Délmagyarország, 1981. december (71. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-31 / 305. szám

Csütörtök, 1981. december 31. A mi pásztoraink... A

pásztorokra már a ióisten is nemes feladatot szabott. mikor élnek Ideién a szabad ég alatt őrt álltak a nyáluk felett: nekik kellett teljesíteniük a jeladó anaval parancsát a fényességet követniük Beth lehem.be. hogv lássák az Üdvözítőt. Azóta csak szaporodott a dolguk. Elkísérték a hazát kereső Árpádot a Kárpát-medencébe és bárányaikkal, ürüieikkel. toklyoikka] szolgálták konvhálát. Majd ihletet adtak a regösöknek. költőknek. íróknak Mintát álltak festőknek, szobrászoknak, s alkalmat adtak a népraiz kuta-' tóinak, hogv az utókornak legaláb ezer hozzá luk kapcsolódó jelentést hámozzanak ki a régiek beszédéből. Színes fantáziáié dalnokok a szerelem gyönyöreit is a pásztorok órájával hozták kapcsolatba. Számunkra a pásztorok legjelesebb cselekedete akkor kezdődött igazán, mikor a matrvar mezőgazdaság is ráiuk bízta Izmosodását Lendítsék föl a juhtenyésztést.. Gazdálkodjanak a tálentumokkal a legjobb tudásuk szerint A fényességet követő nváivigyázők helyét szakképzett 1uhászok vették át, s azon fáradoznak, hogy isten bárányából Jó, valutát hozó birka legyen. A hibtartás a hozzáértőknek kifizetődő. Egv birkától évente másfél báránvt és hat kiló gyapjút számolnak. Ezer-kétezer forint között szokták várni a tiszta hasznot a jobb állatok darabiától. Ettől függetlenül mégis kevés gazdaság vállalkozik birkatartásra, még akkor is. ha az állam jelentős summával segíti őket. A miértre több válasz is kívánkozik. Először: a birka csak látszatra igénytelen, a hozzá nem értők keze alatt gyorsan nullára megv. Ügy is szokták mondani: „a 1ulidsz talpától teiel a falka". Kl mennyit megy utánuk, annvi a haszna. Másodszorra: nagv állománynak nagv legelők kellenek. És ebben a takarmányinséges világban a ió füveket lekaszálták a teheneknek. Harmadszorra: a nyáiat nem elég csak gondozni — öreg iuhász szavaival —. szeretni ls Illik. Ezek hiányában sok gazdaság belebukik a luliászatba. Balástván. az Alkotmány Tsz Zöldmező majorjában, mió'ta Vadász Lajosék a juhászok, rendbe jöttek a dolgok. Bárkánvi József pártitkár szerint megszűnt a büdös sántaság. s a hét-nvolc éve már semmi gond sincs a !uháazattal. Szinte észre se veszik, hogy van. Azelőtt mindennaposok voltak a veszekedések, tanácskozások a téeszirodán. Az állatok mostani gondozói szabolcsi emberek. Az Ecsedi-láp széléről jöttek. Előbb Dumsödre. maid onnét Balástvára. Szolgálati lakást adott nekik a téesz, s négyszáz birka gondozását bízta a családra. Vadászék különben most már a Pest megyében saiát házukban laknak. A nagvaoa is juhász volt. a neve e'.lenére. Beszélgetéskor még más is tisztázódik: — Miért nem pásztor a juhász? Sunvókás mosolv érkezik az a1tófélfának támaszkodó sváicisapkás embertől. — Mert az csak őrzi a nválat. • betegségeket nem nagvon ismeri. Mármint abban az értelemben. teszem hozzá, szakmailag nincs úgv fölkészülve. Szeriintem legalább W. Az igazát a legeltetés példájával is Igazolja: nem minden ember tudja, mikor, milyen időben, hová kell hajtani. A juhász ismeri a módlát. A herejáratás fortélyainak számbevétele után noteszba kerül: „a hozzáértés fél haszon". Ez pedig olyan apróságokból jön össze — a legeltetésen kívül még —. mint a körmölés. járatás, abrakolás. A ló gondozó az állat külön szokásait ls — mint szeles, falánk, bamba — ismeri. Kétszáz egyformának látszó cementpofájú birkánál ez nem is kis dolog. — Hová megy a Iuhász karácsonykor? — A hodályba, mint máskor. Ellátjuk a nyáiat, megetetünk, megitatunk, s ha az idő engedi, kerülünk eSvet. — Vadász Lajos mikor pihen? — Amikor az asszony legeltet. Az is kiderül a végére, hogv ez fordítva ls ígv van — ketten gondozzák az állatokat. Meg hogy nyáron a Iuhász a gazda, télen a téesz, mert akkor lórészt „zsákból" etetnek. Vadászék százalékra dolgoznak, s minél több birkát nevelnek, annál több jut nekik. Lányuk. Zsuzsa, kollégista és kicsi korában nem szerette se a báránvt. se a birkát. A nyíráshoz jön segítség — Pestről. Hegedűs István, az állattenyésztési ágazat vezetője told ja meg annyival, hogy a téeszben az országos és a nemzetközi nvíróversenv gvőztese, Piroska Sándor szokta lekapni a birkák bundáját. Egy nap végez a négyszáz jószággal — mivel többen dolgoznak a keze alá. Profi ő is. meg csapata is. Az olvasmányokban, a köztudatban is a juhász cifra szűrte burkolózott furulvás ember, kl naphosszat elmélkedik a természet és a szépasszonyok dolgain. A könyvek élménye nem baj. ha megmarad tennünk, de a mai juhászoknak megváltozott az életük. Több szakérterlmet kíván munkájuk szűrös elődeikénél. Az újfajta birkáknak már nem elég a legeltetés. Gondosan összeállított takarmánvadagtól gvaranodnak. a téesz szándéka szerint. Ehhez viszont már tarisznyába kell dugni a nikulát és szögre is lehet akasztani a cifraszűr meg az esküvői fénykép mellé. Vadász Laiosék is inkább olvasnak. ha követik a nyájat Csongrád megyében tavalv 154 ezer birkát számoltak az állattenyésztési felügyelőség statisztikusai. Téeszekben 100. a háztájiban 37, az állami gazdaságokban pedig 17 ezret. A szegedi járásban, olyan fele-fele arányban áll a közös meg a házaknál tartott állomány. Oka ennek, hogv sok a tanya, a szétszórt parcellákon pedig a semlvék. Szatymazon. a Homokgvöngye Tsz-ben erre alapozva birkatartó szakcsoportot alakítanak. Móritz Imre elnök és Bujdosó Albert főmezőgazdász mondja el, mi is ez tulajdonképpen. Az új szabályok szerint most már kívülállók is lehetnek taeiai a téeszszervezte csoportnak. Még az állam is segít hozzá. Például a birkatartó gazdának, aki szaporítja anyaállománvát. darabonként hétszáz forintot ad. Ezentúl ólra. sopára. hodálvra fölvett kölcsön kamatának nagv részét is átvállalja. A téesz is érdekeltté van téve. mert a szakcsoport bevételének legalább tíz százalékát megkapja az államtól. Iiven kis közösségnél, mint a miénk, számít minden fillér. Amúgv is balban vagvunk. — Jelentkeztek már tagnak? — Elkészült a működési szabályzat. Előtte megkérdeztük a gazdákat, és sokan mondták, szeretnének belépni. — Mit garantál a téesz? — Adunk gyöpöt. alomnak valót. s megvesszük tüfdk a trágvát. értékesítjük a gyapjút és a bárányokat. Nincs velük gond. majdnem helyünkbe jön a nyugati vevő. Kapósak külföldön a magvar birkák. A szakcsoport tagjai több pénzt kannak, mint a kistermelők. Arra is gondoltunk, hogv najtát építünk a nyírásra. Célunk, hogv megmozgassuk az emberek zsebében szunnyadó tőkét. Ennek első jelei már mutatkoznak. Szatvmazra is járnak ki Szegedről, tanvákat vásárolnak és birkát tartanak az udvarban. A vállalkozó kedvű emberek bizonyára szeretik az állatokat és azt is sejtik, hol fial a pénz. Talán ók lesznek a rrH pásztoraink. kik ideiében megpislantották a fényességet?! MAJOROS TIBOR Tornyai és Ady N

incs rá adat. hogy valaha is találkoztak. Mikor Tornyait Budapestre űzte a vásárhelyiek közönye (1921), Ady már kiköltözött a Kerepesi úti őskertbe. A költózseni és a festőóriás találkozás néLkül is egyek voltak az úri Hunnia, Ugar-Magyarország ha; féktelenül dühödt (Ady), hol haragos elbúsulású (Tornyai) tagadásában. Igaz. a vásárhelyi szegénysorról a piktorok Parnasszusára érkező Tornyai nem tudta átlépni osztálya korlátait: a szegényparasziság szemével látta és keseregte a századelő magvar valóságát. Ady. a hétszilvafás bocskorosnemes ősök unokáia messzebbre tekintett: szivét, az ó frigyládát és forradalmas lelkét küldte „véreinek", a munkások dübörgő ezreinek (Küldöm a frigyládát). Alig ismert tény. hogy Tornyai Ady első hívei között volt. Nem járhatunk messze az igazságtól, ha jóbarátja. az Ady-hívö Szőri József, és Adyt korán elismerő Ruönay Gyula hatására gondolunk. Meglepőn korán bukkan föl a festő tollán Ady-motívum. Rudnayhoz írott. 1908. január 22-én kelt levelében ezt olvashatjuk: Butaságban, ködben, unalomban döglik az egész Vásárhely Ez a magyar Ugar." A vásárhelyi művészkolónia és a helyi Irodalmi és Művészeti Társaság 1910-ben — Gonda József szerkesztésében — irodalmi, művészeti és kritikai szemlét indított A Jövendő címmel. Szinte nem volt szám Ady verse és novellája nélkül. Tornyai a legszorgosabb munkatársak között volt. Ady Párizsból küldte üdvözletét a vásárhelyi lapalapítóknak: ...a „paraszt-Páris" hirtelen beszélni kezd magáról, mint a magyar intellektuális forradalom új sánchelye ... Itt Párisban, hova sok magyar csalódással rejtőztem el, olvasom az „A Jövendő".t... Ady 1909 novemberében elnyerte a főváros 2000 koronás szépirodalmi díjét. Tornya} ekN

őttön-nő a távolság közöttünk. Van, aki azt mondja rá, ne bánjuk, ilyen a világ. A modern ember nem szorul rá a másik modern emberre, ennélfogva nem is törődik vele. Képes végigutazni Európát oda és vissza, megnéz mindent, amit csak lehet, de nem szól senkihez. Azért talán, mert nem tud nyelveket? Itthon se lehet rámondani, hogy beszédes lenne, legföljebb a szembejövő autósokat meg az Idióta előzőket szidja Szarvastól Kőszegig- Neki ennyi éppen elég. Olyan is van, aki' azt mondja rá, nagy baj. mert ha befelé fordulunk. úgy átalakulunk, annyira elkorcsosulunk, hogy szülőanyánk se ismer ránk. Kiadós, jó beszélgetéseket képesek vagyunk meghallgatni a televízióban vagy a rádióban, de a szánkat akár a pók is beszőhetné. szóra nemigen nyitjuk. Örömünk? Alig van. mert mitől — kitől? — lehetne? Bánatunk lehet, azt meg addig nyeljük. amíg vagy a gyomrunk lukad ki töle. vagy a szívünk megy tönkre bele. örülhetünk, ha eddig eljutunk, legalább mehetünk a patikába, és bajainkat ráfoghatjuk a balkezes orvosokra. Van ember, aki ettől az érzéstől képes meggyógyulni. A rendelő előtt legalább jól kibeszéli magát. Bzek a bolondságok mindig eszembe jutnak, ha Tápén járok. Valóságos csoda, hogy ez a Szegedhez tapadt falu 1934-tól szinte megszakítás nélkül táncol és dalol. Együttesnek mondják a csoportot. Nem is kell nagyon megkurtítanuk a nevét, hogy rábukkanjunk a lényegre: együtt vannak. Mai fogalmaink szerint azt se mondhatom rájuk. hogy úgy tartoznak egymáshoz, mint a család tagjai, mert a családok is szétrebbennek inkább. Szíves invitálásra mentem a minap is. mert évfordulót ünnepeltek. Mifélét? Harminc évvel ezelőtt tizenhárom táncospár eljutott a VIT-re. Berlinbe, a magvar parasztifjúságot képviselni. Flső gondolat: régen volt. mit lehet ezen ünnepelni? A második: ne találgassuk, inkább nézzük meg. Ügy kezdődött, hogy húsvét táEgyütt ján jött valaki az' együttesbe, és azt mondta. ő a koreográfus. Egyik próba még véget se ér. ott a másik. Két hét múlva nekibátorodnak a tápaiak, megkérdezik, mire megy ki a játék. Bizalmas ügyeket kikotyogni * 1951-ben? Majd megtudják! Megint eltelik két hét. megint kérdezik. Majd megtudják! Jönnek mások is. Mi lesz itt? Ellenőriznek bennünket! Miért? Majd megtudják. Indulni kell az előkészítő táborba! Erre aztán a tápaiak kezdték mondani a magukét: aratásban táncolni? A legény kaszáljon, a leány szedje a markot. De bizony el kell menni! Elindult a tizenhárom pár. Két hét „edzótábor" két hét Berlin. A különvonat akkor jött ki a gyárból. Ahányszor megálltak útközben. mindenhol zajos fogadtatás. csak Drezdában nem. Drezdából több volt a térképen akkor, mint a valóságban. Rommálőtt. néma város. Ilyen volt a háború! Odaérnek Berlinbe, azt mondja valaki, hagyják a csomagot a vonatban. Valaki megrémül: kezdik már! Visznek bennünket! Szemük-szájuk nyitva marad, mire a szállásra érnek, ott van minden csomag. Ez se hiányzik, az se. mind egy szálig itt van. Ilyen létezik a háború utáni világban? Gazdátlan csomagnak nem kél lába? Hová jöttünk mi tulajdonképpen? Elseppegi valaki, de jó lenne hazaugrani. Csak benézni a kapun. aztán visszajönni. Nevetnek most rajta, de külföldön akkor voltak elóször. Jött a nagy fölvonulás. hej, de szép volt. Olyan szép, hogy utána le kellett vetni a gálacipőt. Mezítláb akár az óceánig elmentek volna, de cipőben egy lépést se tovább. Naponta legalább kétszer léptek fö1 a lakodalmassal és a sodró-fonó tánccal a förgeteges tapshoz hamar hozzászoktak Amikor jöttek haza. éppen hogy elérték Pesten a vonatot, abba a kocsiba lökődtek be. amelyik előttük állt. Jött a kalauz, megbüntette őket. Párnás kocsiba, fapados jeggyel? Hol élnek ezek? Mi. kérem, a VITról jövünk. Akkor is fizessenek. Fizentnénk, de egy fillérünk sincsen. Hetek múlva is a büntetés ügyében futkározott Török József. Szegeden viszont rezesbanda fogadta őket, és busz. Aki szervezte, azt mondta, egy ezred katonát hamarabb kapott volna, fnint egy autóbuszt. Másik szála az emlékezésnek: menni kellett köszönteni, a „legnagyobbat". Meg is tudták idejében: előző este. Próba éjfélig, utazás a hajnali vonattal, próba az Operában: nem valami lelkes a csoport, elvtársaim! fítem baj, elvtárs, ez még csak a próba. Majd elmegyünk egy kiskocsma előtt, és megjön a kedvünk. Fölért ez egy szentségtöréssel — ekkora születésnapon kiskocsmában mérjék a lelkesedést? Bezárták őket az öltözőbe. aki nem bírta, detektív kísérte még a dolgára is. Megint fölröppen a rémület: elvisznek bennünket! Kísérték is őket.- egészen a színpadig. Hogyne lelkesedtek volna, amikor kiderült, baj nincsen, csak táncolni kell. Egvik oldalon egy ..Nagy". a másikon" egv másik „Nagy".'középen a „Legnagyobb": mind állva tansol. Ugorjunk, mert sose érünk a végére. Megírták már az együttes történetét, ha pénz lenne rá. ki is adnák, abban minden olvasható. A legnagyobb hír. hogv megszakítás nélkül működik a tápaiak csoportja. Próba után próba most is, és legalább harminc szereplés egy évben. Az. a vasárnap a furcsa, amikor sehová se mennek. A legúiabb eredmény: egv évben két nívódíj. Ezt is meg kell ünnepe1 ni. Orjalevessel. hurkával-kolbásszal, félretaszigált asztalokkal, összekapaszkodós tánccal. Tápéról mindenhol elmondiák. hogv őrzi hagvománvait. Azt a hagyománvt is őrzi. hogy eguüt: lenni ló. Aki meglén az se haza megy, hanem disznótorba. MolL nár Jani bácsi is oda indul feleségestől. Kérdeznem kell: nem disznóhálba. Jani bácsi? Oda. oda, de a fiatalok már disznótornak mondlák HORVÁTH DEZSŐ kor írt Alkalmi óda című bökverse az A Jövendő 1910. augusztus 15-i számában jelent meg. Idézzük második versszakát: Vásárhelyen egy hét óta. Jaj, de megnőtt Ady Bandi. Ezer flóres. az áldóját, emmá': [summa! Ej micsoda Égi csuda — „Fogalomnak" köll ott Idnni! Tornyai festészetében a 10-es évek elejétől szaporodnak meg Ady szimbolizmusával rokonitható motívumok. Egyik legismertebb — költőket megihlető — képe a Bús magyar sors. önéletrajz. A nap szítta, komor pusztán egyetlen rozzant gebe horgasztja fejét, jelképezve a magyar sors reménytelenségét és kiszolgáltatottságát, a vidéki értelmiség kivertségét. A képet Ady Lelkek a pányván című verse ihlette: Ha láttok a magyar Mezőn Véres, tajtékos, pányvás [ménét: Vágjátok el a kötelét. Mert lélek az. bús magyar [lélek. A vers és kép közötti eltérés Ady és Tornyai látásmódjának — már írt — különbségéből fakad. Ady kipányvázott ménje tajtékozik, szabadságot akar. Tornyai kivénhedt gebéje nem lázad, sorsa: bús magyar sors. Több más Ady-vers is megihlette a festőt Az Egyedül a tengerrel első sora képpé vált Tornyai ecset lén. Bodnár Éva Tornyai János című könyvében (1956) közli a Tengerpart, alkony, kis hotelszoba hasonmását. Az 1978. szeptemberi képárverésen fölbukkant Tornyai Az eltéved lovas című festménye a' kép alján és hétoldalán a festő kézírásával — szórendcserével — a vers kezdő sorai: Vak ügetését hallani hajdani eltévedt lovasnak. Ady. Tornyai 1917 januárjában életrajzot küldött Felvinczi Takács Zoltánnak. Ebben festészetét ígv jellemezte: munkáltam a magyar ugart. Vásárhelyre küldött levelében (1922. aug 10.) a városi tanácsot — Ady szóalkotásával — lekicsinylőleg Költőcske Mihálynak nevezte. Szegedre írt 1927. november 23-án Juhász Gyulának. Nem maradhatott ki a Vátesz neve: Azt hiszem, mi igazán testvérek vagyunk, nemcsak boldogult Szőri Jóska és Ady Endre révén, de az érzéseinkben és világfelfogásunkban is. Nemegyszer idézett Ady-verset. Egykori iskolatársának, a Vásárhelyi Friss Újságot szerkesztő Szathmáry Tihamérnak 1928-ban ezt írta: mindig a Népet és az Igazat akartam. Szent bús utam meg nem [látták A pimaszok és a gyávák (...) Ezt a pár Ady-sort a kis leánykád kedvéért írom. aki szereti Adyt. A rövidített idézet a Lovatlan Szent György című versből való; e levelében olvashatjuk még A fajtám takarója első versszakát. Petrovics Eleknek írt, 1928. június 27-én kelt levelében így summázta munkásságát: Adynak arra a kérdésére szeretnék meg. felelni, amelyet az 6 nagy és fajtáját szerető lelke fölvetett a magyarról. Van-e célja és nagy akarata. Hoz-e valamit, ami övé. Ami magyar, ami igaz maga? (...) Az idézeteket szaporíthatnánk, hiszen az ..ecsetölő polgár" ebben a levélben nemcsak a Pimasz, szép arccal, hanem Az Istennek viselőse című Adv-versből w idéz. Nemigen ismerünk más festőt, akinek életét és munkásságát ennyire áthatotta Ady költészete. Azt irtuk, sosem találkoztak. De kell-e ennél nagyobb és igazabb ..találkozás" ? Hogy is írta Ady? És egymás felé már [csörtettünk. Mint rég eljegyzett cimborák. Festő képét, poéta versét: Fölkínáltuk egymás borát. A. V.