Délmagyarország, 1982. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-04 / 2. szám

4 Hétfő, 1982. január 4. Veszélyeztetettekf veszélyeztetők ólunk is szó Létezésükről mindannyian tudunk, hiszen találkozunk velük az aluljárókban, a szórakozóhelyek környékén et> nem egyszer a Kék fény című tévéadásban. Veszélyeztetett gyerekek, veszélyeztetett fiatalok, bár nem mindegyik ténfergő tizenéves tartozik közéjük; az úgynevezett csövesek korántsem homokén réteget alkotnak. Van, alti csak öltözködésben, modorban hasonul, valamiféle közösség reményében csapódik közéjük, és akad, akinek létformája a csövezés. Tegyük hozzá, hogy nem minden csöves csövező és a csövezek között találunk idősebbeket. a csöves jelenségtől függetlenül a társadalom perifériájára szorult egyéneket. És élnek veszélyeztetett helyzetben csoportokon kívül rekedt, magányos gyerekek. . Az Állami Ifjúsági Bizottság dolgozta ki irányelveit a VI. ötéves tervidőszak ifjúságpolitikai feladatainak tervezéséhez. (Az AIB határozatét a Minisztertanács 1980. július 21-1 ülésén megerősítette.). A fiatalok társadalmi beilleszkedésének zavarairól szóló fejezetben olvashatjuk: „A veszélyeztetett helyzetben levő fiatalok magas aránya várhatóan a VI. ötéves tervidőszak egyik legfontosabb problémája". Magas arány? A gyámhatóságok és az oktatási intézmények mintegy 100 ezer gyermeket és fiatalt tartanak számon veszélyeztetettként de háromszor több fiatalkorúval kell évente foglalkozniuk. É6 még ez sem a teljes kör. Nem jut el ugyanis minden eset az illetékesekhez. Hiszen a veszélyeztetés elsődleges színtere a család, és családi ügyekbe nem szívesen avatkozik bele a szomszédság, a munkahely. Másrészt az első jelekből nem következtethetünk mindjárt a legrosszabbra, átmeneti állapotnak véljük — lehet az ls —, ami elmúlik, magától megoldódik. De fogadjuk el hitelesnek a háromszázezret. Ez is nagyon sok. Mit tudunk az okairól? A reprezentatív felmérések tanulságai egybevágnak személves tapasztalatainkkal. A veszélyeztetett helyzetért körülbelül ötven százalékban a környezet, a szétbomlott család a felelős. Szétbomlott család az is, amelyben a szülők ugyan nem váltak el. de képtelenek, nem alkalmasak feladataik ellátására, nem tudnak családként funkcionálni. Az okok közül második helyen az anyagiak (csaknem huszonöt százalékkal). harmadikon a magatartás, a nehezen nevelhetőség áll (húsz százalékkal). Lehet-e segíteni a fiatalkorúnak, ha éppen családja veszélyezteti? A segítés egyik lehetséges formája: kiemelésük a rossz környezetből. Magyarán állami gondozásba vételük, kollégiumban, munkásszálláson való elhelyezésük, aminek persze következményeik is vannak: a gyermek nevelésének költségei az államra hárulnak. Ráadásul ez a kiemelés — különösen gyermekek esetében — mindenképpen újabb hátrányt teremt; a „kiemelt" gyerekek a család hiányát sínylik meg. A másik, az igazán kívánatos forma: a család megváltoztatása. Rendszeres ellenőrzéssel, a deviáns magatartáshoz vezető okok — alkoholizmus, munkakerülő életmód stb. — felszámolásával. Nehéz lecke. Sokak összefogását, ügybuzgalmát kívánja, s bonyolultabb feladat. mint az anyagi támogatás növelése. Bár a segélyezés nyilván jelentős terheket ró a népgazdaságra. Gyakran az anyagi gondok és a környezeti ártalmak együttesen hatnak, a veszélyeztetett helyzetű cigánygyerekek túlnyomó többségénél például. A megoldást sürgeti, hogy a veszélyeztetett helyzetből ..gyakran vezet út a bűnözés. a züllöttség, az ideg. és elmebetegségek, a káros szenvedélyek, az öngyilkosság, vagy a súlyosabb jellemzavarok felé" (az idézet az ÁIB már említett határozatából való.). Évente több mint hatezer fiatalkorú követ el bűncselekményt. Azaz veszélyeztetettből másokat veszélyeztetővé válik. A többiek „csak" lelkileg sérülnek, „csak" nehezen megszüntethető hátránnyal kezdik életüket, „csak" az átlagosnál is bonyolultabbá teszik a pedagógusok munkáját, s kellő iskolázottság; szakmai képzettség híján behatárolt e. pályaválasztásuk. A veszélyeztetettség megelőzése. okainak megszüntetése alapvetően állami feladat. ugyanakkor társadalompolitikai ügy. Mi az. amivel kiegészíthetjük, teljesebbé tehetjük az állami eszközöket? Mindenekelőtt figyelmeztethetünk — olykor az ismerősök, a szomszédok, a közvélemény elmarasztaló megítélése is elegendő —. jelezhetünk, sürgethetjük az illetékesek beavatkozását. A gyerekek többnyire tudnak egymás dolgairól, a gyerekektől a szülők, a pedagógusok kapnak információt. Az időben érkező segítség tragédiákat előzhet meg. Segíthetnek a munkahelyi kollektívák és a társadalmi szervezetek. És persze az érdekeltek is, hiszen túl a gyerekkoron, bármilyenek ls a körülmények, bizonyos mértékben mindenki felelős alakuláséért. A kamaszkorúakhoz eljuthatnak például a KISZ-szervezetek, a katonai szolgálatukat töltő, korábban nehezen beilleszkedő fiatalok nevelése, „jó útra térítése" a katonatársak, parancsnokok feladata is. Nem nehéz belátni persze, hoev mondjuk egy jól működő KISZ-alapszervezet nem szívesen vállalja a „zűrös" fiatalok támogatását. Azokét, akiknek nincs közük az ifjúsági mozgalomhoz, akik nem egyszer elutasítják a közeledést. De hát bármenynyire áldozatkészek a hivatásos és a társadalmi pártfogók. önmagukban nem győzik Idővel, energiával. Rólunk is szó van, a mi érdekeinkről is szó van. A veszélyeztetett helyzetűek a lehetséges veszélyeztetők elől, tetteik, magatartásuk következményei elől nem zárkózhatunk el. Más szóval el kell fogadnunk, mert így igaz, hogy „a veszélyeztetett fiatalokkal társadalmi beilleszkedésük zavarainak csökkentése. a hátrányos helyzetek újratermelődésének megakadályozása érdekében kiemelten kell foglalkozni". Kiemelten. Kinek-kinek adottságai, lehetőségei, lelkiismerete szerint. M. D. Akupunktúra és neuroliiológia Nemrégiben egv francia neurobiológusokbó; álló csoport érkezett Kínába. A francia kutatók célia az volt. hogy felmériék a kínaiakkal való együttműködés lehetőségét a gyógyításban. A kutatók útiát az Inserm nevű francia szervezet pénzelte. A francia neurobiológusok Pekingben. Sanghajban és más kínai városokban megtekintették az akupunktúrás laboratóriumokat, illetve kórházi osztályokat. Franciáországban és az NSZK-ban teried az emberi, sőt úiabban az álla'orvoslásban is a tűszúrásos gyógymód. annak ellenére, hogv igen gyéren jut az orvosok kezébe megfelelő szakirodalom. Kínában ló eredményeket értek el a szív ritmuszavarai. a magas vérnvomás. az angínás panaszok és a reumatikus bántalmak akupunktúrás kezelésével. Az európai orvosokat már több ízben meglepte az akupunktúra hatásossága a műtéti érzéstelenítésben Az 5000 éves múltra visszatekintő módszer bizonvos területeken e'.ért eredménveit ma már Európában sem vitatják. Földrészünkön való elterjedésének fő akadálva. hogv még nem ismerik az orvosok az akupunktúra hatásmechanizmusát Valószínűleg erre a francia kutatócsoport sem kapott feleletet. Szemétből komposzt A háztartási hulladékok nagy része szerves anyag, krumplihéj, * száraz kenyér, növényi maradványok, de ilyen a mezőgazdasági hulladék is. Ezek kezelése, szállítása. lerakása súlyos gondot okoz. különösen a nagyvárosokban. Egyre kevesebb súly jut a szemét lerakására. és szennyezi a környezetet, a rothadó anyagok bűzt terjesztenek, legyek, patkányok, és egvéb állatok tenyé.szhelvévé válik. Sok helyen rátérnek ezért a szemét elégetésére, amely kétségtelenül bízunvos el jnvökkel jár de naev hátrányai is vannak. Először jg a szemétégetőmű nagy beruházást igényel, de működtetése sem olcsó, különösen a megd-ágult energiárak mellett. .Szennyezi leveöt de talán a legnagyobb kárt okozza hogv meg-emmWt olyan anvagokat. amelyeket ésszerűbben lehetne használni. kivonja azokat az anyagoknak a világon kialakult körforgásából. Elsősorban ilven anyag a szerves hulladék. A szerves hulladékok legésszerűbb felhasználási módja a komposztálás. A komposzt használata kimagasló forrása lehet talaikonzerváló gyakorlatunknak. mivel a, műtrágyák kizárólagos használata nem előnyös a talaj számára. mert lerombolja fizikai szerkezetét, és megváltoztatja tulajdonságalt. A komposztálás nemcsak konzervólja forrásainkat az újrafelhasználás által, de életre kelti a talajt, és ugyanakkor a hulladékanyagoh kezeléseben is megoldást jelent. A komposztálás helyes módszereinek a kidolgozására világszerte végeznek kutatómunkát. A Szovjetunió gigantikus komposztálást tervet dolgozott kl. 28 városban 32 komposzt!'zemet építenek. A városban 30 millió fő után 18 700 000 köbméter szemét keletkezek, az üzemek kanacitása ebből B 000 000 köbméter szemét. Moszkva 4 üzemet kap 2 millió köbméter szemét feldolgozására. A szeméttárolás egyik gondia a tömörítés hogy minél kisebb helyet foglaljon el. Nos, a komposztálási eljárás jobban tömörít, mint például a nem ls olcsó őrlés. Az NSZK-ban a7 új komposztálóüzemekben nem őrlik meg a szemetet, hiszen elvégzik azt a szerves anyag lebontását elősegítő élő szervezetek, amelyek a lebontást egészen a humuszképződésig folytatják. A komposztálás visszavezet az élő és a benne mineralizált anyagot a körforgásba. Fúró&erendezések a tengerben Az Asztrahányi Hajógyárban befejezéséhez közeledik a Self—2. úszóberendezés szerelése, amely 6000 méter mélységig terjedő tengeri kutatófúrások végzésére szolgól. A 12 000 tonna súlyú berendezést 200 méter mély tengerrészre vontatják majd, ahol nyolc horgonnyal rögzítik. A Self—2. féligmerülő konstrukció. Ha a legalsó rekeszeit megtöltik vízzel, úgy a súlypontja mélyre kerül, ami az egész komplexumot stabillá teszi. Egyéb intézkedéseket is előirányoztak, amelyek a Self—2. nyílttengeri üzemeltetése idején a stabilitást biztosítják. Így például a speciális szerkezetek segítenek kiegyenlíteni a berendezés függőleges Irányú helyzet változásait a hullámverés hatására. Ilven módon a Self—2. fedélzetéről még abban az esetben is folytathatják a fúrást, ha a hullámmagasság eléri a fi métert. a szélerősség pedig a másodpercenkénti 18 métert. A fúróberendezés felső szintjén helikopterteret létesítettek. fe.v a személy- és teherszállítás légi úton Is történhet. Ismeretes, hogy a tengeri kőolajkítermelés a víz olajszennyezésének veszélyével Jár. A Self—2-t éppen emiatt speciális szerkezetekkel látták el, amelyek szükség esetén hermetikusan lezárják a fúrólyukat A berendezést a Kaspltengeren üzemeltetik, ahol az azerbajdzsán olajmunkások már évek óta aknáznak ki tengerfenék alatti lelőhelyeket. Az utóbbi években a Kaspi-tengeren 5—6 kíloméler mélységig hatoltak le kutatófúrásokkal. Bővülnek az úszó fúróberendezésekről végzett olajkutatások. Ezek a berendezések nemcsak az azerbajdzsán partok mentén dolgoznak, hanem Kazahsztán és Türkménia partvidékén is. APN—KS II az allata delijük lei Reklám és hatás A reklámra fordított kiadás fele az ablakon kidobott pénz, csak azt nem tudni, hogy melyik fele — az közismert. Az amerikai Harvard egyetem vizsgálata szerint viszont a hirdetések 85 százaléka semmilyen hatást nem ér el, csak 10 százalékának hatása pozitív, öt százaléka pedig kifejezetten a cél, a termék ellen dolgozik. A reklám hatékonyságának vizsgálatára sokféle módszert alkalmaznak világszerte. Ez a sokféleség is jelzi, hogy aligha akad igazán megbízható eljárás. Ennek ellenére a reklám eszközével minden fejlett és közepesen fejlett országban élnek. Magyarországon évente körülbelül kétmilliárd forintot költenek hirdetésekre. ami a nemzeti jövedelem alig 0,3 százaléka. (A fejlett tőkés országokban ez az arány eléri az 1—2 százalékot.) Bár a mi kétmilliárd forintunk ebben az összehasonlításban szerénynek tűnik, mégis, lépten-nyomon találkozunk hirdetésekkel: a képernyőn, a rádióban, a lapokban, a hirdetőoszlopokon, buszon, vonaton, sportpályán, moziban. Derülhetünk vagy bosszankodhatunk bárgyúsága miatt, cáfolhatjuk, ellenőrizhetjük, szidhatjuk Orvosi tanácsok A ruházat az ember szűkebb lakása: véd az időjárás viszontagságai ellen és megóv a kisebb sérülésektől. Rendkívül fontos, hogy öltözetünk mindig a napi időjáráshoz alkalmazkodjék tanácsolják az Országos Egészségnevelési Intézet szakemberei. Hideg időben vagy kirándulásnoz töbaréteges öltözet ajánlatos. Ha például a gyermek játék közben kimelegszik. könnyedén le tudja vetni a fölösleges réteget, ha fázik, úira föl veheti. Ezzel megél őzhető, hogv 3 (est felhevüljön. s az utána következő gyors lehűlés megbetegedést okozzon. Meg kell jegyezni. hogy az egészséges gyermeket nem kell melegebben öltöztetni, mit ahogy a felnőttek öltözködnek! A helyes téli öltözet: fehérnemű. pulóver vagy kötött kabát, felsőruha, nagykabáf, szükség esetén esőköpeny. Az izzadásra való tekintettel az alsónemű nedvszívó anyagú legyen. A műanyag alsónemű a párolgást akadályozza. ezért izzadunk benne, viszont hűvös helyen az áthevült test meghűlésnek van kitéve. A műanyagok, amellett, hogy akadályozzák a test szellőzését. az érzékenyebbek bőrét ingerelhetik is. Alsónemilnek legajánlatosabb anyag a pamut. Igen gyakran egészségi kifogás alá esik a cipő. A szűk kényelmetlen, túlságosan hegyes orrú cipő bőrkeményedést. elformátlanodást. bokasüllyedést és ezzel járási fájdalmakat okoz és — az amúgy ís gyengébb vérellátáséi lábrészek ereinek szorításával — a fágyás veszélyéi ís fokozza. vagy szerethetjük: csak egyet nem tehetünk: azt, hogy nem figyelünk rá. A jó reklámot érdeklődéssel figyeljük, hiszen az tájékoztat, eligazít, hasznos tudnivalókat tesz közzé. Nem egyszerűen annyit mond, hogy ezt a cipőpasztát vagy azt a fogkefét vegyük, hanem megindokolja, miért éppen azt. Például azért, mert olcsó, praktikus. könnyen kezelhető, s használata ilyen vagy olyan eredménnyel jár. Ha a reklám nem érvel, nem győz meg, akkor alighanem felesleges. A hazai reklámszakma gyermekbetegsége, hogy a hirdetők olykor csak önmagukat népszerűsítik: nevüket, cégüket, címüket — ahelyett, hogy termékeik, szolgáltatásaik előnyeit ecsetelnék. Más hibát is elkövetnek: előfordul, hogy amit reklámoznak, azt nem lehet kapni. Márpedig még nem forgalmazott vagy már nem kapható, (vagy csak pult alól beszerezhető) árut hirdetni több. mint vétek — a fogyasztók félrevezetése. Mentség persze akad. Előfordul. hogy amikor a reklámkampányt megtervezik, bőséges az árukészlet, de mire a hirdetés megjelenik — elfogy. Máskor a termelő teszi közzé a hirdetést, és nem számol azzal, hogy áruját csak az egyik vagy a másik kereskedelmi vállalat veszi át, tehát az országnak csak bizonyos részeiben forgalmazzák. A reklám azonban a rádió, a televízió vagy az országos lapok révén eljut mindenhová, és a fogyasztó joggal kérdi: hol van? Hol keressem? Ha nincs, miért hirdetik? Az ilyen és hasonló buktatón igyekszik átsegíteni a hirdetőket a közelmúltban elkészült reklámetikai kódex. a Magyar Reklámszövetség által kidolgozott jogszabálygyűjtemény. Ebijen egyebek kőzött ez olvasható: ..A reklám keltsen Igényt, de ne legyen tolakodó, és ive törekedjék rávenni a fogyasztót tényleges szükségleteitől és a reklámozott termék használati értékétől független vásárlásra. A reklámnak meg kell nyernie a fogyasztó bizalmát, ezért semmilyen reklámnak sem szabad a reklámba vetett közbizalmat megrendítenie.'* A kódex még számos fontos és közérdekű kérdésre kitér, de mi térjünk vissza inkább a kiinduláshoz: megtértílnek-e a reklámozásra fordított kiadások? Objektív számítások nélkül is állíthat, juk, hogy számos vállalatnál nem. Sok helyütt ugyanis eleve elhatározzák, hogy az árbevétel meghatározott százalékát reklámra költik, szinte függetlenül a piaci helyzettől. a vállalat céljaitól, szándékaitól. Nyilván az ilyen, csupán a pénzügyi lehetőségekre épülő propaganda következménye, hogy olykor helyi jelentőségű akciókat hirdetnek a rádióban és a televízióban — vagyis az egész országban. A hirdetők egy része nem is vizsgálja reklámtevékenységének ha-, tását. Persze, akadnak értelmes; célratörő, hatásos, sőt, szellemes, ötletes hirdetések," amelyek bi\onyára meghozzák a kívánt eredményt. A reklám segítségével ismerte meg a fogyasztóközönséa például az új ruházati mérettáblázatot, a diétás ételeket jelző narancsszínű kört vagy az új áruk, szolgáltatások, kereskedelmi akciók, engedményes vásárok sokaságát. Az utóbbi években megélénkült a vállalatok, szövetkezetek reklámtevékenysége, ami velejárója a gazdasági élet pezsdülésének, az árukínálat fokozódásának, a választék bővítésének és a gazdálkodó szervek közötti versenynek. A hirdetések tömege azt az érzetet kelti bennünk, hogy mi, fogyasztók, kezdünk fontossá válni. Gál Zsuzsa