Délmagyarország, 1981. december (71. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-03 / 283. szám

5 Csütörtök, 1981. december 3." Népfronttanácskozás Mintegy 300 ezer veszélyez­tetett gyermek, fiatal él ma hazánkban: családuk, szű­A Hazafias Népfront teen­dőiről szólva hangsúlyozták: a közvélemény-formáló, is­kebb környezetük magatar- meretterjesztő tevékenység tása, életvitele akadályozza során erőteljesebben, hatá­társadalmi beilleszkedésüket, s a személyiségüket érő ked­vezőtlen hatásokat semmi nem semlegesíti. Ez a szám, • a mindennapokban tükrö­ződő jelenségek — a csavar­gás, a csövezés, a fiatalkori alkoholizmus terjedése és a rozottabban kell fellépni a felnövekvő generációk sorsa iránt közömbös szemlélet, az alkoholizmust, a munkake­rülést, a csavargást vagy a garázdaságot megtűrő maga­tartás ellen. A pedagógiai kultúra gyarapítását szolgáló bűnözés tényei — egyaránt rendezvények, előadássoroza­azt jelzik, hogy az eddigiek­nél erőteljesebb fellépésre, társadalmi összefogásra, s hathatós intézkedésekre van szükség a veszélyeztetettsé­get újratermelő okok meg­szüntetéséhez, a társadalmi tok nem hiányozhatnak a népfrontbizottságok prog­ramjából, s a szülői munka­közösségek — a mozgalom támogatásával — ugyancsak sokat tehetnek az iskola és a beilleszkedés csökkentéséhez. Ezt hangsú­lyozták a Hazafias Népfront pedagógiai munkabizottságá­nak szerdai ülésén, a HNF OT székházában. zavarainak család kapcsolatának erősíté­séért, azért, hogy a szemé­lyiség formálásában a szü­lők és az oktatók partnerek, s ne ellenfelek legyenek. Fesztivál Jövőre, március 19—28. között — ezúttal másodíz­ben — megrendezik a buda­pesti tavaszi fesztivált — jelentette be a szerdán meg­tartott sajtótájékoztatón Kállay Oszkár, az Országos Idegenforgalmi Hivatal ve­zetője. 1982-ben a fesztivál zenei eseményeit a Kodály-cente­nárium jegyében rendezik. A fesztivál ideje alatt jó­néhány egyéb eseményre is sor kerül. Ekkor adnak ta­lálkozót egymásnak az esz­perantó színházak. A buda­pesti tavasz érdekes színfolt­ja lesz az Interbalett '82. előadássorozata, valamint a nemzetközi népzenei és táncháztalálkozó. Filmgló­busz '82. címmel mozi- és tv-filmszemlét is szerveznek, összesen 26 helyszínen, 88 előadással várják a hazai és külföldi érdeklődőket. Oktató tenyerek nyomán Marci bácsi, a kereskedő Volt boltvezető, dolgozott el­lenőrként, számla Ijin tanulót nevelt Közülük többen — sorolja bizonyoságként a neveket — elismert vezetők­ké váltak. Nyugdíjasként is dolgozik. Mintha a világ legtermé- kói fűszer-csemegéjében. S szetesebb dolga lenne, vala- jóllehet a mester a szakma hogy mindig ott siet a ve- fortélyai mellett dorgáló po­vők segítségére, ahol éppen ionjaival is megismertette, a legnagyobb szükség van Marci bácsi máig jó szívvel rá. A lábtaposó, lökdösődő emlékszik rá. Az oktató te­esúcsforgalomban pillanatok nyerek nyomában támadt alatt felméri, hol kell közbe- sajgást rég eloszlatta az Nyitás óta a Szeged Nagy lépnie, hogy a kedves vá- idő. A cél viszont, melynek áruház élelmiszer-osztályán, sárló baj nélkül kievezhes- érdekében atyai pofonjait is Szaktanácsadó. Leginkább sen a pakoló pultok mögül, bevetette a mester, kétség- személyes példamutatásával Amikor úgy érezzük, száz kívül megvalósult. igyekszik „szaktanácsot ad­kéz is kevés lenne a hétvé- Egyszerű segédből előbb ni", hogyan is forgolódjék a gi bevásárláshoz — ez is eiső segéddé, majd tizenki- jó kereskedő vevőinek kö­fontos, az sem maradhat el, ienc évesen árudavezetővé rében. Mert figyelnek óm drótkosarakba halmozott vált. Vagyis, a szó igazi ér- a tanulók, hogyan viselkedik portékákat zsúfolni a szaty- telmében, kereskedővé. Aki az öreg — mondja tréfásan, rokba — ő nyomban ott _ tisztelet a kivételnek — Azt viszont mondania sem terem. Biztonságba helyezi a a mai kollegák jó részével kell — könnyű kitalálni —, nagy sietségben elhagyott ellentétben mindig szívvel- fiatalabb éveiben bizony ke­kesztyűket, ezermesterré vál- lélekkel dolgozott. Nemcsak veset látta otthon a család­tozva bűvöli a bedöglött kó- kiszolgált. Igyekezett meg- ja. Mert munkát, szakmai védarálót. S ha netén meg- ismerni vevői ízlését, igé- vagy pártmegbízatást visz­jegyzi: „tetszik látni, kávé nyeit, hogy alkalomadtán sza nem utasított. Mindene helyett, diót akartak őröl- ajaniani tudja áruit. Fi- a hivatása. Így aztán senkit ni vele", hát ezt is csend- gyelmességből futotta a ben. voltaképpen szemrehá- csúcsforgalom idejére is. nyás nélkül mondja. Meg- Képes volt elhitetni, min­gzomjp'-'t a pénztáros kis- dig az a vevő a legfonto­lány. " \ szólna, ha nem sabb, aki éppen sorra ke­neki. A«.i — mint említet- rüit.. Hasonlót ma ritkán tem már — olyan odaadás- tapasztalni. Marci bácsi az­sal tüsténkedik .mintha en- zai a manapság ugyancsak tatlan a tréfákból. Szakmá­nál mi sem lenne termé- különlegesnek számító ké- jóról viszont mindig ko­szetesebb. Akarha húsz éves pe,seggel is rendelkezett, molyan beszél. Nem győzi lenne, á nem kis híján het- hogy pt,nlosan tudott fejben hangsúlyozni, az udvariatlan J- , x . számolni. Egy szó, mint kiszolgálást mennyire elítéli. Márpedig jócskán eljárt száz. méltán kapott ötven- De mindannyiszor megjegy­az ido Nyilasi Mártonon. nyoic esztendei pályafutása zi: a pultnak két oldala van. alatt jó néhány kitüntetést. S ugyebár a vevők sem Részt vett a szocialista ke- mind angyalok... nem lep meg, ha szabadsá­ga idején is be-benéz az üzletbe. Aminek egyébként kollé­gái és a vevők egyaránt örülnek. Márcsak azért is, mert Marci bácsi kifogyha­Tizenkét éves korában állt be, kereskedőtanulónak, s tizenöt évesen segédként szolgált ki Varga János ma- reskedelem kialakításában. Ladányi Zsuzsa A piros pulóver Színes, szinkronizált fran­cia film- GíUes Pcrrault azonos című regénye nyo­mán írta: Michel Drach és D'Ariane Litaize. Fényké­pezte: Jean Boffety. Zene: Jean-Louis d'Onorio. Ren­dezte: Michel Drach. Főbb szereplők: Serge Avedi­kian, Michelle Marquals, Claire de Luca. Megtörtént esetet feldolgo­zó filmnél mindig nagy a veszély: a valóság, tényei és a művészi alkotás törvény­szerűségei vajon megfelelően kerülnek-e szinkronba egy­mással, felvetvén az örök esztétikai dilemmát a való­ságról vagy annak ,.égi má­sáról". Arról: fényképezze vagy fesse-e az alkotó a szemlélt világot? Michel Drach olyannyira óhajtott ragaszkodni a Fran­ciaországban 1974—1976. kö­zött valóban megtörtént bűn­esethez. hogy a végül nagyon is kérdéses bűnösként kivég­zett fiatalember nevét sem változtatta meg. Més dolog, hogy a regény és a be'őle készült film sokkal többet akarna egyetlen perújrafel­vétel kísérleténél. Bírálni a francia igazságszolgáltatás manipuláltságát, a halálbün­tetés jogosságát, s általában a törvénykezés különböző visszásságait. A dráma fel­idézésével egy ország közvé­leményét felkavaró ügy Az igazságszolgáltatás, saj na, nem csalhatatlan, lévén nem a jó isten, hanem gyar­ló emberek szervezete. De ha arra gondolunk, mennyi ga­geztek is ki már sárgolyón­kon akár csak az utóbbi év­tizedekben, enyhén tragiko­mikusnak hat a Ranucci-eset körül kavart nagy hűhó. Hi­szen A piros pulóver végül is nyitva hagyja a kérdést, valóban gyilkos volt-e az il­lető, avagy sem. Domonkos László („belügy") jutna el valami- rantáltan ártatlan embert vé­féle egyetemesség magasába, ebből azonban már egysze­rűen semmi sem valósul meg. Sajnáljuk, hogyne sajnál­nánk a meghurcolt ifjú Ra­nuccit, sőt még az is hihető, hogy édesanyja megrázkód­tatása iszonyú lehetett, de az már fölöttébb nehezen el­képzelhető. hogy egy (még­iscsak) polgári demokráciá­ban létező állam rendőrsége ily motiválatlanul taszítana halálba egy fiatalembert, gyakran olyan logikátlan csavarok-trükkök segítséeé­vel, amelyek egyetlen vala­mirevaló tévékrimiben sem nagyon állnák meg a helyü­ket. Ráadásul a könnvfacsa­róbbnál könnyfacsaróbb je­lenetek annyira hatástalanok maradnak, hogy a szűkebb célt — felrázni egv ország közvéleményének lelkiisme­retét — sem igen lehet ve­lük elérni. Érzelemre apel­lálni műalkotásban is csak logikusan és főképp megfe­lelő lélektani támpontok se­gítségével lehet. Grimm, magyarítva A Grimm-mesék éppúgy gyermekkorunk nagy, örök olvasmány-varázslatai közé tartoznak, mint Andersen vagy az Ezeregyéjszaka fan­tasztikus történetei. S min­den mesének arca van. Nem­csak a benne szereplőknek a gyermekietekre gyakorolt hatásai következtében, ha­nem már eredetük miatt is. Más Andersen skandináv tündérvilága a rút kiskacsá­val és a rendíthetetlen ólom­katonával és megint más az Ezeregyéjszaka keleti bű­bája. A Grirrem-testvérek mese­univerzuma nincs híján bi­zonyos germán „miszticiz­musnak« ami egyrészt ter­mészetes, másrészt egyálta­lán nem baj. (Épp úgy klasszikus még ettől, mint Ali Baba és a negyven rab­ló.) Csak annyi történt, hogy Pavlovics Miklós, a televízió szegedi stúdiójának szer- lag igen hatásos rabló, sőt a Szegeden szinte szokatlan kesztő-rendezője gondolt egy kétrészes előadásban még módon játékosan ágálnak, nagyot és merészet, * Grim- néhány olyan „áttűnés" is, csetlenek-botlanak vagy cse­rnek Babszem Jankó iával kocsmárossal, király-házas- lezgetnek, s ha az elöadas kissé „babrálni" kezdett, párral, hogy máf-már hihe- végén a felnőtt nézőnek Nem változtatott: bővített tő: eredeti magyar népmesé- csöppnyi hiányérzete is tá_ Mt több, magyarított A vei van dolgunk. Jó ötletek madt: az igazságot tett Bab­Szegedi Nemzeti Színház és a commedia del'arte já- szem Jankót csak helyesebb néhány művészével — Rácz tékosságának akár improvi- lenne visszavezetni vala­Tiborral, Fekete Gizivel, zációknak is helyt adó trükk- hogy szegényember szüleihez Fodor Zsókával, Nemcsák jei biztosítják a vállalkozás — e tény hálistennek egyál­Károllyal és Szabó Isvánnal sikerét. Egyszerű eszközök- talán nem zavarja a lelkes — olyan gyermekelőadást kél, a színpadon maguk a gyermeksereget, amely leg­hozott létre, amelyben Bab- szereplők által sebtében át- utóbb a Bartók Béla Műve­szem Jankó a magyar nép- alakítható díszletekkel, frap- lődési Központban őszinte mesék tipikus szegény és ab- páns, olykor kimondottan örömmel és kemény másfél szolúte legkisebb fiújává szellemes szövegekkel áll órán át „székhez szegezett" változik, s van még ezenkí- előttünk a Grimm-mese — figyelemmel követte nyomon vül vasorrú bába, két, ügye- magyarítva. a változatos kalandok sorát, sen kitalált és dramaturgiai- A színészek felszabadultan, D. L. Színe és visszája Jelenet az előadásból: Fekete Gizi és Szabó István Nincs középút dolgozók, szocialista brigád­tagók törték magukat, föl­készültek becsülettel (a szel­lemi versenyek kimenetele is az „edzéseken" dől el) — Csak így szabadna vetél- télkedök elismerten a köz­kedni, vetélkedőt rendezni, művelődés, a műveltség meg­Ezzel a rövid, sommás ta- szerzésének egyik legnép- nekik is kötelességük leg­nulsággul csuktam be a Ju- szerübb, sajátosan ösztönző aiabb annyiban megtisztelni hász Gyula Művelődési Köz- formái, igazán nem könnyű a fjzjkai munkások szellemi pont kapuját. Ide szervezte állni a „konkurrenciát"... A erőfeszítéseit, hogy belead­ugyanis aiMEDOSZ megyei MEDOSZ-osok láthatóan nak apait-anyait a szerve­bizottsága — a földmunkás- úgy voltak vele, vagy meg- zésbe, minőségi terepet, mozgalom évfordulójára — csinálják, de akkor mindent méltó körülményeket bizto­vezetLér'dekv^JeTmi'' kJrdT- vagy hozzá se fognak. Csanak a nemes viadalhoz, seket felölelő vetélkedősoro- Középút nincs. Mert ha a A munkásmflvelődésnek zatának Csongrád megyei résztvevő mezőgazdasági tartoznak vele. döntőjét. Az események kül­leme és belső tartalma — precíz menete, színvonala — is arról tanúskodott, csep­pet sem vették félvállról. Sem szervezői, sem verseny­A szép menyasszony Értékes pénzlelet Egy udvari épület alapo- pították, hogy a lelet jelen­:ásának munkája közben tős része a francia Napki­értékes pénzleletre buk- rály, XIV. Lajos udvarában kantak a Szabolcs megyei használatos ezüstpénz, és CégénydányádoH. A Dózsa az 1660-as évekből szárma­György utca 14. szám alatti zikí Emellett több pénzről telken, 80 centiméter mély- kiderült, hogy azok ugyan, ségből 35 darab ezüst pénz csak abból a korból valók került napfelszínre. Az ott- és a dalmát Raguza — a lakók azonnal értesítették a maj Dubrovnik — fizetőesz­községi tanácsot ahonnan a k t j k nyíregyházi Jósa András Múzeum régészeit hívták se- Nyíregyházán megkezdték gítségül, utóbbiak megálla- az érmék restaurálását. Idővel megszépül a múlt lamossá válok egynémely Negyedszázaddal az ötven- memoár víztükrében túlsá­zöi, a szocialista brigádta- hatos krízis után, fölpattan- gosan szépnek látni a meny­. nak az emlékezés féltve őr- asszonyt. Kísértett már ha­Eéme az effajta szellemi zött frigyládái, egymást érik sonló buzgalom. Valamikor, tornáknak a vontatottság, a memoárok. Még csak azt a negyvenes évek szerecsen­szakmai belterjesség, mono- sem mondhatni, egyik nap- mosdatásakor, midőn egy­tónia. Ha nagy űr tátong rói a másikra, trombitaszó- szeriben annyi antifasiszta cél es eszközök között. Nem ra vagy kampányszerűen ellenállónk támadt, hogy egyet láttam halálos una- (amire máskülönben szer- valóságos csodaszámba ment lomba fulladni, mert vagy fölött kapható a magyar), a vesztesek oldalán dicste­a kérdések voltak nagyon hiszen jo ideje szüremlik lenül végezni a második vi­nehezek, vagy a résztvevők közgondolkodásunkba az öt- lágháborút. Természetesen túl alaposan tájékoz (tat) ot- yenes évek elemző kritfká- merőben más helyzetről, tor­ták — emez érdektelenség- ja, politikai eszközgazdálko- ténelmi szituációról van be, amaz nevetséges forma- dásának színe és visszája, szó. S még csak egyenlőség­litásba fulladt. Am ezúttal Minél fogva egy-egy korsza- jelet sem igen tennék nap­nemcsak a színhely dekora- kos fogalom, mint sztaha- jainknak az ötvenes éveket tivitasa, fölszereltsége (mag- novista mozgalom, személyi visszapergető irodalmi em­nó, írásvetítő, stb.), a vetél- kultusz, fényes szellők, vagy lékmúvei közé. Mindazonál­kedő technikai lebonyolítása sematizmus, a fiataloknak tal egynémelyükből úgy asszisztált a sikerhez, ha- sem kakukktojás rég. főst a .tegnapunk, hogy sok­nem a kerdések valasztékos- A fiataloknak, akik — sok bátor kritikus koponya saga, a valaszadási lehetősé- személyes tapasztalatokból látta, érezte és érzékelte, tanúsíthatom — egyre ke- mikor fordult vagy mivel vésbé foghatók megértésre, fordították félre a szekér méltányosságra apáik dolgai rúdját. Közülük többen a iránt. Pláne nem tekintély- tiltakozás néma, bár cseppet ,, - - tiszteletre. Viszont annál ér- sem hatástalan formáira kár­!as maradt a vegere, ' stb. deklődőbbek, fogékonyabbak, hoztattak, mások azonban Manapsag, hogy a tevében nyitottabbak. Kritikusabbak nem egy esetben vállalták fgy/"as„ sarkat, é[lk a küI" a sokévi átlagnál, ötvenhat a szókimondást - mellőzé­lonbozo játékok, hogy a ve- óta tudniillik fölnőtt egy süket, félreállításukat koc­generácló, amelynek semmi- káztatva. A rákosista poli­féle személyes benyomása tikai vezetés kommunista nincs, nem lehet az ötvenes ellenfelei börtönöket visel­évekről. Ezeknek a gyere-, tek, ha mostohább sorsuktól keknek a szocialista ország- sikerült is megmenekedniök, építés hőskora történelem az apoloeetákból pedig so­csupán. Közvetlen élmények kan késóbb vezekeltek nyíl­nélküli tananyag. Elsősorban vánosan. s néztek szembe miattuk, nekik nem mindegy kóros-káros elfogultságaik­tehát. mit mondunk azokról kai, önkritikusan. De aki az időkről. nem tartozott közvetlenül se Szándékosan nem akarok ide, se oda? Azok olvastán példázódni, s minthogy kont- vajh mire gondol egy hu­rollálni sem tudok, senkire szonéves fiatal? vetíteni a gyanú árnyékát, , _ _ , . , . , senkit megsérteni vagy bán- • Mert a2., sem érdektelen, tani. De. Empatikus képes- bo.gyaz ,?tyel?®s., é,vek éh­ségeim fölinjekciózásával ha hu kárvallottaibol ki szólal megpróbálok huszonévesek meg' Es ki hallgat--" JEejével gondolkodni, haj- Nikolényi István gek változatossága, a frap­páns időbeosztás, hogy pil­lanatra sem lanyhulhatott a figyelem, hogy éppen a leg­érdekesebb játék, a licitá-

Next

/
Thumbnails
Contents