Délmagyarország, 1981. december (71. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-29 / 303. szám

VÍLAG fíOLÉT Aftj A.f. EGTBSÜLJÉTFK! 71. évfolyam 303. szám 1981. december 29., kedd Ara: 1.40 forint -AZ mm*m S Z EG E D vá r o s í a i r^tx-gaá A Korona mögött Megújuló városközpont Rajzunkon — Kovács Sarolta tervező munkáján — a Korona-szálló tömbjétől balra látható, hogyan illeszkedik majd a két épület Makó hagyományos városszerkezetébe Aligha tévedünk, h* azt éSitjuk: mindenki, akinek a .városépítészethez közvetlen köze van. évek óta keresi a módját, miképpen lehetne a tömeges lakásépítés menytzjneegi követelményeinek szolgálatába állítani a paneles épi^psi technológiát úgy. hogy e művelet minőségileg újat, mást. az eddigieknél jobb külső megjelenésű épületeket eredményezzen. Persze nem csupán az egyes házak homlokzati képének megváltoztatása a cél, legalább ilyen fontos — a városok fejlődéstörténetének folyamatossága szempontjából tán még fontosabb —, hogy az épületek miképpen simulnak a már meglevő városszerkezetbe. Ez utóbbi kívánalomnak a paneles technológia mindeddig kevéssé tudott megfelelni, ha az építési területet történetesen városközpontok utcái* határolták, s megmaradó régi lakóházakintézmények szűkítették. A panelházak utcaszerű elrendezését egyebek között az is akadályozta, hogy a paneles technológiával nem tudtak hagyományos sarokházat építeni — márpedig a városközpontok rekonstrukciójakor erre gyakran szükség lett volna. Nos, hírül adtuk már, hogy a szegedi házgyár tervcsaládjának megújításán évek óta töprengő építészek és kivitelezők munkájuk végére értek — kidolgozták az új lakásvariációkat, s e lakáslipusok katalógusában a tervezők közreadták az épületek megújítására vonatkozó elkép•zeléseiket is. (Magastetős: la-* kőházak, utcaszerűen és sarokra telepíthető épületek találhatók közöttük!) Elvben tehát feloldódott a paneles technológia és városrekonstrukciós igények közötti eddigi ellentét, mert már „csak" a bizonyítás, a gyakorlati megvalósítás útját-módját kell kidolgozni. Erre, úgy tűnik, maga az élet ösztönzi leginkább az a DÉLTERV és a DÉLÉP vezetőit, s munkatársaikat. Makón ugyanis, a már több évvel ezelőtt — lényegében a „csipkeházsor" tervezésekor — megkezdődött városközponti újjáépítés folytatásaként szükségessé vált a Korona-szálló mögötti tömb rendezése. Az igények és lehetőségek szerencsés találkozásaként épp akkor, amikor már ismertté váltak az új tervcsalád ajánlásai. Készséges partnerre találtak Makó várospolitikusai a tervezőkben és a kivitelező vállalat vezetőjében, olyan beépítési javaslatot kérhettek — és kaphattak — tehát, amely a paneles technológia minden műszaki előnyével, s a városias telepítés oldotlságával. emberi léptékével is rendelkezik. A makói kezdeményezést egyébként —, hogy tudniillik, minél előbb próbáltassanak ki az új típusú lakásokat házzá szeréező törekvések — az építésügyi és városfejlesztési tárca vezetői is támogatják. A Korona mögötti területen, a Szabadság s a November 7. tér, valamint a Skála Áruház és a könyvtár között száz családnak ad majd otthont a két, homlokzatának mozgalmasságában is újszerű lakóház — ez lesz a kezdő lépés. A felelős tervező — Kovács Sarolta munkatársi közreműködésével — Borvendég Béla, Bertalan Sándor pedig az épületek tervezője volt. Két olyan épületet terveztek, amelyek négy 6zintje alá üzletsor kerül — ehhez természetesen a földszinti helyiségek belmagasságát megnövelték. Az erkélyek kialakításában is változatosságra törekedtek, és — bárcsak magától értetődő lenne ez egyszer — színezett panelből készülnek majd a DÉLÉP új házgyári tervcsaládjának „prototípus" házai. r. K. Szövetkezeti sörpalackozó épül Megkezdték Szegeden a berendezések szerelését Megnőtt a kereslet az alacsonyabb szeszfokú sörök iránt. Főleg a kőbányai örvend nagy népszerűségnek,, ám az idén is gyakran számított hiánycikknek. A budapesti gyár szakembereinek a veteménye szerint alapanyagból van elegendő a vidék folyamatos ellátásához is, ám a szegedi és a makói palackozóknak alacsony a teljesítménye a kereslethez képest. Mindkét helyen eléggé elavultak a berendezések és egy esetleges üzemzavar napokra gondot okoz az ellátásban. Ismervén a söripar munkaerőgondjait, a szegedi Móra Ferenc Tsz ajánlatot tett a Kőbányai Sörgyárnak egy nagyteljesítményű palackozóüzem létrehozására, fenntartására. Az előzetes megállapodások alapján a téesz szegedi fömajorjában teljes ütemben megkezdődtek az üzem belső szerelési munkálatai. Nevezetesen. túljutottak a tartályok, a mosógépek betonalapjainak a kiképzésén, és a helyére tették a december végén érkezett két üvegmosó berendezést. A sört majd tartálykocsikkal hozzák Budapest-, ről, és két darab 200 és két 300 hektós tankban helvezik el. s onnan palackozzák. Az üzem kialakítása két lépcsőben történik és elsőként évi 160 ezer hektós teljesítményű palackozót adnak át rendeltetésének, majd a másik 160 ezer hektós üzemrészt állítják munkába. Így összesen 320 ezer hektoliter sör kerül itt üvegekbe évente. (Csak összehasonlításként.: a szolnoki téeszközi üzemnek 150 ezer hektó a jelenlegi produktuma.) A Móra Tsz — a melléküzemági tevékenység keretiben — bérpfüackozá""* hozza létre a telepet, a sör a kőbányai gyár tulajdona bun marad, a kereskedelmi évlékssítésig. A tervek szerint 1932 végén tartják meg az első lépcsőben készülő töltőrész üzempróbáját Tanácsülés Célcsoportos lakásépítés — Telekkialakitás Idei utolsó ülését tartotta tegnap, hétfőn Mórahalom nagyközség tanácsa. A testület először meghatározta a jcrő evi tanácsi gazdálkodás felcéleleit, és sorra vette a lehetőségeket. A költségvetés összege a 15.9 millió forint biztosítja, hogy a tanács intézményei az eddig elért színvonalon működjenek. Mód lesz arra, hogy az egészségügy és az oktatás területén jobb körülményeket teremtsenek. A zavartalan „üzemelés" biztosított, ám a testület rámutatott arra, hogy a takarékosságra is gondot kell fordítani. Mórahalmon régi program, hogy az értelmiségieket helyben letelepítsék, és ily módon elérjék: az ingázók, a Szegedről kijárok száma csökkenjen. 1982 nyarán elkészül 21 célcsoportos lakás, és ezzel az állami lakásépítés a VI. ötéves tervben be is fejeződik. A többszintes épületek földszintjén helyet kap egy GELK A-szerviz, amelynek szolgáltatása a környező községekre is kiterjed, valamint kialakítanak egy Patyolat-felvevőhelyet. A fejlesztési alap, a 9,7 millió forint nagy részét állami lakásépítésre fordítják. Kisebb mérvű lesz a kommunális fejlesztés, mert a tanácsnak nem sok pénze jut út, járda, csatorna építésére. Jövőre a helybeliek társadalmi összefogására még fokozottabban számítanak. A lakosság társadalmi munkájával épül szilárdburkolatú út, járda, park. Mórahalmon is — több településhez hasonlóan — a társadalmi munka a községfejlesztés kiegészítő forrása és a jövőre tervezett összeg 7,2 millió forint. A tegnapi ülésen szó volt a házhelyek kialakításáról, mivel a település népszerűsége a környező tanyavilágban egyre növekszik, és így a beköltözők száma is emelkedik. Egy évtizede rendszeresen: és állandóan napirenden levő téma ez, és azóta nincs portahiány. Száz telken is elkezdődhet az. építkezés 1982-ben. A tanács foglalkozott a korszerű csoportos családi házak helyének kialakításával, a magánépítés lehetőségeivel, ugyanis a hagyományos mellett egyre inkább érdekli a fiatalokat a modern építési forma. A testület megvitatta és jóváhagyta a jövő évi munkatervet. Végül Murányi György tanácselnök értékelté a tanácstagok, tanácsi bizottságok tevékenységét, elismerte és megköszönte közéleti munkájukat. A tanácselnök köszönetet mondott a nagyközségben működő ipari üzemek, szövetkezetek kollektíváinak, szocialista brigádjainak is. mert segítségükkel nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy Mórahalom az idén is tovább fejlődjön. Tél a mezőgazdaságban Munka - papírral, ceruzával Téli határjárásunkon mindössze egy kisebb falka birkát láttunk a mezőin. Az állatok nem nagv meggyőződéssel kotorászlak a behavazott kukoricaszár közt:: tán csak jártatni hajtották ki őket. nem is azért, hogy jóllakjanak. Még a portások is lassan búinak elő olaikálvhával fűtött kuckóikból. s komótosan közlik, hogv a gazdaságok vezetői megérdemelt szabadságukat töltik. Ahol pedig a munkahelyükön tartózkodnak az év utolsó napjaiban az elnökök, főkönyvelők. főmezógazdászok, ott. sem a határt járják most. hanem kis zsebszámológépükön osztanak, szoroznak, a leltározókat ellenőrzik. A közös vagyon ebben az évben már nemigen szaporodik. bár a mérleg még százezrekot billenthet erre-arra. Serényen számolnak most, hogyan alakulion a szűkített önköltség, hogyan számolják el az áremelések hatását, hogy minél kedvezőbb képet mutasson a mérleg, amelyen holmi tendenciózus könweléssel lehet ugyan valamit szépíteni, ám egv nagyüzem éves eredménye nem most. a bizonylatok számbavételekor dől el. Alapvetően sikeres munkát adminisztrálni sem nehéz, s ahol váratnak magukra az eredmények, ott a könyveles sem tehet csodákat. A tagok jó része is kiveszi ilyenkor, az ünnepek idején a még bennmaradt szabadnapjait. A szállítók, gépjavítók viszont most is keményen dolgoznak. A legtöbb termelőszövetkezet gépműhelyében már éves ütemterv szerint végzik a téli nagyjavítást. A legfontosabb gépek. gépsorok karbantartására ilyenkor kerül sor. amikor szünetel a határban a munka. Csak az alkatrészhiány nehezíti időnként a szerelők dolgát. Most is panaszkodnak az ellátásra: sok a hiányzó, ritkán beszerezhető alkatrész. Ez arra készteti a téeszeket. hogy készlétezzenek akkor, amikor beszerezhetőek a szükséges tartozékok. Csakhogy ez egyrészt ellenkezik a készletgazdálkodási szabályozók előírásaival, másrészt tovább növeli a hiányt, hiszen a biztonsági tartalékok polcain olyan alkatrészek is elfekszenek, amelvek miatt más gazdaságban áll a gép. „Tisztességesen viselkedett" az ősszel az időiárás a mezőgazdasággal. Nem nyugtalanítja most a vezetőket, hogy nem sikerült időben elvetni a kalászos gabonákat, vagy hogy nem végeztek el az esedékes mélyszántást, hiszen a hosszú őszön mindezekre került alkalom. A következő gazdasági évet nemcsak az idejében etvegzett munkák, hanem a koncepciók helves változásai is megalapozzák. Nemrégiben a TESZÖV titkára állapította meg: minőségi változások indultak el ismét a mezőgazdasági nagyüzemekben a nehezedő féltételek hatására. Nyomon követhető mindez a termelesi szerkezet változásában. a javuló költséggazdálkodásban. az állattenyésztés fejlődésében. A becslések szerint a tavalyi rekordnál valamivel — mintegy tíz százalékkal — kevesebb össznvereséget könyvelhetnek el a téeszek számviteli dolgozói. Mindazonáltal biztos alapokról lehet a legtöbb helyen tervezni a következő gazdasági év tennivalóit. S ezen. a tervezésen, a helyes koncepciók kialakításán legalább annvi múlik. mint. utána a vetési tői a betakarításig a végre, hajtás télies folyamatán. Leltározzák a műi ragyát a s/atvmazi Hemokgyöngye Termelőszövetkezetbe* I