3 különböző intézkedések, kez­deményezések ellenére rég­óta kénves pontia gazdálko­dásunknak. Hiába állapí­tották meg az illetékesek, hogy fokozni kell a felesle­ges készletek csökkentését és KGST-n belüli cserélü­ket. Pazdasáai eszközökkel kell kényszeríteni a válla­latokat hoav tartsák és tar. tassák he szállítóikkal is szerződéseiket S a készle­tek nagvobb hánvadét a termelőeszköz-kereskede­lemben kell felhalmozni, a csak kisebbet a felhaszná­lóknál. Molnár Patrícia

Next

/
Thumbnails
Contents