Délmagyarország, 1982. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-29 / 24. szám

Wrntelc, 1982. január 29. 5 inrajz Intézikr de hogyan Megkértek a minap, vinnék el néhány helyszínrajzot illetékes helyekre, intéznék el, ami elintézni való van rajtuk. Hogy pontosan mi volt az elintézni való, azt magam sem tudom: a kezük nyomát kellett tán valahogy rajta hagyni a papíron, amitől az hivatalos jelleget öltött es legott aktává változott Ismerősöm a gázt akarja bevezettetni a lakásába. Annak rendje-módja szerint elment a DÉGÁZ-hoz, a vállalat embere kiszállott, szétnézett, kalkulációt készített és elmondta, mi a teendő. Többek közt az volt a teendő, hogy a gázos ember altal firkantott skicc alapján készítsenek négy helyszínrajzot, abból egyet-egyet vigyenek el a DÉMÁSZ-hoz. a postához és a vízművekhez. Ez utóbbi feladatot bízták rám. A DÉMÁSZ piros házában, a Kossuth Lajos sugárúti üzemigazgatóságon hamar megtaláltam az illetékes szobáját. Az illetékes maga is risszajött egy félóra múlva, megszemlélte a papírt, aztán végigmért: — Maga a tervező? Amikor megtudta, hogy sem tervező, sem lakástulajdonos nem vagyok, megjegyezte: — Én a gázosokkal szoktam tárgyalni. Aztán megmagyarázta, hogy ez nem szabályos helyszínrajz. Nem méretarányos és nincs rajta a gázvezeték. (Rajta volt, csak betűvel nem (rták rá.) ö ilyen papírra nem hajlandó semmit írni, csináljunk olyan helyszínrajzot, amilyet kell. jöjjön olyan ember, aki ért hozzá és mindjárt mehet a dolog. Eiszontyolodásomat látva, megnézte, van-e elektromos kábel az utcában, bór hangsúlyozta, ezt szívességből teszi, és még szívességből sem hajlandó erre, a mélységesen szabálytalan helyszínrajzra rávezetni. A DÉMÁSZ piros házából dolgomvégezetlenül és lógó orral távoztam. A vízműveknél éppen nem volt ügyfélfogadási idő. Ennek ellenére halált megvető bátorsággal fölballagtam az illetékes osztályra, ahol az illetékes éppen szedelőzködött, hogy valamilyen fontos tárgyalásra induljon. Ez az illetékes is igen szívélyes volt, nem dobott ki anélkül, hogy meghallgatta volna, mit akarok. Vetett egy pillantást a helyszínrajzra, közölte, hogy ez szabálytalan, különben is rettenetesen bonyolult a dolog. Két napja jártak itt a szomszéd házból, emlékszik, az is borzasztó bonyolult volt. Mégis megkockáztattam, nem lehetne-e rögtön elintézni, az illetékes pedig elmagyarázta, nagyon siet a fontos tárgyalásra. Ennyi idő alatt akár el is intézhette volna, pláne, ha valóban olyan jól emlékezett a szomszéd ház ügyére. Később magam is beláttam, ekkora szívességet már igazán naivitás volt várnom. Abban maradtunk, másnap reggel jöhetek a helyszínrajzért. A posta illetékese fiatalember volt. Az eddig megismert illetékesek közül ő látszott a legbarátságosabbnak, noha ő is megjegyezte, a helyszínrajz szabálytalan. Nem derül ki belőle pontosan, hol van a gázvezeték. Ez azért lenne lényeges, hogy meg tudja állapítani, a postakábel a lakóházhoz viszonyítva kívül van rajta vagy belül. — Ha kívül van, nem járul hozzá a gázvezetéshez? — De igen. — Ha belül van? — Akkor is. — Akkor mért lényeges, hogy kívül van vagy belül? • — Nehogy elvágják a kábelünket. Zenei naptár Zongoraest Bátor művészi vállalkozásnak lehettek tanúi a zongoramuzsika lelkes hívei, amikor Zempléni Kornél hatalmas műsorát — két késéi Beethoven- és egy Brahms-szonátát — hallgatták. a filharmóniai kamarabérlet keretében, szerdán este a Tisza-szálló nagytermében. Beethoven életének utolsó hét évében készült az a három zongoraszonáta, melyből kettőt kiválasztott az előadó. E kései remekművek köztudottan nehéz előadóművészi feladatna): számítanak, nemcsak zenei, de hangszertechnikai szempontból is. Hálátlan szerep jut e sorok Írójának, mikor a Beethoven É-dúr Op. 109 Szonáta interpretációt kell értékelnie. Ugyanis a legutóbbi zongoraest alkalmával Fischer Annié mércévé vált, utolérhetetlen előadásában hallottuk, s annak varázslatos poézise, tartalmi mélysége, esztétikuma olyan maradandó benyomást hagyott bennem, hogy máig sem tudtam szabadulni tőle. Így Fischer Annié interpretációjának árnyékában, ennél a megszólaltatásnál elsősorban a tartalmi s technikai minőség olyanfajta másmilyenségére reagálok, amely számomra nem tudott megnyerővé válni. Abból a szempontból éreztem egysíkúnak ezt a szonátaelőadást, hogy megfogalmazásában az Indulatos, bárdolatlan, vaskosnak tetsző, lázadó beethoveni hang dominált, poétikus emelkedettség nélkül. Technikai szempontba pedig eléggé nagyvonalú megoldásokat hallottunk néhányszor, amennyiben a precíz, csiszoltán pergő, avagy a melléütések nélküli zongorázást kérjük számon. Természetesen a művészi előadásnak ez az a pontja, amelyről szívesen megfeledkezem. ha egyébként az lenyűgöző. A másik kései óriásin ű, Beethoven Asz-dúr Szonátája On. 110 előadása már jobban magához szelídített. A lélek mélyebb rezdülései is hangot kaptak, s az utolsó tétel Impozáns megvalósítása már lebilincselt. Kiemelkedő eseménynek a hangversenyen a grandiózus Brahms f-moll Szonáta Ov. 5 előadása bizonyult. A művész e mű mondanivalóját bontotta ki a legsokrétűbben. A legszuggesztívebbnék is itt éreztem. A II. (Andante espressivo). s a IV. (Intermezzo Andante molto) tételek titkait, fantáziadúsan megsejtette velünk, s az egész mű karaktergazdagságával bőkezűen ajándékozta meg hallgatóságát ez az Interpretálás. Végső benyomásként Zempléni Kornél művészetét. mélytüzű, vitalitástól lobogó színekkel, feldobott nagy színfoltokkal. széles, nagy lendületű ecsetkezeléssel dolgozó, táltos álmokat vizionáló festő képeihez hasonlítanám. melyek csak bizonyos távolságból nézve kapnak értelmet, életet, jelentőséget. De ha ezt a néhány távolságmérő lenéit megtettük, markáns művészi élményben részesülünk. Berényi Bogáta A fiatalember nem régen gyakorolhatta az illetékességet, mert azt mondta, ha ő bejelöli a rajzon két nyíllal, milyen messze van a postakábel az utca két szélétől, az bőven elég lesz a tervezőknek. Nem a postának kell a gázvezeték helyét ismerni, hanem a gázosoknak a postakábelét. Kicsit még habozott ugyan, hogy rugalmas eljárásáért megütheti-e esetleg a bokáját, de amikor kiderült, a szóban forgó utcában nincs is postakábel, győzött a józan ész: tollat ragadott és keze nyomán a gyarló helyszínrajz aktává lényegült. Másnap délutánra megszületett az engedély a vízműveknél is. A DEMÁSZnak szánt papírt új küldöncre bízták, aki ravasz módon nem a piros irodába vitte, hanem pár utcával odébb, a sárgába, a déli kirendeltségre, ahol is szó nélkül, azonnal ráírták, amit rá kellett írni. Első mérgemben azt mondtam, hogy ez az egész egy idegőrlő, időt, pénzt, fáradságot követelő fölösleges hercehurca. Megnéznék a gázosok a közműtérképen, hol van a többi cég vezetéke, és kész. Tájékozottabb ismerősöm: kijózanított: közműtérkép nincs. Most készülget. Meg hogy ez teljesen normális eset volt: nem telt hónapokba, sőt, egy egész hétbe sem; nem kapott senki agyvérzést, nem került az idegosztályra. Ez a dolgok normális menete. Biztosan igaza volt. Azért én tovább kérdezgettem: miért nem jut senkinek eszébe. ha valamire kíváncsi, hívja föl a másik szolgáltató cég illetékesét teleforton, ahelyett, hogy az ügyfelet szaladgáltatják. A szó elszáll, az írás megmarad — felelte az ismerősöm. Honnan tudja az illetékes a maga irodájában, hol van a saját vezetékük? Hát a térképről. És nem lehetne ebből küldeni egy-egy fénymásolatot a társcégeknek ? Ezt már ne tőle kérdezzem! Különben is: a cégek maguk sem tudják mindegyik vezetégükről, hogy hol van. Iparkodnak hát a papírok fedezékébe vonulni: ha valaki mégis összedarabolja a közművezetékeket, véletlenül sem lehessen a felelőst megtalálni. És különben is: erre rendelet van, amelyre a józan ész ellenében bármikor hivatkozni lehet. És különben is: fűződik valami érdeke a szolgáltatóknak ahhoz, hogy az ügyfél ne tékozolja fölösleges ügyintézésre a regenerálódásra való fizetet szabadságát; vagy ne lógjon el a munkahelyéről? Tanács István Vöröskeresztes megbeszélés A vöröskeresztes aktivistáknak tavaly a korábbinál gyümölcsözőbb kapcsolatot sikerült kialakítaniuk Csongrád megyében az állami és a társadalmi szervezetekkel. Számos akciót szerveztek a rokkantak nemzetközi évében kitűzött célok megvalósítására. Jól foglalkoztak az önkéntes véradások megszervezésével, a család-, az ifjúság- és a gyermekvédelemmel. Gondot fordítottak a balesetek megelőzésére is. Egyebek között e megállapítások hangzottak el a Magyar Vöröskereszt megyei vezetőségének tegnap, csütörtökön tartott ülésén. Az elmúlt esztendő tapasztalatainak. eredményeinek összegzése után a résztvevők megállapodtak az idei tennivalókban is. Megvitattak és elfogadták az 1982-re kialakított munkatervet. Végül meghallgatták az önkéntes ápolók számára szervezett tanfolyam eredményeit ismertető beszámolót. Magyar—NDK barátsági nap Magyar—NDK barátsági napot tartottak tegnap, csütörtökön Csongrádon a Hazafias Népfront megyei bizottságának szervezésében. Ez alkalomból Csongrádra érkezett Budapestről Erwin Skeib, az NDK Kulturális és Tájékoztatási Központ igazgatója. A vendéget a HNF városi bizottságán Vargha András, a városi pártbizottság munkatársa. Sturcz Mártonná, a HNF megyei bizottságának munkatársa. Vincze Mária, a népfront városi bizottságának titkára fogadta. Vincze Mária bemutatta a vendégnek Csongrádot, beszélt a város gazdasági és kulturális életéről. Ezután a FŰTÖBER helyi gyáregységébe látogattak, ahol Körősi László igazgató fogadta őket. Tájékoztató hangzott el a gyáregység tevékenységéről, majd a tavaly átadott tanműhelybe kalauzolták a vendéget. Délután a program a Faipari Szakközépiskolában folytatódott, ahol a vendég az iskola tanáraival, a város más oktatási intézményeinek képviselőivel. a nen frontmunkában élenjáró pedagógusokkal találkozott. Csatlakozott a tapasztalatcsere résztvevőihez Molnár Sándor, a HNF megyei bizottságának titkára is. Erwin Skeib tájékoztatta a jelenlevőket az NDK-ban kialakult oktatási rendszerről, az oktatáspolitika aktuális kérdéseiről. Ezután Erdélyi Péter, a Faipari Szakközépiskola Dártalapszervezetónek titkára szólt a magvarországi közoktatás jelenéről. majd kötetlen beszélgetés alakult ki a résztvevők között. A program végeztével. a délutáni órákban Erwin Skeib visszautazott Budapestre. A népi. örökség folytatói Dobozok A síkeres üzemfelújítók eredményeként tavaly több mint tízezer tonna dobozt készítettek a Glóbusz Nyomda rétsági gyárában, az idén pedig már tizenegy| ezer tonnát ír elő a terv. | Rétsági dobozba csomagol| ják az Egyesült Izzó villanykörtéit, a répcelaki szénsavgyár szifonpatroniait, a budapesti zamat-, és a győri keksz-, és ostyagyár. a debreceni Biogál és sok más vállalat megannyi termékét. A magyar néprajztudomány kiválósága, Ortutay^ Gyula mondotta: .-Az a kul-~ túra, amely a tárgyi népművészetre alapozva korunkban kifejlődött. esztétikailag meghatározható önálló művészeti ággá fejlődött. Ez a ma tárgyi népművészete a népi iparművészet." Idézet a Minisztertanács 1/1982. számú rendeletéből: „A Népi Iparművészeti Tanács a népművészet egyes hagyományainak megőrzése és ápolása, valamint a népi iparművészet fejlesztése érdekében működő szervezet. Népi iparművészeti kérdésekben szaktanácsadó. javaslattevő, bírálati, díjmegállapító és ellenőrző tevékenységet végez. Egyezteti és figyelemmel kíséri a népi iparművészettel foglalkozó szervezetek és személyek művészi munkáját." Részlet a művelődési miniszter végrehajtási utasításából: ,-A népi iparművészeti alkotás szerzői díját az Ipái-művészeti és az ipari tervező művészi alkotások felhasználási szerződéseinek feltételeiről és szerzői díjáról szóló ... rendelet megfelelő alkalmazásával kell megállapítani." Sokakban felmerülhet a kérdés, ml indokolta az 1982-es év minisztertanácsi rendeletének megjelenését? Mint dr. Nagy László, a Népi Iparművészeti Tanács elnöke megfogalmazta, három tényező tette szükségessé hatáskörük kibővítését, módosítását. Közel három évtizede. 1953-ban alapították a Népi Iparművészeti Tanácsot azzal a céllal, hogy utóda legyen a magyar tárgyi néprajz hatalmas gazdagságának. őrizze, fejlessze ezt a kincset. Ám a népi iparművészet fogalma azóta alakult. változott, új. sajátos jegyetakel bővült. így szükségessé vált pontosítása, tudományosan is megalapozott elemzése. Az átszervezést indokolta, hogy 1981-ben az ipari szövetkezetek szervezeti módosításának következtében megszűnt a Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetkezetek Országos Szövetsége (HISZÖV). mely eddig e terület jogi személyiségeként tevékenykedett. tehát szükség volt e funkciók átÚj típusú gázkonvektorok A LAMPART Zománcipa- gyártását. Ebben az évben ri Művek budafoki gyárában hétezer, iövőre viszont már megkezdték a saját fe.ileszté- harmincezer darabot készísu — a propan-butan. a városi és a földgáz — éaeté- tene,k ezekből a keresett sére alkalmas konvektorok konvektorokból. vételére is. Harmadsorban a népi iparművészet szerepe növekszik, a lakáskultúrában betöltött szerepe erősödik. jelen van mindennapjainkban, s a nemzetközi érdeklődés is fokozódik e kultúránkat reprezentáló tárgyak iránt. A népművészet tulajdonképpen anonim jellegű, egyegy tájegység lakói évszázadokon át csiszolták, formálták motívumait, díszítő elemeit. A tárgyi néprajz emlékei kezdetben kizárólag funkcióhoz kötöttek voltak, de magukon viselték a magyarság természetes esztétikai igényét, szépérzékét. A funkciói és szépség iránti vágy ölt testet ebben az örökségben. Amikor megszűntek az alkotásokat, létrehozó feltételek, amikor kezdtek átalakulni a társadalmi körülmények, amikor változott a hagyományos életmód (ez körülbelül a 20-as, 30-as évekre tehető), elkezdődött egy új tartalmú, tulajdonképpen az örökség mentéséhez kapcsolódó munka. Megőrizni ezeknek a tárgyaknak formavilágát, motívumrendszerét. diszítéskincsét, színeit. De ezzel egyúttal funkcióváltás is bekövetkezett, s az egykori mindennapi használati eszköz dísztárggyá vált, s belépett a folyamatba az alkotó személyisége is. Ujabban a természetes anyagok iránti igénnyel. a népművészet szellemének megragadásával, az örökség arányrendszerének. ritmusképleteinek, motívumvilágának. színvariációinak fölhasználásával ismét — magasabb szinten — használati tárgyak készülnek: fa-, nád-, vesszőbútorok. cserépedények, teás- és kávéskészleték, szövött függönyök, hímzett ruhák, kovácsoltvas kiegészítő bútordarabok stb. Nem öncélú dekorációk, hanem életünkhöz, szokásainkhoz, mindennapi cselekedeteinkhez idomuló szép. esztétikus és eleink örökségét is hordozó korszerű tárgyak. S ebben nagy szerepük van a népi iparművészeknek éppúgy, mint a folklórkincsre támaszkodó iparművészeinknek. A népi iparművészet tárgyait tekintve öt fő csoportra oszlik: hímzés, szövés, fazekasság, fafaragás és népi kismesterségek. Magában foglalja a festett és faragott bútorkészítést, kovácsoltvas munkákat, a bőrművességet és a népi babakészítést. Emellett a tanács figyelme kiterjed az ügynevezett hagyományos háziipari tevékenységre, ahol a termék előállításában a kézműves jelleg döntő jelentőségű. Ilyen a kézi csomózású és szövésű szőnyeg, a kosár- és nádbútorkészítés, a fűz- és gyékényfonás, a vert és varrott csipkekészítés, szövött és varrott gobelin. Mindezt körülbelül 60 ezren — zömük bedolgozó — végzik 35 szövetkezetben és 40 hagyományos háziipari szövetkezetben. Évente másfél milliárd forint értékű népi iparművészeti tárgvat készítenek, melyből 900 millió forint értékben exportálnak. ennek kétharmadát nyugati piacokon értékesitik. E tények bizonyítják, mennyire fontos a színvonal őrzése-emelése, hiszen a magyarság kultúra iát reprezentálják Moszkvától Párizsig. Toklótól New Yorkig. Nyugati turistaúton 1árt ismerősök Ryakran emlegetik, hogy matyó blúzokat, kalocsai mellényeket sokszor látnak nagyáruházak előtt, az utcán, leértékelve, es különféle bóvli cuccokkal ömlesztve árulni. Sót. arra is volt példa, hogy a nyolctíz dolláros matyó blúzban benne volt a hongkongi cégjelzés. Nem véletlen hát. hogy a Népi Iparművészeti Tanács átszervezésével a »»lagon elsőként a szerzői jogot kiterjesztették a népiiparművészeti tárgyakra is. Remélik, hogy a nemzetközi tárgyalások nyomán elejét vehetik a fent említett jelenségeknek. visszaszorithaL ják a népművészet iránti igényt megnyergelő szerencselovagokat. a másoló dilettánsokat. Csak zsűrizett tárgyakkal jelenhetnek meg a piacokon, s egy tavalyi miniszteri rendelet nyomán a népművészeti vásárokon is csak a tanács jegyzékébe felvett alkotók verhetik föl sátraikat. Szükség volt erre az intézkedésre, hisz a gombamódra szaporodó vásárokon tömeges méretekben jelent meg a dilettantizmus. a giccs. Minden törvény, rendelet annyit ér. amennyit végrehajtanak belőle. A Népi Iparművészeti Tanács jogállását és feladatait meghatározó friss rendelet nemcsak több úi elemet tartalmaz, és megteremti a fejlődés. a továbblépés lehetőségeit is. Három évtized után megújulva kezdheti megnövekedett jogkörű tevékenységét. Korunkhoz idomítva támogathatja az alkotó személyiség erősödő szerepét, jogvédelmet biztosíthat számára, zsűrizheti és ellenőrizheti a kereskedelmi forgalomba került tárgyakat, biztosíthatja az utánpótlást, a szakmai képzést, a kísérletezést. t V