Délmagyarország, 1981. december (71. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-09 / 288. szám

4 Szerda, 1981. december 9. 7 Mit várunk a kisvállalkozásoktál? Mire szerveziienek? A sokféle jogszabályt gazdasági szakembereknek is nehéz áttekinteniük. A jogalkotók igyekeztek gazdag forma választékot, nagy mozgásteret, hatékony szervezeti kereteket teremteni, az egyébként sokszínű és mozgalmas kistermeléshez, kiegészítőtevékenységhez. Az új jogi keretekbe beépítették a meglevő szervezetek (szakcsoportok, polgári, jogi társaság, szerződéses üzemeltetések stb. korszerűsített formáit, s számoltak a különböző nagyvállalati igényekkel az alkatrészgyártásban, a háttéripar kialakításában, a hatékonyabb belső érdekeltségi rendszer megteremtésében. Bizonyos jogszabályok pedig azért váltak szükségessé, hogy kellő összhangot teremtsenek az alakuló és a meglevő szervezetek, jogi keretek között. Vegyük sorra a teljesség Igénye nélkül a különféle kisszervezeteket kizárólag abból a szempontból, hogy milyen feladatok, tevékenységek elvégzésére alkalmasak. A kisvállalat dolgozói többféle szolgáltató-javító tevékenységet végezhetnek a megrendelőnél csakúgy, mint a műhelyben. (Például az építőipar területén, a gépjárművek, a háztartási gépek és híradástechnikai berendezések javításában.) De szakosodhatnak klssorozatú alkatrészek gyártására speciális exportfeladatokra vagy import pótlására, találmányok, újítások hasznosítására, új technológiák elterjesztésére. A munkaigényes műszer- vagy ruházati iparban a kisvállalat létszáma nagyobb lehet az eszközigényes tömegcikk-, vagy háztartási vegyiparban pedig kisebb. A leányvállalat bővítheti az alapító anyavállalat termékválasztékát, segítheti kapacitásának kihasználását. De az ipari vállalat alapíthat leányvállalatot önálló külkereskedelmi tevékenységének megszervezésére és végzésére, a kereskedelmi vállalat pedig ipari termelésre. Fővállalkozásra, kutatás-fejlesztésre, kiskereskedelmi márkabolthálózat, Illetve szervizhálózat fenntartására ugyancsak szakosodhat a leányvállalat. A kisszövetkezet feladatköre hasonló a kisvállalatéhoz, de ennek létrehozását magánszemélyek kezdeményezik, eszközeiket a tagok adják össze. Segítheti kisebb körzetek, települések ellátását, a lakostági fuvarozást, az üzemszervezést, a számítástechnika alkalmazását stb. A gazdasági munkaközösségek csaknem mindenre vállalkozhatnak, amire a kisvállalatok és a kisszövetkezetek, csupán kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak. Mivel a tagok vagyontárgyaival gazdálkodnak, ezért kezdetben többnyire nem képesele nagyobb eszközigényű ipari termelésre. Így elsősorban a munkáét főleg szellemi munkaigényes feladatokra összpontosítanak különböző szakemberek. fiatal értelmiségiek — főállásban vagy szabad idejükben. Tevékenykedhetnek: az oktatásban, a fejlesztésben, a műszaki és a magánlakás tervezésben, az újítások, a találmányok hasznosításában, a lakossági fuvarozásban és személyszállításban, a számítógépes Értesítést Cipészműhclycmct •vonyítottam. Mindennemű javítást vállalok. Speciális rézbőJ, műanyagból nőieipő-garkakát. továbbá recés sarok, talp, melyeket 1 nap alatt elkészítek. Kedves Ügyfeleim I 19BI. december hónapban, aki 3 pár cipőt hoz Javításra, abbéi csak t pár javításáért kérek térítést. Molnár János Csongrádi sgt. 19. szolgáltatásban. Nagy jelentőségű humán szolgáltatásokat végezhetnek, ellátva a gyermekek, az idős korúak felügyeletét, ápolását. A vállalati gazdasági munkaközösségek a vállalati eszközök felhasználásával már az alkatrészgyártásban és a háttériparban ls tevékenykedhetnek, gépkarbantartást, takarítást végezhetnek. Készt vehetnek a magánlakás-építésben, felújításában is. M Az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportot az ipari és mezőgazdasági termelőszövetkezetek, illetve áfészek saját kebelükön belül hozhatják létre. Feladataik között szerepel a magánlakás-építés, -javítás, -karbantartás, a hiánycikkek gyártása, egyes alkatrészek felújítása, a szervezés, az újítások, találmányok hasznosítása, az elfekvő készletek, a használaton kívüli gépek, műhelyek, hulladékok hasznosítása, az energia racionális felhasználása, a környezetvédelem. E szakcsoportok tulajdonképpen mindennel foglalkozhatnak a mezőgazdasági jellegű és a kizárólag állami gazdálkodó szervezetek feladatkörébe utalt tevékenységek kivételével. A mezőgazdasági szakcsoportok mindenekelőtt a zöldség-, a szőlő- és a gyümölcstermesztésben, továbbá a • gyógynövénytermesztésben, a kisállattenyésztésben, a parlagföldek, az üres épületek, az elfekvő gépek hasznosításában tevékenykedhetnek. A szerződéses üzemeltetésű, továbbá az átalányelszámolásos és a költségtérítéses részlegek a vállalat, a szövetkezet integráns részel, mégis viszonylagosan elkülönült és önállósult ellátó és háttérintézményei. A javító-karbantartó, az alkatrészgyártó műhelyek, Illetve a központtól távol eső telephelyek működhetnek ilyen formában. Lehetőség nyílik arra is, hogy a termelési folyamat viszonylag önálló részeit — a belső elszámolási és érdekeltségi rendszer keretében — egyegy kollektívára bízzák, ahogyan ezt néhány állami gazdaságban és termelőszövetkezetben már eddig is megtették. A sokféle szervezeti forma és tevékenység szerepe, lehetősége igen eltérő. Az új gazdasági szervezetek közül kulcsszerepe van a kisvállalatnak, a kisszövetkezetnek és a gazdasági munkaközösségnek. Ami pedig a tevékenységi köröket Illeti, a szolgáltatások érdemelnek megkülönböztetett figyelmet. Kovács József Kötet Bartók gyűjtéseiről A Népdalkutató Bartók Béla Békés, Arad és Bihar megyében — címmel tanulmánykötet jelent meg Békéscsabán. A magyar és román szakemberek dolgozatait közreadó könyv a „Bibliotheca Bekesiensis" nevű bibliofilsorozat 21. köteteként lótott napvilágot. Kétezer példányban adták ki — ötszázat számozva — a Bartók-évforduló alkalmából, a Művelődési Minisztérium támogatásával. Bartók 1906—1932 között Békésb^p nyolcszáz magyar népdalt gyűjtött, Arad megyében 167. Biharban pedig 670 román népzenei müvet, még az első világháború előtt. A zeneszerző helyi kapcsolatait, s az innen származó dallamoknak műveire tett hatását elemző írások mellett, szól a könyv Bartók hajdani nótafáiról is. akik közül többen visszaemlékezéseikkel szerepelnek benne. A tanulmányok egy része eredetileg román nyelven jelent meg, magyar nyelvű közlésükkel a kutatóknak is segítséget ad a Békéscsabán megjelent munka. A Kner Nyomdában készült könyv végén román nyelvű összefoglaló, valamint a gyűjtések Idején készült fényképek szép válogatása kapott helyet. (MTI) II mellékfoglalkozásról Mellékfoglalkozást szeretne vállalni K. A. szegedi olvasónk. Korábban már dolgozott mellékállásban. de úgy tudja, azóta változtak a foglalkozás feltételei. Kéri, tájékoztassuk, hogy ml a feltétele annak, hogy főfoglalkozása mellett más munkáltatónál is végezhessen munkát? Melyik rendelet szabályozza ezt a kérdést? A Munka Törvénykönyve rendelkezései szerint a dolgozó második vagy további munkaviszonyt és — ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik — munka végzésére Irányuló egyéb jogviszonyt csak munkáltatója előzetes írásbeli engedélyével létesíthet. Az ezzel kapcsolatos részletes szabályokat a 8/1981. (IX. 28.) MüM számú és a 22/1979. (XII. 28.) MüM. számú rendelettel módosított —, a másodállás, mellékfoglalkozás és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében történő foglalkozásról szóló 1/1976. (I. 31.) MüM. számú rendelet tartalmazza. A rendelkezések szerint másodállás és olyan munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítéséhez, amely a főállás munkaidejét érinti, a dolgozó főállása szerinti munkáltatónak az előzetes írásbeli engedélye szükséges. Mellékfoglalkozás és — a főállás munkaidejét nem érintő — munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését a dolgozó köteles a főállás szerinti munkáltatónál a szerződéskötést megelőzően írásban bejelenteni. A rendelet 4. paragrafusa szerint a főállású dolgozó más munkáltatónál történő foglalkoztatásához szükséges engedély a foglalkoztatni kívánó munkáltatónak a kérelme alapján csak abban az esetben adható meg, ha a munka elvégzése nem tartozik az engedélyt adó munkáltató tevékenységi körébe; ha a főálláson kívüli foglalkoztatás nem összeférhetetlen a dolgozó főállása szerinti munkájával; ha az engedélyt adó munkáltató nem foglalkoztat más munkáltató dolgozóját hasonló munkával; ha a dolgozó a munkáltatójánál legalább két éve munkaviszonyban áll, ezt a szabályt azonban nem kell alkalmazni, ha a dolgozó másodállása a főállás munkaidejére eső munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya a főállást megelőzően létesült, vagy ha a dolgozót lakásszövetkezet választott tisztségviselőjeként kívánják foglalkoztatni, végül ha a dolgozó munkaideje a máSzilveszterezzen a Roosevelt téri Halászcsárdában! Kltflnfl ételek, italok, hangulatos zene. Helyfoglalás az Üzletvezetőnél. sodállásban, a mellékfoglalkozásban és a munkavégzésre Irányuló egyéb jogviszonyban nem haladja meg havonta együttvéve a törvényes munkaideje egyharmadát, fizikai tevékenység esetén annak felét. E rendelkezés alkalmazása szempontjából a díjazásnál alapul vett munkaidőt kell figyelembe venni, ha a szerződés munkaidőt nem ír elő. A főálláson kívüli munkavállaláshoz előírt engedély megadásáról a munkáltatói jogokat gyakorló vezető — a szakszervezet munkahelyt szerve véleményének figyelembevételével — határoz. E döntéssel szemben — ha jogszabály eltérően nem rendelkezik "'— kérelemnek (döntőbizottsági eljárásnak) nincs helye. Bejelentési kötelezettség alá eső jogviszony létesítését a munkáltató — a bejelentést követő nyolc napon belül megtilthatja, ha az a dolgozó munkaviszonyából eredő kötelezettségei teljesítését veszélyezteti. Dr. V. M. TeesznviipsÉ A Szeged városi és Járási termelőszövetkezetekben a nyugdíjasok és járadékosok száma meghaladja a tízezret. Életük, egyéni sorsuk szorosan kötődik a szövetkezetekhez. hiszen a nagyüzemi kollektív gazdaságok és gazdálkodás megteremtésében érdemük elévülhetetlen. Közös művelésre adták földjüket. leadták "jószágaikat, yállalták az újat, az addig ismeretlent és a szövetkezetek megalakulásai után a kezdeti nehézségeket. Évtizedeken keresztül megosztották az örömet, a gondot. Azok. akik még most is ereznek magukban erőt, egészséget, sokat vállalnak magukra a közösség tennivalóiból. A közelmúlt években és esztendőben is. amiKor a betakarítás munkáit a természet és időjárás viszontagságai sújtották, nehezítették, szedték a gyümölcsöt, szőlőt, ha kellett, törték a kukoricát. Mentették a termést. Reprezentatív felméréseink, de a tényleges adatok is bizonyítják, hogy milyen sokat jelent ma is az idős tsz-tagság munkája. A párt "és a kormányzat korábbi intézkedése, nevezetesen a nyugdíjkorhatár téeszparasztság részére történt leszállítása hozzájárult, hogy a még munka- és keresőképeti nyugdíjasok tovább dolgozzanak és segítsék a közöst. Ezért egy-egy Idős tsz-tag évente forintokhoz. nem egy esetben szép summához jut a közös jövedelemből. Ami lényeges számukra, kedvezően alakítja az életszínvonalukat. A termelő és szakszövetkezeti nyugdíj intézkedések következtében a még munkaképes idős tagok és az ezután nyugdíjba kerülők megélhetése — nyugdíjból, háztájiból, részben pedig a közös gazdaságban végzett munkából — biztosított Az anyagiak mellett azonban elvárják, hogy figyeljenek a szövetkezetekben a szavukra, tapasztalataikat, a munkahelyi közösségeiken keresztül rendszeresen tartsák velük a kapcsolatot Meghívjuk a közgyűlésekre és zárszámadó és tervtárgyaló közgyűléseken emlékezzenek meg munkájukról, sorsuk alakulásáról. Hiszen Ismert tény. hogy sokan vannak közöttük olyanok, akik már nem tudnak munkát vállalni. és korábban nem szereztek 10—15 nyugdíjévnél töb. bet. így alacsony a nyugdíjuk vagy éppen a járadékuk amely a nyugdíj helyettesítését szolgálja. Nos. ők elsődlegesen rászorulrr.. szövetkezeteink segíts/' .ere, mert létfenntartásukhoz a közös 'gazdaság és a család együttes támogatása részükre szükséges. Mindez felelősségteljes kötelezettség és megfeledkezni erről nem lehet Több közös gazdaságban a nyugdíjasok háztáji földjeit kedvezményes díjtétellel, esetenként ingyen művelik. Vannak szövetkezeteink, ahol kenyérnek valót, tűzifát az idős tagoknak juttatnak. örvendetes, hogy mind több gazdaság küldi el üdülni nyugdíjasait. Harkányba, Hévízre és más üdülő-pihenő helyekre. Valamennyi szövetkezetben szokássá, immár hagyománnyá vált, hogy évközben külön Is megrendezik az idősek napiját. Megvendégelik őket és kultúrműsorral kedveskednek nekik. Évről évre erősödnek a termelőszövetkezetek, hatékonyabb és korszerűbb a gazdálkodásuk. Emelkednek a társadalmi juttatások, amelyek jelentősen befolyásolják a tagság reáljövedelmének alakulását is. Szövetkezeteink fejlődését, a szocialista vonások erősödését bizonyítja, hogy rendszeresen gondoskodnak a segítségre szoruló idős alapítótagjaikról. Biztosra vesszük, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek országos IV. kongresszusa a végzett munka átfogó elemző mérlegelése mellett érdemük szerint emlékezik meg a szövetkezetek alapítóiról, az idős tagokról. Hiszen anyagi, erkölcsi helyzetük mindig fontos szövetkezetpolitikai kérdés volt és ez marad 4 jövőben is. Dr. Farkas Miklós. a TESZÖV titkárhelyettese Karácsonyi ajánlatunk: minden női. férfi-házi ctptó és papucs 20%-kal olcsóbb december 16-én 9—26 éráig. ' Egyes női félcipők 30 %-os árengedménnyel vásárolhatók, amíg a készlet tart. Olcsó Cipők Boltja Kossuth L. sgt. 3. Gála Ctpőbott Széchenyi tér % A szegedi Felszabadulás Tsz értesíti a mezőgazdasági nagyüzemeket és kistermelőket, hogy tavaszi ültetésre szálas és tápkockás karalábé-, káposzta-, paprika-, valamint cserepes és tápkockás paradicsompalánták nevelését vállaija. Érdeklődni és szerződést kötni az Algyői úti kertészeti telepen lehet: Galgóczl Zsuzsannánál, kedden és pénteken 8—12 óráig. Telefon: 14-218. Ünnepi játékvásár I/ALLALAT A DELTA KERESKEDELMI VÁLLADAT Horváth Mihály utcai KIALLÍTOTERMEBEN, • FÁKLYA MOZI MELLETT! Nyitva: naponta »—M. seombeton ASZTALI MINI GOLFPÁLYA, ASZTALI JEGHOKI, PLÜSSBABÁK, POBMA—I VERSENYAUTÓK — MELY, SPORTES ULOGYERMEKKOCSIK nagy választékban kaphatók!