Délmagyarország, 1981. december (71. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-10 / 289. szám

4 Csütörtök, 1981. decemüer Í0. Mit várunk a kisvállalkozásoktól? Tartalékok hasznosítása A vállalkozáshoz két do­log szükséges: termelőeszköz és munkaerő. A tőkét a vál­lalatok, szövetkezetek úgy teremthetik elő, hogy saját eszközeik egy részét e célra elkülönítik, illetve térítés ellenében a dolgozóik részé­re átengedik. A másik meg­oldás, hogy a kistermelés résztvevői saját megtakarí­tásaikat, eszközeiket adják össze. Mindkét változat tar­talékokat mozgósít; a gaz­daságfejlesztés így — más módon elő nem teremthető — pótlólagos forrásokhoz jut Nincs tehát szükség számottevő központi forrá­aokra, beruházásokra. A társadalom száméra kü­lönösért fontos, hogy a la­kosság a személyi jövedelmek megtakarítható részét, va­lóban megtakarítsa, ne pe­dig elfogyassza. A kisszer­vezetek fejlesztése lehetősé­get nyújt a fogyasztóknak arra, hogy a Jövőt meg­alapozó felhalmozások, ér­tékmegőrző befektetések ne terheljék, hanem bővítsék az áru- és szolgáltatási ala­pokat A szocialista gazda­ság hatékonyságát egyensú­lyát javítja, ha a személyi jövedelmek egy része a mérlegnek abba a serpenyő­jébe kerül, amely a kínála­tot növeli, nem pedig ab­ba. amelyik a keresletet fo­kozza. Ami a kisszervezetek munkaerőforrásait illeti, a cél szintén a meglévő tar­talékok mozgósítása. Nyil­vánvalóak — és nem lebe­cstllhetöek a szabad idő és a családi munkaerő pro­duktív hasznosításában rej­lő lehetőségek. A termelés szerkezetének átalakítása, a nem gazdaságos tevékenység visszafejlesztése, megszünte­tése nyomán számolhatunk azzal, hogy a kistermelésben hatékonyan foglalkoztatható munkaerő szabadul fel. Vé­gül, de nem utolsó sorban, Jelenleg tartalékot képez a nagyszervezetek állományá­ban lévő, de nem kellő mértékben és hatékonyság­gal foglalkoztatott munka­erő ésszerű hasznosítása ls. Remélhetjük a meglévő — 20—30 százalékra becsült — belső munkaerő-tartalékok egy részének mozgósítását is. A munkaerőért folyó ver­senyben azok a nagyválla­latok tudják megteremteni ambiciózus, tehetséges szak­embereiket, amelyek kezde­ményezőek, rugalmasak, ma­gasan szervezettek, s me­rész megbízatásokkal, hatá­sos anyagi ösztönzéssel ér­vényesülési lehetőséget te­remtenek dolgozóik számá­ra. Nehéz helyzetbe kerül­hetnek viszont a merev, nehézkes, erősen hlerarchl­zált rendszerek, amelyek korlátozzák az alkotó ener­giák kibontakozását, a sze­mélyiség önmegvalósítását. Különösen a fiatal szakem­berek türelmetlenségét, kí­sérletező, fejlesztő kedvét, a kreatív munka Iránti von­zalmát — tegyük hozzá: nem minden illúziótól men­tesen — erősítheti az új le­hetőség. Ha a tehetség új munka­helyen, egy kisvállalatnál jobban érvényesül, ennek a népgazdaság egésze látja hasznát. Egyebek közt több olyan műszaki, gazdasági kooperációs feladatot ol­danak meg majd a kisszer­vezetnél, amely közvetlenül hozzájárul a nagyvállalatok hatékonyságának, verseny­képességének fokozásához. Míg a teremtő energiák el­herdálása, a rossz alkotói közérzet felbecsülhetetlen anyagi és erkölcsi károkat okoz. A tartalékok, az alkotó energiák nem szabadulhat­nak fel spontán módon. Fontoa, hogy a nagyválla­latok, a szövetkezetek, a tanácsok, a minisztériumok szervezzék, kezdeményezzék a kisvállalkozások megala­pítását, egyengessék útjai­kat. Mindenképpen el kell kerülni, hogy ne a kalan­dorok, a „pénzcslnálók" üz­lete legyen a kisvállalkozás, hanem a dolgozni szerető és dolgozni tudó szakemberek alkotó tevékenységének szín­tere. A magánerős lakás — és főként a családiház — épí­tésekre például az állami és a szövetkezeti építőipar­nak eddig vajmi kevés ha­tása volt. A jövőben lehe­lőség nyílik arra. hogy az ilyen magánerős építő tevé­kenységet szervezzék, gép­kölcsönzéssel, építőanyag­beszerzéssel stb. segítsék. Vagyis a szabad Időben vég­zett építőmunka ugyanúgy a szocialista építőszerveze­tek integráns részévé vál­hat, ahogyan a termelőszö­vetkezetek, állami gazdasá­gok szerves részét képezik a háztáji gazdaságok. Nincs szó a kisszerveze­tek és mégkevésbé a ma­gánvállalkozások túlburján­zásáról. Elsősorban szocia­lista típusú, új kisszerveze­tek alapításával számolunk. A becslések szerint a követ­kező két évben 100—150 klsvállatat és kisszövetke­zet fog alakulni. Ezeknek várhatóan egyharmada (30— 50) lesz teljesen új képződ­mény. Kétharmada (70—130) pedig a meglévő nagyszer­vezetekből válik ki, önálló­sul bizonyos meglévő fel­adatok végzésére az új igé­nyeknek és tehetőségeknek megfelelően. Az alakuló kis­vállalatok és kisszövetkeze­tek csupán méreteikben, s egyszerűbb számvitelükben, irányításukban különböznek a nagyobb társszervezetek­től, termelési viszonyaikban nem, hiszen a termelőesz­közök Itt ls egyértelműen szocialista tulajdonban tesz­nek. Megemlíthetjük továbbá, hogy 400—300, főleg válla­lati, kisebb részben magán­jellegű gazdasági munkakö­zösség alakítása szintén várható. Számolhatunk a meglévő 80 ezer kisiparos több ezer fős gyarapodásá­val is. Mindez együttvéve is elenyésző arányt képvisel a szocialista szektor dolgo­zó millióihoz képest! Kovács József Népünk hagyományvilágából Szőlő, a tanyaiaknál A földkéreg vastagsága Szovjet kutatók földkéreg­tani vizsgálatokat végeztek a Pamir-hegység déli részének a középpontjában. E vizs­gálatok során tizenkét föld alatti robbantást hajtottak végre, s megállapították, hogy a földkéreg a Himalá­ja hegylánca alatt a leg­vastagabb: 73—80 kilomé­ter. Kiderült az is. hogy a Pamír-hegység, a Himalája, a Hindukus és a Tien-San­hegység 10—13 milliméterrel emelkedik évente. Nappal fűtött üzem reflektor A Nap földünk minden tá­jára sugároz energiát. Bár az egyes földrészek évente j baleset után megrongálódott kapott függ a földrajzi és klimati­kus viszonyoktól, mégis min­denütt lehet több-kevesebb napenergiát hasznosítani. Tudnivalók a kárrendezésről Szegény leendő gépjármű- latos kártérítés keretében vezetők! Készülőben a nagy egyebek között a kereset­feladatra — magam tapasz- és Jövedelemveszteséget fi­talataiból tudom — éppen *etik meg, Járadékot biz­elég bajuk van a kuplung- tosítanak, megtérítik az gal. a gázadagolással, a fék- ápolási. és a közlekedési pedál kezelésével, hogy to- költségeket. Az ÚJ Polgárt vább ne is soroljam „ meg- Törvénykönyv szellemében próbáitatásokat S ha a — 1978 március 1. óta — a gyakorlati tudnivalókat úgy, nem vagyoni kárt is megfi­ahogy elsajátították, oktató- Iet!k- , ... luk biztatására már a városi ^ A. Casco alapján a saját forgalomba is kimerészked- "Jbából adódó, a saját gép­tek. még mindig ott a mű- Járműben keletkező károkat szaki. A vizsga nem kevés, térítik meg. gy példau a bé fontos tárgyaként megint- baleseti töréskárt, az elemi csak olyan ismeretek fel- ósapasbol es a lopásból szár­szippantására kényszerítve ™azó kárt Fontos tudniva­az embert, melyek az átlag- }ó- hogy a Ca«o díjat ma a halandó agyát ugyancsak ko«> * « klyálasz­megviselik. így aztán nem tott onreszesedés összege csoda, ha a friss jogosítvány- együttesen határozza mef. tulajdonos Bálám szamara- ön^sedéfe én. az sl nélküli szerződést kössenek. Í^JVtfT választékbővítést jelent az energiamennyisége 1 autója mellett. Mert ugyan ggSSg^ MM* Népünk a ház körüli sző­lőt azért telepítette, hogy mögövő szőlővel ellássa a családot. Ezért a szeptem­berben zsöndülá ősi szőlő­fajta. a kadar mellett, az októberben érő kövidinkát ls telepítették. A szőlőskert tő­kéi közé elszórtan ültették olyan korán érő szőlőfajtá­kat, amelyek már augusztus­ban ehetők. Havi búcsúkor (augusztus 3.) már csemege­szőlővel kínálták a vendé­get István király napjára gyakran mustot szűrtek. A korai szőlő állani valónak ls jobb, mert fürtjel alaposab­ban beérnek. A kadar köny­nyen pusztul, ezért belőle nem raktak félre. A tanyai nép, ügyes gazdálkodással, augusztus elejétől karácso­nyig élhette a szőlőt. Az érőfélben levő szőlő­fürtök kóstolásának is meg­vannak a szabálya). Nem sza­bad szemenként lecsipednl a szőlőt, mert a nyoma ott marad. Fürtrészeket kell le­tépni, igy nyom nélkül he­veri kl a szőlő az első kós­tolásokat. Puha kenyérrel fogyasztva elsőrendű cseme­ge. Nem véletlen a népünk ajkáról — különösen nehéz helyzetben — felröppenő szólás: lesz még szőlő, lágy­kenyér. Az állani való szőlőt- szü­retkor válogatták ki. A rit­ka és egészséges fürtöket (szóhasználatukban böndó­ket) a sorok között elsimí­tott szőlőhártyára rakták. Este óvatosan garabolyba szedték és a padláson — szalmára, újabban papírra — egymás mellé kirakták. Erős fagy ellen letakarták. A ka­rácsonyi asztal elmaradha­tatlan tartozéka. Dlsznóvó­gúskor kedvelt csemege volt a hústól, zsírtól eltelt em­beri gyomroknak. A kisebb mennyiségű ál­lani való szőlőt paprikafüző spárgára vagy rafflára kö­tözték fel oly módon, hogy az egymás fölött elhelyezett fürtök lehetőleg ne érjenek össze. Aszalt szőlő, másként ma­zsola, nemcsak a szőlő el­tartásának egyik módja, ha­nem a tanyai nép önellátás­ra törekvésének megnyilat­kozása. Szüretkor, főleg az asszonyok, felhajtott köté­nyükbe gyűjtötték a darázs­csípte, összeaszalódott, szó­használatuk szerint töpött szőlőszemeket és fürtöket. Lecsumázés után mustban megmosták. Párszáritó kas­ra kiterítették. Pár nap múl­tán nyitott szájú beföttes­üvegekbe rakták. Ha nem sikerül szüretkor a kívánt mennyiséget össze­gyűjteni, akkor kemencében készül a mazsola. A delevá­ré- és rizllngfílrtöket Jó ala­posan megmossák. Lecsorgás Után tepszibe elterítik és ke­nyérsütés után langyos ke­mencébe dugják. Ezt több­ször megismétlik. Amikor kellően megaszalódott, a szőlőszemeket lecsipedlk, mustban megmossák, egy­két napra kiterítik, hogy megszikkadjon, majd papír­zacskóba vagy befőttesüveg­be teszik. A por ellen az üveg száját lefedik. Szőlőlekvár bő termés ese­tén készül. Főleg az Otelló és az Izabella szőlőt hasz­nálják fel erre a célra, mert boruk nem jó. A szőlőfürtö­ket megmossák, lebogyózzák, majd üstbe rakják. Először nagy tűzön főzik, majd, amikor a habját és vele együtt a szőlőmagot ls fel­adja, lassú tűzön forralják, amfg a kanál meg nem áll a lekvárban. Ha a magot nem tűrik meg a lekvárban, búzarestán átpaszirozzék. Szőlőbefőtt kétféleképpen készült. Az alaposan meg­mosott, közepes nagyságú szőlőfürtöket befőttesüvegek­be rakták, forró musttal le­öntötték' — végül kiduncol­ták. A kocsánya zöld maradt mindvégig. Dr. Biircsflk Vince Természetesen, ahol évente mintegy 4 ezer órát süt a nap, a hasznosítás egysze­rűbb és olcsóbb, mint pél­dául Skandináviában, ahöl csak 1200 a napsütötte órák száma, és a sugárzás Inten­zitása is kisebb. A napenergia egyik leg­fontosabb alkalmazási terü­lete a vízmelegítés. Ha va­lamely felületet napsugárzás ér, annak hőmérséklete a környező levegőé fölé emel­kedik. Ez a nagyobb hő­mérséklet annak a következ­ménye, hogy a felület el­nyeli a napsugarakat. Ha a felületet üreges testként alakítjuk ki, és abban vizet keringtetünk, akkor a víz felmelegszik. Hogy adott mennyiségű víz milyen gyor­san ér el egy bizonyós hő­mérsékletet, attól függ, hogy mennyi hasznosítható hőt szállít a Nap, és mi­lyenek az elemek (kollekto­rok, hőtárolók). A korszerű szolár vízme­legítők két fő részből áll­nak: a kollektorból és a melegvíz-tárolóból. A síkkol­lektorok a vizet 50—80 Cel­sius-fokra tudják melegíte­ni, de parabolikus sugár­zásgyűjtőkkel ennél sokkal nagyobb mennyiségű meleg vízre van szükség — pél­dául ipari célokra vagy kór­házak, laktanyák, fürdők, sá­tortáborok, szállodák, diák­I otthonok részére —, a kol­lektorok többszörözhetők, és ezáltal a napi teljesítmény fokozható. Észak-Afrikában és a Közép-Keleten olyan berendezések is működnek, amelyek napi teljesítménye 5 ezer—10 ezer liter meleg víz. A Szovjetunióban is in­tenzívebben kutatják a nap­energia ipari hasznosításá­nak a lehetőségeit. A ku­tatások középpontja a „Szo­lence" (Nap) ipari komple­xum. amelyet a Türk mén Tudományos Akadémia Nap­energia Intézete irányít. A .Szolence" szakemberei kí­sérleti üzemet hoztak létre kiorella nevű algafaj ter­mesztésére, amelyet nap­energiával melegített víz­ben folytatnak, A kísérleti üzem kapacitása napi 2 ezer liter kiorella. Az első kí­sérleti üzemet Ashabad kö zelében állították fel. az ilyenkor esedekes tenni- k.„.ok kivételével, a határo­valók is szoba kerülnek az. zntlon időre gzól6 Cagc va. elmeleti oktatas során, de— ]amennyl szolgáltatását tar­fentiekben mar epetelt talma2za. A kártérítés felté­próbatételek miatt — hama- te|oj k0,öu mar nem szere rosan homályba tl^ek az pei az avultatás, tehát bi­ÚJdonsült vezető tudatában. zonyog klvételektői elteklnt­Csakugy. rnrnt a gépjármű- ve _ alváz kar08gZérla, vezetéssel összefüggő, alap- kompiett motor — a teljes vető polgárjogi ismeretek. helyreállítás költségeit fi­Indokolt tehát felidézésük, zeti meg a biztosító, az különösen most, a tél beáll- értékemelkedés levonása tával megszaporodó balese. nélkül. így a régi autók tu­tek ürügyén. Miként min- lajdonosai számára is élő­dén esztendőben, megint- nyös az új Casco, csak sokan vannak. akik Jóllehet, a gép jármű-kér­elŐBzör próbálgatják, milyen rendezési fiók dolgozói a is havas, csúszós úton, köd- balesetek végeredményét ben vezetni, Jó néhányan tótjék, az ügyfelekkei foly­közülük először kerülnek tátott beszélgetésekből a olyan helyzetbe, hogv a téli kellemetlenségeket előidéző autózás nehézségei mellett a körülményekről is értesül­kárrendezéssel összefüggő nek. Dr. Kovács István, a feladatokkal ls meg kell btr- szegedi fiók vezetője el­kóznluk. Aki járatlan az ef- ! 4"agt*'í 14 „z, „ . z , t_ _ baleset történik évente féle ügyletekben. tajéko- Csongrád megyében. Ezek­zatlan a biztosítási feltéte- re közel 50 millió forintot lekben, nem kia gonddal fizet ki a biztosító. Az idei számolhat. Sorozatunk mai esztendőben csökkenő tan­írásával a gépjármü-kárren- dencla tapasztalható, hal­dezés módozatairól adunk lottuk. November 30-ig 11 összefoglalót. Sorainkat ezer 500 balesetet számol­azonban nemcsak a kezdők tak- 33 millió forintot fi­figyelmébe ajánljuk, AZ Al- zettek az ügyfeleknek. A tami Biztosító megyei igaz- kötelező biztosítás és a gatóságának gépjármű-kár- Casc° alapján, rendezési fiókjától származó Ezidáig kétszer esett Jé­tnformációink szerint e té- lentősebb hó a megyében, ren a magukat gyakorlott Mindkét alkalommal számos vezetőknek gondoló Ügyfe- baleset történt Többségük lek ismeretei is hiányosak. megcsúszásból eredően, s Lóesuk hát mi a teendő amlatt. hogy a járművezetők a hivatalon káreseménynek nem tartották be a szüksé­nevezett történés, egysze- 8es követési távolságot. Az rűbben, hétköznapibb kife- Am< az Autóklüb és a jezéssel élve a baleset be- Volan autómentői alig győz­következése Után? A történ- lek a munkát, számos eset­teket jelenteni kell a btető- ben felborult járművekhez sítónak. Mégpedig - káró- hívták öket- Mlként maJd sultnak és károsítanak egy- minden télen- most is volt aránt — 411 árán belül, csúszásból származó baleset Amennyiben a baleset sze- a hidakon. Közlekedési so­mélyi sérüléssel 15 ezer fo-' satunkban nemrég éppen rfntot meghaladó kárral járt, a téli autózás fortélyaira a rendőrséget is értesíteni h'vtuk fel a "syelmet. Em­kell. A másoknak okozott lékeztetve többek között ar­kár megtérítését a biztosító ra >«• hogy a ^csapódó pa­ci kötelező felelősségblztosí­Elhízás és terhesség NDK-beli kutatók 300 ezer 1944—45-ben született fér­fit és nőt vizsgáltak meg, akiknek édesanyja — a hó­borús években — nem táp­lálkozhatott kielégítően a terhesség alatt. E fiatalok között alig találtak elhízot­tat. míg más korosztályok­ban az elhízottak aránya igen magas. Ez arra mutat, hogy a méhen belüli fejlő­dés alatt érő hatásoktól is függ az ember későbbi test­súlya. Valószínűleg a mag zat hipotalamuszának (az agy egyik része) működését befolyásolja a terhes anya táplálkozása. A hipotala­muszban van ugyanis az az agyközpont, amely az ét­vágyat és a testsúly ala­kulását szabályozza. tás alapján vállalja. E biz­tosítási forma keretében, mely egyébként minden rendszámmal ellátott gép­ra miatt gyorsan eljegese­dik az úttest a hidakon. Nem árt tehát megismétel­ni: a hidakra különös elő­vigyázatossággal hajtsunk járműre kiterjed, a gépjár- fe" Ugyanc,ak nem fölös,e­mű törése kapcsán jelent- 0es ~ ^Időben különösen kező vagyoni és személyi aktuális ~ ÚJra úJra ,eN károkért egyaránt fizetnek. idézni az intelmet, miszerint A kártérítéssel az eredeti, kiemelt gondot kelt fordíta­ni bnleset előtti helyzet visz- ni a biztonsági berendezések szaállftása a cél. (Már karbantartására. Indulás amennyire ez a gyerekcipő- „„.,. „ ben járó, alkatrészellátási elÖtt ellen6rizz«k 8 féket, gondokkal küszködő javító és semmi esetre se akar­zolgáltatások mellett lehet- 'unk a világítás árén g)3(v. éges.) Amikor már gazda- *'0,ni ,d*ben kapcsoljuk fel ágtaian megoldásnak tet- 8 lámpákat! Vezetőtársa­szik a gépjármű megjavít- l"'"'8 gondolva — megköny­tatasa. a biztosító totálká- bVÍtVe a forgalmi szituáci­roMÉ minősíti a járművet, ókban való tájékozódásunkat s a balesetet közvetlenül — ha tehet, szereljük te a megelőző műszaki állapot- hátsó ablakokról a napvédő nak megfelelően fizet, A redőnyöket, személyi sérüléssel kapcso- Ladányi Zsuzsa

Next

/
Thumbnails
Contents