Délmagyarország, 1981. december (71. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-12 / 291. szám

Sromhat, 1981. december 12. 3 H Megkezdőin a termelőszövetkezetek IV. kongresszusa >z ötnapos munkahétről Kedvező tapasztalatok — Tájékoztató (Folytatas az 1. oldalról.) 1t> termőhelyi adottságú, eredményesen gazdálkodó termelőszövetkezetnek sem ígéretesebb eleve minden vállalkozása, mint esetleg egy-egy kedvezőtlenebb adottságú és eszközökben szegény gazdaságé. A támogatások. a hitelek odaítélésénél hiba lenne kizárólag a vállalkozó gazdaság tőkeerejét és fizetőképességét vizsgálni. alapul venni. Adott esetben indokolt lehet a saját forrásokban szegenyebb gazdaság vállalkozását előnyben részesíteni, még azzai szemben is. aki esetleg több saját erőt tud felkínálni. Erre a hitelpolitikai elvek már adnak lehetőséget. de sajnos, ez » gyakorlatban kissé nehézkesen tör még utat. Szabó István' a továbbióikban elmondotta: — A mezőgazdasági szövetkezeti tagok közérzete jó. Erről tanúskodnak az eredmények. a munkakedv. az egészséges munkaerőmozgás, a tartalmas önkormányzati élet. fiatalok érdeklődésének élénkülése, és még számos más jelenség. A munkaintenzitásról, a munkafegyelemről. a gondosságról és a szervezettségről viszont mindez nem állítható ilyen egyértelműen. Bizony, eléggé változó a kép. Egyaránt akadnak ragyogó teljesítmények és elszomorító tapasztalatok is. Mindez mindenekelőtt a vezetést minősíti. A gondok orvoslásánál is sokat segített, hogy megszilárdult a szövetkezeti demokrácia intézményrendszere. A formális elemek háttérbe szorultak és kidomborodott a lényeg: a tagok érdemi részvétele a döntésekben, az ellenőrzésben, a vezetés testületi jellege és a tulajdonosi szemlélet. , . Befejezésül méltatta a kongresszus jelentőségét, majd a leköszönő országos tanács nevében megköszönte a mezőgazdasági szövetkezetek tagjainak bizalmát. Losonezi Pál fölszólalása Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke bevezetőben atadta az MSZMP Központi Bizottságáriak üdvözletét és jókívánságait a küldötteknek. s személyükben a tszmozgalom milliós táborának. Méltatta a termelőszövetkezetek sikereit. amelyekkel hozzájárultak a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez, és a jó élelmiszer-ellátás biztosításához, majd így folytatta: — Népgazdaságunkban a korábban feltételezettnél kedvezőtlenebb körülmények között dolgozunk. Közös erőfeszítéseink nyomán a külgazdasági egyensúly romlását sikerült megállítani, nőtt . a munka termelékenysége, ayaravodott a nemzeti vagyon, és tovább szilárdulták szocialista termelési viszonyaink. A mezőgazdaságban a kedvezőtlen külső feltételek ellensúlyozására jól érvényesülnek a kedvező belső folyamatok. KiaJakult mezőgazdaságunk 6a.játos arculata, és határozottabb lett a jó elvek alkalmazása. A társadalom értékelése js egyértelműen poEitív. — A változás, a fejlődés lendülete azonban népgazdaságunk egészében igy sem elégséges, mert például a termelés, illetve 'a nemzeti jövedelem elmarad a tervezettől. a hatékonyság és az export fokozásában szándékainknál és lehetőségeinknél lassúbb az előrehaladás. A következő években is azzal kell számolnunk, hogy a külső politikai és gazdasági hatások tovább és tartósan nehezítik terveink megviftősítását. Nincs mas megoldás. mint a meg tudatosabb. célratörőbb és keményebb munka. Ebben oroszlánrész jut a mezőgazdaságnak. a termelőszövetkezeteknek is. Ezután arról szólt, hogy a mezőgazdaság jól vizsgázott az ei.-ruilt Két évtizedben, az állami gazoaságok és a mezőgazdasági termelés gerincét adó termelőszövetkezetek bebizonyították életképességüket, és méltóak arra a bizalomra. amely velük szemben megnyilvánul. Napjainkban egv hektár területen kétszer annyit termelnek. mint húsz évvel ezelőtt, és egv-egy mezőgazdasági dolgozó munkája ma négyszerte termelékenyebb. mint amilyen volt egy generációval korábban. Az egy főre jutó gabona- és hústermelésben a világ élvonalába küzdöttük ' fel magú nkat. Kife.jtette: az eredmények kedvező hatással voltak parasztságunk életére. A mind ésszerűbb, szervezettebb és szorgalmasabb munka nyomán fokozatosan kiegyenlítődött az iparban és a mezőgazdaságban dolgozók iövedelme. A termelőszövetkezeti tag mind a munkában. mind a társadalmi megbecsülésben az üzemi munkás egyenrangú, azonos megítélés alá eső társává vált. A tsz-tagok társadalombiztosításból eredő ellátása megközelítette a más dolgozó' rétegekét. Falvaink 'ellege. külső kéve gyökeresen megváltozott, a köztfüvesítés lehetővé tette az új vagy uiévitett otthonok, kertes salad, házak korszerűsítését. A jó utak, a gépkocsik. a javuló közellátás folytán a falusi ember életmódja közeláll a városi életmódhoz, egyes helyeken pedig talán még jobb is annál. Ez igaz még altkor is. ha a sajátos helyzetből eredően falun mostanában nem lesz lehetséges nyáridőben a nyolcórás munkaidő. Az Elnöki Tanács einöke ezután megemlékezett a termelőszövetkezeti mozgalom úttörőiről, maid a mozgalom előtt álló feladatok kapcsán kifejtette, hogy a mezőgazdaságnak meg kell küzdenie sa.iát gyengeségeivel is: a munkafegyelem és a -szervezés egyenetlenségeivei és azzal is. hogy a felhasznált anvagok és eszközök ára emelkedik. néhol még a maradi nézetekkel is: a szocialista elvek indokolatlan. megalapozatlan féltésevei és a vállalkozási kedv elgáncsolásával. Hangsúlyozta : tudomásul kell venni, hogy versenyben állunk. éspedig nemcsak önmagunk múltjával és lehetőségeivel. hanem a triiagviac szigorú értékítéletével is. Mindent meg kell mozgatni ahhoz, hogy a világpiac jelzéseire gondosan odafigyelve valódi és tartós oiaci és üzleti kapcsolatokat létesíthessünk. es ezeket meg is őrizzük, igen fontos számunkra a felelősséggel kezdeményező, az értelmes, a kockázatot is bátran vállaló, alkotói szellem kibontakoztatása. A jó példát a kiváló eredményeket elérő üzemek egész sora szolgáltatja. Az idei rossz időjárás ellenére is számos szövetkezetben termett hektáronként 6 tonna vagy ennél is több búza kukoricából pedig 10 tonna vagy efölötti átlag. Ma már tudjuk, hogv nem ez a felső határ, és hogv a gyorsabb növekedésnek csupán a gazdaságosság szab határt. Ugyanakkor azonban — amint arra figyelmeztetett — sok gazdaságban akadnak még iócskán hiányosságok. amelyek megszüntetése újabb tartalékká válhat. Ijosonczj Pál a következőkben arról szólt, hogy az eredménvek forrása a további fejlődés alapja. a | pártnak elveiben következetes és folyamatosan megújuló agrár- és szövetkezetpolitikáia. Ez a politika mindig számolt a reális lehetőségekkel. és ezt az utat követi a jövőben is. Agrárpolitikánk megvalósulásának pillérei az intenzív fejlődés hordozói, a szocialista nagyüzemek, az állami gazdaságok és téeszek, a mezőgazdasági termelés fejlesztését a jövőben is ezekre éoítiük. ám még több gondot kell fordítani a termelés, a feldolgozás, a kistermelés és a melléktevékenységek integrációjára. A nagyüzemek vezetőinek még többet kell tenniük azért, hogy a háztáji és a kisegítő gazdaságok termelési lehetőségeiket mind teljesebben kihasznalhassák. Erre egyébként a beruházási lehetőségek szűkössége is ösztönöz, a háztájiban meglevő termelőbe rendezések pedig kínálják az alkalmat. A nagyüzemekre alapozott kistermelés és értékesítés lehet a továbbiakban is járható útja e fontos tevékenységnek. Szólt arról, hogy a jogos társadalmi igényeknek engedve. ha kanvargósan is. de utat tört magának a melléküzemági tevékenység. Ennek :s tulajdonítható, hogy az idén mintegy • 2i eztr-el nőit a tsz-ben dolgozók száma. Munkájukkal i alós társadalmi szükségletet elégítenek Ízi. s nem keli ettől félteni sem a szocializmust. sem a nagyüzemet. Foglalkozott a -tar-társulások' .telentőségével. a belső érőé keltségi rendszer korszerűsítésének igényével, majd arról szóit, hogy a szövetkézét nem csupán kollektív gazdaság; vállalkozás. hanem egyben társadalmi közösség is. Nem szabad szem elől téveszteni, Icogy a szövetke zeti tag nemcsak dolgozó, hanem tulajdonos is. aki e. közös ügyekben a döntés jogát gyakorolja. Nem véletlen hogv a szövetkezed demokrácia a gyakorlatban szinte kézzel fogható termelési ténygzővé válik. És AZ sem véletlen, hogy a szövetkezeti élet a maga irányítási. termelési formáival demokráciánk egyik hathatós fóruma. Az Elnöki Tanács elnöke méltatta a tsz-ek érdekképviseleti szerveinek korszerű munkastílusukból adódó eredményeit, egyebek között azt, hogy az utóbbi években a gondot okozó ellentmondások egész sorát vetettök fel. és érlelték a megoldást. valamint a döntések meghozatalát. Ajánlásaikkal és állásfoglalásaikkal, a jó tapasztalatok közreadásával hathatósan segítették a szövetkezeteket a szigorúbbá váló gazdasági feltételekhez való alkalmazkodásban. Befejezésül kifejézte meggyőződését. hogy a mezőgazdaság. így a tsz-ek dolgozói továbbra is jeleskednek maid az elkövetkező és az eddigieknél semmivel sem kisebb feladatok megoldásánál. ÍMTI) Ebben az évben 470 000 dolgozó tért át az ötnapos munkahétre, s ezzel mintegy 900 ezerre bővült a rövidebb munkahétben dolgozók köre — hangzott el pénteken az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalban, ahol Rács Albert, a hivatal elnöke tájékoztatta az újságírókat az 5 napos munkahét bevezetésének tapasztalatairól, és az 1982-re tervezett intézkedésekről. Mint mondotta, az 5 napos munkahétre való áttérést általában a körültekintő megfontoltság és a fokozatosság jellemezte. A bevezetés időpontját, a munkaidő csökkentésének mértékét és egvéb vitás kérdéseket a helyi adottságok es az üzemi demokratikus fórumok véleményének figyelembevételével alakították ki. illetve oldották meg. A vállalatok a kieső munkaidőalapot főiként a munkafolyamatok jobb megszervezésével és a teljesítménykövetelmények szigorításával, kisebb mértékben pedig a munkafegyelem javításával és a munkaerő átcsoportosításával pótolták. A tervek szerint 1982. január 1-én 3 millió dolgozó ez első félév folyamán pedig további 120 ezren térnek át az 5 TWJJJOS munkahétre'. A központi államigazgatási szerveknél 1982 februárjában, az oktatási intézményeknél szeptemberben vezetik be az új munkarendet. A tanácsok — és i a többi államigazgatási szerv, s ezek intézményei — a felügyeleti szervek irányelvei alapján térnek át a rövidebb munkahétre, A j mezőgazdaságban foglalkoztatottak körében is 1982ben kezdődik meg, és előreUlhp.t'ag 1983—84-ben fejeződik be az új munkarend bevezetése. A hivatal elnöke külön szólt arról, hogy a legnagyobb gond a szolgáltatási j szférában vártiató, ahol az új munkarend kettőé feladató! ró a munkáltatókra: egyrészt továbbra is megfelelő színvonalon kell biztosítaniuk a szolgáltatásokat, másrészt saját dolgozóik rövidebb munkahétben történő foglalkoztatását is meg I kell oldaniuk. Felhívta a I figyelmet, hoev az üzletek i nyitvatartási ideje összeseégében nem csökken, de a forgalom nagyságától függően egymástól elférő lesz. A közlekedési vállalatok is figyelembe veszik a gazdálkodó sze-vek tervezett munkakezdési időpontját de az utóbbiaknak is tekintettel kell lenniük a lépcsőzetes munkakezdés követelményeire. Az áruszállítás zavartalan és folyamatos lebonyolítására a MÁV és a Volán a hét végén is rendelkezésre bocsátja vagonjait, és teherautóit. de a vállalatoknak kell gondoskodniuk az áru ki- é6 berakásáról. Az egészségügyi intézmények nyitvatartási ideje kismértékben csökken az 5 napos munkahét bevezetésével. A járóbeteg-ellátást végző körzeti szakorvosi rendelőintézetekben azonban szombatonként ügyeleti szolgálat lesz. A kórházakban délelőtt teljes körű. délután és vasárnap ügyeleti jellegű lesz a betegellátás. Az egvéb szolgáltatást végző gazdálkodó szervek (például patyolat, fodrászat) szombatonként csökkentik a boljok nyitvatartási ideiét, de a hét többi napján a jelenlegihez képest hosszabb ideig állnak a lakosság rendelkezésére. A kulturális intézmények (múzeumok, színházak, mozik, művelődési házak) programjaikat, szintén az 5 napos munkahét várható igényei szerint alakítják. Több lehetőség nyílik az eddigieknél testedzesre é> sportolásra is. Az iskolai tornatermeket. uszodákat megfelelő térítési díj ellenében a lakosság rendelkezésére bocsátják a hétvégeken. A hivatal elnöke hangsúlyozta: a szolgáltatóvállalatok tevékenységét irányító szervek gondoskodnak arról, hogy a rövidebb munkahét bevezetésének első félévében a várható iaénveknél több bolt. rendelőintézet, posta, tömegközlekedési eszköz álljon a lakosság rendelkezésére. Szükséges azonban az is. hogv változzanak eddigi vásárfási szokásaink, s fokozatosan igazodjanak az új körülményekhez. mni Az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának megbeszélése A gazdasági és pénzügyi folyamatok 1981. évi tapasztalatainak értékelése és a külgazdasági feltételek várható alakulása alapján az 1982. évi gzdasági fejlődés ütemét változatlanul a gazdasági egyensúly javításának követelménye határozza meg. Ennek megfelelően a szerényen bővülő. így kisebb importigénnyel járó termelésből kevesebb jut belső felhasználásra, s a gyorsabb gazdasági növekedés csak az exportképesség javításával érhető el — hangsúlyozták az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának pénteki ülésén. A parlamenti tanácskozáson az állami költségvetés 1982. évi törvénytervezetét tűzték napirendre. Az országgyűlési bizottságok képviselői adtak tájékoztatót a tanácskozásaikon elfogadott álláspontokról. javaslatokról. A tájékoztatóikra válaszolva Hetényi István Pénzügyminiszter az emberi tényezők szerepét emelte ki. A tanácskozás második részében a jövő évi költségvetés tervezetét vitatta meg a bizottság A terv- és költségvetési bizottság vezetője kiemelte, hogy a parlament valamennyi testülete a gazdasági helyzettel és a lehetőségekkel összhangban állónak ítélte meg az 1982. évi költségvetés tervezetét, s azt az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. űvezetők helye, Országos konferencia Csepelen Új Bartók-szobor Ürmepi eseményekre került sor tegnap. pénteken délután Makón. Bartók Béla születésének 190 évfordulója alkalmából. A világhírű zeneszerző tiszteletére képzőművészeti kiállítás nví!t a József Attila Múzeumban, a makói állami zeneiskola előtti torén pedig felavatták Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművész egészalakos Bari ók-bronzszobr át. A múzeum földszinti kiállítóhelyén a Magyar Nemzeti Galéria anvagából állítottak össze képzőművészeti bemutatót. Itt dr. Szij Béla művészettörténész. a Magyar Nemzeti Galéria tudománvos főmunkatársa mondott beszédet. Az, úi köztéri szobrot dr. Kortcz János, a megyei pártbizottság titkára avatta föl. Pénteken, a csepeli munkásotthonban megkezdődött a művezetők kétnapos országos tapasztalatcseréje. Tóih János, az MTESZ főtitkára megnyitó beszédében rámutatott, hogy a mai gazdasági helyzetben, amikor a korszerű, gazdaságos termelést a munka Hatékonyságának növelésével, a tudományos kutatások eredményeinek gyors és rugalmas alkalmazásával kell elérni, kulcsfontosságú szerep jut a művezetőknek. Mégsem egvertelműen tisztázott az irányításban betöltött helyük, szerepük, sem eredményeik, sem nehézségeik nem kellően ismertek, s munkájuk elismerése sem tekinthető kielégíthetőnek. Részben emiatt a vállalatok nagy részénél gondot jelent a művezetők utánpótlása. Az MTESZ ja művezetők intézményes I képzését és továbbképzését I tervezi, ezzel is segítve az utánpótlást. A művezetőknek a vállajlati vezetés rendszerében beI töltött helyéről tartott előadást Trethon Ferenc az MTESZ társelnöke. Rámutatott: megalapozatlan az a felfogás, amely szerint a vezetési láncban felfelé haladva egyre nő a felelősség, lefelé pedig csökken. A helyes gyakorlat az, ha minden döntést ott hoznak, ahol az ehhez szükséges információk rendelkezésre állnak, ahol a döntés következményeit a legközvetlenebbül érzékelik, és az ezzel kapcsolatos felelősség egyértelműen meghatározható. Ahhoz. hogy a művezetői döntések megalapozottak legyenek. arra van szükség, hogy a jelenleginél bővebb hatáskörrel részt kapjanak a vállalati tervezésben, a felsőbbszintű vezetői döntések előkészítésében is. Buza Márton, a SZOT elméleti kutató intézet igazgatója előadásában kiemelte, hogy a művezetőnek kulcsszerepe van az üzemi demokrácia érvényre juttatásában. Éppen ezért kiterjesztik a gazdasági vezetők szakszervezeti véleményezését a közép- és alsószintű vezetőkre, így a művezetőkre is. A plenáris ülést Juhász Ádám ipari államtitkár zárta — hangsúlyozva, hogy az ipari minisztérium számít a művezetők aktív részvételére a népgazdaság előtt álló feladatok megoldásában. A művezetők is nagyon sokat tehetnek saját területükön a minőség javításáért, a termelékenység növekedéséért. az anyaggal és energiával való jobb gazdálkodásért. a gépek, berendezések hatékonyabb kihasználásáért, és nem utolsósorban a munkafegyelem megszilárdításáért. A plenáris ülést követően a tanácskozáson részt vevő csaknem 500 művezető három szekcióban vitatta meg — elméleti és módszertani szakemberekkel együtt — a konkrét tennivalókat. A legtöbben azon a szekció ülésen vettek részt, amely a művezetők termelési. szervezési, irányítási és gazdálkodási feladataival foglalkozott. Ma folytatják a tanácskozást. (MTI)