Délmagyarország, 1982. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-31 / 26. szám

6 Vasárnap, 1982. január 31. Látványosan vagy iparosként? Válogatott Nem ismerjük eléggé ellenfeleinket? Szeretnénk kipuhatolni gyengéiket, feltérkepezni, mennyit és miben fejlődtek, mivel próbálják meglepni a vetélytársakat? Rendezzünk nemzetközi tonnát és hívjuk meg őket! Belik, hogy meddig és hová jutunk. A leglényegesebb, versenyeztetni, és minél többet! A gyerekek az életszerű, tétre menő küzdelmek sokasága által válhatnak vérbeli sportolókká. Szűkebb pátriánkban ez szinte meg— Megmagyarázná, mit ért ez alatt? — Tegyük föl, lehetőség adódik a cifrázásra, a látványos megoldásra, ám az „iparos" mesterien, ugyanakkor kíméletlenül beüti a kézilabdamérkőzés Kosárlabda NB I ZTE—SZEOL AK 83-76 (43-39) x-o "|*JUI\ wwb vzivxri • pun ictiirvunu trz. öóiutc JIJ.C&- 4.^4 „^„J. ' „ KoitconoL- * * r' ' vált gyakorlatként évek óta oldhatatlan, hiszen nemhogy ^vefaz^n ^ eredménvtetaő sikereinek rész*S, J? Zette-: Pai0r' csinálják ezt a bolgár rop- Szegeden, de a környékben ITT u f, országszerte ismert ..B -ko- ZTE: Mag labdások, világversenyek előtt sincs megfelelő edzőnartner taD1,ar.- A nyugat ak X4.13- zéD a hétfői Magyarország— (20). Győrii labdások, világversenyek előtt nagyszerűen megszervezett tornákdt bonyolítanak le, és a négy égtáj számukra érdekes országaiból meghívják a válogatott csapatokat. Nemrég Szófia Torna néven került sor egy nagyszabású nemzetközi versenyre, melyen a szovjeteket és lengyeleket kivéve Európa számottevő lány és fiúcsapatai vettek rész. Ott voltak a házigazda bolgárok mellett a csehek, magyarok, románok, az NSZK-beliek, spanyolok, franciák és az osztrákok. A vendéglátáson, a baráti ismerkedésen túl volt egy nyomós oka is a küzdelemsorozatnak: az idén nyáron lesz az ifjúsági Európa-bajnokság! Mi más volt tehát ez a torna, mint a felkészülés egyik fontos állomása; A DÉLÉP SC és a város röplabdasportjának megbecsüléseként szegediek is voltak Szófiában. mégpedig Turzó Gábor, a Magyar Röplabda Szövetség elnökségének tagja, mint a fiúcsapat vezetője, és Nyári Sándor edző, aki megfigyelőként különböző felméréseket végzett. A szakosztály elnöke a vezető szemével nézte az eseményeket, figyelte, hogyan menedzselnek, mi az amit nálunk is érdemes lenne meghonosítani. — Üjat aligha mondók aszal, hogy Bulgáriában nagy népszerűségnek örvend a röplabdázás, de meg is tesznek érte mindent — magyarázza Turzó Gábor, miért is tartoznak a világ élvonalához. — Tudatosan és nem holmi kedvtelésből áldoznak oly rendkívül sokat az ilyen Jellegű rendezvényekre, azok megszervezésére. — Nálunk nem meglepő, hogy üres, ásítozó lelátók előtt zajlanak az események. Kintjártakor mit tapasztalt? — Kicsit elszomorodtam. No nem azért, amit ott láttam, az itteni állapotok jutottak eszembe. Nálunk vajon mikor és egyáltalán kivált-e valaha akkora érdeklődést a sportág, mint a bolgároknál? Ifjúsági mérkőzések voltak, a lelátókon mégis kétezren tolongtak! Szó ami szó, remekül csinálják ezeket a nemzetközi versenyeket, gondolnak az EB-re, a VB-re ... Köztudott, a montreali olimpia óta Nyugaton is fölkapott a röplabdázás, ezt volt házigazdáink okosan kihasználják. — Más szavakkal, oan sportdiplomáciájuk... — De még mennyire. Tudják, befektetéseik mind szakmai, mind egyéb területeken később, a világversenyeken való részvételeikkor nem is akármilyen mértékben kamatoznak. Nemcsak náluk, Nyugaton is rengeteget költenek azért, hogy betörjenek a nemzetközi élvonalba. Mást ne mondjak, évekkel ezelőtt ki figyelt oda az Egyesült Államok női csapatának eredményeire? Ma viszont már jegyzik a tengerentúliakat. Régebben, ha egy szocialista ország csapata játszott valamelyik nyugatival, az eredmény nem lehetett vitás. Ma más a helyzet, közel sem ilyen egyértelmű sikerünk. Egy példa: a férfi EB-selejtezőben a soanvolok ütötték el a továbbjutástói a magyarokat! — Csak pénzkérdés lenne elmaradásunk oka? — Mii mondhatnék erre? Aaoe, cs a hozzáálláson must ncs megfelelő edzőpartner. Persze magasabb, válogatott szinten sem jobb a helyzet, évente egy jelentős tornát rendez a szövetség a fiúknak, a Göcsej Kupát. Ezas állásnál is vállalják a fi- Lengyelország válogatott gurázást. nem törődve az- mérkőzésen ismét hallathatzel. hogy a sikerhez, de a bukáshoz is azonos az esély, ök nem csinálnak abból gondot, hogy kockáztassanak-e, vagy sem. Ha bejön a csel — padlón az ellenfél. Ez mindennel fölér náluk. zel szemben a bolgárok sokszor fogadnak válogatottakat, de ők is sokat utaznak. Az eddig hallgató, csöndesen üldögélő, olykor fejbólintással helyeslő Nyári Sándor is bekapcsolódott beszélgetésünkbe. — Minden tekintetben hasznos tapasztalatok gyűjteményével térhettünk haza — jelezte észrevételeit az edző. — Közvetlen közelről látva, nemzetközi mércével mérhettük, mit kell tudni egy 17—18 éves játékosnak. hogy később jegyzett röplabdás legyen belőle. Ez a kor meghatározó, ekkor dől el tulajdonképpen, mire lehet számítani a későbbiekben. — Milyen játékstílus dominált a tornán? — Hogy is mondjam? Taktikában, de technikában olyan félhagyományos elemeket vonultattak föl a csapatok, nem az ázsiai röplabdát játszották. A nyugatiak legalább annyira kulturáltan, színesen röp labdáznak, mint mi, a spanyolok az ifjúsági EB-n nagyon kemény ellenfeleink lesznek. Jellemző ezekre a csapatokra, hogy a játék bűvöletében élnek, még nem „iparosok", holott ma már ez a forma került előtérbe. — Mi, magyarok hol tartunk? — A papírforma, az eredmények igazolják, túl vagyunk ezen a „csak" játékon. Taktikailag nem dúsultrunk ugyan, de akárcsak a többi szocialista ország válogatott csapatánál, nálunk is az a jellemző, hogy mielőbb pontot szerezzünk. Tudomásul' kell venni, a világversenyek nem a szépségdíjas -mérkőzések tornája. Pontosságban, tudatosságban van rpit tanulnunk. Ma már csak az tud a felszínen maradni, aki a szépségről lemondva, képes alázattal szolgálni a játékot és fizikailag is felkészült. Férfimérkőzés. Üjszegedi A Szegedi Volán kézilabda Sportcsarnok. 800 néző. VePrenker. Magyar (4). SZŰCS (20). Györfi (15). VÁGVÖLGYI (26). GÓCZAN (12). Csere: Rózsás (2). Szikes (4). Edző: Varga Ferenc. SZEOL AK: Boros (13). Vincze (1). dr. Kecskés (4). Lestár (12). Molnár (2). Csere: KOVÁCS (18). NOVAK (24), Dobi (—). Éeisz (2). Valaczkoy (—). Edző: Guóth Iván. Az eredmény alakulása: 4. ja hangiát — tájékoztattak a rendezők, A lengyel válogatott ma, vasárnap érkezik Szegedre, a magvarok pedig hétfőn indulnak Győrből, ahol mint ismeretes a csehszlovák válogatottal játszanak a hét végén. A Szegedi Volán öt. válogatottat ad .A mérkőzést rendezők tájékoztatása szerint a Sportcsarnok igazgatósága által kiadott belépőkkel megtekinthető a hétfőn délután 5 órakor kezdődő találkozó. p: 4-6. 7. 16-14. 13. 29-30. 54-51. 73-63. 23. 32. p: p: p: p: 10-10, 27-20, 46-41, 69 59. 10. 15. 26. 37. Labdarúgás A megyei I. osztály sorsolása Xrtr. fordul.. (III. 14.): Makó —Szentesi Kinizsi, Mártély— Csongrád, Kislelek—Sándoríalva, Kinizsi Húsos—Alsóváros, Dorozsma-Töpé, Fábiánsebesty én—Apátfalva, SZVSE-Tan árképző. _ XV. forduló (III. 31.): SZVSE — Összegezve a tapaszta- Makó. Dcrrozsma-Kimzsi Húsos, latokat, milyen tanulságokkai szolgált a toma? Kinizsi, Tanárképző—Csongrád, Alsóváros—Sándoríalva. — Az első, és számomra XVi. forduló (ín. 38.): Makólegfontosabb, hogy a begya- Alsóváros, Sándortalva-Tarüir' " képző, Csongrád-Tápé, Szentesi korolt elemeket mindenkép- Kinizsi-Apátfaiva, Mártóly-Fábtánsebestyén. Kistelek—Dorozspen a tökéletesig fejlesszük. Ammondó vagyok, ha a támadójátéknál választani lehet a színezés és a gyors, pontos végrehajtás között, az utóbbit szorgalmazzuk. Emlékezetes marad számomra egy, Buzek Laci klasszisához hasonlítható magyar fiú, a 17 éves Glózer György játéka. Hogy mivé válik, hová vezet útja, a magyar röplabdasport irányítóin múlik! A harmadik dolog, ami megkapott, a torna hangulata. A játékosok tudnak örülni a másik jő megoldásának, és akarják is társuk sikerét. A külföldiek körében nem hat frázisként, hogy együtt egymásért! Ezt szeretném elérni nálunk is. Györki Ernő ma, Kinizsi Husos-SZVSE. XVII. forduK) <IV. 4.): Fábiánsebestyén—Ma,kő, Apátfalva— Dorozsma, Tápé—SZVSE, Tanárképző—Kinizsi Húsos, Abspőváros —Alsóváros, —Kistelek', Sándoríalva—Mártély, Csongrád—Szentesi Kinizsi. XVIII. forduló (IV. 11.): Makó —Tanárképző. Alsóváros—Tápé, Sindorfalva—Apátfalva, Csongrád—Fábiansebestyén, Szentest Kinizsi—Dorozsma, Mártély— SZVSE, Kistelek—Kinizsi Húsos. XIX. forduló (IV. 18.): Kinizsi Húsos—Makó. SZVSE—Kistelek, Dorozsma-Mártély. Fábiánsebesiyén—Szentesi Kinizsi, Apátfalva—Csongrád. Tápé—Sándorfalva, Tanárképző—Alsóváros. XX. fordnló (IV. 35.): MakóCsongrád, Szentesi Kinizsi-Sándorfalva. Márlely—Alsóváros, Kistelek—Tanárképző, Kinizsi Húsos—Tápé, SZVSE—Apátfalva, Dorozsma—Fábiánscbestyén, dorfalva—Dorozsma. Csongrád— SZVSE, szentesi Kinizsi—Kinizsi Húsos. Mártély-Kistelek. XXIII. forduló (V. IC.): Mártély—Makó. Kistelek—Szentesi Kinizsi, Kinizsi Húsos—Csongrád, SZVSE—Sándorfalva. Dorozsma—Alsóváros, Fábiánsebestyén—Tanárképző, Apátfalva -Tápé. XXIV. forduló (V. 23.): Makó —Saradorfalva. Csongrád—Alsóváros. Szentesi Kinizsi—Tanárképző. Mártély—Tápé, KistelekApétfalva, Kinizsi Húsos—Fábiansebestyén, SZVSE—Dorozsma. XXV. forduló (V. 38.); Kistelek—Makó. Kinizsi Huso^-Mártely, SZVSE—Szentesi Kinizsi, Dorozsma—Csongrád, Fábiánsebestyén-Sándortalva, Apátfalva Tápé—Tanárképző. A lendületesen kezdő zalaegerszegieket jó tíz percen át ügyesen lefékezd* a palánk alá húzódva zónázó szegedi csapat A magas Szűcsöt jól tartották Borosék, alig került dobóhelyzetbe a középi átéikos. A remekül dobó Vágvölgyi viszont szinte nem tudott hibázni, távoli tempóival rendre a gyűrűbe talált. A fej fej melletti küzdelemben felváltva estek a kosarak, változatos. érdekes volt a mérkőzés. A SZEOL AK taktikája hatásosnak bizonyult a védekezésnél, a támadások befejezése ellenben igen sokszor eredménytelen volt, sőt, többször átadási hibákat is vétettek a kék-feketék. Fordulás után hosszú perceken át dobópárbajt láthatott a szépszámú nézősereg. A szegediek letámadással próbálták meglepni ellenfelüket, de ez a harcmodor sem zökkentette ki ritmusából a ZTE-t. A 28. percben Rózsást szándékos durvaságért — sípszó után ellökte Kovácsot! — Pajor játékvezető végleg kiállította. Az incidens nem törte le a vendégeket, sőt, egyre inkább felülkerekedtek, gyors játékukkal pozíciókat teremtettek. biztosan dobtak. A második játékrész felétől tíz ponttal elhúztak, ezt az előnyt az utolsó percig tartani is tudták. Az igen ló csapat benyomását keltő ZTE magas játékosai a táblák alatti küzdelmekből szinte mindig győztesen kerültek ki, a kritikus pillanatokban újítani tudtak, győzelmük megérdemelt. Ifjúsági mérkőzésene SZEOL AK—ZTE 71-83 (37-32). XXVI. forduló (VI. «.): Apát- üjszegedi Sportcsarnok. Vefalva—Makó. Tápé-Fáblánsebestyém, Tanárképző—Dorozsma. Alsóváros—SZVSE, Sándortalva— Kinizsi Húsos. Csongrád—Kistelek, Szentesi Kinizsi—Martáig. zette: Polestyuk, Ábrahám. Legjobb szegedi dofoófct K6* nya (20). Fedor CI3L Sportműsor XXI. forduló (V. 2.): Dorozsma —Makó, Fábiánsebestyen— SZVSE. Apátfalva—Kinizsi Húsos. Tápé—Kistelek, Tanárképző —Mártély. Alsóváros—Szentesi Kinizsi, Sándorfalva-Csongrád. XXII. forduló (V. 8.): MakóTápé. Tanárképző—Apátfalva. Alsőváros-Fábiánsebeslyén, SónKézltabda Mérkőzések az üjszegedi Sportcsarnokban. Terem Kupa. Csongrád—Sz. Textilművek ORV. (női), 12.30. DÉI.EP SC II.Voián OIB (férfi), 13.25. Kinizsi Húsos-Mindszent (férfi), 14.20. Hirlap Kupa. Ceglédi KÖZGÉP -Békéscsaba (férfi), 15.15. BACSEP-Szentcsi Kontakta (női), 16.20 Sz. Textilművek— H. Porcelán (női), 17.25. DELEP SC-Vízügyi SE (térti), 18.30. Kosárlabda gedí Sportcsarnok, ti. Szittya, dr. Páli Előtte ifjúsági mér* kőzés. NB IL Férfiak. SZVSEKandó SC, Vasutas Sportcsarnok, li. Röplabda Délterflleti Kupa női tarjáni lila iskola, tO és Teke NB I. Nők. DÉI.EP DELEP-pálya, 10.30. HÉTPO Kézilabda Nemzetközi mérkőzés: MagyarNB I. Férfiak. SZEOL AK- ország-Lengyelország. újszegeKörmendi Dózsa MTE, újsze- di Sportcsarnok, 17. 14. SC—FTC, Berezeli Á. Károly Apa és anya 12. Fehér haja, melyet még mindig oldalt választott el, homlokára omlott, szája hangtalanul, gépiesen motyogta a végzetes szavakat, mmtha fokozatosan akarta volna hozzászoktatni magát rettenetes értelmükhöz. Csak a szeme árulta el igazán, hogy mi dúl benne valójában, mert fénye, színe szinte másodpercenként változott, mint a tengeré, mely híven tükrözi az ég végzetes szeszélyét. Volt pillanat, amikor ellágyult, s szeme kékjén mélyből szivárgó könny csillant meg, de a szelíd nefelejcs a felkavart gondolatok hatására előbb ibolyává sötétült, aztán szinte minden átmenet nélkül sárgászöld szikrákat szórt, mert a harag, amely hirtelen felülkerekedett benne, legyőzte apai érzelmességét. — Gazember — sziszegte most már hallhatóan, s nehéz, tompa léptekkel indult a szoba felé. Annuska, akit már az idegenlégió tudata is megtört és megöregitett. riadtan meredt az elkomorult, rosszat sejtető férfira. Az is megrémítette, hogy férje nem ránézett, amikor belépett az előszobából, hanem fia fényképére, mely az íróasztal fölött lógott aranyozott rámában. Valamit éppen varrogatott, de megállt a tú a kezében, amint kissé nyitva feleitett szájjal fordult feléje, s követte tekintetével. — Istenem — sóhajtott halkan, mintha megérezte volna, hogy az a rossz, amire hónapok óta vár, most következett be. Annuska mar azért sem lelkesült túlságosan, hogy Péter fia Párizsban tanuljon, de férje befolyására, aki lelkesen szinezgette a fiú jövőjét. s a francia műveltségben rejlő lehetőségeket, lassan beletörődött. Egyetlen fiú volt, s az anya nehezen tudta nélkülözni közelségét. Megértette, hogy mindez fia érdekében történik, de lelke mélyén elítélte az érvnyesülésnek azt a mohó vágyát, amelyet az apa plántált a fiúba, ö egyszerű szabómester lánya volt, s bár büszke volt rá, hogy férje tisztviselő, a kispolgári óvatosságot, megfontolt körültekintést nem tudta sohasem kiirtani magából. Félt, hogy a túlságos nagyratörés egyszer csak katasztrófával végződik, s e tekintetben még férjét is nagyobb józanságra intette, ha az valami rendkívüli megbízatással kapcsolatban rögtön fellegvárakat épített. Volt Annuskában valami paraszti megrögzöttség és konokság, mely engedett ugyan a kényszernek, s néha úgy tett, mintha engedékenysége meggyőződésből fakadna, de végeredményben nem szerette a kockázatot, s a kalandot sem, s minden lehető reménységnél többre becsülte a biztos valóságot. Ha rajta múlik, a fia éppen olyan számvevő lesz, mint az apja: nyilván őseitől örökölte azt az ósdi nézetet, hogy a gyerek ne akarjon különb lenni szüleinél. Mikor Péter tréfálkozó modorában megírta, hogy belépett az idegenlégióba, mert nem tudta leküzdeni azt a vagyát, hogy megismerje Afrikát, s az arab világot, s mert szüleit sem kívánta e vágyáért anyagilag megterhelni, Annuska a szívéhez kapott a rémülettől, s napokig zokogott. Pedig Péter mókázva vázolta jövendő életformáját, és később Algériából is hasonló hangnemben számolt be élményeiről. Küldött derűs fényképeket is, melyek különféle bohókás helyzetekben ábrázolták az újdonsült légionáriust. Az anya mégsem tudta elviselni a gondolatot, hogy fia e rossz hírű társaságba keveredett, s hogy legalább tíz évig nem láthatja őt viszont. Az idő azonban mult, s a sűrűn érkező levelek lassanként feledtették vele az első napok rémületét. A fiú oly kedélyesen és szemléletesen tárta fel a távoli, titokzatos világot, hogy az anya, bár sok hajaszála fehéredett meg időközben. már-már el is mosolyodott rajta, s úgy gondolt Péterre, mint aki megszédült ugyan, s bolondságot követett el, de azért talán ínég megmenthető a polgári társadalom számára. Péter néha olyan pompásan irt le egy-egy arab falut vagy afrikai jelenséget, hogy az apa is megelégedetten bólongatott, s este, mikor Barabás szokott látogatására érkezett; ő maga olvasta fel neki az írói készségre valló részleteket. — Nem helyeseltük, hogy belépett a légióba — mondogatta ilyenkor Gárgyán —, s végeredményben ma sem helyeseljük még, de nincs kizárva, hogy ezzel a bolondsággal alapozza meg a szerencséjét. — Az bizonyos, hogy egy életre való élményanyagot gyűjthet ott össze — dörmögött a jó barát megértően, de azért lopva Annuskára pillantott. aki boldogan mosolygott ugvan. de szájának kissé kesernyés görbülete elárulta, hogy mindent odaadna azért, ha a fia itt ülhetne közöttük. s élményeit is otthon, kevésbé kockázatos körülmények között gyűjtögetné. Barabás és Annuska között volt valami cinkosság, mert az anya fia ügyéről őszintébben mert beszélni a jó baráttal, mint a férjével. Gárgyánt, aki maga is emésztette magát, feldúlta az asszony aggodalmaskodása, s ami sohasem történt meg azelőtt, az utóbbi időben gyakran előfordult, hogy egy ilyen kölcsönös aggodalmaskodásból származó összezördülés után napokig nem beszéltei: egymással. Az aszszony tehát zavartalanabbul tárhatta lei a szívét Barabás előtt, aki mindig egyformán kedves és udvarias volt hozzá, mint aki konzerválta, elszigetelte azt a fiatalkori szerelmet, melyet az asszony iránt húsz-egynéhány éves korában érzett. Barabás gáláns lovag maradt, állhatatos udvarló, a fejlődés vagy előbbrejutás reménye és vágya nélkül. (Folytatjuk.)