Délmagyarország, 1982. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-27 / 22. szám

Srorda, 1982. Január 27. 3 Koszarúzás Pályaválasztásra készülve Simon Ferenc cipészmun- • Simon Ferenc cipészmun­kas, a Bőripari Szak­szervezet volt alelnöke. a Kommunisták Magyarországi Pártjának funkcionáriusa, a szakszervezeti ellenzék egyik irányítója születésének 75, évfordulója alkalmából ko­saorúzási ünnepséget ren­dezlek kedden, a Mező Im­re úti temetőben, a mun­kásmozgalmi pantheonban elhelyezett emléktáblájánál. A Magyar Szocialista Mun­káspárt budapesti bizottsága nevében Békési László, a budapesti pártbizottság tit­kára és Ernszt Antal, a párt végrehajtó bizottság tagja. a SzakszéWezetek Or­szágos Tanácsa képviseleté­ben Ligeti László és Palotai Károly, a SZOT alelnökei, a magyar ellenállók. antifa­siszták szövetsége részéről Dékán Sándor és November László, a szövetség elnöksé­gének tagjai, a Bőripari Dolgozók Szakszervezetének nevében Németh Jánot, a szakszervezet elnöke és Petrák Ferenc, a szakszer­zet főtitkára koszorúzott. Elhelyezték a megemléke­zés virágait családjának tagjai, harcostársai, tanítvá­nyai és tisztelőj is. Koszorúzási ünnepséget rendeztek kedden Szegha­lomban is Simon Ferenc szülőházánál. Az emléktáb­lánál a megye és a nagyköz­ség politikai, társadalmi szerveinek képviselői helyez­ték el a tisztelet koszorúit. Hasznos tudnivalók Országszerte csaknem 140 ezer diák készül ezekben a hetekben, hónapokban a jö­vőjét érintő fontos döntésre: ennyien végzik el ugyanis ebben a tanévben az álta­lános iskola nyolcadik osz­tályát. S mivel az alapfokú tanulmányaikat most befeje­zők 93—95 százaléka várha­tóan továbbtanul, szinte valamennyien — szüleikkel együtt — arról határoznak, hogy milyen iskolatípusban, képzési formában sajátítsák el a választott szakmájuk­hoz, hivatásukhoz szükséges ismereteket. A Jelentkezési lapokat az ájtalános iskolák március ló-ig küldik el a középisko­lák, a szakmunkásképző in­tézetek, az egészségügyi szakiskolák, valamint a gép­és gyorsíró iskolák igazga­tóinak. Minden diák csak egy továbbtanulási lapot tölthet kí, de e nyomtatvá­nyon két középfokú oktatási Intézménybe kérheti felvéte­lét. Célszerű különböző tí­pusú iskolákat — például gimnáziumot és szakközép­iskolát, vagy szakközépisko­lát és szakmunkásképző in­tézetet — megjelölni, ez nö­velheti a felvételi esélyeket. Ettől eltér azoknak a jelent­kezési rendje, akik a művé­szeti szakközépiskolákban, a speciális természettudomá­nyos, illetve matematikai Kiállítási napló Vendégek Békésből Két, Békéscsabán élő mű­vész, Mladonyiczky Béla szobrász és Tóth Ernő festő­művész egyszerre vendéges­kedik Szegeden. Mladonyicz­ky szobrait, érmeit és raj­zait a November 7. Műve­lődési Házban mutatják be, onnan néhány száz méterre, egy garázsból és hobbiszobá­ból kialakított „magángalé­riában" pedig Tóth Ernő festményei kaptak helyet. Az újszeged! művelődési ház terme szoborerdő: a térben elhelyezett nagymé­retű faszobrok, kőportrék között ismerkedhet a betérő Mladonyiczky plasztikai vi­lágával. Elsősorban nyújtott formájú, sudár lányalakokot farag fából és tömbös kő­arcmásokat készít. Mindkét témakör formavilágát erő­sen meghatározza az anyag. Faszobrait a nyúlánkság, a fa vonalalt követő forma jellemzi, mlg a kőportrék summázottak, egyszerűsítet­tek, súlyosak, tömbszerűek. Kár, hogy néhány alkotás nagyon emlékeztet előképek­re, például Borsos Miklós le­tisztult márványaira vagy Szervátiusz Jenő faszobraira. Legkarakteresebbek ér­mei. Erőteljes expresszivitás jellemzi ezeket a tenyérnyi bronzokat, az ábrázolt mű­vészek karakterét határozott és zaklatott pozitív—negatív tormákkal hangsúlyozza. Olyanok ezek a művek, mint a Körös ment) sáros, baráz­dált föld, mely magán vi­seli a természet spontán erőinek nyomát éRpögy, mint az nlkotó ember for­máló beavatkozásának Je­gyeit. A választott modellek — Dürer, Michelangelo, Leo­nardo, Bartók, Derkovlts, Nagy Balogh János, Slnka István stb. — nem őrzik sa­ját művészi világuk sajátos­ságait, hanem Mladonyiczky szaggatott és erőteljesebb drámaiságán fogalmazódnak újjá. Krokijai, skiccei pilla­natnyi mozdulatokat őriz­nek — olyan vázlattömb lapjai, melyeken a szobrász egy majdani plasztika élső Indíttatásait keresi. A vállalkozások korát él­jük. Nagy Mihály Sándor orvos különös vállalkozásba fogott. Garázsból és hobbi­szobából átalakított házi ga­lériájában kiállításokat ren­dez, ahol a műgyűjtők, a kortárs képzőművészet iránt érdeklődők, barátok és is­merősök hétvégeken művek­kel találkozhatnak, alkotók­kal beszélgethetnek. Első­ként Stéhlik János festmé­nyeit akasztotta a falakra, az elmúlt hét végén pedig Tóth Ernő műveiből rende­zett kamaratárlatot, A fiatal csabai festő a színház világét Idézi, a cir­kuszok, komédiások, bohó­cok, kintornások életét, szí­nes léghajók, sárkányok, ka­litkák, majálisok és séták hangulatait. Azt hihetnénk, holrt)i nosztalgia ez csupán egy régvolt, s elmúlt idők iránt, amikor az emberek közelebb voltak egymáshoz is, a természethez is, amikor nemcsak vállalták maszkjai­kat-jelmezeiket, de szinte azonosultak azokkal. Ám Tóth Ernő festőisége nem mentes a fanyarságtól, az irónia felhangjaitól. Ha elő­deit keressük a magyar pik­túrában, talán Gulácsy La­jos lírai szürrealizmusa áll legközelebb hozzá, de őse a hatalmas meséket és színhá­zat termő Szabó Vladlmir. majd Kondor Béla, s az őt követő, Tóth Ernőnél csak egy lépéssel előrébb járó Dienes Gábor, Nagy Gábor, Kárpáti Tamás, Almási Ala­dár. Talán ez a fajta — a szelíd iróniától a szatírán át a groteszkig húzódó — fes­tői látásmód lehet a magyar képzőművészet egyik meg­újulási iránya, mely a fá­radó alföldi realizmus, a végét járó posztimpresszio­nlzmus, az erőlködő geomet­rikus törekvések és az üres szürrealitás után" a 20. szá­zad harmadik harmadában élő emberének legteljeseb­ben tudja megfogalmazni gondolatait, érzéseit, útkere­séseit. tévelygéseit, vágyait. T. U gimnáziumi osztályokban kí­vánnak továbbtanulni, róluk két jelentkezési lap készül, s mivel ezekben az osztár lyokban Jóval korábban dön­tenek a felvételről, mint másutt, elutasításuk esetén ls egyenlő feltételekkel pá­lyázhatnak a többi intéz­ménybe. A Jelentkezési lapok kitöl­tését a fiatalok, szüleik és a pedagógusok közös beszélge­téseinek kell megelőznie, an­nak érdekében, hogy olyan döntés születhessék, amely a gyerek érdeklődési körén, s valós képességein, alkalmas­ságán alapul, A továbbtanu­lási nyomtatványon külön­böző szociális juttatások — például diókotthoni ellátás, tanulószoba, menza — Is kérhetők, az ilyen Igények­hez csatolni kell a szülők jövedelemigazolását. Azokban a gimnáziumok­ban, ahol nagyarányú a túl­jelentkezés, felvételi beszél­getéseket folytatnak a fiata­lokkal, a szakközépiskolák jelentós részében pedig úgy­nevezett rátermettségi oizs­gát kell tenniük a jelentke­zőknek; felvételükről az él­talános iskolából hozott osz­tályzatok, és a vizsga írásbe­li, valamint gyakorlati, illet­ve szóbeli részén elért pont­számok alapján dönt az In­tézmény igazgatója. Ugyan­csak felvételi vizsgát tesz­nek a speciális osztályokba Jelentkezők: Ilyen osztályt egyébként a következő tan­évben az ELTE Apáczai Cse­re János Gimnáziuma szer­vez fizikából, illetve komp­lex természettudományos is­meretekből, a Szegedi Rad­nóti Miklós Gimnázium pe­dig biológia—kémiából.. A felvételek további me­netrendje: a gimnáziumba jelentkezőket április * 10-ig, a szakközépiskolákba készülő­ket pedig április 20-ig érte­sítik a döntésről, s akiket az első helyen megjelölt in­tézmény elutasít, a második­ként megjelölt iskolától áp­rilis végóig kapnak választ. A szakmunkásképző Intéze­tekhez érkezett kérelmek el­bírálásának határideje má­jus 15-e. A mindkét helyről elutasított diákok továbbta­nulási, elhelyezkedési gond­jainak megoldásához a pá­lyaválasztási tanácsadó in­tézetek nyújtanak segítséget. A végzős nyolcadikosok mintegy felét a szakmun­kásképző intézetek várják, több mint egynegyedük a szakközépiskolákban foly­tathatja tanulmányait, a töb­biek pedig gimnáziumi kép­zésben vehetnek részt. Az előzetes beszélgetések ta­pasztalatai szerint továbbra is igen népszerűek a szak­középiskolák. Bizonyos szak­mák iránt nagy az érdeklő­dés, így például a közleke­désgépészettel, a híradás­technikával, az elektronlká­val kapcsolatos szakok, va­lamint a közgazdasági és az egészségügyi intézmények számítanak nagyarányú túl­jelentkezésre, a textilipari, vegyipari és élelmiszeripari szakembereket képző közép­iskolába viszont a kívána­tosnál kevesebb diák készül. Megyei KlSZ-kiildöttség utazott Jugoszíáviába Elutazott Szegedről teg­nap, kedden a Kommunista Ifjúsági Szövetség Csongrád megyei Bizottságának kül­döttsége Jugoszláviába, Új­vidékre. A látogatásra me­gyénk és a szomszéd ország vajdasági ifjúsági szerveze­te között kialakult kapcsola­tok keretében kerül sor. A delegáció vezető le: Bódi György, a KISZ Központi Bizottságának tagja, az if­júsági szövetség . megyei bi­zottságának első titkára. Tagjai: Zeleiné Horváth Sára. a KISZ megyei bi­zottságának tagja. megyei úttörőelnök. Okos József. a KISZ megyei bizottságának tagja, az NKFV szegedi üzemegységének művezetője. A KISZ megyei bizottsá­gának küldöttsége azzal a céllal utazott Újvidékre, hogy a KISZ megyei bizott­sága és a Jugoszláv Szocia­lista Ifjúsági Szövetség vaj­dasági választmánya közötti együttműködés továbbfej­lesztésén munkálkodjon. t A delegáció három napig tartózkodik a jugoszláviai testvérmegyében Ellátogat­nak több üzembe, oktatási intézménybe, ismerkednek a vajdasági fiatalok életével, az ifjúsági mozgalmi mun­kával f Árnyalatok Kezdetben volt a sárga. Évtizedekig tartotta ma­gút. Aztán a kékek, zöl­dek, tégla- és tojáshéj­színek áttörték a frontot, s rögtön kiderült. Szeged nem azért lett a napfény városa —, hogy ezt az Idegenforgalmi prospek­tusokból visszaköszönő közhelyet emlegessük fel újra —, mert minden há­zát sárga mázzal vonták be. E tévhit megdőlvén, jóleső érzéssel vehettük szemügyre a város meg­szépült lakóházalt Intéz­ményeit — főként a bel­városiakat. Vitatkoztunk ls persze olykor, de egy­némely erősebb színű, vagy a környezettel kellőképpen össze nem hangolt tónusú házfal, homlokzat miatt azért nem dőlt össze a vi­lág, a tervezők és kivitele­zők. lelkivilága sem... Folytatták, amit évekkel ezelőtt elkzedtek — a köz­vélemény azzal hálálta meg törekvéseiket, hogy mér színükről' emlegetik az épületeket — a DÉLÉP „kék házát", a tarjáni Is­kolákat, óvodákat. A vá­ros egyik legújabb, építé­sének befejező szakaszához közeledő középülete, a Jó­zsef Attila sugárúti gyógy­szertárt központ lehet a legfrissebb példa arra, ho­gyan válhat egy építmény díszévé a színe. Akik még nem jártak volna arra. ne sajnálják a fáradságot: ilyet még úgysem láttak Szegeden. A sugárút eny­he kanyarjában jó Ideig beleütközött a tekintet a beton szürkéjébe — aztán egyszeresek találgatni kezdtek az arra járók: tán Somogyi Károlyné felvétele elfogydtt a festék, hogy az egyik emelet színe vi­lágosabb az alatta lévő­nél .. - Rossz nyelvek sze rint nem a festék fogyott el szintenként, hanem így próbálták a legszélesebb Igényeket figyelembe ven­ni... A sárga-pártlaké az alsó emelet, a fehér-pér­tiaké a felső, a kettő kö­zötti szintekkel aa inga­dozók kedvébe Jártak .. . (Képünk a házról készült). Nos, megnyugtathatjuk a vitatkozókát. nem fnflhi­bára, festékhiányra vagy más efféle okra kell gya­nakodniuk — nyugodtan elhihetik: a kiviteli tervet készítő építész elképzelé­sét valósították meg az építők. Persze, sokféle va­riáció • közül választotta ki a végső — s lám. Iga­zuk lett azoknak, akik már a kezdet kezdetén pártolták a szokatlan öt­letet. Az ötszintes épület súlyos tömbje mintha könnyedebbé is vált volna a sárga különböző tónusai ból a fehérbe világosodó színhatá6 révén — g ott. a sugárút mindkét Irányából messziről láthatnó kanyar­jaban, a lakótelep maj­dani intézmónyközpontjá ban ez a szempont «ém mellékes. Követendő pél dévai szolgai az ötlet gaz­dája — Csépé László, a DÉLTERV fiatal építésze —: megőrizte a hagyó­mányoe szegedi városkép­ből uzt, ami jellemezte — a sárga színt —, de volt bátorsága meg is újítani, árnyaltabbá tenni. Nyert vele — a városkép. P. K. Tanácsi és egyetemi intézményei egyiitimnködése Az elmúlt években, az 1976-ban aláírt együttműkö­dési szerződés alapján, mind szorosabbá vált a Csongrád megyei Tanács egészségügyi intézményei, és a Szegedi Or­vostudományi Egyetem kli­nikái közötti kapcsolat. Együttműködésük hozzájá­rult megyénk egészségügyi távlati fejlesztési tervét, ellátása szakmai egységének Megkülönböztetett figyelmet erősítéséhez. E kapcsolatokat fordítanak a mindenki szá­Bólyi naposcsibék Ddenben Hetvenezer hófehér napos- nevelő- é» egy tojótelepet — csll>e ..repült" kedden Buda- épített Aden közelében. Az pestről Adenbe. A bólvi üzemet Shaver-tolóhibridek­komblnát baromfiüzemóben kel népesítették be. ezt a keltett csibéket különreriülő- nagv termelőképességű ba­gép szállította Ferihegyről a romfifaltát a bólvi kombinát Vörös-tenger partjára. A Je­meni Népi Demokratikus köztársaságban magvar se­gítséggel teremtették meg a nagyüzemi baromfitartóit. Az Agrolnvest modern to­lástermelő üzemet — eav tenyészti, szaporítja hazánk­ban. Az idei első csibeszállít­mánn.val egvidöben két bó­lyi szakember is utazott Je­menbe. hogv szaktanácsaik­kal segítsék az ország ba­romfitenyésztőit. uz alapvető érdekek azonos­sága jellemzi, s ez kifeje­zésre Jut abban is, hogy kölcsönösen az együttműkö­dés továbbfejlesztésére tö­rekszenek. A közös érdekű feladatok eredményes megvalósításá­nak elősegítésére új megál­lapodásban rögzítették az együttműködés tartalmát és módszereit. A szerződést a Szegedi Orvostudományi Egyetem rektori hivatalában írta alá dr. Petri Gábor rektor és Szabó Sándor, a Csongrád megyei Tanács el­nöke. A szerződés értelmében az egészségügyi ellátás további javításán, a társadalmi és szakmai hatékonyság növe­lésén munkálkodnak. Egyez­tetik a megye területén mű­ködő egészségügyi intézmé­nyek, valamint az egyetem mára hozzáférhető magas színvonalú egészségügyi el­látás megteremtésére, a mun­ka korszerűsítésére, a feles­leges párhuzamosságok el­kerülésére, Illetve fokozatos felszámolására. A megyei fekvő- és járó­beleg egészségügyi rendszer, valamint a klinikák fekvő­és járóbeteg rendszerének koordinálása érdekében az egyetem és a tanács vb egészségügyi szakigazgatási szerve továbbfejlesztik mun­kakapcsolatukat. A lakosság ellátottsági vi­szonyainak tudományos elem­zéseire alapozva közös al­ternatívákat dolgoznak kl a megye egészségügyi szerve­zetének további fejlesztésé­re, figyelemmel az egyetem megyei és regionális faiad*-

Next

/
Thumbnails
Contents