Délmagyarország, 1981. december (71. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-28 / 302. szám

Héttő. Htftf. rfpcemfipr 28. 3 i 2,| A bizottság mindenekelőtt azt állapította meg. hogy a művezetők helyét, feladatait elvben általában ésszerűen, megfelelően határozzák meg. ielölik kj a vállalati szervezeten belül. A gyakorlatot vizsgálva azonban arra a megállapításra jutottak, hogy a legtöbb helyen a művezetők ennek ellenére sem válnak igazán az általuk irányított munkahely „parancsnokaivá", hogy igazán nem képesek betölteni a termelés közvetlen irányításában rájuk háruló feladatokat. Mindennek természetesen több oka ls van Többnyire objektív, a művezetők általános helyzetéből következő Átadás előtt az új metrószakasz Az év utolsó napján Budapesten üzemkezdettől a szerelvények már szállítják az utasokat a Deák tér és Élmunkás tér között, miután december 30-án átadják az építők az üzemeltetőknek a Metró észak—déli vonalának új szakaszát — közölte Nagy Rudolf, a Fővárosi Tanács közlekedési főigazgatósagának vezetője vasárnap, a városházán tartott sajtótájékoztatón. A II/'B jelzésű szakasz hossza 2,4 kilométer, üzembe Gyógynövén yein k külföldön Jelentősen növeite gyogynövényexportját a Herbária nagykanizsai üzeme. Az értékes gyógyszer ég vegyipari alapanyagokat tartalmazó füvekből, gyökerekből és virágokból a tavalyi fii vagonnal szemben az idén 70 vagonnyit szállítottak az NSZK-ba, Olaszországba. Svájcba. Belgiumba és Franciaországba. Gyógynövényeink külföldön is kedveltek. helyezésével 25,6 kilométerre növekszik a fővárosi Metróhálózat kiterjedése. A három új állomást összekötő vonalrész tehát nem tartozik a leghosszabbak közé, jelentősége azonban annál nagyobb, mert — miként Nagy Rudolf kiemelte — így az észak—déli vonal két ponton metszi Budapest egyik legfontosabb útját, a Nagykörutat. A Deák tér és Kispest között eddig naponta mintegy 400 ezren utaztak. ezután várhatóan 750 ezren szállnak Metróra a meghosszabbodott szakaszon; s így —- a másik két földalatti vasúttal együtt —több mint egymillióan választják ezt a tömegközlekedési eszközt úticéliuk eléréséhez. A 4.1 milliárd forint költségű beruházás megvalósítáI sa során a Deák tértől a I Csanády utcáig mély vezetéi sű. pajzsos alagútépító módszerrel készült, a pálya ettől északra pedig a felszínről. nyitott résfalas terhnoI lógtaval dolgoztak az építők. A Magyar Tudományos Akadémia elnökségének ajánlása Az élelmiszer-kutatás fejlesztése A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége legutóbbi ülésén megtárgyalta a hazai élelmiszeriparral ösz_ szefüggő tudományos kutatások helyzetéről szóló előterjesztést. és ezzel kapcsolatban ajánlásokat fogadott el. Eszerint az 'élelmiszeripar népgazdasági jelentősége miatt nagyobb gondot kell fordítani az élelmiszeripari kutatásokat szolgáló személyi, szervezeti és tárgyi feltételek biztosítósára. Javasolta az elnökség, hogy a Magyar Tudományos Akadémia. az OMFB és a MÉM nyújtson kiemelt támogatást az élelmiszer-kutatásoknak. Javasolták azt is. hogy az élelmiszer-kutatásokban erősödjék a komplexitás elve. A kutatóintézmények erőfeszítéseiket — hangsúlyozta az ajánlás — különösen az állattenyésztés és az élelmiszeripari feldolgozás területén koncentrálják a legfontosabb feladatokra; a fogyasztói igények jobb kielégítésére az egészségesebb táplálkozás elősegítésére és az exportképesség javítására. (MTI) Kitüntetések Tegnap a megyei tanácsházán Szabó G. László. a megyei tanács elnökhelvet tese köszöntötte a nyugdíjba vonuló egészségügyi dolgozókat. Dr. Rózsa József, megyei főonvos kitüntetéseket adott át. Az egészségügyi miniszter Kiváló Munkáért kitüntetést adománvozott Balázs Ferencnek. a deszki tüdőkórház gazdasági igazgatójának. Hegyi Istvánnénak, az ópusztaszeri szociális .otthon pénzügyi csoportvezetőjének. Ihász Istvánnak. a szentesi 73/76. gyógyszertár vezetőiének és dr. Simon Pálnak, a szegedi kórház-rendelőintézet orvosszaktanácsadóiának. Miniszteri dicséretben részesült: dr. Korom Mihályné. a szegedi kórház-rendelőintézet laborasszisztense és dr. Szemere Magdolna, dr. Simon Pálné. a szegedi gyermekkórház-rendelőintézet gvermekszívgondozó intézetvezető főorvosa. Könyv a lakételepeken A könvvárusítás. könyvtári szolgáltatás immár mindennapjaink velejárója a gyarapodó lakótelepeken is. Kezdetben voltak a könyvpavilonok. melvek közül nagyon sok a mostani, ünnepi forgalomból is kiveszi a részét. De helvt kaptak a kötetek a nagv ÁBC-áruházak polcain (első képünk a tarjáni ABC-áruházban készült). Nemrégiben az Északi városrészben megnyílt a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat első szegedi lakótelepi könyvesboltja. ahol igen gazdag az ajánlat (2-es. 3-as kép). A Somogyi-könyvtár tudatosan gyarapítja lakótelepi fiókkönyvtárainak hálózatát. Az újszegedi az idén. a rokkantak nemzetközi évében külön szolgáltatással is felhívta magára a figyelmet, vakok részére kazettákra másolnak színvonalas irodalmi és versműsorokat, (4. kép). A lakótelepek könyvkínálatának Nagy László fotóriporter eredt nyomába. Művezetők: tények és javas Bizonytalan helyzet — buktatókkal A technológiai fejlődés szükségszerűen magával hozta a munkamegosztás kialakulását, a kettő együttese pedig kialakította a munkában. a termelésben az emberek közötti hierarchiát, vezetők és vezetettek bonyolult. többlépcsős viszonyát Hiszen a munkamegosztás következtében, s a technológiai fejlődés folyományaként mindjobban részeire. elemeire bomlott a termelési folyamat, a termelékenység. a hatékonyság iránti megnövekedett követelmények pedig mindinkább szükségessé tették a folyamat elemeinek kifogástalan megszervezését és öszszehangolását. Mindkettő a vezetők feladata. LM S amennyire szükség van az olvan vezetőkre, akik a folyamat egésze vagv egyegy része fölötti áttekintés birtokában képesek összehangolni az egyes munkafolyamatokat. képesek egyeztetni a különböző egységek (üzemek, gépsorok stb.) igényeit, követelményeit. legalább annyira nagy szükség van azokra a vezetőkre, akik közvetlenül irányítanak az egészen belül egy-egy részt, a termelési folyamat egy-egy elemét. E feladat pedig a művezetőkre hárul. Csak az a kérdés, képesek-e eleget tenni teendőiknek. Megvannak-e az ahhoz szükséges föltételek, s valóban olyan követelményeket támasztanak-e velük szemben, mint amit a munkahelyi hierarchiában, a munkamegosztásban. a termelő szervezetben betöltött helyük és feladatkörük indokolna? E kérdésekre nemrégiben országos konferencián keresték a választ. A csepeli tanácskozás megállapításai azóta megjelentek a sajtóban. >s nagyjából közismertek. Ennek ellenére hasznosnak tűnik azt is elmondani, hogy e konferencia előkészítése során az MTESZ megyei szervezetét is fölkérték, készítsen fölmérést arról, hogy Csongrád megyében általában mi jellemzi a művezetők helyzetét. Az e célra összehívott munkabizottság tizennégy szakmai területről gyűjtötte össze a szükséges információkat. Legfontosabb megállapításaik ezért is — bár lényegében összecsengenek az országos tanácskozáson megfogalmazottakkal — számot tarthatnak a közérdeklődésre. oka. Ám az is kiderült, hogy mindezek következtében e. munkakört betöltők egy része sem fele; meg a követelményeknek. Érdemes sorra venni néhányat azok közül az okok közül, amelyek megnehezítik a művezetők helvzetét. s amelyek feltárását a mostani vizsgálat is segítette. Közülük az egvik: a szakés segédmunkások általános műveltségének növekedésével nem javult egvenes arányban a művezetők szakmai felkészültsége. Ez pedig szükségszerűen tekintélyük rovására megy. Bár igaz. hogy 1960 óta a művezetői beosztásban megkövetelik a technikusi végzettséget. e követelménynek azonban csak a művezetők egv része felel meg. (Hiszen a szervezett. nappali tagozatos technikusképzés azóta megszűnt.) Mindez annál is inkább sok gondot okoz. mert a technológiai fejlődés egyre nagyobb követelményeket támaszt a művezetőkkel szemben. Mindenképpen szükséges lenne hát a technikusképzés (amúgv is tervezett) visszaállítása, a művezetők szakmai és elméleti (beleértve a vezetési ismereteket is) továbbképzésének megoldása. Természetesen a képzettség. az alkalmasság önmagában még nem minden. Arra is szükség van. hogv az egyes munkahelyeken a művezetőket valóban azzal foglalkoztassák, ami a dolguk és feladatuk. Ezzel szemben a vizsgálat során azt állapították meg. hogy a művezetők a legtöbb helyen munkaidejük legnagyobb részét anyag- és eszközellátási problémák megoldására. a munkafeltételek biztosítására, túlzott adminisztrációra. vagy a termelési programok változásának előkészítésére fordítják. Csak kevés idejük marad a dolgozok közvetlen irányítására. ami pedig a legfontosabb feladatuk lenne. Különösen kirívó esetekkel találkoztak a vizsgálat során a könnyű- és az élelmiszeriparban. ahol a művezetőknek sokszor fizikai munkát is végezniük kell. Természetesen a fontosabb és értékesebb irányító • tevékenység rovására. Emellett. a munkafegyelem fönntartása is legtöbbször a művezetők feladata. Az sem közömbös. hoev kik és bogvan készülnek művezetői munkakörbe. Általában jó lenne, ha jól képzett, nagv gyakorlattal, szervezőkészséggel rendelkező szakmunkásokból lehetne művezetőket nevelni. Erre azonban többnyire alig van lehetőség, bérezési gondok miatt. A művezetők és a szakmunkások jövedelme a legtöbb helyen nemcsak megközelítette egymást, hanem a szakmunkások egy részének — éppen a jobbaknak — a keresete meg is haladja a művezetőkét. Ezek az emberek nyilván nemigen vállalják a nagyobb felelősséggel, s az addiginál kevesebb jövedelemmel iáró „előléptetést". Igaz. elvben a vállalatoknak talán lehetőségük lenne arra. hogv differenciáljanak, s magasabb bért adjanak a művezetőknek. Ez azonban már a vezetői hierarchiában szülne bérfeszültségeket. Mivel a művezető is vezető, így aligha lenne megoldható. hogv bérüket például az üzemvezetőkénél magasabbra emeljék. Mindezek a hiányosságok pedig nvilván okai annak, hogv a művezetői munkaköröket nem mindenütt képesek megfelelő emberekkel betölteni. 13. | A vizsgálat, s az országos tanácskozás során föltárt gondok megoldása sok szempontból viszonylag egyszerűnek tűnik, ám azt is számításba kell venni, hogv a feltételek komplex rendszerén kellene változtatni, ami bizony időbe — s nem is kevésbe — telik. Arról nem is beszélve, hogy ahhoz is idő kell, míg a feltételek rendszerének racionálisabb kialakítása után valóban megfelelő körülmények között. kielégítő elméleti és gyakorlati felkészültség birtokában dolgozhatnak majd a jelenlegi, munkakörük betöltésére alkalmas művezetők. s munkába állhat, elegendő tapasztalatot szerezhet a művezetők új. megfelelő előképzettséggel rendelkező nemzedéke. Pedig sürget az idő. hiszen a technológiai fejlődés, a mindegyre változó, s mind nagyobb követelménveket támasztó piaci igénvek mindinkább múlhatatlanul szükségessé teszik, hogv a termelési folyamatok elemeit is jól kénzett. komolv tapasztalatokkal. nagv szakmai tekintéllyel rendelkező emberek irányítsák. Szávay István