Délmagyarország, 1981. december (71. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-06 / 286. szám

4 Vasárnan. 1981. december 6. Elhányt Bodnár Lajos Bodnár Lajos elvtárs, a 1956-os ellenforradalom Ide­munkásmozgalom régi har- jén fegyverrel védte a mun­cosa, a Szocialista Hazáért káshatalmat. Nyugdíjasként Érdemrend tulajdonosa, is jelentós közéleti munkát hosszan tartó súlyos beteg- végzett, tagja volt a sze­ség után, 86 éves korában, gedi, majd a megyei párt­december 3-án elhunyt Sze- bizottság fegyelmi " bizottsá­Seden. gának. Munkásságának elis­Fiatalon kapcsolódott a méréséként több kitüntetés­munkásmozgalomba, 1919- ben részesült. Megkapta a ben lett a párt tagja. Vörös- Szocialista Munkáért Ér­katonaként harcolt a Ta- demérem, a Munkás-Paraszt nácsköztársaság idején, Hatalomért Emlékérem, a majd az ország különböző Magyar Partizán Emlék­vidékein megfordulva agi- *rem' af ,Mu"ka Érdemrend ... 7 . . arany fokozatai, a Felsza­talt, röplapot terjesztett, badulási Jubileumi Emlék­Forradalmi tettelért, nézetei- érem kitüntetést is. ért sokszor ült börtönben. Temetése december 9-én, internálva volt. A felszaba- 13 órakor lesz a Belvárosi dúlás után Szegeden részt temetőben, vett a demokratikus rend- MSZMP Szeged városi őrség megszervezésében. Az Bizottsága Tudományos Illés Tudományos ülést tartot­tak szombaton az Országos Ideg- és Elmegyógyászati Intézetben a fővárosi ideg­gondozó megalapításának 50 évfordulója alkalmából. Megemlékeztek azokról az elmeorvosokról, akik or­szágunkban megalapozták a humánus, korszerű ideg­gondozást, a mentálhigiéne­profilaxiát, a lelki tanács­adást és áttekintették a fő­városi szervezett ideggondo­zás helyzetét, fél évszázados fejlődését, eredményeit. En­nek során hangsúlyozták: Budapesten az egészségügyi világszervezet irányelvei­nek megfelelően fejlődött az ideggondozás, a szellemében és tartalmában egyaránt a társadalom törekvéseivel összhangban munkálkodó elmeegészségügyi intéz­ményrendszer alakult ki. Színe és visszája Arabusul Nem tikusan koherens longaliz­musok apokaliptikus terror­ját zengem tehát, hanem s nyelvünk csinosításának a szükségét, az imigyen gaz­a dagabb nyelv diszkrét bá­régóta jat. Mert révükön az egy­^^^^ ^^^ Jöveve- nyeivű magyar, hu kijut francais? Tovabbra sincs nyékről van szo, hanem a külföldre vagy lakásába eredmény. Do you speak praktikus nyelv kapuján kapcsolja' más országok té­English? Semmi. Govorit po kopogtatókról, melyeknek a vécsatornáit legalább meg­konzervatív, akadémikus ért pár szóí arabusul, s nő Ugye ismerő' i vicc? El- idegen szót, kifejezést, tévedt külföldi érdeklődik a a tudás ártalmatlanabb magyartól. Sprechen Sie cigarettafüstnél, deutsch? Bennszülöttünk napi használatban rázza a fejét. Parlez-vous polgárjogot nyert ruszki? Hiába, nincs re­meny. Űtjaik elválnak, hon- szemlélet nem szívesen ad esélye a tájékozódásónak '* útlevelet. Nem a szintagma- implicite, mármint. Money, money, money Azaz: mani, mani, mani portunk nyomán azonban — fonetikusan. Magyarul: sohasem beszéltünk a szel­pénz, pénz, pénz. Ezt tar- lemi importról, pedig az is totta szükségesnek a hábo- akadt, nem csekély mérték­ruhoz Montecuccoli (18. ben. Kellett akadnia, hiszen század), az élethez az ABBA az eltávozó kádereit nem együttes (20. század), egye- kizárólag helyi erőkből pó­bek között. Van Ho/tnak tolta a város. S időközben egy paródiája, valami ilyes- éppen ezeknek a frissen mi csattanóval: „— Tudsz idetelepülteknek szándékai­fitársunkat pedig szemrehá nyóan korholja a barátja. Persze, mert bugris analfa­béták vagyunk, egyetlen idegen nyelvet se tudunk. Mire a másik együgyű ön­teltséggel: na bumm, ez a külföldi tudott négyet ls, aztán ment vele valamire? Hanem félre a tréfával, nyelvünk tényleg kiszolgál­tatottja a nagyvilágnak. Nem elég, hogy kevesen be­széljük, sehol egy rokonjá­rású családtag Eurázsiában, Amerikában, Afrikában. (A finn is csak történelmileg ÚMn'? ~ Nem- - És ha ró1 feledkeztünk el - akar­.. . m^o oml1 ot^M anl mooflvíu inkább, amiből mára — le számítva lényegtelen átfe finn beszéd és a magyar szükségük összetéveszthető állítólag.) mint bármikor. Talán ezért is kapjuk föl va. akaratlan? — meggyő­ződni, pontos képet kapni. Térdig hajoltunk előttük, megfizetem?' Meglehet, életszínvonal­ÍSSZí hogy' mormtúá- fSSS W,JSSTSSÍ P^u^'j&S sukat messziről hallgatva a az embereknek nagyobb ^uT^Sik S.'tajd van a pénzre minden kérésük teljesült — i. oz , , .7 már amennyi teljesíthető erre voltam kenytelen gon- _ T feszes költséeve fejünket régóta érzékenyeb- dőlni, mikor egyik művé- tésfoSból Iztán nlm hen az. ideaen kifeiezések- c,«ti „nuii™,;, ,nt kere. testorgojaooi. Aztán nem ben az idegen kifejezések- szeti vállalkozásunk kere­re, s a kereszteshadjáratok sett propagandistát, s vélt szent bugalmával irtjuk a megtalálni olyasvalakinek a ritkán kiderült, a követelé­sek parttalanná duzzadtak a sok is kevés lett, újnál hívatlan szóvendégeket. Még szemelyében, aki az ügy- JLANJ Sámlikat nvúitattal olyan nyelvújítási szörnyed- gyei szembeni fönntartásait, Mit kerülgetjük a forró vények arán. is, mint ... a ellenérzéseit régóta .nem «UnÍ*1 gőzpöfogészeti tovalöködönc átallott, hangoztatni. Csak- A Várost mely imitt vagy a nyaktekerészeti mell- hogy mások az elvek, és var0St A Varost' mel> imltt* fekvenc volt a maga idején. más a biznisz. Miért ne, Nyelvi elszigeteltségünk — mondja valaki a (meggyő- Kétséatelen npm fo gondolom - csak egyik ződése szerinti) feketéről, ,0' ' Ketie§telen' nem amott patthelyzetbe került a folytonos „visszavonulás­magyarázata annak a fogé- hogy fehér, ha ezért meg- í^"''!* teríték ,Ö1ÖM a konyságnak, amivel édes fizetik. Pörös szájakat leg- , anyanyelvünk finom észté- inkább a —'— ' Az idetelepül­, , , s az ideingázók tettek, . P, „ zsebeken keresz- tesznek . az agztal szó be tul lehet betömni. A tob- se rólaj de az egyén, ambí. hi már (ki)magyarázko- cióknak, a kollektivitás mó­dás kérdése. zával bevont szubjektív tö­... ... rekvéseknek előbb-utóbb Messz. honapokkal ezelőtt wabnak a realitások, S most tessék megkapasz- lángolt újra egy vita — magyarán a pénz kodni! Lehet, megköveznek végérvényesen azóta sem Q ... érte. ám szerintem a kom- ült el. amiképpen messzi ^. melyről a néha. élet- hónapokkal ezelőtt is a még ron»ai császár találóan • korábbi zsarátnok lobbant mondhatta ugyan egyáltalán ni. igenis biztatni kellene az újra -: Szeged gavalléro- szaga. Bizonyos szitu odaillő pontos degen sza- sin bánik szellemi tőkéjé- ac ókban azonban kénytelen nasznála- vei. Finoman szólva. mert az» hinni az ember: van másként is megfogalmazó- sza8® mégis .,. nem dott, példák serege hátán: A képtelen megtartani kultu­rális, tudományos, művésze­tikai műtétekkel építi magába az idegen szavakat, melyek nélkül létezni (gon­dolatokat cserélni) se igen tudnánk. munikáció bizonyos helyzeteiben nemhogy irta­vak, kifejezések tát. Okos mértékletességgel a tűrési határt meg haladó mennyiségben, hangulatiság és a szaksze­Nlkolényl István rűség védelmében. Olyan ti. sőt műszaki értelmiségé szavakét, kifejezésekét, me- nek több olyan fáklyavivő­lyekért az olvasónak akár jét, akik nem utolsó sorban szótárhoz kell nyúlnia, vagy éppen eme tételt voltak amelyeket a szövegkörnye­zetből kénytelen —, de legalább kénytelenek fényesen iga­ki totózni zolni másutt. Az évek so­megtanul rán fölgyülemlett, imígyen valamit, ha csak egyetlen hát kétesértékű szellemi ex­Emlék'ábla-avatás A mezőkovácsházi vasút- Nevéhez fűződik az alföldi állomás épületén emlékláb- első gazdasági vasút meg lát helyeztek el a község- építése, s ott ö vezette bc bői származott, S négy év- — Magyarországon először tizede elhunyt Sdrmezey — a diZel-vontatóst. Az em­Endre vasúti mérnök tisz- lékét őrző márványtáblát teleiére. Annak Idején ér- ^^V^^tósál demeket szerzett a gazda- és a mezőkovácsházi haza­sági kisvasutak megterem- riaa népfrontbizottság kép­tésében, s a diezelsitésben. viselői. Forradalmi erőszak és terrorizmus A Politikai Főiskola Közleményei című folyóirat új száma Gazdag tartalommal, há- válnak az olvan tényleges talom átvétele érdekében.;: romszáz oldalnyi teriedelem- forradalmi helyzetek, ame- A gerilla hadviselés mii ben ielent meg az MSZMP Ivekben a nyílt forradalmi alapon, mint ezen. elfogad­Politikai Főiskolája folyó- akciók indokoltak és lehetsé- hatatlan." Guevara két alap­iratának idei második-har- gesek is. Napjainkban vető dologra figyelmeztet madik száma. Az összevont ugyanis a világ számos tér- tehát: 1. a forradalmi erő­kiadvány olvan időszerű té- ségében kiéleződtek és szin- szak akcióit csak a lakosság mákkal foglalkozik. mint te robbanásig feszültek az támogatásával kísérheti si­A mezőgazdaság úi szabd- osztályellentétek, a nemzeti, ker. 2. a stratégiai cél egve­lyozó rendszerének főbb vagy a nemzetiségi konflik- dúl a hatalom átvétele lehet. kérdései; A szocialista ál- tusok. Az imperializmus Bár maga Guevara belebo­lam funkciójának fejlődése; szempontjából érthető. ha avolódott abba az „elhárit­A spanyol népfront tapasz- ezeket a — nem egvszer hatalan katasztrófába", ame­talatainak jelentősége a nem- győzelemmel végződött — lyet a tömegtámogatás nél­zetkazi munkásmozgalom megmozdulásokat védeke- küli forradalmi akció ielent, számára; Világnézet és ide- zésként eavsierűen a rette- tevékenysége nem a terroj alógia; Elméleti viták Né- fiett terrorakciókkal azono- risták és az anarchisták. metország Szociáldemokrata sít jak, hogv a köztudat hajiem az öntudatos forra­Pártjában; Forradalmi erő. ugyanezt fogadja el- dalmárok küzdelmeinek so­szak és terrorizmus. Ez De hát megkülönböztethe- rába iktatandó' utóbbi tanulmányt smertet- td_p a kettő egvmástól? von- Rámutat Kende írása: a lük. tekintettel a világszerte ható_e ténvleges határ közé_ lerrorista akCiók gyakorlati tapasztalható, szinte gomba- jük éDDen wzal a céllal. (uakciója az, hogv az ember­modra szaporodó terrorakci-, h,)gv úlját álltuk annak az rablások. gépeltérítések. oKra- ellenséges ideológiai tevé- gyilkosságok által felizgatott A szerző. Kende István, kenységnek. amely forradal- és pánikba kergetett tömeg abból indul ki. hogv az úgv- már és terrorista közé ne tudjon különbséget t.en­nevezett emberi jogok kam- egyenlőségi jelet tesz? E ha- ni. és eleve elítélően reagál­pány — jóllehet ért el biag- tárvonal természetesen ion akár a legtisztább. a nyos sikereket — nem vál- meghúzható, bár korántsem forradalmi körülmények kö­totta be az imperializmus olvan egyszerű, mint ami- 7ött végbemenő forradalmi reményeit. Váltania kellett lyennek látszik. A cikk ha- akcióra is. Céljuk, hogv az tehát. Igv iött létre az sonlattal mulatja meg a lé- aktiv forradalmi erőket el­ugyancsak emberbarát mez- nyeges különbséget Prága- szigeteljék a népességtől. A be bújtatott új lózung: kam- ba™ 1942. máius 26 án a terrorakciók mögött jórészt pánv az erőszak és a terror nví,t utcán néhány cseh- a szélsőjobboldali és impe­ellen. Az úi amerikai elnök szlovák hazafi megölte rialista erők zavartkeUŐ és munkatársai e jelszóval Hevdrichet a fasiszta Né- szándéka húzódik meg."El­egyszer csak a rend és nvu- metország csehországi helv- dekes. hogv az NSZK-beli galom fő védelmezőiként tartóját. Miben különbözik sajtó is felismerte, hogy a léptek föl, és mindennemű ez — mondjuk — Aldo Mo- náluk oly kártékony és terrorakcióért a Szovjetuni- ro meggyilkolásától? Az ..balos" Vörös Hadsereg ót, a szocialista országokat, e'őöbi azért volt forradal- Frakció (RAF) terroristái „a a forradalmi munkásmoz- mi akció, mert ,.egv úi ha- legcsekélyebb kísérletet sem galmat igyekeznek felelőssé ,al°m megteremtése iesvé- teszik arra. hogv visszhangra tenni. Hogv miiven érvekkel ben nojitiv forradalmi céllal lel lenek a nép széles rétegei­és módszerekkel? A cikk fogant, s nem pusztán vala- ben. Bizonyos, hogv a ter­épnen ezt boncolgatva álla- mi elleni büntető akció- rorizmus jelenleg a német piti a meg: A forradalmi erő- ként" Az utóbbi azért so- polgár belső kofliktusa. A szaknak, sőt, általában a rolandó a terrorizmus fo- munkás nem vesz részt ben­forradalmi murikásmnzgal- Salmába. mert elkövetői ne. A terroristákat örjillek­maknak a „terror" fogaimé- -nem harcoltak úi társada- nek tartja. . . jómódú, libe­val való ..befeketítése" ko- lomért, nem akarták a ie- rális szülői házból származó ránt.sem úlkeletű kísérlet. len olasz társadalom erő- lánvok és fiúk. akik ismerik Se szeri, se .száma az olvan s">kát megszüntetni eav úi a taedium vitae-t az élet ..elméleti" műveknek, ame- társadalmi rend megterem- unalmát)." A terrorizmus je­lvek a forradalmárokat az- lésével, legfeljebb „megto- lensége egyértelműen árt a zal kívánták elszigetelni a ro,ták" az »üott rend igaz- forradalmi mozgalmaknak tömegektől, hogv esvszerűen ságtalanságajt... óm min- Herbert Mies. a Német terroristáknak minősítik den szükségszerűen maradt Kommunista Párt elnöke áket. Altalános törekvésük. a régiben." mondotta egv inte iúban: hogv a terrorizmus fogai- A s7erző rendkívül fontos- t'ralVodö erftVngj? nem mát kiszélesítsék, a hatá- nak tartia a két „terror- a11 szándékokban a terronz­rokat elmossák a forradalmi „i,„ia« . x -w , >•• >. , must leküzdeni, hanem a tevékenység és a terrorakcj- fkrÍÓ ,kÓZottl s féle,em „UzításávH mé« in­ók között. Van olvan ..teore- ldezi """n 1906-ban irt so- kább jobbra akariák tolni a tikus". aki egyenesen a for- rait: „---a marxizmus fel- nolitikai feilődés tenge­radalmi, felszabadító harcok- tétlenül megköveteli hoav lvét • • • A terrorizmusnak ból következteti az érthetően (í.(i„olm. tk-i „• ~ semmi ko:;e sincs a kommu­rettesett és gyűlölt terror:z- t .^enelm' 'szemDOn,t>°1 V1ZS" nista és munkásmozgalom must. Mások visszamenőleg «al'uk a bafci formák kérdé- harcaihoz." terrorizmussá minősítik a sét." Ezután Che Guevarára R de , WAn vé0Ü, egy tortenelem minden eddigi hivatkozik, aki azt írta: „Egv argtV'nai katolikus felső­forradalmi megmozdulását. gerillaháború népi háború és ok'atási intézménv.a córdo, Nem szabad lebecsülnünk tömegharc. Egy ilyen ielle- bai eevetem hallgatóinak ezeke, a meglehetősen átlát- «ű háború folytatásának ki­szó mesterkedeseket — fi- sérlete a népesség támoga- Zq sorait idézi. A diákok azt gyelmeztet a tanulmánv ké- tása nélkül az elháríthatat- az erőszakot vállalják, amelv zítője. A marxista oropa- lan katasztrófa kezdete. A fomadalmi. és amelv csak "Sandának behatóan kell fog- gerillaerő a nép harcoló él- r-lVrlkrz^'.'w eí-rtt-to! 'alkoznia a terrorizmussal csapata me'v . .. kész arra. vállalóik a nén fel­kapcsolatos ideológiai mun- hogv katonai akciók sorit szabadító harcával való azo­kéval azért ls. mert napja- hajtsa végre az eavetlen le- nosmlást Ez a harc ké'' • de­inkban mind gyakoribbá hetséges stratégiai cél. a ha- leaüi erőszakos lesz. válasz­ként a ma bennünket sújtó rendszer elnvomó erőszaká­ra. Mert erőszak a korai ha­lál: erőszak a gyerekek éhe­zése és az angolkór; erőszak a megaláztatás. amelvet azért szenvedünk el. hoev táplálni tudiuk gyermekein­két; erőszak ételt és ruhát koldulni; erőszak, hogv a ter­hes anva ne vágyhasson vért ®vermeke megszületésé­re. nehoav bűnösnek kell­ien éreznie matat a rá la­Kitüntetések a tűzvédelem terén kifejtett munkáért Tegnap, szombaton dél- nosné (Pusztamérges), Ja- vdth László (Makó), Kiss ' előtt a megyei tanácsházán kys István (Röszke), Kiss Gyula (Szeged), Kiss Mihály a tűzvédelem terén hosszú István (Apátfalva), Lehocz- (Szeged), Kovács Sándor ideje végzett eredményes és ki András (Pitvaros), Lucz (Szentes), Kozák István (Ki­lelkiismeretes munkájukért István (Csanytelek), Ma- rályhegyes), Lendvai Józse' belügyminiszteri kitünteté- gyár István (Derekegyhúza), (Szeged) és Pintér László eket adott át Szabó Sán- Méri Józse' (Hódmezővásár- (Szeged). lor, Csongrád megye taná- hely), Oláh János (Hódme- A Tűzbiztonsági Érem -sának elnöke. zővásárhely), dr. Remzső bronz 'okozata kitüntetés- I "elkedű nvomorú'ágért; erő­A Tűzbiztonsági Erem Jozse' (Szentes), Zsótér ben részesült Herédi István I szak a munka bizonvtalan­-íruny fokozata kitüntetést András (Kübekháza). (Szeged), Horváth Gyula I sd0a. erőszak a művelődés­kapta dr. Deák Ferenc (Sze- A Tűzbiztonsági Erem (Szatymaz), Huszár Imre ged), Ferenczi István (Pusz- ezySt fokozatát vette át (Csanytelek), Karácsonyi taszer), Giia Mihály (Csa- Balogh János (Hódmezővá- Zoltán (Szeged), Krizsán nádpalota), Gruber János , , , , Bencsik Ferenc Jstvin (Mál"tély). Kim Sza­(Pusztaszer), Hegedű* Lajos saibe'y>- vencstK terenc Wstló (Földeák), Szabó (Zákányszék), Hőgyes Ist- (Csongrád), dr. Diószegi Ja- Béta (Szentes) és Tóth ván (Csongrád), filé* Jó- nos (Fábiánsebestyén), Hor- György (Csongrád). I N. I. hez é« kultúrához való io­got soha nem élvezett embe­reket állatias munkával el­pusztítani."

Next

/
Thumbnails
Contents