Délmagyarország, 1981. december (71. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-24 / 301. szám

12 Csütörtök, 1981. 'december 24; Van időm..; M égis, szerinted szemrevaló, s fiatal az a lány, akinek a legnagyobb a hozomá­nya ebben a faluban?... A kó­lót ügyesen tudja-e táncolni? — kérdeztem anyámtól, amint ép­pen az ebédet akarta tálalni. — Nekem megmondhatod, ki tudja, mikor fordulok be a kapujukon. Anyám kezében megbénult a merőkanál; hol a feleségemre, bal pedig rám nézett. — Hát elváltatok, mégis?! — Ismétlem ... nem váltunk el! — nyomtam meg minden szót külön, a feleségemre néztem, aki szótlan volt, lesütötte a szemét, ám magún érezve anyám kö­nyörgő pillantását, a fejével in­tett, hogy nem, nem váltunk el... Anyám előszörre apámnak mert a levesből, apám után én követ­keztem, utána a feleségem, és legutoljára az anyám mert ma­gának. — Mért váltak volna el? — kanalazta apám a levesét, majd amikor eszébe jutott, hogy még nem mosott kezet, a mosdóhoz ment, vizet eresztett a tenyerére és szemével a törülközőt keres­ete. de nem találta. Az arca meg­dermedt, anyámra nézett, anyám lopva körüljártatta a szemét raj­tunk, úgy tett. mintha nem ér­tené. Apám mutatni kezdte az arca előtt, mit csinálna, ha törülközője lenne. Anyám lesü­tött szemmel kereste a felesé­gem pillantását, aki szemrehá­nyóan nézett rám. „Nézz az apádra és gondolkozz!" volt a tekintetében, amit én röhögve fogadtam, mivel, emlékezhet a feleségem a bírósági folyosón va­ló térdepelésemre, kérve könyö­rögtem neki. ne váljon el, őt sz.e­retem, egyedül csak őt! Átölel­tem a lábát, 6 hagyta. Nem könnyezett, mint régebben, nem nevetett, látszott rajta, elhiszi minden szavamat, aztán .., bent, a bíró előtt kijelentette, hogy válni akar. Persze, hogy elvá­lasztottak bennünket... és most Ide akart jönni, „elbúcsúzni" az anyámtól. Ahyám odaadta apámnak az. óhajtott törülközőt Tovább et­tünk szótlanul. Ebéd után szerel­meskedtünk a feleségemmel, anyám boldog volt igaz, tehát igaz, házasok vagyunk, igazi há­zasok! Nem tudom, hogyan tudta meg válásunk történetét, ami igazi megrázkódtatás volt számára, mivel nem ismerte ki magát raj­tunk. Nem tudta kit sajnáljon: engem, a fiát vagy egyszem uno­káját aki az anyósoméknál he­veri ki a szülei által elkövetett lelki és testi remegőseket, vagy menyét sajnálja-e jobban, aki elmesélte neki házassági kálvá­riánkat minden apró részletével együtt. — Minden nőt szeret, anyuka, minden nőt meg akar szerezni magának! Az anyám bólogatott, itt-ott átvette a panaszkodás vezérszó­lamát. — De neked senkire se szabad néznéd, ugye, az ő oltárra helye­zett képét semmi nem homályo­síthatja el. Se vád, se új szere­lem, s nincs megbeszélés, egyet­értés, szolga lettél, amikor férj­hez mentél... Ó, én aztán igazi szolga lettem, mert gazdag ké­rőm volt. A leggazdagabb szerb földbirtokosnak a fia! Nem is akadt deszki lány, aki hajlandó lett volna az anyósomékkal együtt élni. Én Ba.jan ismerked­tem össze a férjemmel. Ö, éh mennyire vigyáztam arra. ne ér­je árnyékomat se férfiszem. nem mentem dolgozni, nem jártunk társaságba, kiszolgáltatott lettem, mégsem én voltam a jó neki! — Ne, ne így tessék gondolni apukára. Anyuka a legkülönb az apuka szemében — próbálta vi­gasztalni anyámat a feleségem. — 'Anyuka szép, fiatal, érdekes és nyíltszívű... Anyám legyintett. — Mikor a felesége lettem, tudtam, hogy két lehetőségem van. Vagy hamarosan elválunk, én dolgozni megyek, persze, ma­gammal viszem a gyereket, az­tán egyik férfi jön a másik után... A másik lehetőségem pedig, hogy így szóljak magam­hoz: „Minden erőd a szívedben legyen, a szived legyen erős!" Mindig ezt mondogattam ma­gamban. Lefogadom, most is van valakije. A szivem maradt a me­nedékem. A világ nekem már ketrec, itt magányomban ma­gamra találtam, megtanultam ol­vasni az emberek és az állatok lelkében. Csak apátok konoksá­gát nem tudtam megszokni soha._ — Nem lehet az, hogy akkor vágjanak a földhöz, amikor re­pülni szeretnék! — sikoltott anyám szavába a feleségem hangja. * Anyám nem ült be a feleségem kocsijába (a feleségem a szülei­től kapta körülbelül egy hónap­ja), amikor elbúcsúztunk. A ka­puból integetett nekünk. A szomszédból szépasszonyok jöttek ki a kerítés elé, mindegyik­nek integettem, anyám, mintha szégyellte volna magát ezért, apámnak se tetszhetett nagy nép­szerűségem, mindenki velem akart kezet fogni, fiatal és szép feleségemet észre se vették, én , akartam így, félreállított legyen ő az asszonyok között. Apám rohanvást szaladt a ko­csihoz, tízezer forintot akart a feleségem ruhájába dugni. A fe­leségem nem tiltakozott, csak megindította a kocr-óát. Nem szóltam rá. de amikor pár mé­terrel távolabb megálltunk, én elvettem apámtól a tízezer forin­tot és zsebre vágtam. Nem pa­naszkodtam, nem voltam fennhé­jázó se, közlékenységemet is visz­szatartottam, csak annyit jegyez­tem meg két szemhunyorítás köz­ben: — A piros kocsimnak elromlott a kormánya, megcsináltatom, ígé­rem. Apám egymagában maradt az úttesten, amikor megindította fe­leségem a kocsiját. Nem intege­tett, nem mutatta, mit csináljunk az ő kedvéért, ám lehetséges, hogy akkor este valamit megbe­széltek anyámmal. Apám talán meglátta anyám nyílt tekinteté­ben az egyedüli oltalmat; lehet­séges, hogy anyám örökké re­ménykedő gyermekszíve aznap végleg győzedelmeskedett apám görcsös férfigőgjén. Én még váratok egy kicsit ma­gamra. Nekem még van időm ... DÉR ENDRE Mi leszel? X. Y. — fiatalkorúról lévén szó, nevének közlésétől elte­kintünk — munkakerülő. Ugyanis sem iskolába nem jár, sem dolgozni. Persze hogy nem, hiszen óvodás. Előbbi megállapí­tásunkat tehát, hogy tudniillik szereplőnk munkakerülő, gyor­san egészítsük ki az.zal, hogy csak az szeretne lenni. Négy évé­nek eddigi tapasztalatait mérlegelvén, némi fontolgatás után a ,.mi leszel, ha nagy leszel" kérdésre azt válaszolta: „sportoló, mert akkor nem kell dolgozni". Puff neki. Jokora életbölcses­ség. mondanum. ha nem a felnőttektől hallotta volna ezt a ki­jelentést. De hát gyaníthatóan nem ö találta ki, hiszen foly­tatja. nagy meggyőző erővel: ..mert ahol az apukám dolgozik, ott mindig sietni kell, a sportolóknak meg sokkal könnyebb". Miből él egy sportoló szerintetek? — nyaggatom tovább, most már a többieket, óvodástársait is. A vélemények megoszlanak. Egyetlen praktikus ifjú hölgy jár közel az igazsághoz: „a munkahelyen a sportoló fizetést kap". Hogy dolgozik-e, azt ö nem tudia. .X. Y. édesapja egyébként vasutas. A tájékozott hölgyé pos­tás. Így kerültek ók össze egy esetlegesen összegyűlt csoportba, s lettek beszélgetőtársaim a MÁV és a posta szegedi igazgató­ságainak közös óvodájában. Azért éppen ott. mert hisz arra voltam kíváncsi, vonzónak találják-e a gyerekek szüleik fog­lalkozását. „Az anyukám vonalzóval húz vonalakat.' azután kivág.ia. és felül a motorjára, úgy jön haza." A cselekvéssorozatból nyil­vánvalóan az utóbbi akció a legfontosabb. „Az enyém pavilo­nos." Ezt nem értem meg elsőre,, tehát szakszerűbben fogal­maz. hogy a tudatlan újságíró néni világosan lássa, az ő anyukája „hírlapárus". Nem, azt nem tudja, hogy melyik ut­cában, de odatalálna. Egy jövendő színésznőnek ennyi épp eleg. És ha nem veszik fel színésznőnek? Ja, akkor persze hírlapárus lesz ő is. A húsz óvodásból már hárman voltak, akik legalább tar­talékpályaként valamelyik szülőjük foglalkozását választották. A jövő motorcsónak-világbajnoka esetleg elképzelhetőnek tar­taná. ha — mint édesapja — vonatirányítóként keresné meg az autóra- és a zoknirgvalót (mert arra is szükség lesz. ha felnő). Jok a kilátásai, az apa egyik barátja már azt is beígérte, hogv felviszi egyszer a mozdonyra. Az Alexandrák, Andreák, Aniták csupán egy műszaki rajzolót adnak majd a postaigazgatóság­nak — húsz év múlva persze, lehet, hogy ő is visszalép. Egyik kis lovagjuk döntése azonban megfontoltnak látszik, mert a vasúton a lakatosok reggeltől estig dolgozhatnak, de legalább keresnek is... Egyébként újságíró nem akar lenni egyikük sem — sze­rencsére —. az újságból tudniillik csak azt lehet megtudni, hogy mikor kezdődik a tévében a rajzfilm. Kérem szépen, ked­ves szülök, ezekben a napokban igen sok rajzfilmet, gyerek­műsort sugároz a televízió. Ha majd a mesefilmek után marad egy kis idejük, ugyan meséljenek a gyerekeknek arról is, hogy édesapjuk, édesanyjuk mit csinál, amíg ők az óvodában aéról beszélgetnek, mik lesznek, ha nagyok lesznek . .. PALFY KATALIN FRITZ MIHÁLY ALKOTÁSA LAPIS ANDRÁS ALKOT.ASA Karácsony Weöres Sándor egyik karácsonyi ver­séből idézünk egy versszakaszt a rejt­vény vízszintes 1., 30. és a függőleges 14. és 43. számú sorokban. VÍZSZINTES: 1. A versidézet első sora (zárt betű: L). 14. Hosszmérték. 15. Nöi név. 16. Atlétikai Club. 17. Szemes ...; színésznő. 18. Ugyanez rövidítése. 20. Vizet fogyasztani. 21. Fogoly. 23. Dévény hatá­rai! 25. A Ludolf-féle szám. 27. Spion. 28. Hitszegő. 30. A versidézet második sora (zárt betű: II. 32. Zúgni kezd! 33. Római államférfi volt (Marcus Portius, i. e. 234— 149). 34. Nép, szláv nyelvekben. 35. Fran­cia színésznő (Maria Jósé). 37. A vizsga vége! 38. Könnyen becsapható személy. 39. Piszke. 41. Ború egynemű betűi. 42. A leg­finomabb étolaj. 44. Skót törzsi szervezet volt. 45. Részeshatározó, de község neve is. 47. ősanyánk. 48. Zsarolás vegett fogva tartott személyek. 50. Serleg. 52. S. R. 53. Kőtár magánhangzói. 54. Annyi mint. rö­vidítve. 56. Nemzeti Bajnokság. 58. Király, olaszul (RE). 59. Fiúnevelő iskolájáról ne­vezetes angol varos. 61. Japán teaházak női alkalmazottja. 63. Menyasszony. 67. Réz­ből készült fúvóshangszer. 69. Válogatott labdarúgó volt. 70. Jenő eRynemű betűi. 71. Elsőrendű áru kereskedelmi jelzője. 72. Ünnepet ül. 74. Ízesített, zöldes színű, erős pálinka. 77.Tova. 78. Népszerű közlekedési eszköz a fővárosban. FÜGGŐLEGES: 1. Közép-amerikai ál­lam. 2. Visszalő! 3. Mindenféle' kacat. 4. Lenin-békedíjas braziliai író (Jorge). 5. A modern magyar prózaírás jeles képviselője (Tibor). 6. Csigafajta. 7. A rénium vegyje­le. 8. Portéka. 9. Szibériai folyó. 10. Íme betűi, keverve. 11. Rzibinyáni ...: Hunya­di János neve a szerb nép nyelvén. 12. A szöveget futólag átvizsgálta. 13. Híres fran­cia jellemszínész volt (Jules). 14. A vers­idézet harmadik sora (zárt betűk: Y, N). 19. Sóvárog. 22. Ostoba. 24. Kelet-ázsiai félsziget. 26. Gyógybalzsam. 29. Sakkfigura. 30. Keleti édesség, magyarul törökméz. 31. Ada ...; híres holland úszónő volt. 34. Színházi szerepkör. 36. Olasz folyó, Firen­zétől hajózható. 39. Minden hasonló előtt álló. 40. Szintén ne. 43. A versidézet ne­gyedik sora (zárt betű: G). 44. Az alku vége! 46. Közép-európai Kupa. 48. Vadász­emlék. az elejtett vad agancsa. 49. Egy ré­gi kártyajáték. 51. Megszólítás. 52. ... és Pan; burleszkszínészpár volt 55. Kutat, ke­resgél. 57. Brnó csehszlovák város koráb­bi neve. 59. Attila névváltozata. 60. Né­meth Árpád. 62. Két végén élő! 64. ... Borg. olimpiai bajnok svéd úszó volt. 65. Négylábú barátja. 66. Alul fehér lábú ló­ra. ökörre mondják. 68. A tepsiben van! 73. Fél perc! 75 B. M. 76. Tollat használ. beküldendő: a vízszintes 1.. 30. és a függőleges 14,, valamint 43. számú sorok megfejtése. megfejtések — nyertesek A december 13-án megjelent Epigram­mák című rejtvény helyes megfejtése: MAGÁNY ELLEN LEGJOBB AZ EGYE­DÜLLÉT — TÖBB SZEM TÖBBET TÉ­VED. A megfejtők közül sorsolással 50 forint értékű könyvjutalmat nyertek és szemé­Ívesen vehetik át a szegedi Móra Ferenc Könyvesboltban (Kárász utca): Bicsérdy Gábor. Szeged. Retek utca 25/A. Gera Sán­dor. Szeged, Egressy Béni utca 29., Csemez András, szeged. Kockaház utca 8. A megfejtéseket postai levelezőlapon kér­jük beküldeni. Beküldési határidő a meg­jelenéstől számított hat nap. Címünk: 6740 Szeged, Tanácsköztársaság útja 10.

Next

/
Thumbnails
Contents