Délmagyarország, 1981. december (71. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-04 / 284. szám

4 Pintek. t^HI. (fe«*etn1»er rtl Sziőkkel-ha lehet! > mM\í\ n snmstaii 3. Hint két mágnes Azt mondtuk tegnap. ha szeretet nélkül nő föl a gyerek, később se tud szeretni. Lehet hideg fejű zseni. de nehezen lesz boldog. Fordítsunk a dolgon! Csak a gyereknek van szüksége a fészek melegére? A biztonságtudatra? A valakikhez való föltétlen tartozásra? A kapcsolat legalább két embert föltételez! Sok fölnőtt fut el ahhoz a fölismeréshez, hogy gyerek nélkül üres marad az élet. Azé ls, aki eldobta gyerekét. Hej, de sokszor hallani szívet Indító panaszokat a hálátlan gyerekekről! Megöregedett valaki, és nem gondol rá senki. Hajtogatja, hány fia-lánya van. és egy so törődik vele. Csak azt nem mondja, egészen addig ő se törődött velük, amíg meg nem öregedett. Akkora hézag maradt közöttük, az érett belátás se tudta befoltozni. Lépten-nyomon hallani másik panaszt ís. Azét. akinek nem lehetett gyereke. El szokott jönni az az idő, amikor mindent elkövetne az asszony, hogy nevelhessen valakit. Tartozni akar valakihez. Szeretni, hogy őt is szerethessék. Két mágnes. Egyik * szülő nélküli gyerek, másik a gyerek nélküli felnőtt. A természet törvénye szerint vonzza egymást a két mágnes, ha pólusaik úgy fordulnak, és elemi erővei tapadnak egymáshoz. Ha az eleven mágnespár úgy fordulhat, ugyanúgy egymáshoz kapcsolódhat. Jönnek az ellenvetések. Akit más eldobott. fölvegyem, keblemre öleljem és fölneveljem? Nehezen megszerzett anyagi jólétemet és nyugalmamat áldozzam föl más gyerekiért? Mondjak le sz élet még élvezhető éveiről, mert valaki elitta az eszét és a tisztességét? Aktben ilyen gondolatok lakoznak. ne erőltesse a dolgot, a mágnes egyik sarka még csorba. A gyermekvédelem felelős emberei egybehangzóan vallják, közepes család többet ér. mint a legjobb nevelőotthon. Fölmerül azonnal a kérdés: akkor miért áldozunk annyit gyermekintézetekre? Államilag támogatjuk azt. ami éppen a gyereknek nem jó? Sok felreértés fakadhat belőle, ha nem tisztázzuk. Sokkal jobb a gyerekotthon. mint a pokolfészekké al.iasodott család, de nem hiányok nélküi való. Ha viszont rájöttünk, hogy a családi melegséget nem pótolja az In#zet. miért tartunk egyáltalán intézeteket? Miért nem adjuk azonnal nevelőszülőkhöz a gyereket? Emberekről van itt szó, a hideg logikával nem megyünk sokra. Nem jó, ha mindig kizárólagos tételekben gondolkodunk. A gyerekotthon is jobb lehet, ha kevesebben vannak benne, mert a személyes kapcsolatok tartósabbá válhatnak. Amikor kérdezgettem a kamaszodó gyerekeket, hány helyen nevelkedtek eddig — szédítő számokat is hallottam —, azt i* megkérdeztem. hová mennének haza. 1 ová haza? Annyi otthonban nevelkedtek, hogy meS-/ámlálnl is nehéz volt de ;>m volt otthonuk. Van-e hazája annak, akinek otthona nincsen? Sorban mondta mindegyik azt is, szén családot szeretne magának, és a v"ág minden kincséért se adja ma tó p -erekét állami |ntó*etbe. A zándék őszinteségét nem vonhattam kétségbe.,de tudtam. a valóság eer'szen m4" Sajnos. meg kellett tartó, nunk. ho?y az elvál* szülők gyermekei — átlagról van szó! — hamarabb válnak, é' a hajdani állami gondozottak hamarabb adják Intézetbe gvermekelket. Ügy is mondják ezt a folyamatot, hogy újratermelődik az állami gondozottság. Jó lenne ebből a körből kilépni. Anynyi gyerekkel, amennyivel megfontoltan lehet. Ne kerülgessük a kását, egész sereg ellenérv is van. Hálátlan a gyerek, nem érdemli meg. hogy kínlódjanak vele. Fölnő, és hátat fordít. Különben is, ha igaz a tétel, hogy nem tanult meg szeretni, mit várhatunk tőle? A tétel fordítva ls fölmerülhet. Tud-e szülő lenni az, aki nem szült? Akihez nem nőtt hozzá kicsi korában a gyerek, tud-e az vele láthatatlan szálakon üzenetet váltani? Mellette i». ellene ts szólnak, mert a mágnes pólusai nem állandó erősaégűek. A kamasz lázad, berzenkedik és világgá akar menni. Akkor ls. ha édes gyerekünk. Ha nevelőszülőnél van, Rkkor onnan. Nagy türelem kell hozzá, nyelni ls kell sokat. noha mj szeretni akartunk. nem nyelni. Természetesen Sokkal jobb ha kicsi korában Jut be a családba a gyerek, de nem árt akkor is készülni rá. Nagy gubancokból áll az emberi lélek, értenünk kell hozzá valamit. Altalánosnak mondható az a gyakorlat, hogy nevelőszülő vagy örökbefogadó akkor lesz valakiből, amikor már érzi. hogy nagyon múlik az idő. Nő az Igénye, hogy tartozzon valahová, de kopik rugalmassága. Érhető, hogy előbb nem jelentkezett, mert bízott abban, hogy az élet szokásos rendje szerint lehet szülővé, vagy azért késett, mert anyagi biztonságát alapozta. Biztos. hogy sok előnnyel jár ha fiatal házaspár nevel gyereket, mert fiatalos lendületét plántálhatja tovább. Elöntött a keserűség, ha állami gondozottak testvéreiről érdeklőtlöm. Balsorsukban egyetlen biztos pont a testvéri összetartozás lehetne. és az is hiányzik. Találkoztam olyanokkal, akik a felnőttkor határán személy; igazolványból tudták meg. hogy ők testvérek. Egészséges törekvések a nevelőotthonokban is vannak, hogy egyesítsék legalább így a családokat, de fölmerül óhatatlanul a gondolat: nem lehetne testvéreket együtt adni nevelőszülőkhöz? Lehetni lehetne, de megint előjön egy gond. Aki egyet szívesen vállal, a kettőtőlháromtól idegenkedik. Nem is futja anyagi erejéből. Megint gondoltunk meg jól valamit! Saját gyermekét nevelő család is tudja mennyi gonddal jár, ha csak egyetlen gyerek van. Nincs Időnk fölsorolni Aki egyetlen gyereket, vállal nevelni, hasonló környezetbe juttatja. Egyre többször merül föl hozzáértő fejekben, anyagilag Jobban kellene segíteni azt a családot, amelyik áldozattal és szeretettel több gyermek egészséges neveléséről gondoskodna. A gyámügy dolgozóinak egyhetes továbbképzése indított erre a sorozatra. Ott vetődött föl. miképpen lehet, jó nevelőszülőket biztonsággal kiválasztani? A pszichológus azt a feleletet adta, csak agyon ne komplikáljuk ilyen-olyan tesztekkel a dolgot. Szüleinket 6e kérdezték ki apróra, hogy megfelelnek-e majd nekünk. Akt dolgozik és becsületes, szándékában pedig kitartó, hogy tartozni akar valakihez, miközben szeretné, hogy hozzá ls tartozzon valaki, az elé ne támasszunk kacskaringón akadályokat. Az ország különböző pontjain kísérletek kezdődtek egyszerre több gyerek nevelőszülőkhöz adására. E sorok írója, föltételekkel bár, de optimista. Horváth Dezső A TIT városi szervezetének Idei első. s igen sikeres természettudományi hetén több kiváló szakember, tudós kutató Járt Szegeden. Közöttük dr. Czcizel Endre orvosgenetikus és dr. Bodnár László főorvos, az űrhajósokat felkészítő orvoscsoport tagja. Velük beszélgetve, ar új tudományos eredményeknek és azok gyakorlati alkalmazásának kapcsolatára, lehetőségeire, útjára voltunk kíváncsiak. A génsebészet, a géntechnológiák elterjedése. újabb és újabb eredményeikről szóló híradások mind türelmetlenebbé teszik az emberek többségét, s ezért gyakran teszik föl a kérdést, mikor alkalmazza mór az orvosi gyakorlat ezeket a felfedezéseket? Ugyanakkor nem csekély azon híradások száma sem, melyek e problémák antihumánus torzulásairól, veszélyeiről számolnak be. Dr. Czeizel Endre a genetika orvosi szempontú vizsgálatának és népszerűsítésének jól Ismert, szaktekintélye hogyan vélekedik ezekről a kérdésekről? — Amikor a géntechnológiák mind újabb eredményeit röpítik szét a tömegkommunikációs eszközök, amikor mind több szó esik az Inzulin, az interferon és bizonyos hormonok iparszerű előállításáról, az emberekben jogosan vetődik fel a kérdés, a növényi és állatkísérletek eredményeit miért nem hasznosítják az emberi gyógyításban? Miért nem oldja meg a biológiai kutatások alapján a gyakorlati orvostudomány például a süketnémaság. a vérzékenység vagy az izomgyengeség sokakat tragikusan sújtó problémáját? Tény. hogy óriási perspektíva előtt áilunk. A gyógyszergyárak a géntechnológiák bevezetésével ipari méretekben is képesek inzulint, hormonokat, vagy interferont előállítani, ám azzal ls tisztában kell lennünk, hogy humán vonalon génsebészeti beavatkozásokra hosszú ideig nincs esélyünk. Nemrégiben Olaszországban óriási felháborodást váltott ki egv amerikai genetikus kísérlete, aki a kulisszák mögött egy betegbe új sejtvonulatot ültetett be. Tudniillik a humán génsebészet gyakorlati alkalmazása elméletileg még tisztázatlan, mindenfajta próbálkozás tulajdonképpen vakmerőség, hisz. egyetlen beteget, sem tekinthetünk kísérleti alanynak. Tudnunk kell, hogy egy embernek mind a Békés megye műemlékei A dél-alföldi szomszédvár, Békéscsaba újra és újra magára vonja figyelmünket. Nemrég Nagy Gyula alapvető néprajzi munkája jelent meg helyi összefogás eredményeként. néhány napja pedig Sisa Béla kétkötetes ..Békés megye műemlékei" című jelentős művét adta ki Békés megye tanácsa Békéscsaba és Gyula város támogatásával. Sisa Béla eddig is sokat tett hazánk népi műemlékeinek megóvásáért, korához képest (most lesz negyvenéves) rendkívülinek mondhatjuk munkásságát. Amerre járunk az országban, szinte mindenütt találunk általa helyreállított néni értékeket. Pályája szülővárosában, Jászberényben indult. Először a Jászság történetével, építészeti emlékeivel foglalkozott, tizenkilenc évesen már tudományos alaposságú munkát írt városáról, amely műemléki szempontból Szolnok megye legjelentősebb település*. A Jászok t«rtén*tat kutatva eljutott a iász ősha~áha. a tfaukáxvsha. Os-étiába. Ez az utazás döntően meghntarozta további életét. 19fi3-ban került az O's-tótos Műerr'éki Felügyelőséghez. Szakterülete a népi ipari műemlékekkel való törődés Mt Békés. Csongrád, Hajdú-Bihar és Szolnok megyében. A felügyeleti munka mellett kezdettől tervezéssel, azaz műemléképületek helyreállításával ls foglalkozott — Ha ezeket veszem, akár boldog ember is lehetnék! Csongrád megyének három évig voltam a területi előadója, ebben az időben valamennyi műemlék hozzám tartozott. A dorozsmai szélmalom helyreállítását én terveztem. Sa:nos. a Szegeden és környékén végzett munkám nem mondható túlságosan eredményesnek, ez azonban, úgy érzem, a városon is múlott. — Hogyan jött létre a Békés megye műemlékei című könyve? — 1973-ban, a szarvasi szárazmalom helyreállítása után Dér László, a megyei múzeumok igazgatója és dr. Köteles La.ios, a megyei tanács tudományos és koordinációs szakbizottságának titkára felkért a Békés megye műemlékei című kiadvány megíráséra. Feladatom volt a műemlékekb°n viszonylag szegény Békés megye mű"mlákanyagának bemutatása. Ehhez maximális segítséget nyújtottak a kutetószohától a tipográfia megválasztásáig. Célunk volt. hogy a kötet a megye valamennyi lakójához szóljon, a dtókoktól a parasztemberekig. emellett szakmailag, tudományosan is megáHJa a helyét — a megye határain kívül is! Hasonló mélységű műemléki kiadvány még nem jelent meg, nem támaszkodhattam tehát követhető példára. — Mit tartalmaz a könyv? —- Békés megye több mint ezeréves történetének ismertetésével kezdem, különös tekintettel az építészeti emlékanyagra. Ez.t követi 44 időrendi sorrendbe szerkesztett rajzanyag, ami a kora középkortól a századforduló környékéig bemutatja a régészetileg feltárt és meglevő emlékanyag alapián a megye építészetét. Ezután 167 műemléki védelem alatt álló épület ismertetése következik, fényképekkel, pontos címmel, történetük és jelenlegi állapotuk leírásával. A második kötetet a műemlékjegyzékkel indítottam, a térképek számozása ábécé sorrendben történik. A következő fejezetcím: Kartográfiai adatközlés. Ezt azok használhatják a jövőben haszonnal. akik a települések tervezésekor szeretnek megismerni a hagyományos, történetileg kialakult településszerkezeteket. Ezt követően nagyszámú színezett archívképanyagot mutatok be a megye településeinek régi ábrázolásaiból. L*gvégül pedig a népi építészet feltárt om'ékanyneát ismertetem 22 tábla segítségével. A kétkötetes, könyvészetileg is ritkaságszámba menő mű négyezer példányban jelent meg. Az ára berms ugyan, ám tudományos értéke, olvasmányossága, áttekinthetősége miatt bizonyára sokan könyvtáruk megbecsült darabjai közé helyezik majd el. Gulay István 20 billió seit lében benne a rossz gén. s ennek korrekciója szinte telies illúzió. Sajnos, sok fájó félreértés kering. A ..művi megtermékenyítés" l« szerencsétlen megfogalmazás. félrevezető szóhasználat. Genetikai tanácsadásaimon sok asszony jelentkezik abban a hitben, hogy ez segít meddőségükön, holott ez a módszer férfi meddőségét hivatott pótolni. — Sok szó esik a mai pedagógiában a tehetséopondozás is képességfejlesztés problémaköréről. A genetikai meghatározottság kibontakozásában kikre számíthatnak? — A tehetséggondozás és képességfejlesztés társadalmi kérdés. Az ember legnagyobb értéke szellemi adottsága. társadalmi érdek és cél ezzel optimálisan sáfárkodni. Nagy kérdés, hogy a magyar népben levő képességeket ma milyen mértékben használjuk ki. Nem a génsebészettől kell várni az ország tehetségeinek gyarapodását, hanem arra kell ügyelni, hogy a megszületett tehetség ne kallódjon el. hogy — József Attila-i kifejezéssel — „gyönyörű képességünk" kibontakozzon. S e munkában elsősorban a pedagógusok. de a szülők is sokat tehetnek. Mindenekelőtt nekik készült a Gondolat Kiadónál meglelenésre váró Az érték bennünk vanl című könyvem. — Egy kutató miként képes összeegyeztetni tudományos búvárkodását az ismeretterjesztés és egiszségne. velés feladataival? — Ez a kettősség gyakran bék'vózz.a az. orvostársadalom tagjait. Meggyőződésem. hogy a betegségeket elsősorban megelőzni kell. ezek után kevesebb lesz a gyógyítási feladat. Az orvosok többsége furcsa szemmel néz arra a társára, aki kiáll egy Iskolai katedrára, egy klub közönsége elé. Azt vallják, hogy az 6 dolguk a felismerés, receptírás. beutalás operálás Szokatlan még. hogv valaki az ismeretterjesztést és egészségnevelést komolyan veszi. mí több. hatékonyan műveli is. Ezt is meg kell tanulni, hogy visszhangot teremtsen, hogy sikeressé, eredményessé válton. Hogy ezt hatékonyan is lehet végezni, annak bizonyítéka az a tény, a családtervezők három százaléka Magyarországon részt vesz genetikai tanácsadáson, s ebben világelsők vagvunk. Érdekes módon az Ismeretterjesztéssel foglalkozó orvoskutató gyakran még azok szemében ls gyanússá válik, akik előírják. határozatba foglalják e munka fontosságát • Az ürorvostan igen fiatal tudományág. A magyar orvosok egy csoportja néhány év óta részt vesz a KGST-tagországok. valamint a magyar —szoviet és a hazai űrorvoskutatósi kísérletekben. Valón a fölkészítés és az űrbeli sajátos feltételek milyen feladatokat rónak az orvosokra? Először erre vá'aszolt dr. Bodnár László főorvos. — Az ürorvostan legelső fe'adata az volt. hogv megállapítsa. létezhet-e az ember a súlytalanság körülményei között. végezheti-e szellemi és fizikai munkáiét? Az eddigi tapasztalatok egyértelműen bizonyítják, hogy igen. Sőt. nemcsak élhet, hanem tartós űrrepülések alkalmával megőrizheti élettani funkcióit. nincs akadálya — időhatára sem —. hoRy télles értékű szellemi és fizikai munkát végezzen. A következtelésünk egyértelmű; az ember fölkeresheti a Föld bolygótársait is, — Milyen megfigyeléseket tettek az eddigi űrrepülések során? — Mindenekelőtt egy szemléletváltozásra kellett fölhívni az orvosok figyelmét. Konkrétan: földi kö. rül ménvek között ls alkalmazható tapasztalatokat szereztünk. Hosszú Ideig például a beteg embert maximálisan kímélték. Tapasztalataink bebizonyították, hogy a súlytalanság állapotában ar. izommunka, a mozgás hiánya még az egészséges szervezetet is megviseli. Világossá vált, hogy új terápiát kell alkalmazni az infarktusban szenvedő betegeknél. Sokszor érte meglepetés az orvosokat, amikor hat hét szigorú mozdulatlanság után az első felülés mennyire megviseli az infarktusos betegeket. Kiderült, hogy szervezetük dekoncentrálódott, s az első komolyabb terhelés újabb ritmuszavart okozott. Az új terápia már szükségesnek tartja a rendszeres mozgást. a megfelelő terhelést. — Az űrállomásokon eddig nem volt jelen az orvos. Ez a tény új módszerek bevezetését, regisztráló eszközök alkalmazását tételezi föl. — Az űrállomások fedélzetén az EKG-felvételeket — a földihez hasonlóan — éjszaka, nyugalmi állapotban készítették. Kiderült, hogy ekkor is játszódnak le különböző elváltozások. Ebből arra következtettünk, hogy földi körűimének főzött sem elég az egyszeri vizsgálat, hanem fontos az orvosi gondolkodás átalakítása. a folyamatos őrzés és megfigyelés. A másik lényeges tapasztalat, olyan műszerezettséget kellett teremteni. hogv az orvos, személyes lelenléte nélkül pontos vizsgáló, mérő és rögzítéstároló eszközök segítségével tájékozódhasson az űrhajósok egészségi állapotáról. szervezetük minden apró változásáról. Segítette több alapkutatás fejlődését, például a keringési rendszerek és érreflexek objektívebb vizsgálatát. Fontos volt metrikusan meghatározni az ember fizikai és szellemi teljesítőképességét, s az űrbeli tapasztalatok nyomán ezentúl földi körülmények között is olyan feladatok elé állíthatjuk az embereket amelyek optimálisan kihasználják szellemi képességeiket és fizikai állapotukat Bizonyos gvógvszerek előállítása ls gazdaságosabb űrfedélzeti körülmények között. mindenekelőtt az oly nagv reményekre jogosító interferoné. — Bizonyára a magyar űrorvosok kutatómunkája nem fejezödött be Farkae Bertalan űrrepülésével? — Természetesen folytatódnak a KGST-tagországolc részvételével az Interkoz. mosz-kutatások. és a magvar —szoviet kétoldalú programok. Speciálisan magvar orvoskutatók feladata az úgynevezett Balaton-program, mely az emberi teliesítőképességet elemzi, valamint az interferonkutatások, a dozimetriai és hiDodinamiás vizsgálatok. Földi körűimé, nyek között, szimulált közegben folytatjuk elkezdett munkánkat, amiben több hazai akadémiai kutatóintézet. és egyetem is részt vesz. köztük szegedi tanszékek, intézetek is. Tandi Lajos