Délmagyarország, 1982. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-20 / 16. szám

Szerda. 1982. január 20. ' S Levesporoktá! a mm A Tisza FÜSZÉ.RT-ről - Tények, tervek Elégedetten tekinthet a ta- négyedében kezdődött és használják a valyi esztendőre a néhány 1981. első negyedévéig tartó Konzervgyárban napja, január X. óta új ne- engedményes száraztészta Maggi levesporokat — egy vet viselő Bács—Csongrád vásár. Keretében 155 vagon év alatt több mint 1 millió megyei FŰSZERT, azaz most különböző száraztésztát ér- csomagot vásároltak —. már Tisza FÜSZÉRT. Az új tékesítettek, lehetővé téve a népszerű, évente 10 millió elnevezéshez új kereskedel- lakosságnak, hogy 11 és fél tasakkal fogy el a Delikát mi profil párosult, de mi- millió forintot megtakarít- ételízesítőből előtt erről szólnánk, marad- son. Az eredmények sorába junk az elmúlt évnél. Mely. kívánkozik még. hogv ta­nék tapasztalatalt már csak valy 31.4 vagon bébiétel azért is érdemes feleleveníte- könnyítette az édesanyák ni. hogy az idei, több tekin- otthoni munkáját. A Kecs­tetben újszerű törekvések is- keméti Konzervgyár termé­mertetéséhez megfelelő hát- kéből több mint másfél mii­Debreceni készülő teret szolgáltassunk. A lakosság ellátásáért fe­lelős vállalatról lévén szó. az eredményeket legegysze­3-übben számokkal illusztrál­hatjuk. Elsőként említésre kívánkozó adat: közel 5 mil­lió üveg került forgalomba, az előző évi mennyiség két­szerese. Ez jórészt azzal ma­gyarázható, hogy a FÜ­SZÉRT a kiskereskedelmi vállalatokkal és az AFÉSZ­ekkel megállapodást kötött a S a gondokról. Ellentét­ben a citrommal. megint csak kevésnek bizonyult a narancs és a banán. Nyáron, különösen a kánikula nap­jaiban kevés volt a szifon­patron. Jóllehet 5 millió do­boz került forgalomba. A gondok enyhítésére a FÜ­SZÉRT meghirdette az üres patronok begyűjtését. Sze­rencsére mind szélesebb kör­ben tudatosul, hogy a pat­ronellátás az üres nátronok Mrtfortoto, forgalommal + táplálásában ^^gálíató^TüM­„ — fontos szerepet íatszo aruk ,„-.„,,4,, *„,„,.. zárta a vállalat az évet. ma­radéktalanul tel jesitve. mi főbb, némileg túlszárnyalva értékesítésére. Több üzlet­ben vállalták, hogv a bébi­a tervet ^ A részer^ménvek ételpk te'ies sk;ilóját ~ tervít- A részeredmenyek hugzonkiiencféle ételt és négyfajta italt — árulják. E pedig a következők. Alap­vető élelmiszerekből lénye­gesen több került tavaly törekvés feltétlen dicseretet forgalomba, mint az azt érdemel. Jól Illusztrália_ az mégelőző esztendőben. A ko- eredményt, hogy a FÜ­rábbinál több étolajat, szá- SZÉRT működési területén razkolbászt. szalámit, édes- tavaly az országos átlag két. árut szállítottak az üzletek- szeresére sikerült növelni a be. Ami az édességet illeti, bébiételek forgalmát. még így is kevésnek bizo­nyult az ipartól kapott mennyiség. Jóllehet tavaly 6 százalékkal több kekszfélét, csokiból 13 százalékkal na­gyobb mennyiséget, azaz több mint 250 vagont meg­töltő ínyencséget forgalmaz­tak. Évekig gondot okozott, hogy Mikulásra kevés volt a figurális csokoládéáru. karácsonyra pedig a szalon­cukor. Tavaly lényegesen javult e téren a helyzet. El­A sertésvágási szezonra Jutott elég paprika, só és fű­szerféle. Emelkedett a pör­költ kávé forgalma. Ma már egy lakosra 2,7 kiló kévé Jut, beleértve a csecsemő­ket is Csongrád és Bács megyében. Ügy látszik, egyre több családban térnek vissza a befőzéshez. leg­alábbis erre lehet következ­tetni abból, hogy tavaly a korábbinál kevesebb befőt­tet. dzsemet, konzervet ad­ső ízben tudtak a kereslet- tak el. A diabetikus termé­nek megfelelő tételben szál­Iftöni Mikulás-árut. szalon­cukrot és karácsonyi csoki­kek iránt viszont változatla­vényében alakul. A vegyi árukra térve megállapítható, hogy mosó- és mosogató­szerből teljes ellátást tudott biztosítani a FÜSZÉRT. Eb­ben nagv szerepe van a ha­tár menti árucsere virágzó fejlődésének, de erről nem­rég szóltunk már lapunk­ban. Fontos eseménye volt az elmúlt esztendőnek a sze­gedi. Maros utcai önkiszol­gáló raktár megnyitása. Az új üzlet hamarosan közis­mertté, mi több közkedvelt­té vált. Különösen a magán­kereskedőknek és a szerző­déses üzletek üzemeltetőinek nyújt nagy segítséget. Idén a múlt évihez ha­sonló. illetve a lehetőségek­hez képest jobb ellátást sze­relne a ma már kiskeres­kedelmi ioakörrel is bíró. Tisza FÜSZÉRT nevet viselő vállalat. Jóllehet ezentúl nem köti a körzethatár, el­sősorban a helyi lakosság igényeinek igyekszenek ele­get tenni. Változás a válla­lat életében, hogy ezután nemcsak élelmiszereket és függeléket. A kereskedelem sem tudták kielégíteni az nul nagy a kereslet. Sajnos VPByi árukat- haTlcm — fel­ezekből az árukból tavaly idézvp az e«ykori vegyeske­reskedések profilját — fű­ugyanis jól mérte föl a szükségletet, s az ipari üze­mek az igényeknek megfele­lő mennyiséget gyártottak. Az elmúlt esztendő sike­res akciója SZÉRT-nél az Igényeket, jóllehet némileg sírboltokban kapható ipar. bővíteni tudták a választé- cikkeket is forgalmaznak, kot. Kedvező tapasztalat. Máris megkezdődtek a tár­hogy a lakosság egyre in- e.valások egyes cérnafélék. kább megkedveli a gyü­zseblámpaelemek. izzók. volt a FÜ- mölcsleveket. A háziasszo- műanyag termékek. papír­J980. utolsó nyok mind gyakrabban aruk- ceruzafélék értékesíté­Sok a baleset — gyorshajtás miatt A megyei KBT megbeszélése Tegnap délelőtt Szegeden, látási, időjárási és forgalmi a TIT Kárász utcai székhá- viszonyokhoz való alkalmaz. zában ülésezett a Csöng- kodás elősegítése. Megyénk rád megyei Közlekedésbiz- baleseti statisztikáit elemez­tonsági Tanács elnöksége ve megállapítható, hogy pél­dr. Kelemen Miklós vezér- dául 1976-ban a balesetek őrnagy, a megyei KBT el­nöke vezetésével. A testület munkájában részt vett dr. Petrik István. a megyei ta­nácselnök általános helyet­tese, Noszek Imre, a me­gyei pártbizottság munka­társa és Mikó János. az 25,3 százaléka. 1980-ban 21.9 százaléka, tavaly pedig 21.3 százaléka történt a Jármű­vezetők helytelen sebes­ségmegválasztása miatt. Még inkább figyelmeztető szám­adatot kapunk, ha a halál­lal végződő balesetek okát OKBT képviseletében. Az értékeljük. 1976 és 1980 kö­elnökség előbb a megyei közlekedésbiztonsági tanács éves munka- és költségve­tési tervét tárgyalta meg. il­letve hagyta jóvá. maid Oszlár György őrnagv. az MKBT titkára beszámolt az elmúlt évi közlekedésbizton­sági akciók tapasztalatairól, illetve e témakörben to­zött 370 halálos baleset történt a megyében. ame­lyek közül 129. vagyis a bal­esetek 35 százaléka gyors­hajtás következménye. Mindezek mutatják, hogy a járművezetők forgalmi Vi­szonyokhoz és sebesséameg­választáshoz segítő ismere­teinek bővítése nem fejeződ­... . . ,.. ... hetett be egy-egy akcióval, vabbi tennivalókat vetett Továbbra Í8 8ZÜkség van a fel. Az Országos Közlekedés­biztonsági Tanács tavaly változtatott a több év óta már hagyományosan tavasz, szal és ősszel megrendezett közlekedésbiztonsági akciók módszerén. A hazai balese­ti okok elemzése után dön­tött az OKBT úgv. hogv legfontosabb feladat a gyorshajtásból eredő balese­tek megelőzése, azok számá­nak csökkentése: vagyis a járművezetők körében az út. Járművel szágúldozók ellen hatósági intézkedésekre, de ugyanúgv a forgalmi viszo­nyok felmérésével és meg­felelő járművezető-technikai magatartások ismertetésével foglalkozó előadásokra, pro­pagandatevék - nvségre. Az elnökség végezetül megtárgyaltál és elfogadta a Csongrád megyei Hírlap és a Délmagyarország közös Reflektor közlekedési rova­tának első félévi m mkaterv­javaslatát sére. A bővülő árulistának köszönhetően — az új profil kialakítása az év végéig várható — kevesebb szállí­tással is megoldható lesz a kisebb üzletek készletének feltöltése. A tavalyi szép eredmé­nyeket. a jelentős többlet­forgalmat úgy érte el a vál­lalat, hogy szinte minden esetben napra készen szállí­tott. Ebben viszont jelentős szerepet kapott a szállítá­sokban érdekelt dolgozók anyagi ösztönzése. S mivel idén az előző évinél is job­ban akar a FÜSZÉRT ke­reskedni, változatlanul gon­dot kell fordítania arra, hogy dolgozóit érdekeltté tegye az ellátás javításában. Természetesen továbbra is törekvésük a szállítás és az anyagmozgatás gépesítése, az adminisztráció egyszerű­sítése. Ladányi Zsuzsa Csekken a képesítés nélküli pedagógusok száma Forráskúton Országszerte csökken az általános iskolákban foglal­koztatott képesítés nélküli pedagógusok száma — ezt mutatják a megyei tanácsok adatai. A korábbi években a kívánatosnál többen taní­tottak diploma nélkül, a de­mográfiai hullám nyomán megnövekedett gyermeklét­szám ugyanis sok helyütt a tantestületek gyarapítását tette szükségessé, s ezt az igényt a tanárképző főisko­lák a diploma megszerzése után is. Pest megyében viszont to­vábbra is sok gondot okoz a képesítés nélküliek vi­szonylag magas aránya. Emellett számos tantestület­ben betöltetlen állások ne­hezítik az oktatómunkát. A főváros közelsége miatt ugyanis sokan szívesebben vállalnak munkát — gvak­ran kedvezőbb kereseti lehe­nem tudták teljes egé- tőségekért — Budapest ne­szében kielégíteni. A szak képesítés nélküli fiatalok alkalmazásának kényszeré­ben szerepet játszottak a pedagóguspálya vonzerelé­vel, társadalmi megbecsülé­sével kapcsolatos gondok is. A felsőoktatási intézmé­nyek oktatómunkáiénak fej­lesztését célzó intézkedések­nek. a levelező tagozatos képzés kiterjesztésének ered­ményeként az utóbbi évek­ben javult az iskolai szak­emberképzés tervezése, s mind több frissen végzett, felkészült pedagógus áll a katedra mögé; közülük so­kan munka mellett szerzik meg diplomájukat. A Mű­velődési Minisztérium táié­koztatása szerint az 1978— 79-es tanévben az oktatók­nak még 6.4 százaléka volt képesítés nélküli, s ez az arány egy évvel később 3.8 százalékra csökkent Az összképhez viszont hozzá­tartozik az is, hogv e tan­év elején még mindig 1300, megfelelő végzettség nélküli tanítóval, Illetve tanárral kötöttek szerződést. A legtöbb pályakezdőt foglalkoztató megyék közül Hajdú-Biharban az arányo­sabb munkaerő-elosztást célzó új pályázati rendszer, valamint az állással együtt meghirdetett feltételek — a lakáslehetőség, a kedvező kezdőfizetés — eredménye­ként a kisebb településeken is több friss diplomás vállal munkát, mint korábban. E tanévben már csak 117-en tanítanak oklevél nélkül, de közülük 58-an az idén befe­jezik tanulmányaikat. A fiatal értelmiségiek megtar­tása érdekében a megyei tanács ösztöTidijat alapított: jelenleg a Kossuth Laios Tudományegyetem, valamint a debreceni és a nyíregyházi főiskola 25 hallgatója élvezi ezt a támogatást. A Szombathelyi Tanárkép­ző Főiskola „vonzáskörzeté­hez" tartozó megyékben is lényegesen csökkent a képe­sítés nélküli pedagógusok száma. Vas megyében példá­ul csupán 25-en vannak — jórészt a körmendi iárásbnn —, s legtöbbjük már levele­ző tagozaton tanul. A főis­kola több intézkedése szol­gálta a munka melletti kép­zés és a nappali tagozat kö­zötti színvonalkülönbség mérséklését,. Növelték a le­velező hallgatók konzultá­cióinak számát, s javították jegyzetellátásukat. Szükség szülte, ám bevált gyakorlat: egy-két. nappali tagozaton eltöltött év után o kérelme­zőknek engedélyezik, hogy tanulmányaikat levelező formában fejezhessék be. Sok fiatal választ ilyen megoldást Szegeden is. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola 800 levelező diák­jának egyötöde eredetileg a nappali képzésben vett részt, s azért iratkozott át, mert szükség volt nevelőmunká­jára szülőfalujának iskolájá­ban. s biztos állás várja ott remkerületeinek ÚJ Iskolái­ban. A helyzet iavulását az Esztergomi Tanítóképző Fő­iskola nemrég létesült zsám­béki kihelyezett tagozatától váriák a megyében: tavalv 75-en felezték be ott tanul­mányaikat. Idén 70-en vé­geznek Zsámbékon. Pécsett sajátos feladata is van a tanárképzésnek: né­met és délszláv nemzetiségi szakos általános iskolai ta- j nárok kerülnek ki immár negyedszázada a főiskolá­ról. A két szakon a levelező képzés keretében jelenleg 65-en készülnek választott hivatásukra: a nemzetiségi fiatalok nevelésére. anya­nyelvi kultúrájuk ápolására. Tanácskozás a háztájiról Tegnap, kedden, Forráskú­top, a művelődési házban a háztáji termelésről tanács­koztak a mezőgazdászok. Megnyitó előadásában dr, Misi Sándor, a MÉM szö­vetkezeti és üzemgazdasági főosztályának vezetője a nagyüzemi és a háztáji együttműködésének országos tapasztalatait vázolta. Ez­után a forráskúti Haladás, a mártélyi Fürst, a csongrád­bokrosi Kossuth Tsz háztáji módszereiről, a Csongrádi Afész szakcsoportjának ter­melésszervező tevékenységé­ről, s a mezőgazdasági köl­csönlehetőségekről hangzot­tak el kiegészítő előadások. Részt vett a tájkörzet! ta­nácskozáson Haskó Pál, a TESZÖV titkára is. Ma, szerdán délelőtt 10 órakor Szentesen, a Vetőmag Vállalat kutatóállomásának a nagytermében és január 22-én, pénteken — szintén 10 órai kezdettel — a ma­kói Lenin Tsz székházában tartják meg a körzeti háztáji tanácskozásokat. BibííSIÍ&Z&S Alpári Gyulára Alpári Gyula újságíró, a Magyarországi Szociáldemok­rata Párt baloldalának vezéralakja, az ifjúsági mozgalom egyik vezetője, a magyar és a nemzetközi kommunista moz­galom kiemelkedő személyisége születésének 100. évfordu­lója alkalmából koszorúzást ünnepséget rendeztek kedden, tegnap a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi pante­onjában. Alpári Gyulára emlékeztek kedden szülőhelyén. Duna­földváron is. A róla elnevezett ifjúsági és művelődési ház­ban rendeztek emlékünnepséget Hétköznapok Valami nagy kényelmes­séget nem csupán a terme­lői és a kereskedői terüle­ten szoktunk meg a koráb­bi időkben, hanem a vá­sárlók, az emberek menta­litásába is beivódott biz­nyos megszokás (7), kénye­Nagykörúton, és eszembe jutott, hogy az asszonynak éppen ma van a születés­napja. Gondoltam veszek egy pár szál virágot. Lá­tom az egyik virágárus bó­dénál, hogv a szegfű szália 18 forint. Nem akartam lem. Csak bementünk az azonnal megvásárolni, gon­üzletbe és megvettük azt, doltam, a Nyugati felé lesz amire éppen szükségünk még árusbódé. A legközc­volt. (Persze, ha volt.) Az lebblnél, amely elegáns kis árakkal legfeljebb olyan üzlet volt. tizenkettőt kér­kontaktusunk alakult ki, tek száljáért. Már majd­hogy vagy sokkal kevesebb- nem beléptem, de mégis re, vagy többre számítót- úgy döntöttem, hogy mc­tunk, mint amennyiért meg- gyek tovább. Tíz lépéssel szerezhettük a kívánt hol- odább, nagy papírra kiírva, mit. De olyan értelemben, hogy reklámáron, tíz forint hogy az áru és annak ára a szegfű szálja. Nagyon összefüggésben van a piaci megörvendeztem, ez kell viszonyokkal, eszünkbe sem nekem. Csomagoltattam tíz jutott. Pláne nem kerül- szálat. Egy kis zölddel tünk szembe avval a gya- együtt száztízbe került, korlattal, hogy ugyanazért Gondoltam magamban. így a cikkért egyik üzletben kell vásárolni, majdnem százat kérjenek, míg a má- fele áron, ha a tizennyolc síkban hetvenet vagy ép- forintosra gondolok. De hát penséggel százhúszat. mit ad isten, egy sarokkal Valószínűleg e korábbi távolabb, ugyan nem volt beidegződés késztette mél- kiírva, hogy reklámáron, tatlankodásra útitársamat de ott bizony hat forintért is a budapesti vonaton, árulták a szegfűt. Gondol­amikor panaszkodott, meny- hatják, majdnem elöntött nyire megjárta a főváros- az epe_ Hát így becsapni ban, hogy kibabráltak" szerencsétlen vidéki vele a kereskedők. — Valamikor Ilyen nyíl- embert­tan nem csaphatták be az Becsapni, nem becsapni? embert! — morgott az Vásárolni is tudni kell. 11­útitárs. — Bolondnak né- letve ideje lenne megtanul­zlk a vásárlót. ni vásárolni. Hagyjuk el a — Mivel és hogyan csap- korábbi kényelmes állás­ták be? — kérdezte szom- pontunkat, ne csak a ter­szédja. melésben. a kereskedelem­— Szegfűvel. ben. hanem a vásárlásban Majd részletes elbeszé- is érvényesülnek a piaci lésbe fogott. — Megyek a törvényszerűségek. Nem azokról a jégkoc- épületek, intézmények előt­kákról beszélek, amelyeket ti járdákat nem takarítot­a hűtőszekrényben készí- ták rendesen, gidres-gödrös tünk, hanem arról, ame- jegességen kellett egyensú­lyet a természet teremt lyozni. útjainkon. Nemrégiben orvosok — Meg kell hagyni, hogy mondták el, hogy pár nap a pestiek jobban rendbe aiatt legalább húszan es­tartják a járdákat, az uta- tek el a szegedi járdákon, kat. Sehol nem volt hóku- és törték el vagy a kezü­pac, jégdudor, az ember ket, vagy a lábukat. A fáj­kényelmesen, nyugodtan dalmat, a családi keserüsé­ballaghatott. De sajnos, get leszámítva, igen drága Szegeden... dolog ez. Egv-két hónanig Tanúsíthatom a Pestről dolgozni sem képes az, Szegedre tartó vonati úti- akft baj ért, de ott van társ igazát. A budapesti még az orvosi kezelés, a utak és járdák valóban kötszerek, a gipsz meg ki­tiszták voltak, biztonságo- tudja milyen gyógyszerek san lépkedhettünk rajtuk, sokasága. Bezzeg, amikor a szegedi Széchenyi téren leszálltam a villamosról és elindul­tam, csak itt-ott volt biz­tonságos a talaj. Különösen az volt meglepő, hogy köz­Mi volna a jobb, az ol­csóbb? Az, ha rendesen takarítanák a szegedi Jár­dákat Gazdagh István

Next

/
Thumbnails
Contents