Délmagyarország, 1981. december (71. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-20 / 298. szám

tükrözte a gazdálkodás népgazdasági hatékonyságát; — a kereslethez történő rugalmasabb alkalmazkodást ielzi a versenyképesebb árucikkek arányának növekedése, az iparban, az alaptevékenységen kívüli tevékenység bővülése. az állatállomány összetételés a vetésszerkezet módosulása a mezőgazdaságban, a fenntartási tevékenység, valamint a családiházépítés arányának emelkedése az építőiparban ; — gyarapodott a megye gazdaságának anyagi-műszaki bázisa. Jelentősebb rekonstrukcióra ka-ült sor a bútorgyártásban, az építőiparban, a Szegedi Házgvárban és a baromfiiparban. A folyamatban levő beruházások a kiemelt fejlesztési célokhoz kapcsolódnak a mezőgazdasági nagyüzemekben is (melioráció, szőlőtelepítés. üvegházépítés): — folytattuk a lakosság életkörülményeinek javításához kapcsolódó szociális infrastruktúra (kereskedelmi hálózat, tömegközlekedés, egészségügyi és szociális ellátás, általános iskolai, valamint napközi ellátás, szakmunkásképzés stb.) fejlesztését. A személyi jövedelmek és az áruforgalom a tervezettnél gyorsabban emelkedtek. A gazdasági növekedés több tartaléka azonban nem került hasznosításra. A beruházási tevékenység szervezettsége sem javult kielégítően. A tervezettnél alacsonyabb szinten alakult termelés következtében több ágazatban romlott az eszközhatékonyság Adottságainkhoz mérten lassú volt az előrehaladás egyes kiemelt kormányprogramok — energiagazdálkodás, háttéripar fejlesztése, hulladékok, másodlagos nyersanyagok hasznosítása — Végrehajtásában. O

A munkaerőforrások szűkülése fokozta az emberi tényezők jelentőségét a gazdálkodási feladatok megoldásában és a munkaerő hatékonyabb felhasználására késztette a gazdálkodó szerveket. Az első ízben munkát vállalók száma nem ellensúlyozta a munkából kiválókét. Néhány könynyűipari és építőipari vállalatnál a kilépések növekedése, a munkára jelentkezők csökkenő száma termelést zavaró munkaerőhiányt is okozott. Növekedés- csak a szállítás, vízgazdálkodás és a nem termelő, területeken következett be. A munkaerő-gazdálkodási szervek erősítették munkájuk szolgáltatóiellegét. és a népgazdasági érdekeknek megfelelően befolyásolták a Dálvakez. dők elhelyezkedését. Az őszi diákfoglalkoztatás az igényeknek megfelelően szélesedett Továbbra is gondot jelentett azonban annak helyenkénti szervezetlensége. A munkaerő-gazdálkodásban több nem kívánatos hatás is tapasztalható volt: jelentősen nőtt a vállalatok bejelentett munkaerőigénye, emelkedett a dolgozók által kezdeményezett munkahely-változtatás. a munkaerő-áramlás nem segítette elő a korszerű termelő kapacitások létszámszükségletének jobb kielégítését Ai ötnapos munkahétre történő év kőzi átállás — mely 20 ezer főt érintett — zökkenőmentesen valósult meg. kedvezően befolyásolta a munkaidőalap kihasználását. A teljes körű áttérés előkészítése folyamatban van. ax elkészült programok a kieső munkaerő visszapótlását főként a teljesítményk övet elmérnek szigorításával és ésszerűbb munkaszervezéssel biztosítják. O

A beruházás — összhangban a központi célkitűzésekkel — az év folyamán tovább mérséklődött. A szocialista szervek 6,4 milliárd forintot használtak fel beruházásokra, folyóáron számolva egytizedével kevesebbet az előző évinél. A vállalatok a szinttartó, rekonstrukciós beruházásokat helyezték előtérbe. Döntően az építési beruházások terhére növekedett a gépberuházások aránya Az építőipari termelés csökkenése következtében nem mérséklődött a beruházási piac feszültsége. A folyamatban levő fontosabb beruházások közül az ez évi befejezésre tervezett létesítményből üzembehelvezték a szentesi gabonasilót. a csongrádi kenyérgyárat csongrád—szentesi Tiszahidat. a gyÓRvszertári decentrumot, illetve öt beruházásnál részleges üzemtehelyezés történt. Késedelemben levő fontosabb beruházások: 400 120 kilovoltos fogadóállomás, a könyvtár-levéltár, a KÖJÁL-székház. a SZOTE központi mosoda és kazánház. Az új tervidőszakban sorra kerülő fejlesztések előkészítésével párhuzamosan növekedett a beruházási hiteligény. A hitelkérelmek zöme a folyó tervidőszak kiemelt fejlesztési céljainak megfelelően exportárualapot bővítő, illetve az energiaracionalizálást szolgáló beruházásokhoz kötődött. O

Az ipari termelés volumene törekvéseinktől eltérően az előző évi szinten maradt. (Az olajbányászat nélkül számított ipari termelés 2—3 százalékkal felülmúlta az előző évit.) A termelési ténvezők hiánva. illetve a külpiaci viszonyok nem tették lehetővé a termelés gyorsabb ütemű bóvítését. A Razdálkodó egységek ez évben ls nagymértékben differenciálódtak a termelés alakulása szerint. A változó körülményekhez való lassúbb alkalmazkodás következtében a vállalatok közel felénél csökkent a termelés. A főbb ágazatok közül csak a könnyűipar termelése emelkedett. Az élelmiszeriparé nem változott, a nehéziparé pedig csökkent. A kiemelten fejlesztett nehézipari ágazatok közű; csak a kohászat és a kábelgyártás termelése bővült jelentősebben. Az olajbányászat, az alumíniumfeldolgozás termelése pedig csökkent. A rekonstrukciót követő gyártáskezdés nehézségei miatt az építőanyag-ipar termelése nem változott. Könnyűipari vállalataink sikeresen alkalmazkodtak a szigorodó külpiaci követelményekhez, s az exportlehetőségek alapján bővítették termelésüket. Az élelmiszeripar a célkitűzéseknek megfelelően növelte a hús. a tej. a tejtermékek és az üdítőital-termelését, ugyanakkor mérséklődött a konzervipari tevékenység. A szövetkezeti ipar a belföldi igényekhez való rugalmasabb alkalmazkodás és a kooperációs tevékenység bővítésének eredményeként dinamikusan n(V> velte termelését. A gazdálkodási feltételek változása * termékszerkezet változtatására késztette a gazdálkodó szerveket (ponw#» konfekcionálás bővítése, zőldségfelűoígozás visszafogása, húskonzervsvártás növelése). Az ipar 9 százalékkal több árut értékesített külföldön, mint egy évvel korábban. Az export árbevétele 17 százalékkal növekedett. Célkitűzéseinknek megfelelően, az exporttöbblet nagyobb része nem rubel elszámolású volt. Nagymértékben növelte kiszállítását a megye ipari exportjának felét adó élelmiszeripar, javult a könnyűipar exportképessége. Ugyanakkor a gazdaságos kiviteli lehetőségek hiányában a szövetkezeti ipar terméktöbblete nagyobb részben belföldi felhasználásra került. Az ipar csökkenő létszámmal gazdálkodott. Az élőmunka termelékenységének növelésére szélesebb körben alkalmaztak korszerű munkaszervezési eljárásokat (Szegedi Ruhagyár. PNYV Szegedi Textilművek. HÓDIKÖT, KSZV). A műszaki fejlesztés és szervezés nagyobb arányban iránvult a fajlagos anyag- és energiafelhasználás csökkentését szolgáló tartalékok (másodlagos nyersanyagkinyerés, gyártási hulladékok hasznosítása, olajkiváltás) feltárására. Az ipari termelőkapacitások szerényebb fejlesztését jelentette az év elején befejeződött öntödei bővítés. a Szegedi Nyomda, a kisteleki sajtüzem exporttermelést bővítő fejlesztése, valamint a húsipar'által beszerzett csontszeparátor üzembe helyezése. A rendelésállomány. illetve annak realizálása azonban nem biztosította az előző években megnövekedett kapacitások megfelelő kihasználását a gép-, textil- és élelmiszeripari egységek egy részénél. Bővült az önállóan gazdálkodó vállalatok köre. Az év kezdetétől önálló vállalatként működik a Makói Redőnygyártó Vállalat, szűkült a tröszti irányítással működő vállalatok köre. A szervezeti változásokkal párhuzamosan még nem került sor mindenütt a belső Irányítási rendszer korszerűsítésére. Jelentősen — esetenként a termelés. Illetve a hatékonyság alakulásától elszakadva — emelkedett a vállalatok n veresége. O

Az építőipar területére vonatkozó célkitűzéseink megvalósítását fékezte, hogy az ágazat termelése — az országos tendenciával egyezően — csökkent. Teljesítménye 4 százalékkal kisebb volt az előző évinél. A kivitelező vállalatok csak részben tudtak alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, a mérséklődő és a korábbitól eltérő igényekhez, valamint a foglalkoztatott munkaerő csökkenéséhez. Az éves tervben foglalt megvel építési feladatok kivitelezése ütemtelenül alakult, és így az év végén az indokoltnál magasabb a befejezetlen állomány. A lakóépületek fenntartása összességében az előirányzottnak megfelelően alakult, bár a Szegedi ÉpítőIpari Szövetkezet nem teljesítette vállalásait. Az építési és felújítási munkák minősége több létesítmény esetében kedvezőtlenül alakult. Célkitűzéseinkkel összhangban, megkezdődött Újszegeden a paneles családi házak telepszerű építése. Fokozódott az építés! tevékenység Iparosítása. Jelentős tanácsi és állami támogatással elkészült a Szegedi Házgyár rekonstrukciójának első üteme. A feladatokhoz mérten azonban szűkösnek bizonyult a kapacitás az építőmesteri és befejező munkák terén. A — a kereskedelem, tömegközlekedés és más szolgáltatási ágakban átfogó intézkedések szükségesek • társadalmi közérzetet javító feladatok megoldására. A szolgáltató- és egyéb intézmények, szervezetek a hétvégeken is biztosítsák a lakosság Igényeinek kielégítését; — a kereskedelmi ellátás színvonalában meglevő indokolatlan ingadozás és területi különbségek mérséklődjenek. Az élelmiszer-ellátáson belül jobb szervező munkával javítani szükséges az olcsóbb hús és húskészítmények kínálatát, és megőrizni a zöldség-gyümölcs fogy asz- ' tásban elért színvonalat A ruházati ellátás területileg váljon egyenletesebbé Az üzletek profiljának rugalmasabb alakításával a nem szakvállalatok is vegyenek részt a ruházati termékek ellátásában: — a vendéglátásban a közétkeztetés bővítése, minőségi színvonalának emelése a fő cél. A vállalatok szélesítsék az üzemi étkeztetési tevékenységüket A kereskedelmi szervezetek fordítsanak nagyobb figyelmet a szerényebb lövedelmű rétegek Igényeinek kielégítésére, az alacsonyabb árfekvésű cikkek folyamatos értékesítésének megszervezésére; — erősödjön a vállalatközi kapcsolatokban az ellátásért érzett felelősség. a szállítási szerződések betartása; — a szolgáltatások színvonalának emelése, az átfutási idők -rövidítése érdekében fokozódjon a szolgáltatószervezetek versenyeztetése. Ezt az új szervezet! fonnák alakítása is segítse. A szolgáltatást nyújtó szervezetek és magánkisiparosok tevékenysége megfelelő rugalmassággal járuljon hozzá az ellátatlan területek csökkentéséhez, az ötnapos munkahét bevezetésével felmerülő igények maradéktalan kielégítéséhez; — az átlagosnál jobban bővüljön a színes fotó. gépjárműjavító. lakáskarbantartó, tartós fogyasztási cikk, bőr-, szőrme, és ruházati javító szolgáltatás; — folytatódjon a szolgáltatóhálózat bővítése, a szalonosítási program. Oj szolgáltatási fonnák beveaetésével. a műszerezettség Javításával növeljék a meglevő hálózat hatékonyságát; — a lakás- és kommunális ellátás terén legjelentősebb feladataink közé tartozik a 4160 (ebből 677 célcsoportos) lakás, 6000 méter ivóvíz-, 8100 méter csapadék- és 6300 méter szennyvízcsatorna-hálózat építése. Továbbra is szorgalmazzuk a lakossági megtakarítások bekapcsolását a lakásépítkezéseknél és a kommunális hálózat bővítésénél; — a tanácsok kiemelten támogassák a magánlakás-építést megfelelő mennyiségű és választékú építési telkek kialakításával: — a tanácsok készüljenek fel a lakásgazdálkodás. -elosztás gyakorlatának kotzzerűíítéeére. amely biztosítja az igények kielégítésében a fokozatosságot. és ezzel Iavítja az önálló lakáshoz jutás esélyeit. A lakáscserék váljanak a tanácsi lakáselosztáa rendszerének szerves részévé. Ennek érdekében sz úi és megüresedő lakájok egy rfczénelc felhasználásával Szegeden lakáscserealapot kell létrehozni. Az állampolgárok egymás közötti lakáscseréjét az ingatlanközvetítő szervek az érdekeltségi rendszer fejlesztésével, az ügymenet egyszerűsítésével é6 gyorsításával segítsék elő; — a geotermikus energia Szeged felsővárosi lakótelepen történő felhasználásának előkészítésével bizto. sítani kel; a pénzügyi és kivitelezési problémák megoldását: — a közoktatásban javuljanak tovább a tárgyi feltételek, mintegy 375 óvodai hely, valamint 50 általános Iskolai tanterem megépítésével. Az újonnan létesítendő általános iskolák közül — elsősorban Szegeden — néhányat úgy kell megépíteni, hogy azok az általános iskolás korúak létszámának csökkenését követően középfokú Iskoláztatásra, vagv — kisebb átalakítással — közművelődési célokra is alkalmasak legyenek. A nagv létszámú általános iskolás korosztály lehetőségekhez képest zavartalanabb elhelyezése érdekében fokozott figyelmet fordítsanak a meglevő iskolák felújítására és korszerűsítésére. Szükséges olyan tovább' lehetőségek feltárása te, melyekkel tanítási célra alkalmas helyiségek alakithatók ki: — a felnőtt lakosság, valamint a tanulóifjúság ötnapos munkahét bevezetésével megnövekvő szabad idejének hasznos eltöltéséhez a közművelődési intézmények járuljanak hozzá. Tegyék lehetővé a2 iskolák hétvégi nyitvatartását, segítsék elö a művelődési és sportlehetőségek szélesítését; — a József Attila Tudományegyetem kezdje meg egy 4 ezer adagos étterem, az Orvostudományi Egyetem folytassa a 240 helyes kollégium építését: — az egészségügyi és szociális éllátás tárgyi és szervezeti feltételeinek fejlesztése keretében épüljön meg 80 bölcsődei hely. Szegeden az öregek részére tervezett napközi otthon, valamint a 110 helyes garzonotthon. Kiemelt figyelem irányuljon a rúzsai, apátfalvai egészségügyi központ, a szeged-rókusi. a nagylaki orvosi rendelő felépítésére. Elő kell készíteni Szegeden a kórház újabb pavilonjának létesítését, befejezni az orvostudományi egyetem 410 ágyas klinikai tömbje kiviteli tervdokumentációját: — az egészségügyi hálózat hatékonysága a meglevő gyógyintézeti ágyak strukturális változtatásával növekedjen. Az egészségügy szervezeti és tartalmi integrációjának elmélyítésével javuljon tovább az alapellátás. Ez biztosítsa a betegrendelések egyszerűsítését, valamint a rendelőintézetek jobb kihasználtságát. A kórházakban betegfelvételi részlegek kialakításával biztosítani kell a folyamatos kivizsgáló és gyógyító tevékenység feltételeit. Indokolt megszervezni az elterjedtebb betegségek felderítését szolgáló komplex szűrővizsgálatokat. Megkülönböztetett figyelem irányuljon a rehabilitációs feltételek Javítására. O

Á szocls'üfa munka verseny- tnoz= • galomban \ Mjon meg a versenyszervezés és a , iasági tervezés szorosabb egysége, no.elve a vállalások konkrétságát és rugalmasságát A verseny szervezéséért felelős gazdasági vezetők segítsék az egvének, fiatalok, műszakiak, munkabrigádok széles körű bevonását a munkaverseny-mozgalomba. A szocialista brigádok működésében erősödjenek a demokratikus elemek, törekedjenek nagyobb önállóságra. Kiemelt cél legven minden területen a hatékonyság növelése, a helyi lehetőségek jobb kihasználása, az anyag- és energiatakarékosság, a minőségi színvonal javítása, az exportképesség fokozása. A versenymozgalom járuljon hozzá a beruházások, felújítások szervezettségének javításához, a szolgáltatások színvonalának. a kereskedelmi munka és a személyszállítás kulturáltságának emeléséhez, az ötnapos munkahéttel kapcsolatos szervezési intézkedések sikeres bevezetéséhez A mezőgazdaságban a hozamok növelése mellett kiemelt feladat a termékek minőségének javítása, a veszteségek csökkentése. Nagy figyelmet kell forditani a településfejlesztésre irányuló társadalmimunka-akciók jobb megszervezésére. a feladatok körültekintő meghatározására A gazdaságpolitikai célok, a gazÍT dálkodási feltétetek változásai a politikai munkával szemben is nagyobb követelményt támasztanak. Mindez nagyobb igényességet, az újszerű feladatok pedig a cé'nak megfelelő megközelítést és munkamódszert igényelnek s párt- és tfim»g*zervezetektől. Az irányító pártszervek differenciáltan adjanak segítséget a munkaprogramok elkészítéséhez. Biztosítsák, hogy az alapszervezetek tevékenységüket jobtan összpontosítsák a helyileg legfontosabb feladatokra. Tudatosítsák, hogy gazdaságpolitikai rét iáink eléréséhez valamennyi párttag aktív jjolitikai munkájára és személves példamutatására szükség van Ezért tovább szükséges bővíteni a személvre szótő — termelést. gazdálkodási segítő — pártmegbízatások körét a pártszervezetek adjanak a korábbiaknál nagyobb erkölcsi támogatást azoknak a dolgozóknak, vezetőknek, akiknek szaktudását hozzáértését az eredmények eddig ls igazolták Kapjon fokozottabb ösztönzést a kezdeményezőkészség kibontakoztatása. Hatékonyabbá kefl lenni a párt gazdaságpolitikai ellenőrző tevékenységét. Ez a munkában nagvnbb konkrétságot, esetenként operativitást, a módszerek tartalmi gazdagítását követelt meg. Az ellenőrzés segítse élő a következtetések levonását, bj útabb döntések előkészítését. A párt-, társadalmi és tömegszervezetek kiemelt feladata legyen a szocialista demokrácia fórumainak még tartalmasabbá tétele á munkahelyi légkör javítása. Szorgalmazzák és segítsék elő a szocialista munkaversefiymozgalom fellendítésé*