Délmagyarország, 1981. december (71. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-03 / 283. szám

5 Csütörtök, 1981. december 3." Népfronttanácskozás Mintegy 300 ezer veszélyeztetett gyermek, fiatal él ma hazánkban: családuk, szűA Hazafias Népfront teendőiről szólva hangsúlyozták: a közvélemény-formáló, iskebb környezetük magatar- meretterjesztő tevékenység tása, életvitele akadályozza során erőteljesebben, hatátársadalmi beilleszkedésüket, s a személyiségüket érő kedvezőtlen hatásokat semmi nem semlegesíti. Ez a szám, • a mindennapokban tükröződő jelenségek — a csavargás, a csövezés, a fiatalkori alkoholizmus terjedése és a rozottabban kell fellépni a felnövekvő generációk sorsa iránt közömbös szemlélet, az alkoholizmust, a munkakerülést, a csavargást vagy a garázdaságot megtűrő magatartás ellen. A pedagógiai kultúra gyarapítását szolgáló bűnözés tényei — egyaránt rendezvények, előadássorozaazt jelzik, hogy az eddigieknél erőteljesebb fellépésre, társadalmi összefogásra, s hathatós intézkedésekre van szükség a veszélyeztetettséget újratermelő okok megszüntetéséhez, a társadalmi tok nem hiányozhatnak a népfrontbizottságok programjából, s a szülői munkaközösségek — a mozgalom támogatásával — ugyancsak sokat tehetnek az iskola és a beilleszkedés csökkentéséhez. Ezt hangsúlyozták a Hazafias Népfront pedagógiai munkabizottságának szerdai ülésén, a HNF OT székházában. zavarainak család kapcsolatának erősítéséért, azért, hogy a személyiség formálásában a szülők és az oktatók partnerek, s ne ellenfelek legyenek. Fesztivál Jövőre, március 19—28. között — ezúttal másodízben — megrendezik a budapesti tavaszi fesztivált — jelentette be a szerdán megtartott sajtótájékoztatón Kállay Oszkár, az Országos Idegenforgalmi Hivatal vezetője. 1982-ben a fesztivál zenei eseményeit a Kodály-centenárium jegyében rendezik. A fesztivál ideje alatt jónéhány egyéb eseményre is sor kerül. Ekkor adnak találkozót egymásnak az eszperantó színházak. A budapesti tavasz érdekes színfoltja lesz az Interbalett '82. előadássorozata, valamint a nemzetközi népzenei és táncháztalálkozó. Filmglóbusz '82. címmel mozi- és tv-filmszemlét is szerveznek, összesen 26 helyszínen, 88 előadással várják a hazai és külföldi érdeklődőket. Oktató tenyerek nyomán Marci bácsi, a kereskedő Volt boltvezető, dolgozott ellenőrként, számla Ijin tanulót nevelt Közülük többen — sorolja bizonyoságként a neveket — elismert vezetőkké váltak. Nyugdíjasként is dolgozik. Mintha a világ legtermé- kói fűszer-csemegéjében. S szetesebb dolga lenne, vala- jóllehet a mester a szakma hogy mindig ott siet a ve- fortélyai mellett dorgáló povők segítségére, ahol éppen ionjaival is megismertette, a legnagyobb szükség van Marci bácsi máig jó szívvel rá. A lábtaposó, lökdösődő emlékszik rá. Az oktató teesúcsforgalomban pillanatok nyerek nyomában támadt alatt felméri, hol kell közbe- sajgást rég eloszlatta az Nyitás óta a Szeged Nagy lépnie, hogy a kedves vá- idő. A cél viszont, melynek áruház élelmiszer-osztályán, sárló baj nélkül kievezhes- érdekében atyai pofonjait is Szaktanácsadó. Leginkább sen a pakoló pultok mögül, bevetette a mester, kétség- személyes példamutatásával Amikor úgy érezzük, száz kívül megvalósult. igyekszik „szaktanácsot adkéz is kevés lenne a hétvé- Egyszerű segédből előbb ni", hogyan is forgolódjék a gi bevásárláshoz — ez is eiső segéddé, majd tizenki- jó kereskedő vevőinek köfontos, az sem maradhat el, ienc évesen árudavezetővé rében. Mert figyelnek óm drótkosarakba halmozott vált. Vagyis, a szó igazi ér- a tanulók, hogyan viselkedik portékákat zsúfolni a szaty- telmében, kereskedővé. Aki az öreg — mondja tréfásan, rokba — ő nyomban ott _ tisztelet a kivételnek — Azt viszont mondania sem terem. Biztonságba helyezi a a mai kollegák jó részével kell — könnyű kitalálni —, nagy sietségben elhagyott ellentétben mindig szívvel- fiatalabb éveiben bizony kekesztyűket, ezermesterré vál- lélekkel dolgozott. Nemcsak veset látta otthon a családtozva bűvöli a bedöglött kó- kiszolgált. Igyekezett meg- ja. Mert munkát, szakmai védarálót. S ha netén meg- ismerni vevői ízlését, igé- vagy pártmegbízatást viszjegyzi: „tetszik látni, kávé nyeit, hogy alkalomadtán sza nem utasított. Mindene helyett, diót akartak őröl- ajaniani tudja áruit. Fi- a hivatása. Így aztán senkit ni vele", hát ezt is csend- gyelmességből futotta a ben. voltaképpen szemrehá- csúcsforgalom idejére is. nyás nélkül mondja. Meg- Képes volt elhitetni, mingzomjp'-'t a pénztáros kis- dig az a vevő a legfontolány. " \ szólna, ha nem sabb, aki éppen sorra keneki. A«.i — mint említet- rüit.. Hasonlót ma ritkán tem már — olyan odaadás- tapasztalni. Marci bácsi azsal tüsténkedik .mintha en- zai a manapság ugyancsak tatlan a tréfákból. Szakmánál mi sem lenne termé- különlegesnek számító ké- jóról viszont mindig koszetesebb. Akarha húsz éves pe,seggel is rendelkezett, molyan beszél. Nem győzi lenne, á nem kis híján het- hogy pt,nlosan tudott fejben hangsúlyozni, az udvariatlan J- , x . számolni. Egy szó, mint kiszolgálást mennyire elítéli. Márpedig jócskán eljárt száz. méltán kapott ötven- De mindannyiszor megjegyaz ido Nyilasi Mártonon. nyoic esztendei pályafutása zi: a pultnak két oldala van. alatt jó néhány kitüntetést. S ugyebár a vevők sem Részt vett a szocialista ke- mind angyalok... nem lep meg, ha szabadsága idején is be-benéz az üzletbe. Aminek egyébként kollégái és a vevők egyaránt örülnek. Márcsak azért is, mert Marci bácsi kifogyhaTizenkét éves korában állt be, kereskedőtanulónak, s tizenöt évesen segédként szolgált ki Varga János ma- reskedelem kialakításában. Ladányi Zsuzsa A piros pulóver Színes, szinkronizált francia film- GíUes Pcrrault azonos című regénye nyomán írta: Michel Drach és D'Ariane Litaize. Fényképezte: Jean Boffety. Zene: Jean-Louis d'Onorio. Rendezte: Michel Drach. Főbb szereplők: Serge Avedikian, Michelle Marquals, Claire de Luca. Megtörtént esetet feldolgozó filmnél mindig nagy a veszély: a valóság, tényei és a művészi alkotás törvényszerűségei vajon megfelelően kerülnek-e szinkronba egymással, felvetvén az örök esztétikai dilemmát a valóságról vagy annak ,.égi másáról". Arról: fényképezze vagy fesse-e az alkotó a szemlélt világot? Michel Drach olyannyira óhajtott ragaszkodni a Franciaországban 1974—1976. között valóban megtörtént bűnesethez. hogy a végül nagyon is kérdéses bűnösként kivégzett fiatalember nevét sem változtatta meg. Més dolog, hogy a regény és a be'őle készült film sokkal többet akarna egyetlen perújrafelvétel kísérleténél. Bírálni a francia igazságszolgáltatás manipuláltságát, a halálbüntetés jogosságát, s általában a törvénykezés különböző visszásságait. A dráma felidézésével egy ország közvéleményét felkavaró ügy Az igazságszolgáltatás, saj na, nem csalhatatlan, lévén nem a jó isten, hanem gyarló emberek szervezete. De ha arra gondolunk, mennyi gageztek is ki már sárgolyónkon akár csak az utóbbi évtizedekben, enyhén tragikomikusnak hat a Ranucci-eset körül kavart nagy hűhó. Hiszen A piros pulóver végül is nyitva hagyja a kérdést, valóban gyilkos volt-e az illető, avagy sem. Domonkos László („belügy") jutna el valami- rantáltan ártatlan embert véféle egyetemesség magasába, ebből azonban már egyszerűen semmi sem valósul meg. Sajnáljuk, hogyne sajnálnánk a meghurcolt ifjú Ranuccit, sőt még az is hihető, hogy édesanyja megrázkódtatása iszonyú lehetett, de az már fölöttébb nehezen elképzelhető. hogy egy (mégiscsak) polgári demokráciában létező állam rendőrsége ily motiválatlanul taszítana halálba egy fiatalembert, gyakran olyan logikátlan csavarok-trükkök segítséeével, amelyek egyetlen valamirevaló tévékrimiben sem nagyon állnák meg a helyüket. Ráadásul a könnvfacsaróbbnál könnyfacsaróbb jelenetek annyira hatástalanok maradnak, hogy a szűkebb célt — felrázni egv ország közvéleményének lelkiismeretét — sem igen lehet velük elérni. Érzelemre apellálni műalkotásban is csak logikusan és főképp megfelelő lélektani támpontok segítségével lehet. Grimm, magyarítva A Grimm-mesék éppúgy gyermekkorunk nagy, örök olvasmány-varázslatai közé tartoznak, mint Andersen vagy az Ezeregyéjszaka fantasztikus történetei. S minden mesének arca van. Nemcsak a benne szereplőknek a gyermekietekre gyakorolt hatásai következtében, hanem már eredetük miatt is. Más Andersen skandináv tündérvilága a rút kiskacsával és a rendíthetetlen ólomkatonával és megint más az Ezeregyéjszaka keleti bűbája. A Grirrem-testvérek meseuniverzuma nincs híján bizonyos germán „miszticizmusnak« ami egyrészt természetes, másrészt egyáltalán nem baj. (Épp úgy klasszikus még ettől, mint Ali Baba és a negyven rabló.) Csak annyi történt, hogy Pavlovics Miklós, a televízió szegedi stúdiójának szer- lag igen hatásos rabló, sőt a Szegeden szinte szokatlan kesztő-rendezője gondolt egy kétrészes előadásban még módon játékosan ágálnak, nagyot és merészet, * Grim- néhány olyan „áttűnés" is, csetlenek-botlanak vagy csernek Babszem Jankó iával kocsmárossal, király-házas- lezgetnek, s ha az elöadas kissé „babrálni" kezdett, párral, hogy máf-már hihe- végén a felnőtt nézőnek Nem változtatott: bővített tő: eredeti magyar népmesé- csöppnyi hiányérzete is tá_ Mt több, magyarított A vei van dolgunk. Jó ötletek madt: az igazságot tett BabSzegedi Nemzeti Színház és a commedia del'arte já- szem Jankót csak helyesebb néhány művészével — Rácz tékosságának akár improvi- lenne visszavezetni valaTiborral, Fekete Gizivel, zációknak is helyt adó trükk- hogy szegényember szüleihez Fodor Zsókával, Nemcsák jei biztosítják a vállalkozás — e tény hálistennek egyálKárollyal és Szabó Isvánnal sikerét. Egyszerű eszközök- talán nem zavarja a lelkes — olyan gyermekelőadást kél, a színpadon maguk a gyermeksereget, amely leghozott létre, amelyben Bab- szereplők által sebtében át- utóbb a Bartók Béla Műveszem Jankó a magyar nép- alakítható díszletekkel, frap- lődési Központban őszinte mesék tipikus szegény és ab- páns, olykor kimondottan örömmel és kemény másfél szolúte legkisebb fiújává szellemes szövegekkel áll órán át „székhez szegezett" változik, s van még ezenkí- előttünk a Grimm-mese — figyelemmel követte nyomon vül vasorrú bába, két, ügye- magyarítva. a változatos kalandok sorát, sen kitalált és dramaturgiai- A színészek felszabadultan, D. L. Színe és visszája Jelenet az előadásból: Fekete Gizi és Szabó István Nincs középút dolgozók, szocialista brigádtagók törték magukat, fölkészültek becsülettel (a szellemi versenyek kimenetele is az „edzéseken" dől el) — Csak így szabadna vetél- télkedök elismerten a közkedni, vetélkedőt rendezni, művelődés, a műveltség megEzzel a rövid, sommás ta- szerzésének egyik legnép- nekik is kötelességük legnulsággul csuktam be a Ju- szerübb, sajátosan ösztönző aiabb annyiban megtisztelni hász Gyula Művelődési Köz- formái, igazán nem könnyű a fjzjkai munkások szellemi pont kapuját. Ide szervezte állni a „konkurrenciát"... A erőfeszítéseit, hogy beleadugyanis aiMEDOSZ megyei MEDOSZ-osok láthatóan nak apait-anyait a szervebizottsága — a földmunkás- úgy voltak vele, vagy meg- zésbe, minőségi terepet, mozgalom évfordulójára — csinálják, de akkor mindent méltó körülményeket biztovezetLér'dekv^JeTmi'' kJrdT- vagy hozzá se fognak. Csanak a nemes viadalhoz, seket felölelő vetélkedősoro- Középút nincs. Mert ha a A munkásmflvelődésnek zatának Csongrád megyei résztvevő mezőgazdasági tartoznak vele. döntőjét. Az események külleme és belső tartalma — precíz menete, színvonala — is arról tanúskodott, cseppet sem vették félvállról. Sem szervezői, sem versenyA szép menyasszony Értékes pénzlelet Egy udvari épület alapo- pították, hogy a lelet jelen:ásának munkája közben tős része a francia Napkiértékes pénzleletre buk- rály, XIV. Lajos udvarában kantak a Szabolcs megyei használatos ezüstpénz, és CégénydányádoH. A Dózsa az 1660-as évekből szármaGyörgy utca 14. szám alatti zikí Emellett több pénzről telken, 80 centiméter mély- kiderült, hogy azok ugyan, ségből 35 darab ezüst pénz csak abból a korból valók került napfelszínre. Az ott- és a dalmát Raguza — a lakók azonnal értesítették a maj Dubrovnik — fizetőeszközségi tanácsot ahonnan a k t j k nyíregyházi Jósa András Múzeum régészeit hívták se- Nyíregyházán megkezdték gítségül, utóbbiak megálla- az érmék restaurálását. Idővel megszépül a múlt lamossá válok egynémely Negyedszázaddal az ötven- memoár víztükrében túlsázöi, a szocialista brigádta- hatos krízis után, fölpattan- gosan szépnek látni a meny. nak az emlékezés féltve őr- asszonyt. Kísértett már haEéme az effajta szellemi zött frigyládái, egymást érik sonló buzgalom. Valamikor, tornáknak a vontatottság, a memoárok. Még csak azt a negyvenes évek szerecsenszakmai belterjesség, mono- sem mondhatni, egyik nap- mosdatásakor, midőn egytónia. Ha nagy űr tátong rói a másikra, trombitaszó- szeriben annyi antifasiszta cél es eszközök között. Nem ra vagy kampányszerűen ellenállónk támadt, hogy egyet láttam halálos una- (amire máskülönben szer- valóságos csodaszámba ment lomba fulladni, mert vagy fölött kapható a magyar), a vesztesek oldalán dicstea kérdések voltak nagyon hiszen jo ideje szüremlik lenül végezni a második vinehezek, vagy a résztvevők közgondolkodásunkba az öt- lágháborút. Természetesen túl alaposan tájékoz (tat) ot- yenes évek elemző kritfká- merőben más helyzetről, torták — emez érdektelenség- ja, politikai eszközgazdálko- ténelmi szituációról van be, amaz nevetséges forma- dásának színe és visszája, szó. S még csak egyenlőséglitásba fulladt. Am ezúttal Minél fogva egy-egy korsza- jelet sem igen tennék napnemcsak a színhely dekora- kos fogalom, mint sztaha- jainknak az ötvenes éveket tivitasa, fölszereltsége (mag- novista mozgalom, személyi visszapergető irodalmi emnó, írásvetítő, stb.), a vetél- kultusz, fényes szellők, vagy lékmúvei közé. Mindazonálkedő technikai lebonyolítása sematizmus, a fiataloknak tal egynémelyükből úgy asszisztált a sikerhez, ha- sem kakukktojás rég. főst a .tegnapunk, hogy soknem a kerdések valasztékos- A fiataloknak, akik — sok bátor kritikus koponya saga, a valaszadási lehetősé- személyes tapasztalatokból látta, érezte és érzékelte, tanúsíthatom — egyre ke- mikor fordult vagy mivel vésbé foghatók megértésre, fordították félre a szekér méltányosságra apáik dolgai rúdját. Közülük többen a iránt. Pláne nem tekintély- tiltakozás néma, bár cseppet ,, - - tiszteletre. Viszont annál ér- sem hatástalan formáira kár!as maradt a vegere, ' stb. deklődőbbek, fogékonyabbak, hoztattak, mások azonban Manapsag, hogy a tevében nyitottabbak. Kritikusabbak nem egy esetben vállalták fgy/"as„ sarkat, é[lk a küI" a sokévi átlagnál, ötvenhat a szókimondást - mellőzélonbozo játékok, hogy a ve- óta tudniillik fölnőtt egy süket, félreállításukat kocgenerácló, amelynek semmi- káztatva. A rákosista poliféle személyes benyomása tikai vezetés kommunista nincs, nem lehet az ötvenes ellenfelei börtönöket viselévekről. Ezeknek a gyere-, tek, ha mostohább sorsuktól keknek a szocialista ország- sikerült is megmenekedniök, építés hőskora történelem az apoloeetákból pedig socsupán. Közvetlen élmények kan késóbb vezekeltek nyílnélküli tananyag. Elsősorban vánosan. s néztek szembe miattuk, nekik nem mindegy kóros-káros elfogultságaiktehát. mit mondunk azokról kai, önkritikusan. De aki az időkről. nem tartozott közvetlenül se Szándékosan nem akarok ide, se oda? Azok olvastán példázódni, s minthogy kont- vajh mire gondol egy hurollálni sem tudok, senkire szonéves fiatal? vetíteni a gyanú árnyékát, , _ _ , . , . , senkit megsérteni vagy bán- • Mert a2., sem érdektelen, tani. De. Empatikus képes- bo.gyaz ,?tyel?®s., é,vek éhségeim fölinjekciózásával ha hu kárvallottaibol ki szólal megpróbálok huszonévesek meg' Es ki hallgat--" JEejével gondolkodni, haj- Nikolényi István gek változatossága, a frappáns időbeosztás, hogy pillanatra sem lanyhulhatott a figyelem, hogy éppen a legérdekesebb játék, a licitá-