Délmagyarország, 1981. december (71. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-30 / 304. szám

Szerda, 1981. december 30. 3 Iskola- és Óvodaépítés Kitüntetések • • Tanácsülés Sándorfaivan A jövő évi gazdálkodási lehetőségeket vették számba tegnap, kedden Sándorfalván a nagyközségi közös tanács ülésén. A testület megvitatta és meghatározta az 1982. évi költségvetési irányzatot és döntött a fejlesztési alap felhasználásáról. Több mint 20 millió forintot költhetnek intézmények működtetésére, fenntartására, illetve új építkeu zésekre. Az előirányzat szerint a költségvetés összege 18,8 millió, a fejlesztésé pedig 1,7 millió forint. A tanácstagok örömmel vették tudomásul, hogy az intézmények fenntartására 11 százalékkal több pénzt fordíthatnak. mint amennyit az idén költöttek. Ily módon az egészségügy területén az alapellátás színvonalát emelni tudják. Ugyanis az elmúlt időszakban kiépítették az orvosi hálózatot, megteremtették ennek intézményi feltételeit. jövőre azonban felszerelések, műszerek vásárlásával az orvosi gyógyító munka körülményein szeretnének javítani. Az előirányzatból az is kitűnik, hogy még nagyobb figyelmet fordítanak a házi szociális gondozás megszervezésére, kiterjesztésére, mint eddig. Sándorfalván évek óta panaszkodnak a rendszeresen jelentkező belvizekről. Már korábban a megyei tanács anyagi segítségével hozzákezdtek a belvízelvezetőcsatornák építéséhez. Jövőre ez a munka folytatódik. Kétmillió forintot használnak a belvízcsatorna építésére. A többi nagyközséghez hasonlóan Sándorfalván is számítanak a lakosság társadalmi munkájára, s támogatására a kommunális beruházásoknál. A tanácsi utak bővítésénél például házanként 3 ezer forinttal járulnak hozzá az építkezéshez a helybeliek. Egyébként a tervezett társadalmi munka értéke 2,5 millió forint. A lakosság részt vesz az. óvoda építésénél, parkosítanak, s elvégzik az utak, csatornák karbantartását is. Több millió forintot irányoztak elő a bölcsődék, óvodák, iskolák fenntartására. A gyermekintézményekbe minden jelentkezőt fel tudnak venni, de az óvodák zsúfoltak. A nagyközségi tanács ezen a helyzeten mielőbb változtatni szeretne. A tegnapi ülésen elhatározták, hogy jövőre elkezdik az 50 személyes óvoda alapozását. Ugyancsak 1982-ben fognak hozzá az iskola bővítéséhez. Igaz, ekkor csak a tervek készülnek el. de 1985-ben már négy új tanteremmel lesz nagyobb az alma mater. Egyelőre a körülmények itt is mostohák, szétszórtan a régi épületekben délelőtt délután oktatják a diákokat. A VI. ötéves terv legfontosabb beruházása a két említett építkezés, amely 23 millió forintba kerül. A sándorfalvaiak erre tartalékolják a pénzt és más fontosabb beruházáshoz nem is kezdenek. Azonban annak ellenére, hogy a tanácsi pénzből nem készülnek állami lakások, igen jelentős a magánosok otthont teremtő mozgalma. A tanács sürgeti is. hogy a 400 üres. de közművesített telken mielőbb kezdjenek hozzá a családi házak alapozásához. A testület megvitatta és elfogadta jövő évi munkatervét, tanácsrendeleteket vizsgált felül, s végül előterjesztésekre került sor. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Úszta Gyulának. a Magyar Partizán Szövetség főtitkárának az ellenállási mozgalomban különböző vezető beosztásokban kifejtett tevékenysége egész életútja elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen voltak a kitüntetés átadásánál Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Rácz Sándor, az MSZMP Központi Bizottsága osztályvezetője. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Lakos Sándornak, az MSZMP Központi Bizottsága Társadalomtudományi Intézete tudományos igazgatójának eredményes munkássága, valamint a munkásmozgalomban kifejtett több évtizedes tevékenysége elismeréseként. 60. születésnapja alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt a kitüntetés átadásánál Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Huszár István, az MSZMP Központi Bizottsága Társadalomtudományi Intézete főigazgatója. Magyar alkatrészek Zastava gépkocsikhoz A Veszprémi Bakony Művekből kedden útnak indították a jugoszláviai Zastava autógyárba az első alkatrész-szállítmányt. A Bakony Müvek, amely szovjet és lengyel autógyárakkal már régóta kooperációs kapcsolatban áll. mosta jugoszláv partnernek kezdte meg tervszerű szállításait. Az első kamion kedden 12 000 kürtöt, valamint 7500 ablaktörlőkart és lapátot szállított a Zastava kocsikhoz. Veszprémből, a szerződés szerint mindkét termékből 60—60 ezret szállítanak a megrendelőnek a jövő esztendőben. Magyarország az alkatrészekért többnyire Zastava gépkocsikat kap. Tárgyalnak újabb autóalkatrészek gyártásáról és szállításáról is. Áz Elnöki Tanács napirendjén Módosított erdőtörvény Ügy kezdődött, hogy a szegvári kendergyárból fölkereste valaki Szegeden a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézet igazgatóját avval az ajánlattal, hogy húsz állami gondozott fiatalnak állandó munkát adna. Meg is állapodtak, hogy a gyár é'pít egy központifűtéses munkásszállót. A megyei tanács művelődésügyi osztálya egy nevelőt ad a húsz fiú mellé, az egészségügyi osztály egy szociális gondozót, a gyár pedig egy üzemi összekötőnek nevezett férfiút, aki együtt dolgozik a gyerekekkel. Nem sokkal később az újszegedi kenderszövő igazgatója is jelentkezett, és a földerítő érdeklődést itt is megállapodás követte, természetesen a felügyeleti szervek hozzájárulásával. A gyárnak szövőnőkre van szüksége, lányokat kért tehát. Jól megfontolt egyezség szerint szeptember végéig hatvan kislánynak adnak szállást és munkát. Elintézhetnénk az egészet rövid híradással is. Első pillanatra úgy tűnik, csak arról van szó, hogy munkaerővel rosszul áll a gyár, onnan szerzi a szövőnőket, ahonnan tudja. Érdemesebb azonban nem elsietni a véleményünket. mert ennek az egyszerű hírnek terebélyes hátországa van. Azok a fiúk és lányok, akik képesek rá, szakmát tanulhatnak akkor is, ha állami gondozottak. Vannak azonban olyanok. akik a szakmáig nem képesek eljutni, betanított munkásként azonban dolgozhatnak. Őket többszörösen fenyegeti a veszély, ha betöltik tizennyolcadik életévüket, és önállóak lesznek, a rájuk szakadt önállósággal lényegében nem tudnak mit kezdeni. Az intézeti nevelés kevés lehetőséget ad az emberekkel való normális kapcsolattartásra, felnőttségük kezdetén a beilleszkedés emiatt komoly akadályokba ütközik. Menekülnek az állami gondozottság védettségéből — bélyegnek érzik inkább —, de a másfajta életmódban teljesen járatlanok. Az életkoruknak megfelelő munka és munkatársaik hatása nehéz időszakon segítheti át őket — gondolták a gyermekvédelem emberei. A nagykorúvá válás nem jelent éles határvonalat számukra, utána is lakói maradhatnak ugyanannak a szállásnak, tagjai ugyanannak a közösségnek egészen addig, amíg családot nem alapítanak. Most huszonhármán vannak a leányszálláson, nem csak Csongrád megyéből érkeznek, de Bács-Kiskun, Szolnok. Békés és HajdúBihar megyéből is. Munkájukért teljes fizetést kapnak, abból tartják el magukat. A nevelői gondoskodás segíti őket a pénz költésében és megőrzésében is, hiszen a hasonló korúak ilyen segítségre családi környezetben is rászorulnak. Ruhájukat is maguk veszik, és maradék pénzüket legtöbben takarékba teszik. Indulásként mindegyikük ezer forintot kapott az intézettől, hogy első fizetésig se legyenek semmiféle kényszerű helyzetnek kiszolgáltatva. Ügy lehetnek önállóak, hogy erős védelmet érezhetnek maguk mögött. Ha szükségük van rá, bármikor megkapaszkodhatnak. Érdeklődtem, mi lenne velük, ha nem itt lennének. Egyik lehetőség továbbra is az intézet lenne, sok-sok nehézséggel, hiszen koruk miatt ott inkább csak gondot okoznak. Mehetnének úgynevezett ellenőrzött albérletbe, igen sok rizikóval, sokszor beláthatatlan következményekkel. A harmadik út ennél is rosszabb: a csavargás, az otthontalan lézengés. Azért sikerült könnyen megegyezniük a gyár és a gyermekvédelem embereinek, mert hasonló törekvések korábban is voltak, és bőséges tapasztalatokkal rendelkeznek. A DÉLÉP 15 esztendeje ad szállást hasonló megfontolásokból hasonló korú fiataloknak, többségük később is a vállalatnál marad. Arra is van tapasztalat, mit kell tenni, ha a vállalkozást csőd fenyegeti. Volt ugyanis időszak, amikor a DÉLÉP akarta fölmondani az együttműködést. Körültekintő vizsgálat kiderítette, a nevelők munkájában támadtak igen erős hézagok. Értesülésünk szerint a szükséges korrekciók után helyreállt a rend. A Március 8. Leányszállásnak is vannak állami gondozott lakói, könnyűipari üzemekben dólgoznak, mérlegre lehetett tehát tenni, mit hozhat és mit vihet a kendergyáriak ajánlata. Nem feledkezhetünk meg arról sem. hogy az állami gyermekvédelem kiadásai jelentősen lecsökkennek. Csak az ott dolgozó nevelök bérét kell állnia, és a felügyeletet ellátnia. A munkára nevelés mindig is lényeges mozzanata az emberré válásnak, de aki dolgozik, el is tudja magát tartani. Aki erre nem képes. most sem kallódhat el, visszakerül az intézetbe, szorosabb felügyelet alá. Buktatója is lehet ennek a vállalkozásnak, hiszen a védőszárnyak alól kikerülő fiatalokat veszélyek most is kerülgetik. Hiszékenyek, mert még nincsenek tapasztalataik, számító lézengők kihasználhatják hiszékenységüket. Abban bíznak a nevelők, ha a brigád befogadja őket a gyárban, ha kötődni tudnak a tisztességgel dolgozó embert normák szerint élő felnőttekhez, azok intelmei nem maradnak hatás nélkül. Mire nagykorúak lesznek, meg is érhetnek az önállóságra. Horváth Dezső Dóc hírnöke A mai követelménvekhez igazított szabályokat és új előírásokat léptet hatálvba 1982. ianuár 1-töl az a törvénvereiű rendelet, amellvei az Elnöki Tanács — keddi ülésén — módosította az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló alapjogszabályt. az 1961. évi VII. törvénvt. A témában illetékes tárca. a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium vezető szakemberei arról tájékoztatták az MTI tudósítóját, hogy a törvénymódosítás alapvetően kettős célt szolgál: egyfelől az eddiginél szigorúbb legyen az erdőterületek védelme, másfelől a törvénv — az ágazati irányítás elveivel és ió gyakorlatával összhangban — vertikálisan összefüggő termelési ágként kezelie és szabályozza az erdőgazdálkodást, az úgynevezett elsődleges faipart és faanyagvédelmet, valamint ezek központi és területi igazgatásának szervezetét. A törvényereiű rendelet a jövőben az erdőtörvénv hatályát kiterjeszti a belterületen levő erdőkre is. Itt is alapvető követelmény, hogv a belterületi erdők töltsék be elsősorban közjóléti és környezetvédelmi rendeltetésüket. továbbá, hogv ezekben az erdőkben is valamennyi erdőre előírt szekszerű erdőgazdálkodást folytassák. Üj rendelkezés, hogv erdőnek más szerv — nemcsak állami szerv — tulajdonába, kezelésébe, használatába átadásához. továbbá belterületbe vonásához hozzájárulás szükséges, mégpedig a Minisztertanács hatáskörében kijelölt szervek valamelyike részéről. Előírja a tvr. azt is. hogy az erdők fokozott védelme érdekében minden esetben hatósági engedélv szükséges a művelési ág megváltoztatásához, az erdők termeléséből kivonásóhoz. vagv természetben való megosztásához. Az új iogszabá Ívok ezen engedélv mellett — a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméhez hasonlóan — a terület és a rajta levő faállománv igénybevételéért járó ellenértéken felül azt is előírja, hogv térítési díjat kell fizetni erdőnek (beruházási célra) termelésből való kivonása, továbbá időleges igénybevétele esetén. E differenciált térítési összeg fizetésének kötelezettsége — a szakemberek véleménye szerint — ösztönző hatással lesz az egyes gazdálkodó és más szervezetekre. hogy erdőterület-igényüket a legszükségesebb mértékben korlátozzák. Sokakat érintő előírás, hogv egves esetekben, például természetvédelmi érdekből az erdőben. fásításban — például külterületi fasor, facsoport, kisebb erdöfolt tekintetében — a virág, a gyümölcs és á gomba szedése korlátozható vagy megtiltható. A korábbi törvénvi előírásokhoz képest kiegészítő rendelkezés, hogv az erdőgazdálkodás). valamint az elsődleges faipar és a faanyagvédelem területi igazgatási. hatósági feladatait az erdőfelügvelőségek látiák el. — Jó napot! Van-e levelem? — Jó napot! Nincs. — Honnan tudja, meg se nézte a táskát? — Azt nem. de magát igen! — Mindenkit ismer arcról? — Nemcsak arcról, névről, címről! Nálam elég volt annvi. hogv nem ismer. így teljesen fölösleges, tudja-e a címem. vagv sem. lénveg. hogv miattam nem éri meg kinyitni a táskát. Nem vagyok dóci. nem is kaphattam levelet. A postás, aki mindenkit ismer, mindenkinek ismerőse is egyben. Megirigyeltem. — Felvesz inasnak ? — Nem én! — Azt mondják, munkaerőhiány van a szakmában. — Van. De nem itt! Dócra elég egv is. Kétméteres hótorlaszok Sok gondot, okoz az idei tél Tata térségében. A domborzati viszonyok miatt a szél iránya itt -állandóan változik, s általában nagv sebességű; ezért váltak az elmúlt hetekben többször is járhatatlanná a vidék útjai. A mély bevágásokban fekvő útszakaszokat az elmúlt napokban is többhelyütt színültig megtöltötte a szél finom porhóval. Már több napja másfél-kétméteres hótorlaszokkal birkóznak az erőgépek. kedden is teljes erőbevetéssel dolgoztak a KPM munkásai a két legkritikusabb területen, a Tata—Környe és a Tata—Kömlőd közötti utakon. A délutáni órákra a Tata—Környe közötti tizenegy kilométeres utat ismét sikerült megtisztítaniuk a hótömegtől. Ezután a másik út felszabadítására irányították a hómarókat. A Tata—Komlód 8 kilométeres úton is hosszadalmas és nehéz munka vár emberre és gépre egyaránt, mert itt is helyenként kétméteres hótorlaszok magasodnak. Az. eltakarításra váró hó mennyiségére jellemző. hogy a marógépeket alig látni, szinte eltűnnek a hófalban. — Fétti a kenyerét? — Félti a fene! Magától éppen nem. Úgyse akar beállni. — El se kísérhetem? — Jöjjön, ha akar. Nem sokba tart, itt a falu vége. — Hány ház van Dócon? — Dócban? Űgv kétszázkétszázötven. Megjárom reggel héttől délután kettőig. Este meg még egv kicsit rádolgozom. Akkor küldiük el a postazsákot. Én adom fel a buszra. Meg-megcsúszik a lábunk a csikorgóra fagyott úton. A postás arcát paprikapirosra csípte a dóci levegő. — Menni kell itt. akár esik. akár fúj. Várják a leveleket. — Honnan? — Szeged. Budapest. Szombathely. Nyíregyháza, de Kanada. USA. Románia. Jugoszlávia, sőt még Jordánia is szerepel a feladó rovatban. Kaputól-kapuig lépdelünk. Nvugodtan tolja a kerékpáriát. látszik, akkor sem igen ülne fel. ha nem lógnék a r.vakán. — Szeret biciklizni? — Nem mondhatnám! Néha alighogv fölülök, szállhatok is le. Akkor már ott kezdem, hogv föl se szállok! De azért jó ez a bicikli. Rajta tolom az újságot. Hű. ha látná. amikor a hetilapok is itt vannak! Most csak ez a Délmagyar. Oda sem néz, úgy emeli ki a nagvtáskából. s teszi be a levélszekrénybe. — Tudia kívülről, kinek mi iár? — Hát hogyne! Tizen . . . tizen.. .. várjunk csak. aszond.ia... — Mióta? — Hatvannyolc óta. — Na. hát akkor az tizen ... tizen ... Áh. különben ezért nem lett egyikünk sem matematikus. — Pedig csak kiszámolnám azt a nyolcszázezret! — Milyen nyolcszázezret? — Amit a héten a három ötösre nyertek. A kapcsolás érthető. Miközben gépies mozdulatokkal szedegette-adogatta az újságot, újévi képeslapot, levelet. egv asszony lottót vásárolt tőle. Róla tudia a postás. háromszor volt kettes találata. Több egv sem. Arckife.iezésén látszik, legalább úgy sainália. mint a vevő saját magát. Most már csak arra vagyok kíváncsi. hármunk sajnálatából nem jött-e össze egv szebb summát adó találat. — Nehéz a postásnak, vagy könnyű? — Ezt oszt nem tudom. Csinálom. Ami nehéz, legfeljebb az. hogy van itt olvan név. ami mögött három ember js van. A levél címzéséből meg nem derül ki. A múltkor is vittem egviktöl a másikig. Mondom is neki. mán azt. is tudjam, melvikteknek köllene ezt a lapot megkapni? — Szóval, nem kellek inasnak?! — Men.ien be Szegedre, ott felveszik! — Saját magának visz-e levelet? — Kaphat is a postás, nem? — De. És mi van a címzett helvére írva? — Hegyi István. Dóc. i. z6.