Délmagyarország, 1981. december (71. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-13 / 292. szám

Vasárnap, 1981. december 13. / 95 Emlékezés a névadóra Munkáltál UlUUkába Ünnepség a Bebrits Lajos szakközépiskolában Bensőséges ünnepség keretében emiékeztek meg tegnap, szombaton Szegeden, a Bebrits Lajos Közlekedési Szakközépiskolában az iskola névadójának 90. születésnapiáról. A Marx téri épület aulájában Bebrits Laios portréjánál diákok tisztelegtek. és helyezték el az emlékezés koszorúját. A vasút ..szerelmesének", a munkásmozgalom kiemelkedő harcosának. a kiváló diplomatának munkásságát kiállításon örökítették meg 'a diákok. A kiállítást Bebrits Anna újságíró, Bebrits Lajos leánya nyitotta meg. Köszönetet mondott az ünnepseg díszvendégének. Bebrits La jos özvegvének nevében is a kegyeletért. az őszinte tiszteletért, amellyel az iskola valamennyi tanulója. dolgozója adózik, névadójának Elismeréssel szólt a kiállítás anyagáról, mely azt bizonyítja, hogy az utódok jól ismerik Bebrits Laios életét, tevékenységét. és méltóak a név viselésére. A kiállítás megtekintése trtán az ünnepség az Ifiúsági Ház nagytermében folytatódott. Vas József iskolaigazgató köszöntötte a vendégeket. a résztvevőket. Az eseményen megjelent Szóród AnuHné. a KPM vasúti főosztályának osztályvezetője. Ott voltak Várt tus Istvánné. a megyei pártbizottság munkatársa, dr. Schmidt József, a városi pártbizottság osztályvezetője, továbbá mz állami és társadalmi Mérvek képviselői, a szakNagy László felvétele Képünkön Bebrits Anna megnyitja a kiállítást; mellette középen Bebrits Lajos özvegye tárcák vezetői Az igazgató szólt az évenként megrendezendő ünnepségek jelentőségéről: visszatekintések azok egv keménv munkában eltöltött céltudatos életre, Bebrits Lajos munkássága korszakot jelentett a magyar közlekedésben, diplomáciai működése megbecsülést szerzett országunknak. Emlékmüsor következett. amelyben diaporámás előadással elevenítették fel Bebrits Lajos szakmai tevékenységét- a diák-szín padosok p^dig a mozgalmi emberre emlékeztek. Végül Bebrits Anna átadta Kaszai Sándor negvedik osztályos tanulónak a Bebrits-díjat. amelvet 1966-ban alapítottak. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. Az írószövetség közgyűlése Szombaton Budapesten — • XIII. kerületi pártbizottság székházában — megkezdődött a Magyar trók Szövetségének közgyűlése. A tanácskozáson négy témát tűztek napirendre: a szövetségnek az előző közgyűlése óta végzett ötévi munkáját, az írótársadalom további feladatait, a szövetség alapszabályának módosítását és az új választmány megválasztásét. A megnyitóülésen Cseres Tibor, az írószövetség titkárságának tagja a tanácskozás soros elnökeként üdvözölte a résztvevőket, köztük az elnökségben helyet foglalt Aczél Györgyöt, a Minisztertanács elnökhelyettesét, Cvári Miklóst, az MSZMP Központi Bizottságának titkárát, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjait, valamint kulturális életünk több más vezető személyiséget. A program szerint az írásos beszámolóhoz — amelyet már korábban kézhez kaptak az 537-es létszámú szövetség tagjai — szóbeli kiegészítést fűzött Dobozy Imre, a Magyar trók Szövetségének elnöke Dobozv Imre kifejtette, hogy irodaimunk rég nem volt annyira élénk, polemikus. vállalkozúkedvú. mint epp mostanaban. Hagyományőrzés és újítás perlekedik benne, összegező szándék és gyakori újrakezdés, értékállandósítás és átértékelés. eltökélt cselekvőkészség és makacs egyszemélyiség, a történeti-társadalmi bonyolultság megfejtésének igénye és a megfejtés elhárítása vagy a bonyolultság értelmezés nélkül; kimondása. A lényeg — mondta — nem a különféle stílustörekvések versenyfutása, hanem az eltérő alkotói szemleletek. magatartások erős polarizálódása. a közgondolkodás megújítását támogatva. Mindezt művek sokasága bizonyítja. Például fontos szerephez jutott a racionálisan rákérdező, a visszás jelenségeket bíráló, a mindennapok esetlegességeivel küszködő személyiség világát felderítő költészet. A pályakezdő írók helyzete kapcsán beszélt az írószövetség elnöke a hagyomány folytatásának és megújításának eltérő értelmezéséről is. A pályakezdők — miként kifejtette — elsősorban nem másképp írnak, hanem másképp éltek, nevelkedtek, mást látnak mai világunkból, mint az idősebb korosztályok. Fölemlítette új lehetőségek szükségességét a fiatalabb és korosabb írók kölcsönösen mélyebb ismerkedéséhez, gyakori találkozásokhoz, nyílt és nézeteket, elveket tisztázó eszmecserékhez. vitákhoz. Kitért az olyan társadalmi visszásságokra, gondokra — köztük említve az alkoholizmust, a népesedési kérdést —, amelyek az írókat is foglalkoztatják, hasonló felelősségérzettel, mint a nemzet nagyobb részét, a politikát. Ám — folytatta — az íróknak nemcsak aggódniuk kell, az ő legfontosabb dolguk a cselekvés, a jól megírt értékes mű. az írói-embert állásfoglalás minden komisz emberteienség ellen, s minden igaz és emberséges cselekvés mellett. Ezután megkezdődött a napirendi témák vitája. Pozsgay Imre művelődési miniszter felszólalásában az írószövetség működésének tapasztalatairól, az írók társadalmi szerepéről és feladatáról szólt. Kifejtette: az írószövetség akkor tölti be feladatát, ha nem ejti rabul, nem köti le az írót egy belterjes látszat közélethez, hanem ellenkezőleg: kibocsatja a közéletbe. Az írók közéletisége is — hangsúlyozta — elsősorban állampolgári jogon és felelősségen alapszik, ami egyben tágítja az írók társadalmi szerepét. Valódi író felelősséggel párosul képességeinek latba vetésével, a müveiből épülő tekintélynek súlyával tud hatni a nyilvánosságra. Az eddiginél nagyobbra növelhető az írószövetség szerepe is, ha lehetőségeinek jobban megfelelő feladatokat vállal magára, s ehhez támogatást kap az állami szervezetektől. Szólt a miniszter arról is. hogy hazánkban a kulturális politika a párt politikájának elválaszthatatlan része, s az egész ország biztonságos haladását kívánja szolgálni. Megvan a lehetőség a szellemi építkezésre, a pért programnyilatkozata alapján a társadalmi haladás tovább folytatásóra. Többen érintették a vitában az írószövetség nemzetközi kapcsolatait. Garat Gábor főtitkár például azt emelte ki. hogv az elmúlt öt évben is elsősorban a szocialista országok írószövetségeivel együttműködésre helyezték a hangsúlyt. A tőkés fejlődő országok író- és fordítószerveze'eivel igen különbözők. változatosak a kapcsolatok. A közgyűlésen ezután az alapszabállyal és egvéb szervezeti kérdésekkel foglalkoztak. M | unkahelyi felmérések tanúsítják, hogy nem használjuk ki eléggé munkaidőnket. Még mindig nem, bár az utóbbi években jelentősen nőtt a termelékenység, javult a szervezés, nem bocsátjuk meg oly könnyedén a lógást. Bosszankodunk az imitt-amott ácsorgók láttán, háborgunk. ha azt tapasztaljuk, hogy a munkaidőből jut bevásárlásra, ügyintézésre és egyébre, bár tudjuk: ez csak a felszín. Attól még nincs kihasználva a munkaidő, hogv mindenki a munkahelyén tölti el. A kérdés összetettebb, és nem csupán az egyén szorgalmán múlik. Különben is: más statisztikákból kiolvashatjuk, hogy kontinensünkön a legserényebbek közé tartozunk. Kevés országban dolgoznak annyit munkaidőn ttil. mint éppen nálunk. Hol is? Példának okáért a háztájiban — az egész család. Azok is, akiket nagyüzemi munkásként tartanak nyilván. Művelünk kertet, s akinek a szakmája engedi, vállal maszekmunkát engedéllyel vagy anélkül. Megtanulunk tapétázni, szőnyeget ragasztani, zárat cserélni, polcot eszkábálni. Már akinek van hozzá kézügyessége. Ismerősöm egymaga ásta ki leendő háza alapját, kollegái segítettek betonozni. Neb tudná megfizetni a mestert és segédeit. Igy olcsóbb. A többletmunkának kettős haszna van. Az egyik — ezt azonnal érzékeljük — kiadásaink csökkenése. A kertben termő gyümölcs-zöldség, a kalákában épülő ház, a „házilagos" lakásfelújítás és a többi, pénztárcánkat kíméli. Ugyanakkor enyhíti mondjuk a szolgáltatás gondjait vagy az építőiparét,. És nem mellékesen, ami a plusz órák eredménye, terméke, az gyarapítja a népgazdaságot is, például ebből a többletből jut piacra a hús jelentős hányada. Ha máról holnapra csak a nyolc órát dolgoznánk végig, mindannyian megsínylenénk. Nincs róla számszerű kimutatásom, hogy a munkaidő után dolgozók kor szerint hogyan oszlanak meg. Az.t azonban tapasztalatból tudom, hogy a többletjövedelem, a plusz gyarapodás jórészt a fiatalok előbbre Jutását szolgálja. A családalapításnak, az önálló otthon megteremtésének költségei emésztik föl a fáradozás nagy hányadát. Többnyire segítenek a szülők az építkezésben pénzzel is, s ha bírják erővel, munkával is. Hajszoljuk magunkat. A fentiekben e hajszának a pozitívumait soroltam. Hadd tegyem mindjárt hozzá, hogy az ötnapos munkahét általánossá válásával felszabaduló időből is munkával töltünk majd jo néhány órát. Holott pihenésünket, művelődésünket, szórakozásunkat növelhetnénk általa. Elvileg. De ameddig primer szükségleteink megszerzése sarkall, addig aligha választjuk a kellemest, a csak kellemest. A baj csak az, hogy eközben pontosan tudjuk — vagy legalábbis tudnunk illene —, hogy azokra a szabad órákra is szükségünk lenne. Egyebek között azért, mert pihenés regenerálódás nélkül gyorsabban kopik szervezetünk. Szerencsés esetben persze a munka, a másfajta munka „kikapcsol". Szellemi tevékenység után felüdít a kertéázkedés, a gépek közül kiszabaduló szakmunkás is jól érzi magát a hétvégi telken, szinte észre sem veszi, hogy megint csak dolgozik. Dehát nem mindig ez történik. Másrészt szükségünk van — lenne — a folyamatos önművelésre. Nincs foglalkozás, ami abszolút változatlan. Követnünk kell a szakma fejlődését. És a nem szakmai ismeretekről sem állíthatja senki, hogy feleslegesek. Bevalljuk vagy sem. a tényen nem változtat, kevesebb időnk jut könyvre, színházra, kiállításra, hangversenyre. A hiány hátrányát nem érzékeljük azonnal. Nem olvastunk, nem láttunk valami fontosat? Kibírjuk. Megalkuszunk, fékezzük belső igényünket, elhalasztjuk kielégítését arra az időre, amikorra már megteremtettük a megfelelő körülményeke'. Bárcsak ilyen egyszerű volna! N

em könnyű megszabni a józan határt. az anyagi javaknak azt a mennyiségét, és minőségét, ami bizonyosan elegendő, s aminek megszerzésével beérjük, mondván: mostantól a művelődés. a szórakozás következhet. S meg valami nyugtalaníthat: egyáltalán mire is van meg a belső igényünk? Mitől függ? Iskolai végzettségtől, alapműveltségtől, a családi szokásoktól és így tovább. Kinek mi van meg ezekből és a fel nem sorolt tényezőkből? A munka utáni munka hasznosságát fölösleges tovább bizonygatnom. Könnyen belátható. De: míg tesszük dolgunkat a család érdekében, otthonunk érdekében, olykor arra az ugyancsak egyéni és közérdekre is gondolunk, hogy nem mindegy, mennyivel gyarapítjuk szellemi készletünket. Más — divatos kifejezéssel élve — nem mindegy, hogy milyen minőségben éljük életünket. Maros Dénes Befejeződön a művezetők megbeszélése Szombaton a csepeli munkásotthonban befejeződött a művezetők kétnapos országos tanácskozása azokról a teendőkről. amelyekkel enyhíthetők az országban dolgozó mintegy 200 ezer művezető jelenlegi gondjai, problémái. A szombati szekcióüléseken a művezetőknek a vállalati vezetési rendszerben betöltött helvéről és szerepéről, a művezetői munka emberi tényezőiről, valamint a korszerű képzés főbb követelményeiről tanácskoztak. A szekcióüléseket követő záróülésén ajánlásokat fogadtak el. Ezekben egvehek között javasolják: az úi követeiménveknek megfelelően határozzák meg a vállalatok a művezetők iogait és kötelezettségeit : a vállalatok vezetői vizsgál iák felül a művezetőkre vonatkozó ügyrendjüket, belső utasításaikat, valamint a művezetők munkakörülményeit. bérezését. Megfontolandó a technikusi épz.és korszerűsített visszaállítása. Árhullám Szigetköznél Árhullám tetőzött szómba- Az áradás hatására a hetem. tegnap reggel Szigetköz- lyenként 2—3 kilométer szénéi. A térségre mértékadó les árterületre nagy tömegű dunaremetei vízmérce 494 víz zúdult ki. A víz több centiméteres vízmagasságot helyütt elérte a töltések lámutatott. meghaladva az el- bát. A vadállomány meneküsőfokú árvízvédelmi készült- ]ésre kényszerült az ártérről, seg alsó hatarat. A töltesek » , , „ , ., állapota és a bekövetkező A folvamszabalvozas, es a lassú apadás nem indokolta fakitermelési munkák is féla készültség elrendelését. beszakadtak. Segítség a termeléshez Több zöldborsó kell a konzerviparnak Társadalmi aktivisták Tegnap, szombaton délelőtt társadalmi aktivistákat jutalmaztak az MSZMP Csongrád megvei bizottságának közigazgatási és adminisztratív osztályán. Nagy László, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese elisnteréssel szólt a társadalmi aktivisták eredményes munkájáról, amely•lyel eredményesen segítették a választott testület tevékenységét. Ezért a munkáért elismerésben, rutaiamban részesültek: dr. Bába Imre, dr. Fábián Tibor. dr. Földi Gábor. dr. Mathiász Tivadar. Misán Nándor, dr. Oskó Lajos. Süli József, Takács János. Az ünnepségen ott volt Gyárfás Mihály, a megyei pártbizottság titkára. Köszönetet mondott az aktivisták eddigi munkájáért, és kérte további közreműködésüket Több zöldborsóra lenne szükség. A konzervipari üzemek szívesen szerződnének a termelőkkel a tartósítóipar számára nélkülözhetetlen növény termesztésére, ám a megnövekedett termelési költségek, mindenekelőtt a magas gépérak miatt a mezőgazdasági nagyüzemek egy része húzódozik a kertészeti termelésnek ettől az ágazatától. A termelői érdekeltség fölkeltésére pályázatot írtak ki; a mezőgazdasági nagyüzemek meghatározott feltételek teljesítése esetén jelentős anyagi támogatást nyerhetnek el. A rendelkezésre álló mintegy 99 millió forintot azok a gazdaságok kapják maid. amelyek a legkedvezőbb ajánlatot teszik a termelés fejlesztésére. fokozására. A gépek a konzervgyárak tuta idoli ven feltételek mellett igen akad vállalkozó megvásárlásukra. A gépek állam* támogatását egészítik ki e» zel az összeggel. Dv módon i mezőgazdasági nagyüzeme® 20—30 százalékos saiát részesedéssel egészíthetik ki a gépparkot Ehhez azonban arra van szűkség, hogv több éves szerződéssel vállaljanak együttműködést, a konzerviparral és meghatározott feltételek mellett bővítsék az árukibocsátást. A pálvázat iránt nagv az érdeklődés, több mezőgazdasági nagyüzem küldte be ajánlatát a Mezőgazdasági és Élelmezés iigvi Minisztériumba, ahol elbírálják a kérelmeket. maid a konzervgyáraknak utalják át. a gépvásárláshoz szükséges ősszegeket Arra számítanak, hogy minnába kerülnek, s onnan he- denekvlőtt vetőgépeket előlvezik maid ki az egységeket feldolgozó génsorokat és a a gazdaságokba. biztonságos termelést biztoA mezőgazdasági nagvüze- sító egyéb fölszereléseket mek a kertészeti termelés például öntözőberendezéseegyes gépeire 20—40 száza- ket vásárolnak maid az lékos állami támogatást él- üzemek és ezekkel a gazdaveznek. A zöldborsótermesz- ságok kellőképpen feileszttés gépei azonban viszonylag hetik a termelést, növeíheotoan ér agák. botár még. tik a hozamokat m.