Délmagyarország, 1981. december (71. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-04 / 284. szám

2 Péntek, 1981, december 4. Lázár György részvéttávirala 0 Budapest (MTI) Lázár György, a Minisztertanács elnöke, táviratban fejezte ki részvétét Veszelin Gyuranovicsnak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsa elnökének, a jugoszláv utasszállító repülőgép korzikai katasztrófája miatt RÁDIÓTELEX ÜDVÖZLŐ TÁVIRAT m Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága táviratban üdvözölte Norvégia Kommunista Pártja pénteken megnyíló XVII. országos kongresszusát WALDHEIM VISSZALÉPÉSE Kort Waldheim, az ENSZ főtitkára, csütörtökön levélben kérte a Biztonsági Ta'xiács soros elnökét, az ugandai Olara Otunnut, hogy az ENSZ következő főtitkáráról megejtendő szavazáson jelölését többé ne vegyék figyelembe. Elhatározását azzal indokolta, hogy „meg akarja könnyíteni a BT feladatát". HÍRÜGYNÖKSÉGEK VEZETŐINEK TANACSKOZASA A szocialista országok hír-, •ajtó- és fotóügynökségeinek vezetői csütörtökön Prágában befejezték tanácskozásukat Ezen tizenkét európai, ázsiai és latin-amerikai ország tájékoztató intézményeinek képviselői voltak jelen, köztük magyar küldöttség is, amelyet dr. Lakatos Ernő, az MTI vezérigazgatója vezetett. GROMIKO LATOGATASA BUKARESTBEN Romániában tett' kétnapos, hivatalos baráti látogatása befejeztével Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügyminisztere csütörtökön hazaérkezett Moszkvába. A látogatásról Moszkvában közleményt adtak ki. AZ IZRAELI KORMÁNY DÖNTÉSE Az izraeli kormány csütörtöki rendkívüli ülésén jóváhagyta azt a közös amerikai—izraeli nyilatkozatot, amely a Sínai-félszlgeten jövő áprilisig felállítandó felügyelő erőkben való nyugat-európai részvétel feltételeit rögzíti. SPANYOLORSZÁG KÉRI NATO-BA VALÖ FELVÉTELÉT A brüsszeli spanyol nagykövet hivatalosan átadta Joseph Luns NATO-főtitkárnak azt a levelet, amelyben kormánya kéri, hogy Spanyolország csatlakozhasson az atlanti szövetséghez.' Luns a tagországok nevében „kedvezően fogadta" a kérelmet, amelyet azonnal a NATO állandó tanácsa elé terjesztett. Ezzel elindult a folyamat, amelynek végén Spanyolország a NATO 16. tagja lehet OLSZOWSKI BESZÉDE Lengyelországban reális veszélyek fenyegetik a szocializmust, a pártot, a párt tagjait, a lengyel államiságot. Ezt hangsúlyozta Stefan Olszowski, a Varsó közelében levő Ursus gépgyár pártszervezetével tartott találkozón. A Szolidaritás a LEMP IX. kongresszusa óta beprogramozott, összehangolt és szervezett módon fokozza heves, brutális ellenforradalmi tevékenységét — mutatott rá Olszowaki. é3 ezzel kapcsolatban kijelentette: a párt felveszi a feléje dobott kesztyűt. Nem fogadható el a Szolidaritás által erőltetett úgynevezett társadalmi nemzetgazdasági tanács, mert az nem jelentene mást. mint a kettős hatalom egyik formáját, annak legrosszabb következményeivel együtt. Hazánk támogat minden leszerelési kezdeményezést Récz Pál felszólalása az ENSZ-ben # New York (MTI) Az ENSZ-közgyűlés Politikai Bizottságában — a nemzetközi biztonság erősítéséről l!)70-ben elfogadott nyilatkozat végrehajtásáról folyó vitában — felszólalt Rácz Pál nagykövet, hazánk állandó ENSZ-képviselője. Emlékeztetett a hetvenes évek első felének pozitív nemzetközi fejleményeire, ugyanakkor megállapította: a jelenlegi nemzetközi légkör komoly aggodalomra ad okot. Hangsúlyozta, hogy közös erőfeszítésekre van szükség a világot fenyegető katasztrófa megakadályozása érdekében. — A nemzetközi problémák megoldásában kiemelkedő jelentősége van a szovjet—amerikai párbeszédnek — mondotta, üdvözölve a Szovjetunió és az Egyesült Államok kormánya közötti kapcsolatok felélesztésére irányuló erőfeszítéseket. Rácz Pál a továbbiakban arról szólt, hogy minden országnak aktív szerepet kell vállalnia a nemzetközi biztonság ügyének előmozdításában. A konkrét nemzetközi kérdésekben képviselt magyar álláspontra utalva emlékeztetett arra. hogy hazánk támogat minden leszerelési kezdeményezést, egyben követeli az erőszak alkalmazásának, valamint az azzal való fenyegetésnek azonnali beszüntetését. Magyar-szovjet kapcsosatok A magyar—szovjet kapcsolatok napjainkban a marxizmus—leninizmus, a szocialista internacionalizmus elvei alapján fejlődnek és gazdagodnak az élet minden területén. A Szovjetunióhoz, must építő gazdasági partnere. Külkereskedelmi áruforgalmunk több mint 30 százalékát bonyolítjuk le szovjet partnereinkJcel. Ugyanakkor a Szovjetunió külkereskedelmi partnereinele sorában kommuniz- Magyarország a hatodik heszovjet nép- lyen áll. A Magyar Népköz. hez hazánkat, népünket tör- társaság a Szovjetunió külténelmi múltban gyökerező kereskedelmi forgalmában testvéri barátság fűzi. Politikai, társadalmi, gazdasági, tudományos és kulturális kapcsolataink folyamatosan gazdagodnak, jól szolgálják országaink fejlődését, ink boldogulását. Együttműködésünk fejlesztésében nagy jelentősége van az MSZMP és az SZKP testvéri viszonyának, így a rendszeres legmagasabb szintű találkozóknak és véleménycseréknek. Kádár János. az MSZMP Központi Bizottságának első titkára az 6—7 százalékkal részesedik. A magyar—szovjet gazdasági együttműködés jó példája a szocialista nemzetközi munkamegosztásban rejlő népe- lehetőségek kölcsönösen előnyös kihasználásának. A magyar—szovjet áruforgalom volumene 1971—1975 között 65 százalékkal, az 1976—80as időszakban pedig további 35 százalékkal növekedett. Exportunk többségét a gépek és berendezések adták, és adják összes exportunk. idén részt vett az SZKP ban az 198C- évi 57 százalék-. XXVI. kongresszusán,. s-*zl 1-01 1985_re 60,5 . százalékra követően júliusban is járt a növekszik a gépek aránya. Szovjetunióban a Krímben. Gépipari exportunknak csakA Szovjetunió Kommunista nem a fele a Szovjetunióba Pártjának legmagasabb fő- kerül. Szovjet megrendelérumán elfogadott dokumen- alakították, formálták tumok és a kongresszust követő kétoldalú megbeszélések jó alapot nyújtanak pártjaink és országaink sokoldalú együttműködésének fejlesztésére. Széles körűek állami kapcsolataink is. Miniszterelnö- soknak. híradástechnikai és műszeriparunk jelenlegi gyártási profilját is. Gépexportunkban a mostani tervidőszakban — hasonlóan az eddigigihez — meghatározó a szerepe a közúti járműszállitákünk. Lázár György szovjet partnerével 1979 áprilisában találkozott Moszkvában. s lagja volt az SZKP XXVI. kongresszusán részvevő küldöttségnek is. Rendszeresek a miniszterelnök-helyettesi és miniszteri találkozók. A magyar és a szovjet • diplomácia vezetői gyakran folytatnak személyes konzultációkat a nemzetközi helyzet alakulásáról, kii'politikai kérdésekről. Legutóbb Púja Frigyes külügyminiszter ez év tavaszán hivatalos baráti látogatást tett a Szovjetunióban. Diplomáciai kapcsolatunk bővülését jelzi, hogy a budapesti és a moszkvai nagykövetségeken kívül — Kijevben 1969 óta, Leningrádban 1978 óta magyar főkonzulátus működik. A múlt év márciusában Szovjet főkonzulátus nyílt meg Debrecenben. Bővültek és tartalmasabbá váltak a parlamenti kapcsolntok, fejlődött a társadalmi és a tömegszervezetek együttműködése. Magyar parlamenti küldöttség 1978-ban járt a Szovjetunióban, s ez év szeptemberében szovjet parlamenti delegáció látogatott Magyarországra. Az országaink és nfve'nk közötti menbontha'.atlm barátság &r>sl 'iában aktír szere e vállal a Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a Szovjet—Magyar Baráti Társaság. Aktivistái évről évre színes, változatos programokVegyipari kivitelünk 1985ben a múlt évihez képest megkétszereződik. Élelmiszergazdasági exportunk 39 százalékkal nő. ezen belül Jelentősen nő n palackozott bor és pezsgőszállítás. A magyar könnyűipari termékek igen keresettek és népszerűek a Szovjetunióban: az ágazat exportjának 40—45 százaléka szovjet piacokon talál gazdára. Hazánk nyers- és fűtőanyagimportjának túlnyomó része a Szovjetunióból származik. Magyarország részt vett a KGST-országok együttműködésével létesített Szövetség gáztávvezeték és a 750 kilovoltos elektromos távvezeték létrehozásában. Vasércszükségletühket csaknem teljes egészében a Szovjetunióból fedezzük, és nagy mennyiségű hengereltárut is importálunk. A fa-, a cellulóz- és a papírimport fontos szerepet játszik könynyűiparunk anyagellátásában. Az eltelt évtizedekben sok magyar üzem épült fed teljesen vagu részben szovjet aépszállításokra alapozva. és szovjet szakértők közreműködésével. A jelenlegi legnagyobb szabású válla'kozái a Paksi Atomerőmű szovjet segítséggel való fe'építése. Kétoldalü egyezmények alapján gyarapodnak tudományos és kulturális kapcsolataink is. Az úi kulturális-tudományos kormány. ködést gazdagító kölcsönös találkozók. A Szovjetunió kulturális kincseinek és hazánk művészeti hagyományainak, új eredményeinek kölcsönös népszerűsítésére sokféle munkamódszer alakult ki. Fejlődik a filmművészeti együttműködés: tavaly 34 szovjet filmet láthattak a magyar nézők, s 9 magyar alkotást vetítettek szovjet filmszínházak. A magyar és a szovjet tudományos intézeteket, kutatókat ma már ezernyi szál. megannyi közös munka fűzi össze, az utóbbi években tudományos együttműködésünk legintenzívebb formája a szakembercsere mellett, mindinkább előtérbe kerülnek a közös kutatások: jelenleg csaknem 80 témán dolgoznak együtt magvar és szovjet tudósok. A tudományos együttműködésnek jelentős eredménye volt tavaly az első szovjet—magyar közös űrrepülés. Hosszú évek óta nyújt segítőkezet a Szovjetunió ahhoz is, hogv a magyar ipar. mezőgazdaság. tudományos és kulturális élet minél több magasan képzett szakembert foglalkoztathasson. Napjainkban is 1200 diákunk tanul ösztöndíjasként szovjet egyetemeken és főiskolákon. (MTI) A jószándék dokumentuma T

izennégy pontból áll a Varsói Szerződés külügyminisztereinek bukaresti üléséről kiadott közlemény. A pontok többsége olyan kérdéseket érint, mint az erőviszonyok, a fegyverkezéskorlátozás és a leszerelés ügye. A dokumentumot a mély aggodalom érzése hatja át. Az utóbbi években mind több tény mutatott ugyanis arra, hogy nyugaton, mindenekelőtt az Egyesült Államokban, olyan erők kerekedtek felül, amelyek az együttműködés helyett a konfrontáció vonalát választották. Ezt jelezte a fegyverkezési verseny gyorsulása. Különösen veszélyes az a NATO-terv, amely 572 közép-hatótávolságú nukleáris rakéta nyugat-európai elhelyezését irányozza elő 1983-tól. Ezek a fegyverek hatalmas veszélyt jelentenének Európa és az egész világ békéje számára, tovább növelve kontinensünk veszélyeztetettségét, s az egész emberi civilizáció elpusztulásának lehetőségét. Erre mutattak rá a Bukarestbenösszeült külügyminiszterek, amikor felhívták a figyelmet az „európai korlátozott nukleáris háború elfogadhatóságáról" összefércelt amerikai hadászati dokrínára. Ez — hangzik a dokumentum — az európai és más népeket létében fenyegeti. A veszélyt felismerték a világ számos országában. Ezt bizonyítja a mind erőteljesebb nemzetközi békemozgalom is. A világ közvéleményéhez szólva a Varsói Szerződés tagállamai kijelentik: nincs, nem volt és nem is lesz más hadászati doktrínájuk, mint a védelmi doktrína: nincs, nem volt és nem is lesz szándékukban létrehozni a nukleáris elsőcsapás-mérő képességet. Nem törekszenek és soha nem fognak törekedni katonai fölényre. Felléptek és fellépnek azért, hogy leszerelési intézkedések foganatosításával valósuljon meg a katonai erőegyensúly és szűnjön meg a katonai szembenállás Európában. Ezekből az alapelvekből kiindulva, a VSZ-tagállamok támogatják a Szovjetunió békekezdeményezéseit, kiállnak az atomfegyver-mentes övezetek létesítése mellett, azzal a céllal, hogy végül egész Európa szabaduljon meg a tömegpusztító eszközöktől. A külügyminiszterek hangsúlyozták annak szükségességét is. hogy a különböző leszerelési fórumok — a bécsi megbeszélések, a genfi leszerelési bizottság —• végezzenek végre hatékony munkát. A Varsói Szerződés országai továbbra is rendkívül fontosnak tartják a helsinki folyamat fenntartását, kiállnak a madridi tanácskozás konstruktív folytatásáért, azért, hogy hívjanak össze összeurópai katonai-biztonsági értekezletet. A Varsói Szerződés tagállamai ismételten javasolták: „Ne kerüljön sor új katonái-politikai szövetségek létrehozására és a meglevők kiszélesítésére., azok tevékenységének új térségekre való kiterjesztésére."' Az ülés résztvevői felszólítottak: „Egyidejűleg oszlassák fel a Varsói Szerződést és a NATO-t, és első lépésként számolják fel katonai szervezeteiket, amit katonai tevékenységük kölcsönös csökkentésével kezdjenek." Ez a kezdeményezés annál is inkább jelentős, mert a NATO éppen most készül Spanyolország felvételére. A

bukaresti dokumentum kifejezte a tárgyalás és megegyezés készségét, jelezte azokat a területeket. ahol a feszültség csökkentését azonnal el lehetne kezdeni. Ezek olyan kezdeményezések, amelyeket a békeszerető, józanul gondolkodó emberek örömmel fogadnak az egész világon. A kérdés az: milyen választ adnak erre a NATO-tagországok soron következő, brüsszeli tanácskozásukon. Miklós Gábor A román gazdaság Ellátási gondok 3. „Kérdezzük meg a me- százalék volt a mezőgazdazőgazdasági egységek ság beruházási részesedése. vezetőit, a kutatásban, a minisztériumban tevékenykedő elvtársakat, képesek-e arra, s vállalják-e, hogy megfelelő színvonalú gazdálkodást folytassanak. Aki erre nem képes, az adja át a helyét másnak! Mindennek van határa! Véget kell vetni a formális önbírálatnak, mert attól nem lesz sem búzánk, sem kukoricánk, nem lesz hús, tej, zöldségféle". Kemény szavak ezek, melyeket Nicolae Ceausescu mondott a mezőgazdasági kérdésekről tartott munkatanácskozáson. A szigorúságra minden oka megvan, hiszen az élelmiszer-ellátásPénzben ez annyit tesz, hogy az ipar fejlesztésére 515 milliárd lejt, a mezőgazdaságra 126 milliárd lejt fordítottak. A mezőgazdaság a gépesítés és a kemizálás terén tett aprócska lépésektől nem tudott megerősödni. Bér különböző nyilatkozatokban mostanában hangoztatják, hogy a mezőgazdaság fontos, alapvető ágazat, de — idézzük üjból a tanácskozáson elhangzott egyik gondolatot —: „az agrárforradalom nem valósitható meg szavakkal". Azérvékenységi szektor számára importálunk nyersanyagokat A mezőgazdaságnak legalább a saját fogyasztását — fűtőanyagot, gépeket — kellene kifizetnie". Az idei rossz termés miatt teljességgel lemondtak ter élelmiszer exportjáról (ami pedig jelentős mennyiségű kemény valutát eredményezett volna), cukorból és burgonyából pedig importra is kényszerültek. A lakossági fogyasztás minimálisan kielégítőnek Játszik, de mindenhol és mindenért sorba kell állni: kenyérért, krumpliért, olajért, tojásért... A szűkös ellátás, netán a hidekeltség hiányában alacso- ány még nagyobb kereslenyak a termésátlagok, nincs tet szít, az emberek biztonban súlyos nehézségek mu- ösztönzés a vetőmagmennyi- sági készleteket akarnak tbtlzAvnolz Ar-t n _ •• _ f r 1 , , Jt közi "egyezményt 1979 júniurulnak hozzá ahhoz, hosy népeink jobban megismerjék országaink politikai, gazdasági. tudományos és kulturális eredményeit, egymás életét. A Szovjetunió hazánk legnagyobb és legfontosabb sában kötötték meg. Kapcsolatainkban elismerésre méltó szerepet látszik a magyar-szovjet kormányközi kulturális együttműködési bizottság. A tudományos és a művészeti területen is rendszeresek az együttműtatkoznak. A növénytermesztésben és az állattenyésztésben tapasztalható hiányos,ságokat el lehetett volna kendőzni. ha a tavasz nem lett volna a szokásosnál hidegebb, s a nyár aszályosabb. De a gyenge termésben nemcsak az éghajlati viszonyok a ludasak. Kezdjük ott, hogy a hivatalos statisztikák szerint a nemzeti jövedelem egynegyedét megtermelő mezőgazdaságra az 1971—75-Ős ötéves tervben a beruházások 15 százaléka jutott, sz 1980-al záruló V. tervidőszakban pedig mindössze 11 ség. a növénysűrűség, az öntözés. a szaporítás optimális kihasználására, vagyis a nogvobb hozamokat produkáló termelésre. Romániában pé'dául moet határoztak arról, hogy a hektáronkénti búzatermés ne legyen 30 mázsánál kevesebb. Hol marad hát azoknak a nagy feladatoknak a teljesítése. amelyeket így fogalmaztak meg: „Nem indulhatunk ki abból, hogy az ennivalót biztosítjuk. A mezőgazdaság nem vállalkozhat csupán ennyire. Nyersanyagokat kell termelnie az ipar számára, és exportárut, mert jelenleg majd minden tefelvásárolnak mindent, ami kapható. Ezt kivédendő születtek meg azok az intézkedések, amelyekkel a felvásárlásnak, a felhalmozásnak igyekeznek gátat vetni. A román lapok leleplezve a harécsolókat, üzérkedőket, s példás büntetéseket követelve, az első oldalakon foglalkoznak a mezőgazdasággal, az ellátással. Az eredményeket, amelyeket Románia a napraforgó, a kender, a len, a kukorica, a szőlő, a cukorrépa és a burgonya termesztésében az elr/űlt évtizedekben elért, napjaink tapasztalatai megkérdőjelezik. Jakab Klára