Délmagyarország, 1982. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-05 / 3. szám

Gazdasági korkép Hatékonyabb gazdálkodás „A munkaerőforrások szűkülése fokozta az emberi té­nyezők jelentőségét a gazdálkodási feladatok megoldásában és a munkaerő hatékonyabb felhasználására késztetté a Négy falu ereje fl nemzetközi helyzet aktuális kérdései Púja Frigyes előadása Szegeden 72. évfolyam 3. szám 1982. január 5., kedd Ara: 1.40 forint tttAc raotrrAafat, wrrwOinrrsm gazdálkodó szerveket. Ugyanakkor gyarapodott a megye gazdaságának anyagi-műszaki bázisa. Több iparágban je­lentős módosításokra került sor" — állapítja meg az MSZMP Csongrád megyei bizottságának a megye gazda­ságának fejlődéséről és az ez évi feladatokról szóló állás­foglalása. Eredménycink ellenére tudomásul kell venni, hogy gondokkal is küzdünk. Ebben az esztendőben jobban és in­tenzívebben kell dolgoznunk, mint tavaly. Természetesen ezt a munkát alapvetően az határozza meg. hogy milyen alapokról indulunk, s hogy milyen terveket tudtunk ké­szíteni. Gazdasági körképünket az ezekről szóló híradások­kal folytatjuk. Exportnövelés Á Szegedi Paprikafeldol­gozó Vállalat komolv dön­tés elé került az V. ötéves terv időszakában Növeljék-e a termelést, avagy sem. Döntöttek és helyesen. Évente 4 százalékkal több húskonzervet szállítottak külföldre. 1981-ben emelt tervüket teljesítettek. Sike­rült az anyagellátási gond­jaikon is enyhítem, ami le­hetővé tette, hogv export­kötelezettségüknek maradék­talanul megfeleljenek. Az igényeket lei tudták elégíte­ni. Sok került a belföldi pb arra a kedveit termékékből. a tvúkpörköltből és a tyúk­májkrémből is. Sikerült hozzá tárulniuk a népgazda­ság: egyensúly javításához is azzal, hogy a tervezett­nél több fűszerpaprikát tudtak értékesíteni a nyuga­ti piacon. Az év első napidtól főa­pa c vállalat nem tröszthöz tartozik — önállóan gazdál­kodik. Ez — ismerve az újabban érvenves szabályo­zókat — azt jelenti, hogv 20 millió forinttal kell eleve több árut értékesíteniük. Igaz ugyan az is. hogy egy másfele szabályozó rendszer lesz érvényes, ez némileg kedvezőbbnek mondható, ám ermek ellenére az erőfeszíté­seknek meg kell kétszere­ződniük a paprikafeldolgozó­ban ahhoz, hogy a fejlődés dinamikáját biztosítani tud­iák. Gondoltak is erre. hi­szen tapasztalatokat gvűite­r»ek. igyekeznek minden ésszerű megoldást megtalál­ni. 1982-ben az a legfőbb céljuk, hogv növeljék a tő­kés exportot — a gazdasá­gos exportot —. mert úgv ítélik meg. hogy a tíz év ota azonos mennyiségű fű­szerpaprikát vásárló és na­gyon iaénves tőkés vevőkört úgy kell megtartani, hogy a vállalat nyereségszintje ki­elégítő legyen. Mindez azt is ielenti. hogv magukkal is igényesebbek lesznek Job­ban megszervezik a terme­lést. ésszerűsítik a technoló­giát. Gondolnak arra is hogv bizonyos műszaki meg­oldások segítségével legye­nek versenyképesebbek a külhoni piacokon. Napi gya­korlattá teszik az úgyneve­zett értékelemzési módszert. Racionalizálják az energia­felhasználást. A partnereikkel való kap­csolatokban is arra törek­szenek, hogy együtt tegyék meg azokat az intézkedése­ket. amelyek a külkereske­delmi egyensúlyt javítják. Abból indulnak ki. hogy ami partnereiknél beválik és ió. az kedvező a papri­káiéi dolgozónak is. a mun­ka eredményességéhez iárul hozzá. • : • ': ;; A bérszínvonal vár ható­an 4 százalék helyett 6 százalékkal növekszik a vállalatnál. A munkakörül­mények javítására 14 milli­ót fordítanak. Az egész vi­lágban tapasztalható recesz­szió ellenére tervezik: iövő­re is sikeres évet zárnak. Az emberi agvat, az emberi tőkét, a hagyományokat, a szaktudást híviák ehhez se­gítségül. Egy már biztos: ha az idén ugyanúgy dolgoznak a szöregi Tisza—Maros szög Tsz-ben. mint tavaly, maris 56 millió forinttal kevesebb lesz a nyereségük. Mint is­meretes. megint drágább lett az energia, kevesebb pénzt ad az állam az állattenyész­tésre. s az eddiginél lénye­gesen többet fizetnek az SZTK-nak. (A számítások szerint 1 millió forintot.). Pedig nem lehet panaszuk a hátupk mögött hagyott esztendőre sem, mert búzá­ból 4.3. kukoricából 8,2, napraforgóból 2. fűszerpap­rikából 9 tonna termett hek­táronként. S a növényter­mesztés bevétele eléri, sőt túl is haladja az 50 millió forintot. (A tervezett 47 mil­lió forint volt). Az állatte­nyésztési ágazat 75 millió forinttal növeli a közösség bevételét, míg a kertészet csaknem húszmilliót tesz ah­hoz. Ha minden jól alakul, s a közgazdászok* szavával: ..a számok nem nagyon másznak el", a szövetkezet árbevétele — hozzászámol­va a mellékesből származó jövedelmet is — eléri a 240 millió forintot. Remélik, hogy zárszámadáskor a ter­vezettől 10 ' millió forinttal több bevételről adhat majd számot a vezetőség. A négy falut összefogó szövetkezetben az idén se szeretnék szem elől tévesz­teni a takarékosságot és a hatékony gazdálkodást. Olyan eljárások kidolgozá­sán serénykednek, ame­lyekkél többet termelnek, de a költségek nem növeked­nek. Nagyon nehéz erőpróba vár a 6zőregi. a szigeti. a kübeki és a szentiváni gaz­dákra. A vezetőség úgy szá­mol, ha csak egy százalék­kal sikerül csökkenteniük a költségeket, máris 2.4 millió forintot spórolnak. Idejében elvetették a gabonát, smost lényegesen előbbre állnak a talajmunkákkal. mint tavaly ilyenkor. Szándékuk, hogy ko"ai érésű kukoricát is vet­nek, hogy kevesebbet kell­jen járatni a szárítókat. Próbálkoznak a másho] már jól bevált takarmánytárolá­sokkal is. Emellett ésszerűb­ben dolgoznak, hogy a keve­sebb is több legyen. Az ál­lattenyésztésben rejlő tarta­lékokat — Például a gyepek jobb hasznosítása, abrak he­lyes adagolására stb. — ugyanúgy a tennivalók kö­zött szerepel, mint a gyors arafás és a termések időbe­ni behordása. A múlt ehhez alapot és erőt, is ad­Nagy László felvétele A résztvevők a külügyminiszter előadását hallgatják Keresett kábelek A kábelgyárban tegnap reggel munkásgvülésf tartot­tak. amelven Tombáez Jó­zsef igazgató értékelte a tavalyi eredményeket Es hogy mit hozott az 1981-es esztendő a Szeged! Kábel­gyárnak? Megfeszített mun­kát. főként a második fél­evben: 1.81 milliárd forintos éves tervüket jelentősen túl­tel iesitették. 2 15 milliárdos termelési értéket produkál­tak. Termékeikre belföldön Mégis bunda a jó bunda 5 Pannónia Vállalat szegedi gyára — a tudatos műszaki fejlesztésnek és a szaktudásnak köszönhetően — évről évre hizlns nyugati piacokat (udhat magáénak. A képünkön lát­ható irha bunda is Olaszországban lel majd gazdára és külföldön egyaránt a ter­vezettnél nagvobb kereslet mutatkozott. A második fél­évben például ielentős líbiai export adott terven felüli munkát a gvár dolgozóinak. Ahhoz hogv a piac által igénvelt termékmennyiséget előállíthassák, s időben szál­líthassák. nagv segí'ségel adott a gvárban végzett technológiai fejlesztés, azúi nagv teljesítményű gépek beállítása, s a műszakok jó kihasználása. A gyár vezetői úgv szá­molnak. hogv az iden. 19X2­ben is biztos piaca lesz ter­mékeiknek. itthon és külföl­dön egyaránt. Ehhez alapul az utóbb időben végrehajtott termékszerkezet-váltás szol­gál: híradástechnikai kábele­ik keresettek a niacokon Ezért tervük is magasabb a tavalyinál: 1 milliárd 990 m'llió forint értékű termék előállítását tervezik 1982­ben. De számolnak azzal is. hogv a kereslet esetleg ma­gasabb lesz a tervez.ettnél. Ebben az esetben gépeik, be­rendezéseik kapacitásának jobb kihasználásával, folya­matos műszakok révén több terméket is képesek tesznek a vásárlóknak szállítani. Az sem i-özömbös. hogv termékszerkezetük változta­tásakor arra törekedtek, hogv munkaigényesebb termékkel váltsák föl korábbi gyárt­mányaikat. Ennek eredmé­nyeként a piacon is jobb árakat érhetnek el. A kisteleki gyáregység dol­gozói is tegnap tartottak munkásgyűlést. Az elmúlt esztendő eredményeivel. az idei tennivalókkal ismerked tek. A múlt évben 62 millió forinttal többet termeltek a tervezetinél. Az ide; eszten­dő sikere a megkezdett beru­házásoktól füffe számításuk szerint e'vilez 426 millió fo­rint értékű árut is előállít­hatnak Szegedre látogatott teg­nap. hétfőn Púja Frigyes külügyminiszter. A Szegedi Akadémiai Bizottság felké­résére a város tudományos életének képviselői előtt előadást tartott a nemzet­közi helyzet aktuális kérdé­seiről. es a Magyar Népköz­társaság külpolitikáidról A SZAB dísztermében dr. Szőkefalví-Nagy Béla akadé­mikus. a SZAB elnöke kö­szöntötte Púja 'Frigyest és dr. Koncz Jánost, a' megvet pártbizottság titkárát. A külügyminiszter előadásában vázolta napjaink nemzetközi helyzetének általános ten­denciáit. szólt az utóbbi év­tizedek politikai mozgásai­ról, a változások jellemzői­ről . Külön kitért azoknak a válsággócoknak elemzésére, amelyek ma a világpolitika allergiás pontjai. így többek között a lengyel helvzetre. az NSZK belpolitikáiára. a Közel-Kelet kérdéseire. az iraki—iráni konfliktusra. a távol-keleti tűzfészkekre és a közép- és latin-amerikai országok forradalmi és el­lenforradalmi mozgalmaira. Külön figyelmet szentelt a különböző helyeken és té­mákban folvó leszerelési tárgyalásoknak. Előadásának befejezéseként a Magyar Népköztársaság külpolitikai tevékenységéről szólva meg­állapította. hogy a XII. pártkongresszus határozatá­nak szellemében legfonto­sabb feladatunk a bőké és biztonság megvalósítása a Szovjetunióval és a szocia­lista országokkal összhang­ban. de fölhasználva nem­zeti sajátosságaink kereteit és lehetőségeit. Fonlos fel­adat a kapcsolatok kiépité­se. a meglevők fejlesztése, erősítése, az együttműködés bővítése a nem szocialista országokkal is Puia Frigyes külügymi­niszter szegedi látogatása során találkozott dr. Komó­csin Mihállyal, az MSZMP KB tagiával, a Csongrád megyei pártbizottság első titkárával. fl téeszekben megkezdődnek a zárszámadó közgyűlések A termelőszövetkezetekben január eleién megkezdődnek a zárszámadó közgyűlések, amelyeken a tagság összegzi az elmúlt évi munka eredmé­nyeit és megvitat ia az 1982. évi tei-veket. elképzelé­seket. A zárszámadásrwtak az idén különös jelentőseget ad az. hogv a mezőgazdasá­gi szabályozó rendszerben változások történtek. Ezek­ről a szövetkezetek vezetősé­ge már ió előre, időben ér­tesült. ígv volt idő és lehető­ség az alapos elemzésre. A véglegessé vált tervjavaslato­kat viszik most a tagság elé jóváhagyásra Miután a mó­dosult szabályozó rendszer az üzemektől nagvobb önál­lóságot és szigorúbb gazdál­kodási fegvelmet követel, a most sorra kerülő közgyűlé­sek munka jellege minden szempontból meghatározó lesz. A négv évvel ezelőtt mó­dos ' tott termelőszövetkezeti törvény a sorrendiségben el­sőbbséget biztosít a küldött­gyűléseknek. Ezeken a tag­ság eredményesen vitathatja meg egv-egv részterület munkáját és ió javaslatokat, adhat az egész gazdaság tervének alakításához. A küldöttgyűléseken fölvetett gondolatokat, fontosabb ész­revételeket és javaslatokat a közgyűlés is megtárgvalia. illetve ióváhaevia vagv elve­ti. A szövetkezeti demokráci­ának ebben a jól bevált intézményrendszerében vár­hatóan olyan észrevételek hangzanak maid el. ameivek hozzásegítik a téeszeket a mind keménvebb feladatok megvalósításához. A közgyű­léseket március végéig tart­ják meg a téeszekben. nem úgv. mint tavalv. amikor iú­nius véee volt az utolsó ha­táridő. (Ezt a tágabb határ­időt akkor a VI. ötéves terv időszakának tervező munká­ja. s az ezt követő széleskö­rű vita indokolta.) Az idén — ugvanügv mint ed''i" — a küldöttgyűlés által jóváha­gyott mérleg alao.ian lehet kifizetni a különféle járan­dóságokat. tehát ezzel nem kell megvárni a zárszámadó közgvűléet.

Next

/
Thumbnails
Contents